Népszava, 2020. május (147. évfolyam, 102-126. szám)

2020-05-02 / 102. szám

81 NÉPSZAVA I 2020. május 2., szombat LAPSZÉL Biden tagadja a zaklatás vádját Sosem történt meg az, amit állít - így reagált a demokrata elnök­jelölt egykori munkatársa, Tara Reade vádjaira. A nő szerint 27 évvel ezelőtt a politikus „a fal­hoz lökte, és benyúlt a szoknyá­ja alá”, majd kirúgták, amikor panaszt tett az ügyben. Többen is megerősítették, hogy Reade már a 90-es években, vagyis jó­val Joe Biden elnökjelöltsége előtt megfogalmazta állításait. A politikus azonban azt hangsú­lyozta: neki nincsen semmi rej­­tegetnivalója. NÉPSZAVA Trump avuhani laborra mutogat Az amerikai elnök azt állítja: látott arra vonatkozó bizonyí­tékot, hogy a koronavírus egy vuhani laboratóriumból szár­mazik. A hírszerzés viszont megállapította, hogy nem mes­terséges vagy genetikailag mó­dosított vírusról van szó. Azt a feltételezést viszont a titkos­­szolgálat sem zárta ki, hogy a kórokozót esetleg a laborban vizsgálták, és elszabadulhatott onnan. Már több ország is jelez­te: szeretnék, ha az Egészség­­ügyi Világszervezet (WHO) ki­vizsgálná a vírus eredetét, Kína azonban elzárkózik a független vizsgálatoktól. NÉPSZAVA Koronavírusos az orosz kormányfő önkéntes karanténba vonul Mi­hail Misusztyin, miután elkapta a fertőzést. A pozitív koronaví­­rustesztről maga a miniszter­­elnök számolt be, a Rosszija 24 hírcsatorna által élő adásban közvetített, Vlagyimir Putyin elnökkel folytatott videókon­ferencián. Misusztyin javasla­tára a kabinet vezetését átme­netileg Andrej Belouszov első miniszterelnök-helyettes veszi át. NÉPSZAVA :­ühhalál fenyegeti az afgán gyermekeket Éhínséggel kell szembenéznie Afganisztánnak, ha a nemzet­közi közösség nem segít - figyel­meztet a Save the Children. Az országban növekszik az alapve­tő élelmiszerek ára, miközben a karanténintézkedések hatására sokan veszítik el megélheté­süket. A Save the Children úgy becsüli, akár a lakosság harma­dának, köztük 7 millió gyer­meknek bizonytalan az ételhez jutása. A segélyszervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy az alultáplált kiskorúak nem szá­míthatnak ellátásra, mivel az af­gán egészségügy súlyos szakem­berhiánnyal küzd. NÉPSZAVA FORRÁS: FACEBOOK FOTÓ: AFP/DMITRY ASTAKHOV/SPUTNIK VILÁG Rég nem látott egység MAGYARSÁG Széles körű összefogás és - a maga módján - a román elnök is segítheti a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezését. GÁL MÁRIA Május 15-e körül fogadhatja el Vera Jurová jogállamiságért is felelős igazságügyi európai uniós biztos kabinetje a folyamatban lévő uniós polgári kezdeményezések határ­idejének meghosszabbítását, tud­tuk meg brüsszeli forrásból. Ma­gyar szempontból ez azért fontos, mert a nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtési határideje május 7-én lejár, a szükséges egymillió aláírásnak pedig csak fele gyűlt ös­­­sze. A beterjesztő Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ugyan hat hónap halasztást kért, de vélhetően egy­ségesen, minden folyamatban lévő polgári kezdeményezésre vonatko­zóan a karantén idejével hosszab­bítják meg a határidőt. A nemzeti régiókat célzó aláírás­­gyűjtés egyike azon kevés ügynek, amely mellett a határon belüli és kívüli magyarok politikai hovatar­tozástól függetlenül felsorakoztak. A magyar parlamenti pártok, a DK kivételével, mind támogatják a kezdeményezést, az aláírók között egyszerre van ott Karácsony Ger­gely és Kocsis Máté, Fekete-Győr András és Varga Judit, de Jordán Tamás színházigazgató és az Edda frontembere, Pataki Attila is. Az aláírásgyűjtés meghosszabbítását nemcsak a kezdeményezők, hanem a Momentum és az RMDSZ képvi­selői is kérték. Az összefogás nem véletlen. Az olyan uniós kisebbségekért, ősho­nos kultúrákért zajló aláírásgyűj­tés, mint a székely, a baszk vagy a katalán, egyszerre nemzeti és uniós finanszírozási ügy. Ezek a ki­sebbségek jelenleg kormányaikon keresztül jutnak uniós pénzekhez, és gyakran diszkriminatív, igazság­talan elosztás áldozatai. A cél, hogy a jövőben ezek a régiók közvetlenül pályázhassanak uniós forrásokért. A közvetlen finanszírozás nem csak a nemzeti kisebbségek ügye, ezért lobbizik sok más, ugyancsak diszk­riminatív forráselosztástól szenve­dő fejlesztési régió. Ahhoz azonban, hogy a kérdés az uniós döntéshozók elé kerüljön, hét tagállamban kell összeszedni kellő számú, összesen egymillió támogató aláírást. Aminek eddig a fele van meg, az is jórészt egy ma­gyar civil kezdeményezés jóvoltá­ból. A Pesty László által irányított csoport a www.i­odala.hu oldalon 340 ezer aláírást gyűjtött össze és állította egységesen az ügy mellé a megosztott magyar társadalom különböző ideológiákat képviselő közszereplőit. Papíralapú gyűjtés­ben az RMDSZ segítette ki 200 ezer aláírással a korábban rivális kezde­ményező szervezetet, az SZNT-t. A kezdeményezés hathatós po­litikai támogatás nélkül remény­telennek tűnt, hiszen a romániai magyar politikában is súlytalan SZNT-nek nincs meg az ereje ah­hoz, hogy hét tagországban moz­gósítson. A magyar kormány, bár nem utasította el nyilvánosan, nem is állt ki kezdetben mellette, állí­tólag Orbán Viktor személyesen is próbálta eltanácsolni a kezdemé­nyezőket. Az RMDSZ sem fektetett bele különösebb energiákat, hiszen nekik már van egy sikeres polgári kezdeményezésük, a Minority Safe Pack. A nemzeti régiók ügyét végül a magyar civil társadalom hozta vissza a színre. A szervezők abban reménykednek, hogy a hátralévő időben behozható a lemaradás. Ebben - a sors iróniája - várat­lan segítséget kaptak Klaus Johan­­nistól. A román államfő a proce­­durális hibából a képviselőházban hallgatólagosan elfogadott székely autonómiatervezet kapcsán, olyan kirohanást intézett a magyarok ellen, amilyen a román vezető köz­méltóság még soha. Johannis azzal vádolta meg az RMDSZ-t és a leg­nagyobb ellenzéki pártot, a PSD-t, hogy titkos paktumot kötöttek, a PSD „azért harcol a parlamenti titkos irodákban, hogy Erdélyt a magyaroknak adja”. Mindezt gú­nyosan, „jó napot, pészédé” magyar köszöntéssel húzta alá. A román elnök bizonyíték nélkül Magyaror­szágot is megtámadta azzal, hogy az összeesküvés mögött sejtelmesen Orbán Viktort nevezte meg. A ro­mániai magyarság egy emberként felhördült, de román pártok és vé­leményformálók sokasága is elítél­te a „nacionalista uszítást”. Calin Popescu Tariceanu volt miniszter­­elnök a titkosszolgálatok meghall­gatását kéri az „1989 után elhang­zott legsúlyosabb vád” ügyében. NEM HAGYNÁ ANNYIBAN 1 ír CALIN POPESCU TARICEANU A volt minisz­terelnök szerint a vádat tisz­tázni kell, és ha alaptalannak bizonyul, akkor Johannisnak le kell mondania KÖZÖS ÜGY Ahhoz, hogy a nemzeti régiók és a közvetlen finanszírozás kapcsán uniós döntés szület­hessen, még sok százezer aláírás szük­séges GYŰLÖLETBESZÉD 1 KLAUS JOHANNIS A román államfő kigúnyolta és kollektíven megvádolta a magyarokat Számvetés a sógoroknál RECESSZIÓ Ausztriában 2,7 százalékkal ment össze a gazda­ság január-március között. A friss adatok a márciusi számok figye­lembevételével első ízben becsülik meg a koronavírus gazdaságfertőző következményeit. A kereskedelem, a szállodaipar, a vendéglátás és a közlekedés messze az átlag fölött, 7,3 százalékot veszített erejéből. Még náluk is súlyosabb, 8,1 száza­lékos a visszaesés a szolgáltatások, köztük a fodrászat, a kultúra, a sport és a szórakoztatóipar eseté­ben. Kíméletesebb volt viszont a fogyás az energiatermelésben, az építőiparban, s azokban az ágaza­tokban, ahol a munkát home office­­ban, azaz otthonról is el lehetett végezni. A gazdaság beszűkülése miatt április 12-én csúcsot döntött a munkanélküliség, 588 ezer em­ber volt állás nélkül, 231 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A legnagyobb - 172,9% százalékos -az állástalanság növekedési üteme Tirolban, ahol 45 782 főre emel­kedett a munkanélküliek száma. Bécsben 176 079 embernek nem volt állása áprilisban. A rövidített munkaidő (kur­­zarbeit) szerint dolgozók száma időközben 1,2 millióra nőtt, a jö­vedelmek kiesése 3,6 százalékos fogyasztáscsökkenést okozott. Az osztrák Wifo gazdaságkutató in­tézet szerint a második negyed­év még drámaibb helyzetbe hoz­za Ausztriát, 5,25-7,5 százalékos gazdasági visszaesés várható. A munkanélküliség csökkentésére vonatkozó konkrét elképzeléseket május folyamán ismerteti a bécsi kormány, az viszont már biztos, hogy a kurzarbeit finanszírozására szolgáló állami keretet 7 milliárd euróról 10 milliárdra emelik. Je­lenleg 102 953 kérvény futott be a munkaügyi hivatalhoz (AMS) a rövidített rendszer igényléséről, ebből Gernot Blümel pénzügymi­niszter szerint 87107 kérvényt már jóvá is hagytak, amivel 1,2 millió munkahely fennmaradását segítet­ték elő. Az AMS 150 könyvelőt al­kalmazott ideiglenesen a hatalmas feladat elvégzéséhez, ennek kö­szönhetően a kérvények beérkezé­se után 24 órával beindult a pénzek kifizetése. De munkába állt a pénz­ügyi rendőrség is - szintén frissen feltöltött állománnyal eddig 600 céget ellenőriztek, hogy valósak-e a kurzarbeit beindításáról megadott adatok. Kétmilliárd euróval, ötmilliárd­­ra növelik a gazdasági kamara által irányított, úgynevezett problémás esetek alapját, amelyből a vírus okozta gazdasági megroppanást szenvedett egyéni és kisvállalkozók igényelhetnek akár havi kétezer eurós támogatást, legfeljebb há­rom hónapon át. Felmerült, hogy a helyzet alakulásától függően a segítség időtartamát meghosszab­bítják. A kétezres havi összeggel már a támogatások második fázisát indították el, az első szakaszban, amelyben ezer euró gyorssegélyt fizettek, 144 ezer kérelmet telje­sítettek. Blümel adatai szerint az adófizetések késleltetése eddig 4,5 milliárd eurót tesz ki. A különféle támogatási konst­rukció érthetővé tételére hétfőtől Corona­ Hotline néven interne­tes kérdezz-felelek oldalt indít a pénzügyminisztérium. A rövidí­tett munkaidőben dolgozók, illet­ve a munkanélküliek adatait pedig ezentúl hetente közzéteszik. FÖLDVÁRI ZSUZSA (BÉCS) Blümel szerint a kormány intéz­kedései 1,2 millió munkahelyet mentettek meg

Next