Népszava, 2020. július (147. évfolyam, 152-178. szám)
2020-07-14 / 163. szám
41 NÉPSZAVA I 2020. július 14., keddBELFÖLD LAPSZÉL Veszélyben a nagy rendezvények Nagy valószínűséggel nem lehet majd augusztus 15. után sem 500 főt meghaladó tömegrendezvényeket tartani - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Világgazdaságnak. A kormány a szerdai kormányülésen dönthet a kérdésben, akkor határoznak majd arról is, hogy megtartják-e az augusztus 20-i tűzijátékot. Számos fesztivált augusztus 15. után tartottak volna meg a szervezők. NÉPSZAVA Vita a siklóernyős balesetről „Ott keressünk politikai felelősséget, ahol ennek van értelme. A konkrét ügyben nem a kormány tagjai végeztek mentést” - reagált Gulyás Gergely miniszter a parlamentben Harangozó Tamás (MSZP) kérdésére, aki arról érdeklődött, hogy a honvédség miért okozott súlyos balesetet a szakmaiatlan helikopteres mentési kísérletével egy siklóernyősnek. Gulyás hozzátette, hogy a büntetőeljárás egyelőre folyik. NÉPSZAVA Megkérdezik az egészségügyiseket Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és a Belügyminisztérium egy külföldi tanácsadó cég szakértőivel fogott neki az egészségügyi rendszer megújításának, ennek részeként pedig kikérik az orvosok, ápolók és más egészségügyi dolgozók véleményét is - közölte az Emmi. A kérdőívezés célja „a jobb és eredményesebb védekezés, a hatékonyabb egészségügyi ellátás” elérése. NÉPSZAVA Válságban vannak a nyelviskolák A járványveszély miatt 20- 30 ezer ember maradt távol a nyelviskolák kurzusaitól, ráadásul a kormány intézkedése miatt sokaknak nem volt szüksége nyelvvizsgára a diplomához - mondta Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke a Világgazdaságnak. Bár a nyelviskolák kinyithattak, a tanulók száma mindössze a tavalyi szám kétharmada. A legtöbb intézmény igyekszik átállni online kurzusokra, ugyanis a rendes óráknak csak a 10-50 százalékát tudták idén megtartani. NÉPSZAVA Félmilliós öltönyöket varrtak, filléreket kaptak TÜNTETÉS Vásárosnaményi ruhagyári dolgozók demonstráltak hétfőn a fizetésükért és a külföldi tulajdonosuk embertelen bánásmódja ellen. • • DOBOS JUDIT Baráth Éva 1984. június 21-én lépett be a vásárosnaményi Vörös Október Férfiruhagyárba, nem sokkal azután, hogy Kisvárdán elvégezte a szakiskolát, és varrónő lett belőle. Hétfő délelőtt ő is ott állt több száz társával együtt a gyár előtti nagy parkolóban, a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) által szervezett demonstráción. Azért tüntetett, hogy a vállalat fizesse ki a bérüket, ami jog szerint jár nekik, rendezze a kényszerszabadságra küldött dolgozók státuszát, s vagy adjon nekik újra munkát, vagy mondjon fel tisztességgel. A most ötvenhárom éves asszony harminchat évig ugyanabban az épületben dolgozott, s noha a feje fölött a cég azóta többször is átalakult, ő az elmúlt közel négy évtizedben megállás nélkül görnyedt a varrógépek felett, előbb két, majd egy műszakban. (A cég jó néhány éve már a Dubajban bejegyzett, a cégvezetőkkel ügyvédeken keresztül kapcsolatot tartó, vagyis a dolgozók számára elérhetetlen A.R.J. Zrt. néven működik.) Ezt tette egészen idén március 23- ig, aznap ugyanis a cégcsoport magyarországi vezetői - a tulajdonossal egyetértésben - egyoldalúan fizetés nélküli szabadságra küldték őt és ötszázharminc társát. A koronavírusra és a megrendelés hiányára hivatkoztak. A márciusi béreket csak részben fizették ki, majd a fizetéseket 30 százalékkal csökkentették, de még ezt a kevesebb összeget sem kapták meg, csupán annak egy részét. A munkáltató nem mondott fel nekik - akkor ugyanis a végkielégítést és a felmondási időre járó bért ki kellene fizetnie, hanem minden jel szerint azt szeretné elérni, hogy kétségek között vergődve, jövedelem híján a dolgozók adják be a felmondásukat, elesve ezzel minden, nekik járó pénztől. Baráth Éva havi jövedelme nagyjából nettó százezer forint volt, ha nagyobb megrendelés esetén bevállalt két szombati műszakot, akkor százhúszezret keresett. Egyedül él, a nagymamájától örökölt házban lakik. Tartalékai nincsenek, miből is lennének, miközben félmilliós, drága öltönyöket varrt világszínvonalon, nemzetközi piacra, addig ő maga leginkább olcsó boltból öltözött, s örült, ha a fizetéséből a rezsit és az élelmet ki tudta fizetni. A ruhagyárnak két üdülője is van, egy a Tisza mellett, egy a Balatonnál, de a varrónők oda nemigen jutottak el, már az utazás költségét sem tudták volna kifizetni, nemhogy a nyaralásét. - Mi a kertben üdülünk, és a kapálás a wellnessrészlegünk - mondta enyhe éllel. Hogy most miből él, azt nehezen kérdeztük, ő is nehezen válaszolt, a könnyeit próbálta közben nevetésbe hajlítani. - Elmegyek anyámhoz, hál’ istennek még él, segítek ezt-azt, ő meg ad ezt-azt. Máskor megyek a két öcsémhez, segítek ezt-azt, ők is adnak valamit - mondta. Másik állásban nemigen reménykedhet, a varráshoz ért, máshoz nem. Vásárosnaményban azonban varrónőre nincs szükség, a munkaképes korúak zöme közmunkásként dolgozik: havi ötvenháromezer forintos jövedelemből senki nem varrat magának szoknyát vagy nadrágot, örül, ha kenyeret tud venni. Ő egyedül él, a bajt is egyedül kell viselnie, de annak sincs könnyebb dolga, akinek családja van. Kozmáné Balogh Erzsébet ősidők óta a ruhagyárban dolgozik, férje beteg, lánya - aki szintén itt volt varrónő - most gyeden van. A közös háztartásban élő családban jelenleg egyedül a vejnek van munkája, viszi a hátán az összes terhet, de a biztonsági őrként kapott havi fizetésből nagy csodákat ő sem tehet. Bengő Lajosné gyerekei már felnőttek, neki annyi szerencséje van, hogy a férje kamionos, így legalább visz haza némi fizetést. Rabi Ferenc, a BDSZ elnöke a demonstráción azt mondta: van olyan varrónő, akinek pár hét vagy hónap kellett volna még, hogy elérje a negyvenéves munkaviszonyt, és így nyugdíjba mehetett volna, de általában is elmondható, hogy az itt dolgozók zöme ötven feletti nő, akiknek ezen a környéken nemigen terem más munka. Éppen ezért a kormány segítségét kérik, az asszonyok ugyanis nemcsak öltönyöket, de akár egyenruhákat, orvosi köpenyeket is tudnának varrni, állami megrendelésre. - Ha nem sikerül békésen rendezni a tulajdonossal a bérkövetelést, akkor a szakszervezet előtt két út áll: felszámolást indít, vagy kezdeményezi a cég kényszertörlését - jelentette be. NEGYVEN ÉV RABI FERENC szerint van olyan varrónő, akinek pár hét vagy hónap kellett volna még, hogy nyugdíjba vonulhasson VÁLTOZÓ IDŐK Tavaly még ugyanez a tulajdonos egy 12 milliárdos fejlesztést tervezett, 1300 embernek akart munkát adni, s ehhez 5,4 milliárdos támogatást várt volna a kormánytól Vége a börtönpanaszoknak TÉR A magyar kormány az új könnyűszerkezetes börtönépületek átadásával megszünteti a zsúfoltságot a büntetés-végrehajtási intézetekben, ezzel megszűnik a jogalapja az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) a hazai börtönviszonyok miatt indult pereknek - hangsúlyozta a tíz börtön területén átadott új épületszárnyak veszprémi központi avatása után lapunknak az igazságügyi miniszter. Varga Judit feltételezi, hogy hamarosan ellenőrzik is a strasbourgi szakértők a fogvatartottak elhelyezési körülményeit, ezért - mint mondta - a szeptember végéig tartó időszak hatalmas logisztikai kihívást jelent az ország valamennyi intézetében, hiszen úgy kell majd áthelyezni egyik helyről a másikra a rabokat, hogy mindenkinek legalább az elvárt 4 négyzetméter mozgástér és 10 köbméter légtér jusson. Emlékezetes, hogy az Orbán-kormány 2012-ben szigorította a büntető jogszabályokat, aminek az lett az egyik hatása, hogy 2014- 15-ben tömegével fordultak a magyar fogvatartottak az Emberi Jogok Európai Bíróságához az intézetek elviselhetetlen zsúfoltsága miatt. A strasbourgi intézmény 2015- ben kimondta, hogy a magyar börtönökben rendszerszintű a baj, a kormánynak megoldást kell találni a helyzet javítására. Az erre válaszként kidolgozott akcióterv 3 ezer új férőhely létesítését ígérte öt helyszínen, de a tervezett építésekből azóta mindössze egy új kórház kivitelezése kezdődött meg Berettyóújfaluban, majdnem 500 rabnak átalakítottak egy volt laktanyát, 1600 férőhelyet pedig a meglévő intézetek felújításával, bővítésével teremtettek. Érdemi áttörést azonban csak az idén rohamtempóban felépített acélszerkezetes, belül gipszkarton falakkal elválasztott épületek hoztak. A zsúfoltság enyhítésének másik lehetséges módja az úgynevezett reintegrációs őrizetben lévők arányának növelése, ami gyakorlatilag technikai eszközökkel ellenőrzött házi őrizetet jelent a nem erőszakos bűncselekmények elkövetőinek, főként büntetésük utolsó szakaszában, vagy épp az ítélet megszületéséig. A miniszterelnök által börtönbiznisznek elkeresztelt kártérítések kifizetésének felfüggesztése után, július 9-én lépett hatályba a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló törvény, s az igazságügyi tárca vezetője most lapunknak kijelentette, hogy szeptemberben a büntetőeljárás és egyéb jogszabályok módosításával még tovább akarják könnyíteni a sértettek kártalanítását. A tíz helyszínen most átadott új börtönszárnyak összesen 2750 férőhellyel bővítik a befogadható létszámot, s így 95 százalékosra csökken az intézetek kihasználtsága. Ez nemzetközi összehasonlításban is jó eredménynek számít. Az új épületekben három- és hatágyas, klímával felszerelt szobákban helyezik el a fogvatartottakat. GULYÁS ERIKA FOTÓ: LADJÁNSZKI MÁTÉ MÓDOSÍTÁS Varga Judit közölte, szeptemberben a büntetőeljárás és egyéb jogszabályok módosításával még könnyebbé tennék a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítését