Népszava, 2020. július (147. évfolyam, 152-178. szám)
2020-07-14 / 163. szám
G I NÉPSZAVA €/HUF $/HUF I 2020. július 14., kedd 354,35 T +0,35% 311,76 V -0,23% CHF/HUF 332,14 ^ -0,19% LAPSZÉL Nyáron is leállnak az autógyárak Meglepte a beszállítói láncok szereplőit, hogy a koronavírus-járvány miatti kényszerszünetek után az idén is lesznek nyári leállások az autógyárakban - mondta a G7-nek László Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke, aki szerint ennek rejtett üzenete, hogy nincs nagy termelési nyomás. A kecskeméti Mercedesnél augusztus 17-23., az esztergomi Suzukinál augusztus 10-21. között lesz előre tervezett termelési szünet karbantartás miatt. A győri Audinál bizonyos motorgyártó területeken a 28-33. hét között lesz leállás, a járműgyártásban pedig a 30. héten. NÉPSZAVA Nő a benzinár Szerdán a benzin ára 3 forinttal emelkedik, a gázolajé nem változik, így a 95-ös literenkénti átlagára 372 forint lesz, míg a gázolajé marad 385 forint - írja a Holtankoljak.hu. NÉPSZAVA Benyújtották az Airbnb-törvényt Már augusztus 1-jétől szabályozhatják a települési önkormányzatok a rövid távú lakáskiadást. Egy hétfőn benyújtott törvényjavaslat egyrészt definiálja a „magánszálláshely” és az „egyéb szálláshely” fogalmakkal ezt a szolgáltatást, másrészt feljogosítja az önkormányzatokat arra, hogy saját rendeletben szabják meg, egy évben hány napot lehet szálláshely-szolgáltatás céljára felhasználni. Budapesten a kerületi önkormányzatok képviselő-testülete, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott területen pedig a fővárosi önkormányzat közgyűlése alkothat ilyen rendeleteket, és határozhatja meg ezek megsértése esetén a közigazgatási bírságra vagy az eltiltásra vonatkozó szabályokat. Nem kötelező azonban ilyen rendeletet hozni, és ha egy településen nincs ilyen, akkor korlátlanul lehet továbbra is „airbnbzni”. V. A. D. FOTÓ: AFP/DUDAR SZILARD/MERCEDES-BENZ FOTÓ: BÉRES MÁRTON RÉSZVÉNYEK ^ BUX 35 335,86 % -0,71% Mol 1794 Ft ^ -2,18% MTelekom 385 Ft ^ +0,92% OTP 10 950 Ft ^ +1,77% Richter 6480 Ft ^ -3,28% GAZDASÁG A többség bankóval fizet VÁSÁRLÁS Megduplázódhat a bankkártyát elfogadó helyek száma jövőre. A készpénzt nem lehet kiszorítani. VARGA DÓRA Rendkívül bosszantó tud lenni, amikor egy népszerű balatoni üdülőhelyen azzal találkozik a gyanútlan turista, hogy csak készpénzzel lehet kifizetni a várbelépőt, és a helyi fagylaltozóban sem fogadnak el bankkártyát. Persze nem egyedülálló jelenség ez Magyarországon. Bár már mintegy 120 ezer üzlet, étterem, hotel és egyéb szolgáltató köteles online pénztárgépet használni, ezek majdnem felében továbbra sem lehet bankkártyával fizetni, csak készpénzzel. A jövő évtől e téren jelentős változások jönnek, ami miatt ez a mintegy 60 ezer üzlet és szolgáltató is kénytelen lesz esélyt adni a számlák elektronikus kiegyenlítésére. Egy új törvényi szabályozás értelmében ugyanis 2021. január 1-jétől minden, online pénztárgéppel rendelkező kereskedelmi egységnek biztosítania kell a digitális fizetés lehetőségét. Főként a bankkártya jöhet szóba, de a vásárlók és ügyfelek számára fel lehet kínálni akár az azonnali utalás lehetőségét is. Ez a banki szolgáltatás az idén március 2-án indult, azóta a 10 millió forint alatti utalások a hét bármely napján, a nap 24 órájában 5 másodpercen belül célba kell érjenek. A jegybank eddigi vizsgálatai alapján ez így is történik. Jelenleg azonban, ha elektronikus fizetésről van szó, az az esetek döntő többségében a bankkártyát jelenti. Az online pénztárgépek tavalyi adataiból az látszik: minél nagyobb egy üzlet éves forgalma, annál nagyobb a kártyaelfogadás valószínűsége. Hiába azonban a lassan, de biztosan egyre inkább terjedő elektronikus fizetési lehetőség, a magyarok igencsak ragaszkodnak a készpénzhez. Egy másik népszerű balatoni üdülőhelyen például egy turistának éppen az okozott problémát, hogy a koronavírus miatt nem fizethetett készpénzzel a „szedd magad” levendulaszedő akcióban. És bár a járvány miatt az utóbbi hónapokban ez egyre több helyen van így, de legalábbis melegen ajánlják az ügyfeleknek a kártyás fizetést, az online pénztárgépek adatai szerint tavaly még a mintegy 4 milliárd darab fizetési tranzakció 82 százalékában készpénzt használtak az emberek. Ez 2015-höz képest persze jelentős változás, hiszen akkor még a vásárlások 90 százalékát intézték készpénzzel. A tranzakciók 61 százaléka ugyanakkor tavaly még azokon a helyeken is készpénzben történt, ahol elérhető volt a bankkártyás fizetés. Az összegeket vizsgálva ugyanakkor már erőteljesebb változás látszik: a kártyás vásárlások tavaly a tranzakciók összesített értékének több mint harmadát tették ki, míg 2015- ben csak az ötödét. Ezek ugyanakkor csak a nagy átlagok, az ország területi és gazdasági szétszakítottsága a fizetési szokások terén is tetten érhető. A keleti országrészben, a nagyobb városoktól távolabbi térségekben még kevesebb helyen fogadják el a kártyát, és kevesebben is használják. Budapest lefedettsége kimagasló, ezer főre 26 kártyás terminál jut; az összes terminál több mint egyharmada a fővárosban található. Fejér és Pest megye lakossága sem panaszkodhat az ezer főre jutó terminálok számát illetően (utóbbi főként a budaörsi áruházaknak köszönheti a kiemelkedő adatot). Borsodban, Nógrádban vagy Szabolcsban viszont alig 7 kártyaelfogadó készülék jut ezer emberre. A települések méretének csökkenésével egyre kevesebb a terminálok száma, a kártyás forgalom területi eloszlása még koncentráltabb: intenzíven a nagyvárosokban és az ország északnyugati részében használják a bankkártyát. A jegybank napokban megjelent fizetésirendszer-jelentése szerint az elfogadói hálózat fejlettségi eltérései nagyban visszavezethetők a költségekre, ezért az elektronikus fizetési lehetőség kötelező biztosítására számos vállalkozásnak az olcsóbb azonnali fizetés bevezetése lehet majd a megoldás. Annak érdekében pedig, hogy a vásárlók és az ügyfelek is használják ezt a fizetési megoldást, a bankoknak csomagáras számlakonstrukciókat kellene kínálniuk, amelyben nem terhelik külön díjak az egyes átutalásokat. KÁRTYA ÉS UTALÁS Januártól minden online pénztárgép mellé jár majd valamilyen elektronikus fizetési lehetőség 1000 főre 26 kártyás terminál jut Budapesten, Nógrádban vagy Szabolcsban 7 Egyre többeknek van bankkártyája Több mint 133 ezerrel nőtt tavaly a hazai kibocsátású fizetési kártyák száma, így már csaknem 9,4 millió van forgalomban. A mobiltárcás alkalmazásokba 320 százalékkal több kártyát regisztráltak, így már több mint 420 ezren „fizethetnek a telefonjukkal". E téren is nagy szerepe van ugyanakkor a lakhelynek, az életkornak és a gazdasági, iskolázottsági helyzetnek. Az idősebbek körében érthető módon kevésbé népszerű a bankkártya, az alapfokú végzettségűek kevesebb mint felének, a középfokú végzettségűek háromnegyedének, míg a felsőfokú végzettségűek 85 százalékának van bankkártyája. Az alkalmazottak 79 százaléka, a diákok és a háztartásbeliek háromnegyede kártyabirtokos, miközben a nyugdíjasok, munkanélküliek 40 százalékának nincs ilyen plasztiklapocskája. Közép-Magyarországon van a legtöbb embernek bankkártyája, a legkevesebbnek pedig az észak-alföldi régióban. Sok az eladatlan új építésű ingatlan ÁFA Az első fél évben alig 1800 új társasházi lakás talált vevőre a fővárosban, miközben az eladatlan új építésű lakóingatlanok száma 850- re nőtt. Az újonnan piacra került lakások száma pedig épp csak lépést tartott a kereslettel, hiszen szintén 1800 körül alakult. Utóbbira öthat éve nem volt példa; korábban félévente akár 5 ezer új lakóingatlant is a piacra dobtak a fejlesztők, s ezek nagy része el is kelt. Az OTP Budapesti Újlakás Értéktérkép nevű elemzésében bemutatott friss statisztikák így óriási visszaesést mutatnak, és a 2014-es évet idézik. Ekkor ötéves „tetszhalott állapot” után már éledezett ugyan az ingatlanpiac, de még közel sem annyira, mint az áfakedvezmény 2016-os bevezetése után. A mostani lassulás egyik fő oka is éppen az 5 százalékos újlakás-áfa tavaly év végi kivezetése. A tavaly nyáron bevezetett új magyar állampapír elszívta a befektetőket a lakáspiacról. Januártól pedig főszabályként ismét 27 százalékos áfa terheli az új otthonokat, így aki csak tudta, tavaly előre hozta vásárlását. Ez eleve lassú évkezdetet vetített előre. Majd jött a koronavírus, ami jelentősen csökkentette a forgalmat. A tavasszal beharangozott kedvezményes, 5 százalékos rozsdaövezeti áfa pedig - a részletek megismeréséig - várhatóan további kivárásra készteti ősz közepéig-végéig a vevőket - sorolja a lassulás okait Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője. Az elemzés alapján a korábbi évekhez képest egyre kevesebben vásárolnak tervezőasztalról új otthont, így akár többtucatnyi lakás is megmaradhat még átadás után egy-egy nagyobb projektben. A beruházók emiatt egyre gyakrabban kezdik meg az értékesítést csak az építkezés előrehaladottabb állapotában - ekkor már magasabb árakat is tudnak elérni. V. A. D. Valkó Dávid: A lassulás egyik oka az 5 százalékos újlakás-áfa év végi kivezetése Versenyfutás az új energetikai követelményekkel Az OTP adatbázisa szerint az idén 20 százalékkal több, mintegy 10 ezer társasházi lakás átadása várható, ezek 60 százaléka a XIII., a XI. és a XIV. kerületben készülhet el. Jövőre azonban a várakozások szerint csak feleennyi új lakást adnak majd át. A jövő évtől csak azok az épületek kaphatják meg a használatbavételi engedélyt, amelyek megfelelnek az Európai Unió energiahatékonysági követelményeinek. Azok a beruházók, amelyek a társasházaikat még nem az új energiahatékonysági feltételeket figyelembe véve tervezték, most lényegében versenyt futnak az idővel, hogy a használatbavételi engedélyt december 31-éig megkaphassák.