Népszava, 2019. szeptember (146. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-18 / 217. szám
Nyílik-e a pénzdosszié? MINIMÁLBÉR A tavalyi kétéves megállapodás ellenére újranyitnák a tárgyalásokat a szakszervezetek, hogy ne loholjunk Európa után. VARGA DÓRA Újratárgyalná a tavaly megkötött kétéves bérmegállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), Kordás László elnök ezért kezdeményezte a Versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) összehívását a Pénzügyminisztériumnál - tudta meg a Népszava. A tavaly év végén elfogadott bérmegállapodás az idei és a jövő évre vonatkozóan is 8-8 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelést rögzített, és szintén 8 százalékban határozták meg az általános béremelésre vonatkozó ajánlást is. Ennek megfelelően a minimálbér jelenleg bruttó 149 ezer, a garantált bérminimum pedig bruttó 195 ezer forint. Jövőre előbbi bruttó 161 ezer, utóbbi 210 600 forintra nő. Kordás László szerint azonban a gazdaság eddigi teljesítményére vonatkozó elemzések azt mutatják: jóval nagyobb, 10 százalék feletti béremelésre is lehetőség lett volna már az idén is, így jövőre két számjegyű emelést szeretnének, hogy ne szakadjunk le végleg Európától. A MASZSZ vezetője ezen az állásponton volt már a tavalyi tárgyalásokon is, ezért - bár a kormány igyekezett propagálni, hogy a teljes munkaadói és munkavállalói oldal megegyezett - nem is írta alá a két évre szóló bérmegállapodást. A munkaadók ugyanakkor minden minimálbér-emelésnél panaszkodnak, hogy nem tudják kigazdálkodni annak fedezetét, a szakszervezet ezért az adócsökkentést és a progresszív adózás bevezetését is szükségesnek tartja. Elképzeléseik szerint a minimálbérnek és a garantált bérminimumnak személyijövedelemadó-mentesnek kellene lennie, afölött 500-600 ezer forintig pedig 9 százalékos adókulcsot vetnének ki. Az ennél nagyobb kereseteknél pedig maradna a jelenlegi 15 százalékos adókulcs -magyarázza Kordás László, így a magasabb bérből élők nem veszítenének jelenlegi pozíciójukból, a kisebb keresetűek fizetéséből viszont több maradna meg a zsebekben. 10 százalék feletti béremelést akar a szakszervezet FOLYTATÁS A 6. OLDALON FOTÓ: NÉPSZAVA ÁLLÁSPONT A gazdaság állapota megalapozza a követeléseket NEMZETEGYESÍTÉS A múlt heti erdélyi események is tükrözték, immár összmagyar érvényű a Nemzeti Együttműködés Rendszere. A másodosztályú FK Csíkszereda egyik mérkőzésére nem engedtek be egy fotóriportert, mert „megjegyzéseket tett a jelenkori magyar kormányfőre és a magyarországi sporttámogatási rendszerre”. Közben az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) idén tavasszal megválasztott elnöke, Csomortányi István közölte, bepereli a román kormányt, amiért menekülteket fogad be. Az EMNP ifjúsági szervezete az ellen emelt kifogást, hogy rendezvényén szerepelhetett Fekete-Győr András, a Momentum elnöke. Miután több mint tíz éven át Orbán és a Fidesz is úgy járt az RMDSZ- szel, mint a szovjet és amerikai hadsereg az afganisztáni tálibokkal, azaz mivel saját terepén legyőzni nem tudta, baráti öleléssel számolta fel annak egykori ellenállását. REFLEKTOR A 2. OLDALON A NER halálos ölelése Erdélyben Patthelyzet alakult ki Izraelben VÁLASZTÁS Nem sikerült megszereznie a kellő többséget a jobboldali blokknak, Benjamin Netanjahu kormányfőnek - ez derült ki az első exit poll (a kilépő szavazók megkérdezésén alapuló) eredményekből a tegnapi izraeli választás után. A mérések szerint a Likudot 31-33 mandátum, a jobboldali pártokat összességében nagyjából 54-57 közé tették, ami a 120 fős törvényhozásban nem elegendő a kormányalakításhoz. Több exit poll szerint a legerősebb alakulat a Béni Ganz által vezetett centrista Kék és Fehér lett, de összességében még ők sem örülhetnek, hiszen úgy tűnik, a baloldali-centrista tábornak sincs meg a megfelelő támogatottsága. Az előző koalíciót borító, majd áprilisban ismét kerékkötő szélsőjobboldali Avigdor Lieberman pártja, az Izrael a Hazánk erősíteni tudott áprilishoz képest, 8-10 mandátumot szerzett, így ismét az egykori védelmi miniszter lehet a királycsináló. Bárki mellé áll, annak kényelmes többsége lesz. Érdekesség, hogy minden mérés szerint az arab Egyesült Lista lett a legnagyobb ellenzéki erő, ami valószínűleg a magas részvételi aránynak is köszönhető. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy Izraelben az exit poll és a valódi eredmények között gyakran jelentős az eltérés, s márpedig itt néhány mandátumon múlhat a kormányzás sorsa. Biztosabbat csak szerdán lehet majd mondani. NÉPSZAVA <p __________________________________________ VOKSOLÁS A Netanjahu-kormány jövője a tét Számlaharcot vív a DK a számvevőkkel LÁNGOK A Demokratikus Koalíció csak a számlák 40 százalékát tudta pótolni azután, hogy a teljes könyvelés odaveszett a tavaly novemberben kigyulladt központi irodában. A párt szerint mindent megtettek, hogy beszerezzék az Állami Számvevőszék által kért dokumentumokat, de ez álláspontjuk szerint sok esetben lehetetlen feladat. Azt egyelőre nem tudni, hogy mekkora összegről nincs igazolása a DK-nak, az viszont biztos, hogy a párt 2017-ben és 2018-ban az alapítványával együtt évente 170 millió forint állami támogatást kapott. A törvény szerint az ÁSZ a nem törvényszerű kiadások és bevételek esetén - a tranzakciókkal egyenértékű bírságot szabhat ki, majd pedig ugyanekkora összeg visszatartására is indítványt tehet. RÉSZLETEK A 3. OLDALON TETŐTŰZ Tavaly ősszel kiégett a párt irodája E.ON lesz az Elmű-ÉMÁSZ ÁRAM A német E.ON-nak Magyarországon csak a lakosságon kívüli kiskereskedelmi üzletágát kell eladnia ahhoz, hogy az Európai Bizottság versenyhatósága engedélyezze a szintén német RWE-vel elhatározott európai szintű eszközcseréjét - derül ki a brüsszeli testület tegnapi közleményéből, így nálunk akadálytalanul kerülhet a fővárosban és Észak-Magyarországon áramot szolgáltató Elmű-ÉMÁSZ lakossági üzletága, illetve hálózata a Dunántúlon és Kelet-Magyarországon jelen lévő E.ON-hoz. Ama korábbi felvetések valószínűsége tehát, miszerint az uniós eljárás oldalvizén az Orbán-kabinet vagy hozzá közel álló vállalkozók bejelentkezhetnek a hazai háztartások e két csoport által ellátott 85 százalékára, csökkent. A közműhivatal tavalyi beszámolója alapján, míg az E.ON üzleti piaci részesedése 11, addig az Elmű-ÉMÁSZ-é 39 százalék. Az uniós feltételek nyomán így a hazai cégek fele új szolgáltatóhoz kerülhet. M.l.