Népszava, 2019. október (146. évfolyam, 228-253. szám)
2019-10-28 / 250. szám
KULTÚRA Donizetti a reptéren Zenei maratonnal vezetik fel az idei Donizetti Operafesztivált a bergamói repülőtéren: a november 11-én reggel 9-től egészen este 21 óráig tartó eseményre várják mindazok jelentkezését, akik vagy énekelnek vagy játszanak valamilyen hangszeren. PAPAGENO NÉPSZAVA I 11 2019. október 28., hétfő I Film Fábián Juliról Hamarosan elkészül a 37 évesen elhunyt énekesnő, Fábián Juli életéről szóló életrajzi film Lévai Balázs rendezésében. Az M2 Petőfi Tv a művész halálának kétéves évfordulójának előestéjén, december 15-én tűzi műsorra. PAPAGENO Jubileumi koncert Bangó Margit énekesnő vendégszereplésével ünnepi koncertet ad a 100 Tagú Cigányzenekar 35. születésnapja alkalmából 2020. február 9-én a Papp László Budapest Sportarénában. A zenekar komolyzenei művek mellett tradicionális magyar cigánymuzsikát, magyar nótát és népdalt játszik. MTI A költészet a harc terepe IRODALOM Rendhagyó esten vehettek részt az érdeklődők péntek este a budapesti Francia Intézetben. Magyar és francia alkotók eredtek a közéleti versek nyomába. CSEPREGI EVELYN Mit mond el a kortárs költészet a világ jelen helyzetéről? Mit szól a költő ahhoz a szerephez, amelyet ráaggatnak? - hangzott a budapesti Francia Intézet kérdésfelvetése, amelyhez a pénteki est során talán csak egy lépéssel kerültünk közelebb, ám figyelemfelkeltő eszmecserének és francia-magyar, időnként performanszba hajló előadásoknak lehettünk tanúi. A két részre osztott kerekasztal-beszélgetésen magyar és francia költők osztották meg gondolataikat a közönséggel, s olvastak fel eredeti nyelven írásaikból. Noha tolmácsgépek rendelkezésünkre álltak, és a fordításokat kivetítőn olvashattuk, a francia nyelv hangzásvilága és a versek hangulata pillanatok alatt hatalmába kerítette a résztvevőket. Feladata-e a költőnek állást foglalni közéleti, aktuálpolitikai kérdésekben? - szegezte neki a kérdést az első panel során Tóth Krisztina, költő, író, műfordító beszélgetőtársainak Müller Péter Sziámi költő, énekesnek, valamint Charles Penneguin költőnek. Példaként a Ceausescu házaspár kivégzését említette, amelyet a kor haladó értelmisége egyáltalán nem hagyott szó nélkül. Müller Péter Sziámi hozzátette, őt nagyon zavarta akkor, hogy karácsonyi vacsora közben meg kell néznie az esetet, mivel rendkívül nehezen viseli az emberölést. Majd hangsúlyozta, az emberölésnél már csak az ideológiákkal van nagyobb problémája, s abban hisz, hogy azok ideje lejárt. Azt reméli, bármi is történik, a művészet erejével tud reagálni az egyes történésekre. - Az elkötelezett költőkkel mindig is bajom volt - toldotta meg Charles Penneguin. A francia költő szerint az írás minden esetben egyfajta aktivizmus, s a költészet önmagában is a harc terepe; a vers annál meggyőzőbb lesz, minél elkötelezettebb, aki írja. Tóth Krisztina hozzáfűzte, gyakran felmerül a gondolat, miszerint a költő talán hatékonyabb segítséget jelenthet, ha verset ír, és nem ételt oszt. Párbeszédüket időnként felolvasásokkal törték meg, franciául hallhattuk többek közt Müller Péter Sziámi Szavazz rám című antislágerét, és Charles Penneguin A showbiz világa című, éles társadalom- és médiakritikát megfogalmazó versét. Hasonlóan izgalmasan alakult a második panelbeszélgetés, amelyet Imreh András költő, író, műfordító azzal indított, tisztázni kellene, mit is értünk elkötelezett költészet alatt. Kemény Zsófi író, költő, slammerrel egyetértésben úgy véli, magyarul nem használjuk a kifejezést, helyette közéleti, politikai költészetet említünk. Ez utóbbiról beszélhetünk a harmadik résztvevő, Frédérique Soumagne költő, író szerint is, aki úgy látja, minden költő elkötelezett, s ez elsősorban nyelvi elkötelezettséget jelent, amely által a gondolatot formába lehet önteni. A francia szerző szerint a nyelv a költészet alfája és ómegája, az az eszköz, amin keresztül gondolkodunk. S eszmefuttatásának igazsága azonnal egyértelművé válhatott minden jelenlevőnek, miután F, anyja neve című versét felolvasta. Korábban valószínűleg nem volt ennyire zsigeri téma a közéleti költészet Magyarországon, folytatta Kemény Zsófi, s kiindulópontként Kemény István Búcsúlevél című 2000-ben íródott versét említette. Saját alkotói attitűdje kapcsán megjegyezte, Leírhatja a költő, hogy Trump gonosz, de sokkal érdekesebb, ha azt írja, kedves ember külön kezeli a slam poetry-t és a verseket, míg a slam közéleti műfaj, addig verseit sokkal inkább közérzetinek tekinti. Frédérique Soumagne megjegyezte, a franciában nincs is igazán jelen a közéleti költészet, s szerinte nem is dolga a versnek, hogy megmondja, így vagy úgy tegyünk, sokkal fontosabb, hogy megállásra késztessen, hasson a belsőnkre. A francia szerző szerint bármely téma lehet a költészet tárgya, de nem szemből, direkt módon, hanem oldalsó réseken érdemes megközelíteni azokat. Leírhatja a költő, hogy Donald Trump gonosz ember, de sokkal érdekesebb, ha azt írja, Donald Trump kedves ember, ezáltal is gondolkodásra késztetve az olvasót. Imreh András szerint hasznos lehet megfigyelni, hogy a közéleti - vagy közérzeti - költészet mindig valami ellen, vagy valami mellett foglal állást. Mire Kemény Zsófi hozzátette, ő úgy érzi, manapság projektek, ügyek vannak, amelyek mellé be lehet állni. A költő szerint ez némileg újkeletű és globális dolognak is tekinthető, hiszen például csak az internetet böngészve is mindennap újabb és újabb sokkal szembesülünk, amelyekre kénytelenek vagyunk reagálni. A beszélgetőpartnerek különféle oldalakról is körbejárták a kérdést, ám úgy tűnik, a téma nem könnyedén definiálható: országok, történelmi és politikai döntések, egyéni sorsok, személyiségek, költői attitűdök mentén változhat, ki hogyan viszonyul mindezekhez, és mit tart igazán ellenállásnak vagy alapvetésnek. Noha az est végére nem lett sokkal egyértelműbb, mi is egy költő feladata a közéleti ügyeket tekintve, ám az ismét megerősítést nyert, hogy a költők szavára figyelni, illetve verseiket olvasni - és nem utolsósorban hallgatni - mindenképp érdemes. FOTÓ: BARBARA GABRIELLA EGYETÉRTÉS Tóth Krisztina, Müller Péter Sziámi és Charles Penneguin szerint nem ideológiákra van szükség A jég Drezdában vendégeskedik SZÍNHÁZ A drezdai Hellerau Európai Művészeti Központban láthatja a közönség a Proton Színház A jég című produkcióját november elsején és 2-án. A németországi bemutatón a szerző, Vlagyimir Szorokin is részt vesz és felolvas a regényből. A drezdai művészeti központban október 24. és november 2. között rendezik meg a 89/19 - Vorher/Nachher (Előtte/Utána) fesztivált. A rendezvény résztvevői a berlini fal leomlása óta eltelt időszakot, azon belül is a múltfeldolgozás, a jelen analízise és a jövővízió témáját vizsgálják művészeti szempontból egy társadalmi átalakulások és átrendeződések sújtotta korban. A Vlagyimir Szorokin regényéből készült színdarab 2006-ban a Krétakör és a Trafó - Kortárs Művészetek Háza együttműködésében jött létre, 2008-tól 2013-ig a Nemzeti Színház tartotta műsoron, telt házak előtt és hosszú várólistákkal játszották. 2013-ban a Mundruczó Kornél és Büki Dóra alapította Proton Színház vette át a produkciót, amelyet részben új, részben az eredeti szereposztásban játszanak. Az idén tízéves Proton Színház előadása nem először szerepel a Hellerau műsorán: járt már itt a társulat a Nehéz istennek lenni (2011), a Demencia (2014), a Látszatélet (2016) és a Winterreise (2018) című darabbal, ám az új igazgató, Carena Schlewitz vezetése alatt ez lesz az első vendégszereplésük. NÉPSZAVA TIZENHÁROM ÉVES ELŐADÁS A Proton Színház 2013-ban vette át a produkciót a Krétakörtől FOTÓ: ERDÉLY MÁTYÁS