Népszava, 2019. október (146. évfolyam, 228-253. szám)

2019-10-28 / 250. szám

KULTÚRA Donizetti a reptéren Zenei maratonnal vezetik fel az idei Doni­zetti Operafesztivált a bergamói repülő­téren: a november 11-én reggel 9-től egé­szen este 21 óráig tartó eseményre várják mindazok jelentkezését, akik vagy énekel­nek vagy játszanak valamilyen hangsze­ren. PAPAGENO NÉPSZAVA I 11 2019. október 28., hétfő I Film Fábián Juliról Hamarosan elkészül a 37 évesen el­hunyt énekesnő, Fábián Juli életéről szóló életrajzi film Lévai Balázs ren­dezésében. Az M2 Petőfi Tv a mű­vész halálának kétéves évfordulójá­nak előestéjén, december 15-én tűzi műsorra. PAPAGENO Jubileumi koncert Bangó Margit énekesnő vendégszereplésé­vel ünnepi koncertet ad a 100 Tagú Cigány­­zenekar 35. születésnapja alkalmából 2020. február 9-én a Papp László Budapest Sport­arénában. A zenekar komolyzenei művek mellett tradicionális magyar cigánymuzsi­kát, magyar nótát és népdalt játszik. MTI A költészet a harc terepe IRODALOM Rendhagyó esten vehettek részt az érdeklődők péntek este a budapesti Francia Intézetben. Magyar és francia alkotók eredtek a közéleti versek nyomába. CSEPREGI EVELYN Mit mond el a kortárs költészet a világ jelen helyzetéről? Mit szól a költő ahhoz a szerephez, amelyet ráaggatnak? - hangzott a buda­pesti Francia Intézet kérdésfelve­tése, amelyhez a pénteki est során talán csak egy lépéssel kerültünk közelebb, ám figyelemfelkeltő esz­mecserének és francia-magyar, időnként performanszba hajló előadásoknak lehettünk tanúi. A két részre osztott kerekasztal-be­­szélgetésen magyar és francia köl­tők osztották meg gondolataikat a közönséggel, s olvastak fel eredeti nyelven írásaikból. Noha tolmács­gépek rendelkezésünkre álltak, és a fordításokat kivetítőn olvashattuk, a francia nyelv hangzásvilága és a versek hangulata pillanatok alatt hatalmába kerítette a résztvevőket. Feladata-e a költőnek állást foglalni közéleti, aktuálpolitikai kérdésekben? - szegezte neki a kérdést az első panel során Tóth Krisztina, költő, író, műfordító beszélgetőtársainak Müller Péter Sziámi költő, énekesnek, valamint Charles Penneguin költőnek. Pél­daként a Ceausescu házaspár ki­végzését említette, amelyet a kor haladó értelmisége egyáltalán nem hagyott szó nélkül. Müller Péter Sziámi hozzátette, őt nagyon za­varta akkor, hogy karácsonyi va­csora közben meg kell néznie az esetet, mivel rendkívül nehezen viseli az emberölést. Majd hangsú­lyozta, az emberölésnél már csak az ideológiákkal van nagyobb problé­mája, s abban hisz, hogy azok ideje lejárt. Azt reméli, bármi is történik, a művészet erejével tud reagálni az egyes történésekre. - Az elkötelezett költőkkel min­dig is bajom volt - toldotta meg Charles Penneguin. A francia köl­tő szerint az írás minden esetben egyfajta aktivizmus, s a költészet önmagában is a harc terepe; a vers annál meggyőzőbb lesz, minél el­kötelezettebb, aki írja. Tóth Krisz­tina hozzáfűzte, gyakran felmerül a gondolat, miszerint a költő talán hatékonyabb segítséget jelenthet, ha verset ír, és nem ételt oszt. Pár­beszédüket időnként felolvasások­kal törték meg, franciául hallhattuk többek közt Müller Péter Sziámi Szavazz rám című antislágerét, és Charles Penneguin A showbiz vilá­ga című, éles társadalom- és média­­kritikát megfogalmazó versét. Hasonlóan izgalmasan alakult a második panelbeszélgetés, ame­lyet Imreh András költő, író, mű­fordító azzal indított, tisztázni kellene, mit is értünk elkötelezett költészet alatt. Kemény Zsófi író, költő, slammerrel egyetértésben úgy véli, magyarul nem használ­juk a kifejezést, helyette közéleti, politikai költészetet említünk. Ez utóbbiról beszélhetünk a harma­dik résztvevő, Frédérique Sou­­magne költő, író szerint is, aki úgy látja, minden költő elkötelezett, s ez elsősorban nyelvi elkötelezett­séget jelent, amely által a gondola­tot formába lehet önteni. A francia szerző szerint a nyelv a költészet alfája és ómegája, az az eszköz, amin keresztül gondolkodunk. S eszmefuttatásának igazsága azon­nal egyértelművé válhatott minden jelenlevőnek, miután F, anyja neve című versét felolvasta.­­ Korábban valószínűleg nem volt ennyire zsi­geri téma a közéleti költészet Ma­gyarországon, folytatta Kemény Zsófi, s kiindulópontként Kemény István Búcsúlevél című 2000-ben íródott versét említette. Saját alko­tói attitűdje kapcsán megjegyezte, Leírhatja a köl­tő, hogy Trump gonosz, de sokkal érdeke­sebb, ha azt írja, kedves ember külön kezeli a slam poetry-t és a verseket, míg a slam közéleti műfaj, addig verseit sokkal inkább közér­­zetinek tekinti. Frédérique Soumagne megje­gyezte, a franciában nincs is igazán jelen a közéleti költészet, s sze­rinte nem is dolga a versnek, hogy megmondja, így vagy úgy tegyünk, sokkal fontosabb, hogy megállás­ra késztessen, hasson a belsőnkre. A francia szerző szerint bármely téma lehet a költészet tárgya, de nem szemből, direkt módon, ha­nem oldalsó réseken érdemes meg­közelíteni azokat. Leírhatja a költő, hogy Donald Trump gonosz ember, de sokkal érdekesebb, ha azt írja, Donald Trump kedves ember, ez­által is gondolkodásra késztetve az olvasót. Imreh András szerint hasznos lehet megfigyelni, hogy a közéleti - vagy közérzeti - költé­szet mindig valami ellen, vagy va­lami mellett foglal állást. Mire Ke­mény Zsófi hozzátette, ő úgy érzi, manapság projektek, ügyek van­nak, amelyek mellé be lehet állni. A költő szerint ez némileg újkeletű és globális dolognak is tekinthető, hiszen például csak az internetet böngészve is mindennap újabb és újabb sokkal szembesülünk, ame­lyekre kénytelenek vagyunk rea­gálni. A beszélgetőpartnerek külön­féle oldalakról is körbejárták a kérdést, ám úgy tűnik, a téma nem könnyedén definiálható: országok, történelmi és politikai döntések, egyéni sorsok, személyiségek, köl­tői attitűdök mentén változhat, ki hogyan viszonyul mindezekhez, és mit tart igazán ellenállásnak vagy alapvetésnek. Noha az est végé­re nem lett sokkal egyértelműbb, mi is egy költő feladata a közéle­ti ügyeket tekintve, ám az ismét megerősítést nyert, hogy a költők szavára figyelni, illetve verseiket olvasni - és nem utolsósorban hall­gatni - mindenképp érdemes. FOTÓ: BARBARA GABRIELLA EGYETÉRTÉS Tóth Krisztina, Müller Péter Sziámi és Charles Penneguin szerint nem ideológiákra van szükség A jég Drezdában vendégeskedik SZÍNHÁZ A drezdai Hellerau­­ Európai Művészeti Központ­ban láthatja a közönség a Proton Színház A jég című produkcióját november elsején és 2-án. A né­metországi bemutatón a szerző, Vlagyimir Szorokin is részt vesz és felolvas a regényből. A drezdai mű­vészeti központban október 24. és november 2. között rendezik meg a 89/19 - Vorher/Nachher (Előt­­te/Utána) fesztivált. A rendezvény résztvevői a berlini fal leomlása óta eltelt időszakot, azon belül is a múltfeldolgozás, a jelen analízise és a jövővízió témáját vizsgálják művészeti szempontból egy társa­dalmi átalakulások és átrendező­dések sújtotta korban. A Vlagyimir Szorokin regényé­ből készült színdarab 2006-ban a Krétakör és a Trafó - Kortárs Művészetek Háza együttműködé­sében jött létre, 2008-tól 2013-ig a Nemzeti Színház tartotta műso­ron, telt házak előtt és hosszú váró­listákkal j­átszották. 2013-ban a Mundruczó Kor­nél és Büki Dóra alapította Proton Színház vette át a produkciót, ame­lyet részben új, részben az eredeti szereposztásban j­átszanak. Az idén tízéves Proton Színház előadása nem először szerepel a Hellerau műsorán: járt már itt a társulat a Nehéz istennek lenni (2011), a Demencia (2014), a Lát­szatélet (2016) és a Winterreise (2018) című darabbal, ám az új igazgató, Carena Schlewitz vezeté­se alatt ez lesz az első vendégsze­replésük. NÉPSZAVA TIZENHÁROM ÉVES ELŐADÁS A Proton Színház 2013-ban vette át a produkciót a Krétakörtől FOTÓ: ERDÉLY MÁTYÁS

Next