Népszava, 2020. július (147. évfolyam, 152-178. szám)

2020-07-14 / 163. szám

G I NÉPSZAVA €/HUF $/HUF I 2020. július 14., kedd 354,35 T +0,35% 311,76 V -0,23% CHF/HUF 332,14 ^ -0,19% LAPSZÉL Nyáron is leállnak az autógyárak Meglepte a beszállítói láncok szereplőit, hogy a koronaví­­rus-járvány miatti kényszer­­szünetek után az idén is lesznek nyári leállások az autógyárak­ban - mondta a G7-nek László Zoltán, a Vasas Szakszervezet al­­elnöke, aki szerint ennek rejtett üzenete, hogy nincs nagy terme­lési nyomás. A kecskeméti Mer­­cedesnél augusztus 17-23., az esztergomi Suzukinál augusztus 10-21. között lesz előre tervezett termelési szünet karbantartás miatt. A győri Audinál bizo­nyos motorgyártó területeken a 28-33. hét között lesz leállás, a járműgyártásban pedig a 30. hé­ten. NÉPSZAVA Nő a benzinár Szerdán a benzin ára 3 forinttal emelkedik, a gázolajé nem vál­tozik, így a 95-ös literenkénti átlagára 372 forint lesz, míg a gázolajé marad 385 forint - írja a Holtankoljak.hu. NÉPSZAVA Benyújtották az Airbnb-törvényt Már augusztus 1-jétől szabályoz­hatják a települési önkormány­zatok a rövid távú lakáskiadást. Egy hétfőn benyújtott törvény­­javaslat egyrészt definiálja a „magánszálláshely” és az „egyéb szálláshely” fogalmakkal ezt a szolgáltatást, másrészt feljogo­sítja az önkormányzatokat arra, hogy saját rendeletben szab­ják meg, egy évben hány napot lehet szálláshely-szolgáltatás céljára felhasználni. Budapes­ten a kerületi önkormányzatok képviselő-testülete, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott területen pedig a fő­városi önkormányzat közgyűlé­se alkothat ilyen rendeleteket, és határozhatja meg ezek meg­sértése esetén a közigazgatási bírságra vagy az eltiltásra vonat­kozó szabályokat. Nem kötelező azonban ilyen rendeletet hozni, és ha egy településen nincs ilyen, akkor korlátlanul lehet továbbra is „airbnbzni”. V. A. D. FOTÓ: AFP/DUDAR SZILARD/MERCEDES-BENZ FOTÓ: BÉRES MÁRTON RÉSZVÉNYEK ^ BUX 35 335,86 % -0,71% Mol 1794 Ft ^ -2,18% MTelekom 385 Ft ^ +0,92% OTP 10 950 Ft ^ +1,77% Richter 6480 Ft ^ -3,28% GAZDASÁG A többség bankóval fizet VÁSÁRLÁS Megduplázódhat a bankkártyát elfogadó helyek száma jövőre. A készpénzt nem lehet kiszorítani. VARGA DÓRA Rendkívül bosszantó tud lenni, amikor egy népszerű balatoni üdü­lőhelyen azzal találkozik a gyanút­lan turista, hogy csak készpénzzel lehet kifizetni a várbelépőt, és a he­lyi fagylaltozóban sem fogadnak el bankkártyát. Persze nem egyedül­álló jelenség ez Magyarországon. Bár már mintegy 120 ezer üzlet, étterem, hotel és egyéb szolgáltató köteles online pénztárgépet hasz­nálni, ezek majdnem felében to­vábbra sem lehet bankkártyával fi­zetni, csak készpénzzel. A jövő évtől e téren jelentős változások jönnek, ami miatt ez a mintegy 60 ezer üz­let és szolgáltató is kénytelen lesz esélyt adni a számlák elektronikus kiegyenlítésére. Egy új törvényi szabályozás értelmében ugyanis 2021. január 1-jétől minden, online pénztárgéppel rendelkező kereske­delmi egységnek biztosítania kell a digitális fizetés lehetőségét. Főként a bankkártya jöhet szóba, de a vá­sárlók és ügyfelek számára fel lehet kínálni akár az azonnali utalás le­hetőségét is. Ez a banki szolgáltatás az idén március 2-án indult, azóta a 10 millió forint alatti utalások a hét bármely napján, a nap 24 órájában 5 másodpercen belül célba kell ér­jenek. A jegybank eddigi vizsgálatai alapján ez így is történik. Jelenleg azonban, ha elektroni­kus fizetésről van szó, az az esetek döntő többségében a bankkártyát jelenti. Az online pénztárgépek tavalyi adataiból az látszik: minél nagyobb egy üzlet éves forgalma, annál nagyobb a kártyaelfogadás valószínűsége. Hiába azonban a lassan, de biz­tosan egyre inkább terjedő elektro­nikus fizetési lehetőség, a magyarok igencsak ragaszkodnak a készpénz­hez. Egy másik népszerű balatoni üdülőhelyen például egy turistának éppen az okozott problémát, hogy a koronavírus miatt nem fizethe­tett készpénzzel a „szedd magad” levendulaszedő akcióban. És bár a járvány miatt az utóbbi hónapok­ban ez egyre több helyen van így, de legalábbis melegen ajánlják az ügy­feleknek a kártyás fizetést, az online pénztárgépek adatai szerint tavaly még a mintegy 4 milliárd darab fi­zetési tranzakció 82 százalékában készpénzt használtak az emberek. Ez 2015-höz képest persze jelentős változás, hiszen akkor még a vásár­lások 90 százalékát intézték kész­pénzzel. A tranzakciók 61 százaléka ugyanakkor tavaly még azokon a he­lyeken is készpénzben történt, ahol elérhető volt a bankkártyás fizetés. Az összegeket vizsgálva ugyanakkor már erőteljesebb változás látszik: a kártyás vásárlások tavaly a tranz­akciók összesített értékének több mint harmadát tették ki, míg 2015- ben csak az ötödét. Ezek ugyanakkor csak a nagy át­lagok, az ország területi és gazdasági szétszakítottsága a fizetési szokások terén is tetten érhető. A keleti or­szágrészben, a nagyobb városoktól távolabbi térségekben még keve­sebb helyen fogadják el a kártyát, és kevesebben is használják. Budapest lefedettsége kimagasló, ezer főre 26 kártyás terminál jut; az összes terminál több mint egyharmada a fővárosban található. Fejér és Pest megye lakossága sem panaszkodhat az ezer főre jutó terminálok számát illetően (utóbbi főként a budaörsi áruházaknak köszönheti a kiemel­kedő adatot). Borsodban, Nógrád­ban vagy Szabolcsban viszont alig 7 kártyaelfogadó készülék jut ezer emberre. A települések méretének csökke­nésével egyre kevesebb a terminá­lok száma, a kártyás forgalom terü­leti eloszlása még koncentráltabb: intenzíven a nagyvárosokban és az ország északnyugati részében hasz­nálj­ák a bankkártyát. A jegybank napokban megjelent fizetésirendszer-j­elentése szerint az elfogadói hálózat fejlettségi el­térései nagyban visszavezethetők a költségekre, ezért az elektronikus fizetési lehetőség kötelező bizto­sítására számos vállalkozásnak az olcsóbb azonnali fizetés bevezetése lehet majd a megoldás. Annak érde­kében pedig, hogy a vásárlók és az ügyfelek is használják ezt a fizetési megoldást, a bankoknak csomag­áras számlakonstrukciókat kellene kínálniuk, amelyben nem terhelik külön díjak az egyes átutalásokat. KÁRTYA ÉS UTALÁS Januártól minden online pénztárgép mellé jár majd valamilyen elektronikus fizetési lehe­tőség 1000 főre 26 kártyás terminál jut Budapesten, Nógrádban vagy Szabolcsban 7 Egyre többeknek van bankkártyája Több mint 133 ezerrel nőtt tavaly a hazai kibocsátású fizetési kártyák száma, így már csaknem 9,4 mil­lió van forgalomban. A mobiltár­­cás alkalmazásokba 320 száza­lékkal több kártyát regisztráltak, így már több mint 420 ezren „fi­zethetnek a telefonjukkal". E téren is nagy szerepe van ugyanakkor a lakhelynek, az életkornak és a gazdasági, iskolázottsági hely­zetnek. Az idősebbek körében érthető módon kevésbé népszerű a bankkártya, az alapfokú végzett­ségűek kevesebb mint felének, a középfokú végzettségűek há­romnegyedének, míg a felsőfokú végzettségűek 85 százalékának van bankkártyája. Az alkalma­zottak 79 százaléka, a diákok és a háztartásbeliek háromnegyede kártyabirtokos, miközben a nyug­díjasok, munkanélküliek 40 szá­zalékának nincs ilyen plasztikla­pocskája. Közép-Magyarországon van a legtöbb embernek bankkár­tyája, a legkevesebbnek pedig az észak-alföldi régióban. Sok az eladatlan új építésű ingatlan ÁFA Az első fél évben alig 1800 új társasházi lakás talált vevőre a fő­városban, miközben az eladatlan új építésű lakóingatlanok száma 850- re nőtt. Az újonnan piacra került lakások száma pedig épp csak lépést tartott a kereslettel, hiszen szintén 1800 körül alakult. Utóbbira öt­hat éve nem volt példa; korábban félévente akár 5 ezer új lakóingat­lant is a piacra dobtak a fejlesztők, s ezek nagy része el is kelt. Az OTP Budapesti Újlakás Értéktérkép nevű elemzésében bemutatott friss statisztikák így óriási visszaesést mutatnak, és a 2014-es évet idézik. Ekkor ötéves „tetszhalott állapot” után már éledezett ugyan az ingat­lanpiac, de még közel sem annyira, mint az áfakedvezmény 2016-os bevezetése után. A mostani lassulás egyik fő oka is éppen az 5 százalékos újlakás-áfa tavaly év végi kivezetése. A tavaly nyáron bevezetett új magyar állampapír elszívta a be­fektetőket a lakáspiacról. Januártól pedig főszabályként ismét 27 szá­zalékos áfa terheli az új otthonokat, így aki csak tudta, tavaly előre hozta vásárlását. Ez eleve lassú évkezdetet vetített előre. Majd jött a koronaví­rus, ami jelentősen csökkentette a forgalmat. A tavasszal beharango­zott kedvezményes, 5 százalékos rozsdaövezeti áfa pedig - a részletek megismeréséig - várhatóan további kivárásra készteti ősz közepéig-vé­­géig a vevőket - sorolja a lassulás okait Valkó Dávid, az OTP Jelzálog­bank vezető elemzője. Az elemzés alapján a korábbi évekhez képest egyre kevesebben vásárolnak tervezőasztalról új ott­hont, így akár többtucatnyi lakás is megmaradhat még átadás után egy-egy nagyobb projektben. A be­ruházók emiatt egyre gyakrabban kezdik meg az értékesítést csak az építkezés előrehaladottabb állapo­tában - ekkor már magasabb árakat is tudnak elérni. V. A. D. Valkó Dávid: A lassulás egyik oka az 5 százalé­kos újlakás-áfa év végi kivezetése Versenyfutás az új energetikai követelményekkel Az OTP adatbázisa szerint az idén 20 százalékkal több, mintegy 10 ezer társasházi lakás átadása várható, ezek 60 százaléka a XIII., a XI. és a XIV. kerületben készül­het el. Jövőre azonban a várakozások szerint csak fe­leennyi új lakást adnak majd át. A jövő évtől csak azok az épületek kaphatják meg a használatbavételi enge­délyt, amelyek megfelelnek az Európai Unió energia­hatékonysági követelményeinek. Azok a beruházók, amelyek a társasházaikat még nem az új energiahaté­konysági feltételeket figyelembe véve tervezték, most lényegében versenyt futnak az idővel, hogy a haszná­latbavételi engedélyt december 31-éig megkaphassák.

Next