Népszava, 2020. május (147. évfolyam, 102-126. szám)
2020-05-02 / 102. szám
81 NÉPSZAVA I 2020. május 2., szombat LAPSZÉL Biden tagadja a zaklatás vádját Sosem történt meg az, amit állít - így reagált a demokrata elnökjelölt egykori munkatársa, Tara Reade vádjaira. A nő szerint 27 évvel ezelőtt a politikus „a falhoz lökte, és benyúlt a szoknyája alá”, majd kirúgták, amikor panaszt tett az ügyben. Többen is megerősítették, hogy Reade már a 90-es években, vagyis jóval Joe Biden elnökjelöltsége előtt megfogalmazta állításait. A politikus azonban azt hangsúlyozta: neki nincsen semmi rejtegetnivalója. NÉPSZAVA Trump avuhani laborra mutogat Az amerikai elnök azt állítja: látott arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a koronavírus egy vuhani laboratóriumból származik. A hírszerzés viszont megállapította, hogy nem mesterséges vagy genetikailag módosított vírusról van szó. Azt a feltételezést viszont a titkosszolgálat sem zárta ki, hogy a kórokozót esetleg a laborban vizsgálták, és elszabadulhatott onnan. Már több ország is jelezte: szeretnék, ha az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kivizsgálná a vírus eredetét, Kína azonban elzárkózik a független vizsgálatoktól. NÉPSZAVA Koronavírusos az orosz kormányfő önkéntes karanténba vonul Mihail Misusztyin, miután elkapta a fertőzést. A pozitív koronavírustesztről maga a miniszterelnök számolt be, a Rosszija 24 hírcsatorna által élő adásban közvetített, Vlagyimir Putyin elnökkel folytatott videókonferencián. Misusztyin javaslatára a kabinet vezetését átmenetileg Andrej Belouszov első miniszterelnök-helyettes veszi át. NÉPSZAVA :ühhalál fenyegeti az afgán gyermekeket Éhínséggel kell szembenéznie Afganisztánnak, ha a nemzetközi közösség nem segít - figyelmeztet a Save the Children. Az országban növekszik az alapvető élelmiszerek ára, miközben a karanténintézkedések hatására sokan veszítik el megélhetésüket. A Save the Children úgy becsüli, akár a lakosság harmadának, köztük 7 millió gyermeknek bizonytalan az ételhez jutása. A segélyszervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy az alultáplált kiskorúak nem számíthatnak ellátásra, mivel az afgán egészségügy súlyos szakemberhiánnyal küzd. NÉPSZAVA FORRÁS: FACEBOOK FOTÓ: AFP/DMITRY ASTAKHOV/SPUTNIK VILÁG Rég nem látott egység MAGYARSÁG Széles körű összefogás és - a maga módján - a román elnök is segítheti a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezését. GÁL MÁRIA Május 15-e körül fogadhatja el Vera Jurová jogállamiságért is felelős igazságügyi európai uniós biztos kabinetje a folyamatban lévő uniós polgári kezdeményezések határidejének meghosszabbítását, tudtuk meg brüsszeli forrásból. Magyar szempontból ez azért fontos, mert a nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtési határideje május 7-én lejár, a szükséges egymillió aláírásnak pedig csak fele gyűlt össze. A beterjesztő Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ugyan hat hónap halasztást kért, de vélhetően egységesen, minden folyamatban lévő polgári kezdeményezésre vonatkozóan a karantén idejével hosszabbítják meg a határidőt. A nemzeti régiókat célzó aláírásgyűjtés egyike azon kevés ügynek, amely mellett a határon belüli és kívüli magyarok politikai hovatartozástól függetlenül felsorakoztak. A magyar parlamenti pártok, a DK kivételével, mind támogatják a kezdeményezést, az aláírók között egyszerre van ott Karácsony Gergely és Kocsis Máté, Fekete-Győr András és Varga Judit, de Jordán Tamás színházigazgató és az Edda frontembere, Pataki Attila is. Az aláírásgyűjtés meghosszabbítását nemcsak a kezdeményezők, hanem a Momentum és az RMDSZ képviselői is kérték. Az összefogás nem véletlen. Az olyan uniós kisebbségekért, őshonos kultúrákért zajló aláírásgyűjtés, mint a székely, a baszk vagy a katalán, egyszerre nemzeti és uniós finanszírozási ügy. Ezek a kisebbségek jelenleg kormányaikon keresztül jutnak uniós pénzekhez, és gyakran diszkriminatív, igazságtalan elosztás áldozatai. A cél, hogy a jövőben ezek a régiók közvetlenül pályázhassanak uniós forrásokért. A közvetlen finanszírozás nem csak a nemzeti kisebbségek ügye, ezért lobbizik sok más, ugyancsak diszkriminatív forráselosztástól szenvedő fejlesztési régió. Ahhoz azonban, hogy a kérdés az uniós döntéshozók elé kerüljön, hét tagállamban kell összeszedni kellő számú, összesen egymillió támogató aláírást. Aminek eddig a fele van meg, az is jórészt egy magyar civil kezdeményezés jóvoltából. A Pesty László által irányított csoport a www.iodala.hu oldalon 340 ezer aláírást gyűjtött össze és állította egységesen az ügy mellé a megosztott magyar társadalom különböző ideológiákat képviselő közszereplőit. Papíralapú gyűjtésben az RMDSZ segítette ki 200 ezer aláírással a korábban rivális kezdeményező szervezetet, az SZNT-t. A kezdeményezés hathatós politikai támogatás nélkül reménytelennek tűnt, hiszen a romániai magyar politikában is súlytalan SZNT-nek nincs meg az ereje ahhoz, hogy hét tagországban mozgósítson. A magyar kormány, bár nem utasította el nyilvánosan, nem is állt ki kezdetben mellette, állítólag Orbán Viktor személyesen is próbálta eltanácsolni a kezdeményezőket. Az RMDSZ sem fektetett bele különösebb energiákat, hiszen nekik már van egy sikeres polgári kezdeményezésük, a Minority Safe Pack. A nemzeti régiók ügyét végül a magyar civil társadalom hozta vissza a színre. A szervezők abban reménykednek, hogy a hátralévő időben behozható a lemaradás. Ebben - a sors iróniája - váratlan segítséget kaptak Klaus Johannistól. A román államfő a procedurális hibából a képviselőházban hallgatólagosan elfogadott székely autonómiatervezet kapcsán, olyan kirohanást intézett a magyarok ellen, amilyen a román vezető közméltóság még soha. Johannis azzal vádolta meg az RMDSZ-t és a legnagyobb ellenzéki pártot, a PSD-t, hogy titkos paktumot kötöttek, a PSD „azért harcol a parlamenti titkos irodákban, hogy Erdélyt a magyaroknak adja”. Mindezt gúnyosan, „jó napot, pészédé” magyar köszöntéssel húzta alá. A román elnök bizonyíték nélkül Magyarországot is megtámadta azzal, hogy az összeesküvés mögött sejtelmesen Orbán Viktort nevezte meg. A romániai magyarság egy emberként felhördült, de román pártok és véleményformálók sokasága is elítélte a „nacionalista uszítást”. Calin Popescu Tariceanu volt miniszterelnök a titkosszolgálatok meghallgatását kéri az „1989 után elhangzott legsúlyosabb vád” ügyében. NEM HAGYNÁ ANNYIBAN 1 ír CALIN POPESCU TARICEANU A volt miniszterelnök szerint a vádat tisztázni kell, és ha alaptalannak bizonyul, akkor Johannisnak le kell mondania KÖZÖS ÜGY Ahhoz, hogy a nemzeti régiók és a közvetlen finanszírozás kapcsán uniós döntés születhessen, még sok százezer aláírás szükséges GYŰLÖLETBESZÉD 1 KLAUS JOHANNIS A román államfő kigúnyolta és kollektíven megvádolta a magyarokat Számvetés a sógoroknál RECESSZIÓ Ausztriában 2,7 százalékkal ment össze a gazdaság január-március között. A friss adatok a márciusi számok figyelembevételével első ízben becsülik meg a koronavírus gazdaságfertőző következményeit. A kereskedelem, a szállodaipar, a vendéglátás és a közlekedés messze az átlag fölött, 7,3 százalékot veszített erejéből. Még náluk is súlyosabb, 8,1 százalékos a visszaesés a szolgáltatások, köztük a fodrászat, a kultúra, a sport és a szórakoztatóipar esetében. Kíméletesebb volt viszont a fogyás az energiatermelésben, az építőiparban, s azokban az ágazatokban, ahol a munkát home officeban, azaz otthonról is el lehetett végezni. A gazdaság beszűkülése miatt április 12-én csúcsot döntött a munkanélküliség, 588 ezer ember volt állás nélkül, 231 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A legnagyobb - 172,9% százalékos -az állástalanság növekedési üteme Tirolban, ahol 45 782 főre emelkedett a munkanélküliek száma. Bécsben 176 079 embernek nem volt állása áprilisban. A rövidített munkaidő (kurzarbeit) szerint dolgozók száma időközben 1,2 millióra nőtt, a jövedelmek kiesése 3,6 százalékos fogyasztáscsökkenést okozott. Az osztrák Wifo gazdaságkutató intézet szerint a második negyedév még drámaibb helyzetbe hozza Ausztriát, 5,25-7,5 százalékos gazdasági visszaesés várható. A munkanélküliség csökkentésére vonatkozó konkrét elképzeléseket május folyamán ismerteti a bécsi kormány, az viszont már biztos, hogy a kurzarbeit finanszírozására szolgáló állami keretet 7 milliárd euróról 10 milliárdra emelik. Jelenleg 102 953 kérvény futott be a munkaügyi hivatalhoz (AMS) a rövidített rendszer igényléséről, ebből Gernot Blümel pénzügyminiszter szerint 87107 kérvényt már jóvá is hagytak, amivel 1,2 millió munkahely fennmaradását segítették elő. Az AMS 150 könyvelőt alkalmazott ideiglenesen a hatalmas feladat elvégzéséhez, ennek köszönhetően a kérvények beérkezése után 24 órával beindult a pénzek kifizetése. De munkába állt a pénzügyi rendőrség is - szintén frissen feltöltött állománnyal eddig 600 céget ellenőriztek, hogy valósak-e a kurzarbeit beindításáról megadott adatok. Kétmilliárd euróval, ötmilliárdra növelik a gazdasági kamara által irányított, úgynevezett problémás esetek alapját, amelyből a vírus okozta gazdasági megroppanást szenvedett egyéni és kisvállalkozók igényelhetnek akár havi kétezer eurós támogatást, legfeljebb három hónapon át. Felmerült, hogy a helyzet alakulásától függően a segítség időtartamát meghosszabbítják. A kétezres havi összeggel már a támogatások második fázisát indították el, az első szakaszban, amelyben ezer euró gyorssegélyt fizettek, 144 ezer kérelmet teljesítettek. Blümel adatai szerint az adófizetések késleltetése eddig 4,5 milliárd eurót tesz ki. A különféle támogatási konstrukció érthetővé tételére hétfőtől Corona Hotline néven internetes kérdezz-felelek oldalt indít a pénzügyminisztérium. A rövidített munkaidőben dolgozók, illetve a munkanélküliek adatait pedig ezentúl hetente közzéteszik. FÖLDVÁRI ZSUZSA (BÉCS) Blümel szerint a kormány intézkedései 1,2 millió munkahelyet mentettek meg