Népszava, 2019. szeptember (146. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-21 / 220. szám
NÉPSZAVA 2019. szeptember 21., szombat A XX. század dohánya ÁRTALMAK Folyamatosan bővül a cukor bűnlajstroma, újabban a krónikus gyulladásos betegségekkel is összefüggésbe hozzák. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Egy egészen friss, csütörtökön a Medical News Today felületén publikált átfogó nemzetközi vizsgálat szerint az indokolatlan cukorfogyasztás áll számos krónikus gyulladás, illetve a gyulladások által kiváltott súlyos megbetegedés mögött. Ahogyan a dokumentum fogalmaz, ilyenkor a szervezet immunrendszere „rossz irányba” aktiválódik, és az egészséges sejteket károsítja, például reumatoid arthritist okozva. A több cukor bevitele egyértelműen összefügg a gyulladáskockázat növekedésével, különösen a cukros italok fogyasztása esetén - állítja a tanulmány, amely a krónikus gyulladásos állapot olyan tüneteit azonosítja, mint a depresszió, a szorongás, az állandósult testi fájdalom, az álmatlanság és fáradékonyság, a székrekedés, hasmenés, illetve savas reflux, az elhízás, valamint a gyakori fertőzések jelentkezése. A krónikus gyulladás szignifikánsan nagy kockázatot jelent a cukorbetegség, a depresszió és a demencia szempontjából. A kutatási összefoglalóban ugyanakkor az is szerepel: „amikor az emberek kevesebb cukrot esznek vagy isznak, a vérben lévő gyulladásmarkerek szintje csökken” - ami arra utal, hogy a cukrok által okozott káros hatás a cukorbevitel visszaszorításával mérsékelhető, sőt vissza is fordítható. A cukor elleni harc mozgó célpontra való vadászatnak tűnik, a fókusz folyamatosan változik - most leginkább a cukros italok vannak célkeresztben. A WHO rákkutató intézete (International Agency for Research on Cancer - IARC) szeptember elején tette közzé kutatási eredményeit arról, hogy a naponta legalább 250 ml üdítőt fogyasztók a kontrollcsoportnál lényegesen nagyobb eséllyel halnak korai halált. Egy korábbi francia kutatásban azt találták, hogy a cukrozott üdítők a rák kockázatát is növelik: napi 100 ml cukros ital közel 20 százalékkal fokozza a daganatos betegségek kialakulásának esélyét. Az IARC anyagában az olvasható, hogy a cukrozott és a cukormentes (alternatív édesítőszereket tartalmazó) üdítők is ártalmasak lehetnek: előbbiek főként az emésztőszervi, utóbbiak a szív- és érrendszeri problémákkal hozhatók összefüggésbe, de például a Parkinson-kór valószínűségét mindkettő növeli. A tanulmány szerzői sürgetik az egészségügyi szervezetek vezetőit, hogy lépjenek fel határozottabban a cukrozott italok fogyasztása ellen. Itt lenne az ideje: a világ cukorfelhasználása a gazdasági válságot követő átmeneti lassulás után 2015 óta ismét gyorsuló ütemben nő. HARGITAI MIKLÓS FOTÓ: KWAN CHAI CÉLPONT A naponta legalább 250 ml üdítőt fogyasztók nagyobb eséllyel halnak korai halált. Fel kell lépni a cukrozott italok ellen 100 milliliter cukros ital naponta közel 20 százalékkal növeli a daganatos betegségek kialakulásának esélyét Mennyi az annyi A WHO a napi teljes energiabevitel 10 százalékában (2000 kcal-s étrendnél 50 grammban) állapítja meg a felnőttek és gyermekek ajánlott hozzáadott cukorfogyasztását - mondta el lapunknak dr. Kovács Viktória Anna, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) táplálkozástudományi szakértője. S rögtön hozzá is tette, hogy további egészségelőnyökkel járhat a WHO legutóbbi ajánlása szerint, ha ezt a mennyiséget napi öt százalék alá tudjuk szorítani. Ez 2000 kcal-s étrend esetén mindössze 100 kalória, 25 gramm. Egy hároméves gyerek napi energiaszükségletének ez az öt százalék 13 gramm cukorral egyenlő, amit egy pohár gyümölcsnektár nagyjából fedez is. A szakember szerint kétéves kor alatt egyáltalán nem ajánlott cukrot adni a gyerekeknek. Az édesíz-preferencia velünk született tulajdonság - hangsúlyozta dr. Kovács Viktória Anna -, így ha a várandós anya sok cukrot fogyaszt a terhesség alatt, akkor az is ráerősít erre. A cukor hatására a szervezetben opiátok szabadulnak fel. Ez az anyag a fájdalomcsillapító mechanizmus része, az agyban kellemes érzést vált ki. Ha az édes ételek adásával erre folyamatosan ráerősítünk, akkor a kisgyerek mindig az édes ízt fogja preferálni, és ahányszor csak lehetősége adódik, mindig az édeset fogja választani, abból eszik majd többet. A világ országaiban - mindenütt más-más eszközökkel - próbálják az élelmiszeripart arra kényszeríteni, hogy egészségesebb termékeket gyártson. A magyar állam például nyolc évvel ezelőtt a népegészségügyi termékadót vetett ki a túl sok hozzáadott cukrot tartalmazó termékek után. Ebből is elsősorban az előrecsomagolt cukrozott készítmények (csokoládé, rágó, marcipán, cukorka, keksz, ostya, fagylalt, jégkrém stb.) után fizetett adóbevétel volt meghatározó. A hazai cukorfogyasztás a napi ajánlott energiabevitel 7,6-8,6 százaléka között volt 2014-ben, ami a WHO ötszázalékos ajánlása felett alakult. A cukros termékek (pl. cukrozott gyümölcslevek, szénsavas üdítőitalok) egy főre jutó fogyasztása az adó kivetését követően visszaesett, de később ismét emelkedésnek indult. Az OGYÉI tíz évvel ezelőtt indította útjára a Happy Hét elnevezésű kezdeményezését, mellyel arra hívják fel a figyelmet, hogy ha szomjasak vagyunk, vizet igyunk, és ne cukrozott italokat - ez szintén összecseng a WHO javaslataival. D. A. 0 ZÖLDTÉRÍTŐ Az édes élet vége Az elmúlt 30 évben az egykor 12 gyárból álló hazai cukorgyárhálózat egyetlen üzemre olvadt, az angol-osztrák érdekeltségű, bécsi székhelyű Agrana Beteiligungs-AG magyarországi cége maradt csak meg. Fénykorában a magyar cukoripar 500 ezer tonna cukrot gyártott, amihez 130 ezer hektár termőterület állt rendelkezésre - ez mára 14 ezer hektárra zsugorodott. A magyar gyártás helyzetét alaposan megrendítette az uniós cukorreform. Az EU kvótaszisztémája támogatásokkal igyekezett védeni a közösség termelőit az alacsony világpiaci áraktól (cukorrépából sokkal drágábban és nagyobb energiaráfordítással lehet répacukrot előállítani, mint cukornádból nádcukrot), de a cukornádtermelő harmadik világbeli országokat is támogatja ezzel a lépéssel az Európai Unió. A reform során előbb megvágták az engedélyezett kvótákat, így Magyarország a korábbi évi 400 ezer tonnás keretének háromnegyedét leadta, s 105 ezer tonna cukrot állíthatott elő, amihez átlagosan 750 ezer tonna cukorrépára volt szükség. Mivel 2017-ben a kvótarendszer megszűnt, ilyen kötöttség ugyan már nincs, de a termőterület és a termesztett mennyiség is alaposan lecsökkent. Sok gazdának ugyanis megérte, hogy ha áttért más növényi kultúrákra, például gabonára, olajos növényekre, akkor tonnánként a leadott kvótáért 65-66 ezer forintot kapott, természetesen a földalapú támogatás mellé. A lapunk által megkérdezett szakemberek egyetértenek, hogy a bezárt cukorgyárak újraindítására vagy korszerű új üzemek építésére a rendkívül magas, többmilliárdos költségek és a hosszú megtérülés miatt vajmi kevés az esély. BIHARI TAMÁS Amit tudni akarsz a cukorról. KÉRDEZZ FELELEK A valós kockázatokról és a tévhitekről a Semmelweis Egyetem két munkatársával, dr. Székely Andrea anatómussal, egyetemi docenssel és dr. Kardon Tamás kutatóorvossal, az Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet docensével beszélgettünk. # Létezik cukorhiány? A mi táplálkozási viszonyaink között nem. A szervezet a vércukorszint állandó szinten tartására törekszik, ennek érdekében saját maga gondoskodik róla, hogy a bevitt tápanyagokból a cukrot előállítsa. Alapesetben az élelmiszerrel felvett szénhidrátokat a máj glükózzá (szőlőcukorrá) alakítja. A glükóz a véráram révén jut el a sejtekhez, és azok tápanyagául szolgál. Mivel a testünk gondoskodik a létrehozásáról, semmilyen problémát nem okoz, ha a hozzáadott cukrokat száműzzük az étrendünkből. # Mi történik a cukorral a szervezetben? Az Európában a legnagyobb mennyiségben fogyasztott cukorfélék, a finomított répacukrok kémiai értelemben diszacharidok: két egyszerű szénhidrátból (monoszacharidból), azaz egy glükóz(szőlőcukor) és egy fruktóz- (gyümölcscukor) molekulából állnak. A diszacharidot a szervezetünk az emésztés során elhasítja (hidrolizálja), mert csak a monoszacharidok szívódnak fel. A kétféle cukrot a máj dolgozza fel: egyrészt lebontás esetén a sejtek számára szükséges energia, másrészt a májban, izomszövetekben felépítés esetén a szénhidrátraktárak töltőanyaga (glikogén) lesz belőle. A fölösleges energiát a szervezet leginkább zsír formájában raktározza. # Milyen cukrot együnk? A lassan felszívódó cukrok lassabb és kevésbé erőteljes inzulinválaszt váltanak ki (hirtelen megnövekvő szénhidrátbevitel esetén a vércukorszint megemelkedik, amire az inzulintermelő sejtek intenzívebb inzulinhormon-termeléssel reagálnak, hogy visszakényszerítsék a vércukorszintet a kívánatos tartományba), így kevesebb inzulin termelését igénylik. Inzulintermelő sejtekből viszonylag kevés van, rendszeres túlzott igénybevé A fölösleges energiát a szervezet zsír formájában raktározza tej esetén kimerülhetnek vagy az ismétlődő magas inzulinszinthez hozzá is szokhat a szervezet, inzulinrezisztencia alakulhat ki. Melyek a „lassú” cukrok? A finomított fehér cukor van a képzeletbeli skála egyik végén (a „gyorsan felszívódó” póluson), a másikon pedig a természetes állapotban a táplálékokban - zöldségben, gyümölcsben, tejben stb. - lévő cukrok. A méz nagyjából a skála közepén helyezkedik el. Annál lassabb a felszívódás, minél több „csomagolóanyag” - növényi rost, ásványi anyag, vitamin - van jelen a cukorral. Azaz minél alacsonyabb fokú a cukor feldolgozottsága, annál lassabb a felszívódása. Milyen kockázatai vannak a túlzott cukorfogyasztásnak? A káros hatások közül az elhízás a legfontosabb, illetve ennek következménye az inzulinrezisztencia kialakulása, a 2-es típusú cukorbetegség és a magas vérnyomás is gyakori következmény. Ezek a betegségek nem mindenkinél alakulnak ki a túlzott cukorbevitel hatására, de az esélyük mindenképpen megnő. Közismerten ártalmas a cukor a fogaknak is, két okból. Savas környezetet hoz létre a szájban, ami hozzájárul a fogzománc felpuhulásához. Ép zománcú fognál ez általában nem okoz gondot, de mikrosérülések esetén, tömések szegélyénél stb. megkönnyíti a cukorral táplálkozó „fogrontó” baktériumok munkáját.