Népszava, 2019. december (146. évfolyam, 279-302. szám)
2019-12-03 / 280. szám
BELFÖLD Az elnémítás stratégiája EU Példátlan médiakoncentrációt eredményezett a magyar sajtószabadság rendszerszintű lebontása - áll egy ma megjelenő nemzetközi jelentésben. HALMAI KATALIN BRÜSSZEL Bár Magyarországon nem zárnak börtönbe újságírókat, és az állam nem alkalmaz fizikai erőszakot velük szemben, a kormány világos és egyértelmű stratégiát követ a kritikus sajtó elnémítására. Többek között ezt a megállapítást tartalmazza az a jelentés, amely hat nemzetközi médiaszervezet november végi magyarországi tényfeltáró látogatásáról készült. A küldöttség civil szervezetek képviselőivel és független újságírókkal találkozott, köztük Horváth Gáborral, a Népszava külpolitikai rovatvezetőjével, valamint Hargitai Miklóssal, lapunk szerkesztőjével, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnökével. Emellett megbeszélést folytattak Karácsony Gergely budapesti főpolgármesterrel, valamint Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárral. A delegációt kissé meglepte, hogy a kormányszóvivő az utolsó előtti pillanatban helyszínt változtatott, és nem a hivatalában, hanem a Nimród című vadászújság szerkesztőségében fogadta a delegációt, közölte lapunkkal Julie Majerczak, a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet brüsszeli irodavezetője, aki részt vett a látogatáson. Kovács Zoltán, aki egyben a Nimród főszerkesztője is, a látogatóknak azt mondta, hogy a sajtónak nem feladata a hatalom ellenőrzése, a független újságírók pedig politikai aktivisták. A hatokat ez nem győzte meg, mert ma megjelenő jelentésükben leszögezik: a sajtószabadság és - pluralizmus 2010 óta tartó rendszerszintű lebontása olyan médiakoncentrációt eredményezett Magyarországon, amely példátlan az Európai Unióban. Hangsúlyozza, hogy a kormánypárti médiabirodalom valójában az Orbán-kormány propagandagépezete, és azt a célt szolgálja, hogy elzárja a nyilvánosság jelentős részét a kritikus információktól és ezzel a Fideszt a hatalomban tartsa. Magyarországon nem a bal- és a jobboldali média között húzódik a törésvonal, hanem a kormánypárti és a kormánykritikus sajtó között. A megmaradt független bal- és jobboldali sajtótermékek egyaránt célpontjai a kormányzati lejáratókampányoknak. Az állam milliárdokat költ a saját médiájára, az ellenzéki orgánumokat pedig kivérezteti. Utóbbiak állandó fenyegetettségben dolgoznak és befolyásuk jórészt a fővárosra korlátozódik - áll a jelentésben. A hat nemzetközi médiaszervezet képviselőinek több független újságíró arról számolt be, hogy olyan összehangolt cenzúra és a tartalom-ellenőrzés zajlik Magyarországon, amelyre a kommunista rezsim bukása óta nem volt példa. A tényfeltárók szerint Orbánék szándékosan úgy alakították ki a médiarendszert, hogy elkerülhessék a számonkérést. Ez azonban nem adhat felmentést az Európai Uniónak, amely képtelen volt megakadályozni, hogy egy tagállama nyíltan kiiktassa a médiát, mint a demokrácia egyik elemét. A tétlenség odavezetett, hogy a Fidesz-kormány exportálta illiberális modelljét Közép- és Kelet-Európába - állapítják meg a nemzetközi médiaszervezetek képviselői. Julie Majerczak lapunknak azt mondta: a látottak és hallottak tökéletesen igazolják a Magyarországgal szemben elindított 7. cikkelyes eljárás jogosságát. Ennek keretében legközelebb december 10-én tartanak Brüsszelben meghallgatást a magyarországi helyzetről az EU-ügyi miniszterek. TAPASZTALAT 1 JULIE MAJERCZAK A látottak igazolják a Magyarországgal szemben elindított 7. cikkelyes eljárás jogosságát FOTÓ: SZALMÁS PÉTER LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE A Népszabadság bezáratása is része volt a sajtó megszállásának NÉPSZAVA 2019. december 3., kedd3 Ismét meghekkelte a Médiatanácsot a Fidesz Újabb kilenc évig csupa fideszes tagja lesz a legnagyobb hatalmú hazai sajtófelügyeletnek, a Médiatanácsnak. A kormánypárt ugyanis kigolyózta az ellenzék jelöltjeit. Hankiss Ágnest, Budai Lászlót, Meszleny Lászlót és Szadai Károlyt jelölte a Médiatanácsba az Országgyűlés eseti bizottsága hétfőn - tudatta Halász János, a testület fideszes elnöke. A Fidesz 2010-ben megszült egypárti médiaszabályozásának sarkalatos pontja volt a Médiatanács létrehozása. Olyan nagy hatalmú grémiumról van szó, amely hatósági faladatokat is ellátva dönt a frekvenciapályázatokról, döntő szerepe van a közmédia vezetőinek kiválasztásában, illetve felügyeli a médiát, hogy „biztosítsa a demokratikus nyilvánosság működését". Az Orbán-kormány kezdettől ragaszkodott a saját hegemóniájának biztosításához: a Médiatanácsban kizárólag a Fidesz delegáltjai voltak. A Médiatanács elnökét és négy tagját az Országgyűlés kilenc évre választja meg. A négy tagra az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló, de a képviselőcsoportok létszámával arányos szavazattal rendelkező eseti bizottság egyhangú szavazással tesz javaslatot. A Fidesz minden bizonnyal azzal a törvényi rendelkezéssel élt, hogy ha a bizottság az első körben nem tud egyhangú döntésre jutni - amihez értelemszerűen a kormánypárt is kell -, akkor a második körben kétharmados többség is elég a jelöléshez. A tagok mandátuma már október 11-én lejárt, de a kormánynak a választások előtt nem volt sürgős a jelölés. Most vélhetően azért vált fontossá, mert tartanak a kétharmad elvesztésétől, és újabb kilenc évre be akarták biztosítani a monopolhelyzetüket a Médiatanácsban. Az első lépést, vagyis az ellenzékiek kiejtését már megtették, így a parlament hamarosan az új, 100 százalékig a Fidesz jelöltjeiből álló Médiatanácsot fog megválasztani. NÉPSZAVA Háborognak a bírók: „Gyomorforgató a levél” STÍLUS - Mint a skarlátbetű, úgy fog rajtuk életük végéig virítani ez a szégyenteljes levél - fogalmazott indulatosan egy észak-magyarországi városban dolgozó bíró arról a Handó Tündének küldött levélről, amelyet 24 ítélőtáblás és törvényszéki elnök írt. Ebben - mint arról már beszámoltunk - hosszan hálálkodnak az Országos Bírósági Hivatal (OBH) leköszönő elnökének, az alkotmánybírónak kinevezett Handó Tündének az elmúlt nyolcéves munkájáért. „A hivatalba lépésed óta eltelt nyolc esztendő eredményei által hazánk bíróságainak történelemkönyve aranykort hirdető újabb fejezettel folytatódott, amelynek írásában jelentős szereppel vetted ki a részed” - kezdődik a levél, s hasonló szervilizmussal folytatódik tovább, dicsérve Handó munkáját, támogatását, iránymutatásait. Azzal fejeződik be: „Soha el nem múló tudást, érzést kaptunk Tőled bírói hivatásról, bírói függetlenségről pártatlanságról, méltányosságról, elfogulatlanságról, igazságosságról, melyet ezúton is hálásan köszönünk”. A levél nem csak stílusa miatt verte ki sok bírónál a biztosítékot, hanem tartalma miatt is, hiszen a Handó-korszakot ellentmondásos ügyek kísérték végig. A volt elnök - aki Szájer József fideszes EP-képviselő felesége - folyamatosan harcban állt az Országos Bírói Tanáccsal és a Magyar Bírói Egyesülettel a kinevezési gyakorlat miatt. Az Európai Bírói Egyesület (EAJ) munkacsoportot küldött Magyarországra, hogy megvizsgálja a magyar igazságszolgáltatás helyzetét. Megállapították, hogy túlságosan nagy az OBH hatalma, Handó több esetben túllépett jogkörein, tevékenysége miatt alkotmányos válsághoz közeli helyzet alakult ki a hazai igazságszolgáltatásban. - Gyomorforgató a levél, már csak azért is, mert pontosan tudom, mi a véleménye a törvényszéki elnökünknek az OBH-ról és Handóról, mégis ott a neve az aláírók között. Kizárt, hogy a szignója saját elhatározásából került oda - jelentette ki egy dunántúli törvényszéken dolgozó bíró. - Igaz, hogy sok jelenlegi vezető Handónak köszönheti a posztját, de ennyire nekik sem kellene lemenniük kutyába - jelentette ki másik dunántúli bíró, és hozzátette: - Ilyen leveleket Rákosi Mátyásnak küldtek anno a sztahanovista brigádok. Szavai szerint az OBH-elnök regnálás alatt durván megosztotta a hazai bírói társadalmat, s még távoztában is képes egy újabb, óriási foltot ejteni a szakma becsületén. - Önmagát minősíti az ítélőtáblái és törvényszéki elnökök levele - mondta egy aktív bíró, korábbi bírósági vezető. Amikor először a sajtóban olvasta a szöveget, azt hitte, hogy egy vicc, s szerinte kollégáinak többsége is így kezelte, nem vette komolyan. Ez nem olyan ügy, amibe bele kellene állni, tette hozzá, ennél sokkal fontosabb problémák vannak, például a bírák januártól beharangozott béremelése, amivel különösen a bírósági vezetők járnak jól. Vadász Viktor, az Országos Bírói Tanács szóvivője, a Fővárosi Törvényszék büntetőbírája, az egyetlen névvel nyilatkozó bíró úgy fogalmazott a 444-nek: „Ilyen stílusban az 1950-es években, a Szovjetunióban beszéltek egyes vezetőkről. Amikor elolvastam, hogyan hálálkodnak Handó Tündének, elszégyelltem magam magyar és európai bíróként is.” A levelet mind a 20 hazai törvényszék elnöke és az öt ítélőtábla közül négynek a vezetője írta alá. Egyedül Ribai Csillának, a Fővárosi Ítélőtábla elnökének hiányzik az aláírása, ő információnk szerint betegszabadságon van, erre hivatkozva nem vett részt a múlt hétre a Budapestre hívott bírósági vezetők találkozóján. Az egyébként Handó híveként elkönyvelt Ribai egyes információnk szerint nem véletlenül maradt távol, felmérhette, bírósági karrierjének nem biztos, hogy jót tesz a mostani aláírás. Amúgy mind a 24 bírósági vezetőt Handó Tünde nevezte ki posztjára, ahogy az őket összehívó Répássy Árpád is nála pályázott sikeresen az OBH elnökhelyettesi állására. A közleményt, stílusa alapján Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnöke fogalmazhatta, ő „élőben” is így beszél. Arról, hogy ki volt a szerző, milyen indíttatásból született a levél, és volt-e bármiféle nyomás az aláírókon, megkérdeztük az érintett törvényszéki és ítélőtáblás elnököket. Érdemi választ sehonnan sem kaptunk. Volt, ahonnan vissza sem jeleztek, másutt az ígérték, épp az OBH válaszol majd, a Kecskeméti és a Debreceni Törvényszék pedig leszögezte: az elnök nem kíván az általunk felvetett kérdésekre válaszolni. DOBOS JUDIT, SIMON ZOLTÁN, VAS ANDRÁS A leköszönő elnököt, Handó Tündét kinevezettjei hosszan méltatták Új jelölt az OBH élére Áder János köztársasági elnök az Országos Bírósági Hivatal elnöki posztjára Senyei György Barna bírót javasolta hétfőn - szúrta ki az Index az Országgyűlés honlapján. Senyei György Barna a Fővárosi Ítélőtábla polgári tanácselnöke. A köztársasági elnök jelöltjéről ezek után a parlament dönt, a megbízás 9 évre szól.