Népszava, 2019. december (146. évfolyam, 279-302. szám)

2019-12-03 / 280. szám

BELFÖLD Az elnémítás stratégiája EU Példátlan médiakoncentrációt eredményezett a magyar sajtószabadság rendszerszintű lebontása - áll egy ma megjelenő nemzetközi jelentésben. HALMAI KATALIN BRÜSSZEL Bár Magyarországon nem zárnak börtönbe újságírókat, és az állam nem alkalmaz fizikai erőszakot ve­lük szemben, a kormány világos és egyértelmű stratégiát követ a kriti­kus sajtó elnémítására. Többek kö­zött ezt a megállapítást tartalmazza az a jelentés, amely hat nemzetközi médiaszervezet november végi magyarországi tényfeltáró látoga­tásáról készült. A küldöttség civil szervezetek képviselőivel és független újság­írókkal találkozott, köztük Horváth Gáborral, a Népszava külpolitikai rovatvezetőjével, valamint Hargitai Miklóssal, lapunk szerkesztőjével, a Magyar Újságírók Országos Szö­vetségének (MÚOSZ) elnökével. Emellett megbeszélést folytattak Karácsony Gergely budapesti főpol­gármesterrel, valamint Kovács Zol­tán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárral. A delegációt kissé meglepte, hogy a kormány­­szóvivő az utolsó előtti pillanatban helyszínt változtatott, és nem a hi­vatalában, hanem a Nimród című vadászújság szerkesztőségében fo­gadta a delegációt, közölte lapunk­kal Julie Majerczak, a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet brüsszeli irodavezetője, aki részt vett a látogatáson. Kovács Zoltán, aki egyben a Nimród főszerkesztője is, a látogatóknak azt mondta, hogy a sajtónak nem feladata a hatalom ellenőrzése, a független újságírók pedig politikai aktivisták. A hatokat ez nem győzte meg, mert ma megjelenő jelentésükben leszögezik: a sajtószabadság és - pluralizmus 2010 óta tartó rend­szerszintű lebontása olyan mé­diakoncentrációt eredményezett Magyarországon, amely példátlan az Európai Unióban. Hangsúlyoz­za, hogy a kormánypárti médiabi­rodalom valójában az Orbán-kor­­mány propagandagépezete, és azt a célt szolgálja, hogy elzárja a nyil­vánosság jelentős részét a kritikus információktól és ezzel a Fideszt a hatalomban tartsa. Magyarországon nem a bal- és a jobboldali média között húzódik a törésvonal, hanem a kormánypárti és a kormánykritikus sajtó között. A megmaradt független bal- és jobboldali sajtótermékek egyaránt célpontjai a kormányzati lejára­tókampányoknak. Az állam milli­­árdokat költ a saját médiájára, az ellenzéki orgánumokat pedig kivé­­rezteti. Utóbbiak állandó fenyege­tettségben dolgoznak és befolyásuk jórészt a fővárosra korlátozódik - áll a jelentésben. A hat nemzetközi médiaszer­vezet képviselőinek több függet­len újságíró arról számolt be, hogy olyan összehangolt cenzúra és a tartalom-ellenőrzés zajlik Magyar­­országon, amelyre a kommunista rezsim bukása óta nem volt példa. A tényfeltárók szerint Orbánék szándékosan úgy alakították ki a médiarendszert, hogy elkerülhes­sék a számonkérést. Ez azonban nem adhat felmentést az Európai Uniónak, amely képtelen volt meg­akadályozni, hogy egy tagállama nyíltan kiiktassa a médiát, mint a demokrácia egyik elemét. A tétlen­ség odavezetett, hogy a Fidesz-kor­­mány exportálta illiberális mo­delljét Közép- és Kelet-Európába - állapítják meg a nemzetközi mé­diaszervezetek képviselői. Julie Majerczak lapunknak azt mondta: a látottak és hallottak tö­kéletesen igazolják a Magyaror­szággal szemben elindított 7. cik­kelyes eljárás jogosságát. Ennek keretében legközelebb december 10-én tartanak Brüsszelben meg­hallgatást a magyarországi helyzet­ről az EU-ügyi miniszterek. TAPASZTALAT 1 JULIE MAJERCZAK A látottak igazol­ják a Magyaror­szággal szemben elindított 7. cikkelyes eljárás jogosságát FOTÓ: SZALMÁS PÉTER LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE A Népszabad­ság bezáratása is része volt a sajtó meg­szállásának NÉPSZAVA 2019. december 3., kedd3 Ismét meghekkelte a Médiatanácsot a Fidesz Újabb kilenc évig csupa fideszes tagja lesz a legnagyobb hatalmú hazai sajtófelügyeletnek, a Mé­diatanácsnak. A kormánypárt ugyanis kigolyózta az ellenzék jelöltjeit. Hankiss Ágnest, Bu­dai Lászlót, Meszleny Lászlót és Szadai Károlyt jelölte a Médiata­nácsba az Országgyűlés eseti bi­zottsága hétfőn - tudatta Halász János, a testület fideszes elnöke. A Fidesz 2010-ben megszült egypárti médiaszabályozásának sarkalatos pontja volt a Médiata­nács létrehozása. Olyan nagy ha­talmú grémiumról van szó, amely hatósági faladatokat is ellátva dönt a frekvenciapályázatokról, döntő szerepe van a közmédia vezetőinek kiválasztásában, il­letve felügyeli a médiát, hogy „biztosítsa a demokratikus nyil­vánosság működését". Az Orbán-kormány kezdettől ragaszkodott a saját hegemóniá­jának biztosításához: a Média­tanácsban kizárólag a Fidesz de­legáltjai voltak. A Médiatanács elnökét és négy tagját az Ország­­gyűlés kilenc évre választja meg. A négy tagra az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tag­jából álló, de a képviselőcsopor­tok létszámával arányos szava­zattal rendelkező eseti bizottság egyhangú szavazással tesz javas­latot. A Fidesz minden bizonnyal azzal a törvényi rendelkezéssel élt, hogy ha a bizottság az első körben nem tud egyhangú dön­tésre jutni - amihez értelemsze­rűen a kormánypárt is kell -, akkor a második körben kétharmados többség is elég a jelöléshez. A tagok mandátuma már október 11-én lejárt, de a kormánynak a választások előtt nem volt sürgős a jelölés. Most vélhetően azért vált fontossá, mert tartanak a két­harmad elvesztésétől, és újabb kilenc évre be akarták biztosítani a monopolhelyzetüket a Médiata­nácsban. Az első lépést, vagyis az ellenzékiek kiejtését már megtet­ték, így a parlament hamarosan az új, 100 százalékig a Fidesz je­löltjeiből álló Médiatanácsot fog megválasztani. NÉPSZAVA Háborognak a bírók: „Gyomorforgató a levél” STÍLUS - Mint a skarlátbetű, úgy fog rajtuk életük végéig virítani ez a szégyenteljes levél - fogalmazott indulatosan egy észak-magyaror­szági városban dolgozó bíró arról a Handó Tündének küldött levél­ről, amelyet 24 ítélőtáblás és tör­vényszéki elnök írt. Ebben - mint arról már beszámoltunk - hos­­­szan hálálkodnak az Országos Bí­rósági Hivatal (OBH) leköszönő elnökének, az alkotmánybírónak kinevezett Handó Tündének az elmúlt nyolcéves munkájáért. „A hivatalba lépésed óta eltelt nyolc esztendő eredményei által hazánk bíróságainak történelemkönyve aranykort hirdető újabb fejezettel folytatódott, amelynek írásában jelentős szereppel vetted ki a ré­szed” - kezdődik a levél, s hasonló szervilizmussal folytatódik tovább, dicsérve Handó munkáját, támo­gatását, iránymutatásait. Azzal fejeződik be: „Soha el nem múló tudást, érzést kaptunk Tőled bírói hivatásról, bírói függetlenségről pártatlanságról, méltányosságról, elfogulatlanságról, igazságosság­ról, melyet ezúton is hálásan kö­szönünk”. A levél nem csak stílusa miatt verte ki sok bírónál a biztosítékot, hanem tartalma miatt is, hiszen a Handó-korszakot ellentmondásos ügyek kísérték végig. A volt elnök - aki Szájer József fideszes EP-kép­­viselő felesége - folyamatosan harcban állt az Országos Bírói Ta­náccsal és a Magyar Bírói Egyesü­lettel a kinevezési gyakorlat miatt. Az Európai Bírói Egyesület (EAJ) munkacsoportot küldött Magyar­­országra, hogy megvizsgálja a ma­gyar igazságszolgáltatás helyzetét. Megállapították, hogy túlságosan nagy az OBH hatalma, Handó több esetben túllépett jogkörein, tevé­kenysége miatt alkotmányos vál­sághoz közeli helyzet alakult ki a hazai igazságszolgáltatásban. - Gyomorforgató a levél, már csak azért is, mert pontosan tu­dom, mi a véleménye a törvény­­széki elnökünknek az OBH-ról és Handóról, mégis ott a neve az alá­írók között. Kizárt, hogy a szignója saját elhatározásából került oda - jelentette ki egy dunántúli tör­vényszéken dolgozó bíró. - Igaz, hogy sok jelenlegi veze­tő Handónak köszönheti a poszt­ját, de ennyire nekik sem kellene lemenniük kutyába - jelentette ki másik dunántúli bíró, és hozzá­tette: - Ilyen leveleket Rákosi Má­tyásnak küldtek anno a sztahano­vista brigádok. Szavai szerint az OBH-elnök regnálás alatt durván megosztotta a hazai bírói társadal­mat, s még távoztában is képes egy újabb, óriási foltot ejteni a szakma becsületén. - Önmagát minősíti az ítélőtáb­lái és törvényszéki elnökök levele - mondta egy aktív bíró, korábbi bírósági vezető. Amikor először a sajtóban olvasta a szöveget, azt hitte, hogy egy vicc, s szerinte kol­légáinak többsége is így kezelte, nem vette komolyan. Ez nem olyan ügy, amibe bele kellene állni, tet­te hozzá, ennél sokkal fontosabb problémák vannak, például a bírák januártól beharangozott béreme­lése, amivel különösen a bírósági vezetők j­árnak jól. Vadász Viktor, az Országos Bí­rói Tanács szóvivője, a Fővárosi Törvényszék büntetőbírája, az egyetlen névvel nyilatkozó bíró úgy fogalmazott a 444-nek: „Ilyen stí­lusban az 1950-es években, a Szov­jetunióban beszéltek egyes veze­tőkről. Amikor elolvastam, hogyan hálálkodnak Handó Tündének, elszégyelltem magam magyar és európai bíróként is.” A levelet mind a 20 hazai tör­vényszék elnöke és az öt ítélőtábla közül négynek a vezetője írta alá. Egyedül Ribai Csillának, a Fővá­rosi Ítélőtábla elnökének hiányzik az aláírása, ő információnk szerint betegszabadságon van, erre hivat­kozva nem vett részt a múlt hétre a Budapestre hívott bírósági vezetők találkozóján. Az egyébként Handó híveként elkönyvelt Ribai egyes in­formációnk szerint nem véletlenül maradt távol, felmérhette, bírósági karrierjének nem biztos, hogy jót tesz a mostani aláírás. Amúgy mind a 24 bírósági vezetőt Handó Tünde nevezte ki posztjára, ahogy az őket összehívó Répássy Árpád is nála pályázott sikeresen az OBH­ elnök­­helyettesi állására. A közleményt, stílusa alapján Balla Lajos, a Deb­receni Ítélőtábla elnöke fogalmaz­hatta, ő „élőben” is így beszél. Arról, hogy ki volt a szerző, mi­lyen indíttatásból született a levél, és volt-e bármiféle nyomás az alá­írókon, megkérdeztük az érintett törvényszéki és ítélőtáblás elnökö­ket. Érdemi választ sehonnan sem kaptunk. Volt, ahonnan vissza sem jeleztek, másutt az ígérték, épp az OBH válaszol majd, a Kecskeméti és a Debreceni Törvényszék pedig leszögezte: az elnök nem kíván az általunk felvetett kérdésekre vála­szolni. DOBOS JUDIT, SIMON ZOLTÁN, VAS ANDRÁS A leköszönő elnököt, Handó Tündét kinevezettjei hosszan méltatták Új jelölt az OBH élére Áder János köztársasági elnök az Országos Bírósági Hivatal elnöki posztjára Senyei György Barna bírót javasolta hétfőn - szúrta ki az Index az Országgyűlés hon­lapján. Senyei György Barna a Fő­városi Ítélőtábla polgári tanács­elnöke. A köztársasági elnök jelöltjéről ezek után a parlament dönt, a megbízás 9 évre szól.

Next