Népszava, 2020. július (147. évfolyam, 152-178. szám)

2020-07-14 / 163. szám

41 NÉPSZAVA I 2020. július 14., keddBELFÖLD LAPSZÉL Veszélyben a nagy rendezvények Nagy valószínűséggel nem lehet majd augusztus 15. után sem 500 főt meghaladó tömegren­dezvényeket tartani - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Világ­­gazdaságnak. A kormány a szer­dai kormányülésen dönthet a kérdésben, akkor határoznak majd arról is, hogy megtartják-e az augusztus 20-i tűzijátékot. Számos fesztivált augusztus 15. után tartottak volna meg a szer­vezők. NÉPSZAVA Vita a siklóernyős balesetről „Ott keressünk politikai fele­lősséget, ahol ennek van értel­me. A konkrét ügyben nem a kormány tagjai végeztek men­tést” - reagált Gulyás Gergely miniszter a parlamentben Ha­rangozó Tamás (MSZP) kér­désére, aki arról érdeklődött, hogy a honvédség miért okozott súlyos balesetet a szakmaiatlan helikopteres mentési kísérleté­vel egy siklóernyősnek. Gulyás hozzátette, hogy a büntetőeljá­rás egyelőre folyik. NÉPSZAVA Megkérdezik az egészségü­gyiseket Az Emberi Erőforrások Minisz­tériuma (Emmi) és a Belügymi­nisztérium egy külföldi tanács­adó cég szakértőivel fogott neki az egészségügyi rendszer meg­újításának, ennek részeként pedig kikérik az orvosok, ápo­lók és más egészségügyi dol­gozók véleményét is - közölte az Emmi. A kérdőívezés célja „a jobb és eredményesebb vé­dekezés, a hatékonyabb egész­ségügyi ellátás” elérése. NÉP­SZAVA Válságban vannak a nyelviskolák A járványveszély miatt 20- 30 ezer ember maradt távol a nyelviskolák kurzusaitól, rá­adásul a kormány intézkedése miatt sokaknak nem volt szük­sége nyelvvizsgára a diplomá­hoz - mondta Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület el­nöke a Világgazdaságnak. Bár a nyelviskolák kinyithattak, a tanulók száma mindössze a ta­valyi szám kétharmada. A leg­több intézmény igyekszik átáll­ni online kurzusokra, ugyanis a rendes óráknak csak a 10-50 százalékát tudták idén megtar­tani. NÉPSZAVA Félmilliós öltönyöket varrtak, filléreket kaptak TÜNTETÉS Vásárosnaményi ruhagyári dolgozók demonstráltak hétfőn a fizetésükért és a külföldi tulajdonosuk embertelen bánásmódja ellen. • •­­ DOBOS JUDIT Baráth Éva 1984. június 21-én lé­pett be a vásárosnaményi Vörös Október Férfiruhagyárba, nem sokkal azután, hogy Kisvárdán el­végezte a szakiskolát, és varrónő lett belőle. Hétfő délelőtt ő is ott állt több száz társával együtt a gyár előtti nagy parkolóban, a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szak­­szervezete (BDSZ) által szervezett demonstráción. Azért tüntetett, hogy a vállalat fizesse ki a bérüket, ami jog szerint jár nekik, rendezze a kényszerszabadságra küldött dol­gozók státuszát, s vagy adjon ne­kik újra munkát, vagy mondjon fel tisztességgel. A most ötvenhárom éves as­­­szony harminchat évig ugyanab­ban az épületben dolgozott, s noha a feje fölött a cég azóta többször is átalakult, ő az elmúlt közel négy évtizedben megállás nélkül gör­nyedt a varrógépek felett, előbb két, majd egy műszakban. (A cég jó néhány éve már a Dubajban be­jegyzett, a cégvezetőkkel ügyvé­deken keresztül kapcsolatot tartó, vagyis a dolgozók számára elérhe­tetlen A.R.J. Zrt. néven működik.) Ezt tette egészen idén március 23- ig, aznap ugyanis a cégcsoport ma­gyarországi vezetői - a tulajdonos­sal egyetértésben - egyoldalúan fizetés nélküli szabadságra küldték őt és ötszázharminc társát. A koro­navírusra és a megrendelés hiányá­ra hivatkoztak. A márciusi béreket csak részben fizették ki, majd a fizetéseket 30 százalékkal csökkentették, de még ezt a kevesebb összeget sem kapták meg, csupán annak egy részét. A munkáltató nem mondott fel ne­kik - akkor ugyanis a végkielégítést és a felmondási időre járó bért ki kellene fizetnie­­, hanem minden jel szerint azt szeretné elérni, hogy kétségek között vergődve, jövede­lem híján a dolgozók adják be a fel­mondásukat, elesve ezzel minden, nekik járó pénztől. Baráth Éva havi jövedelme nagy­jából nettó százezer forint volt, ha nagyobb megrendelés esetén bevál­lalt két szombati műszakot, akkor százhúszezret keresett. Egyedül él, a nagymamájától örökölt házban lakik. Tartalékai nincsenek, miből is lennének, miközben félmilliós, drága öltönyöket varrt világszínvo­nalon, nemzetközi piacra, addig ő maga leginkább olcsó boltból öltö­zött, s örült, ha a fizetéséből a rezsit és az élelmet ki tudta fizetni. A ruhagyárnak két üdülője is van, egy a Tisza mellett, egy a Bala­tonnál, de a varrónők oda nemigen jutottak el, már az utazás költségét sem tudták volna kifizetni, nem­hogy a nyaralásét. - Mi a kertben üdülünk, és a kapálás a wellness­­részlegünk - mondta enyhe éllel. Hogy most miből él, azt nehezen kérdeztük, ő is nehezen válaszolt, a könnyeit próbálta közben nevetés­be hajlítani. - Elmegyek anyámhoz, hál’ istennek még él, segítek ezt-azt, ő meg ad ezt-azt. Máskor megyek a két öcsémhez, segítek ezt-azt, ők is adnak valamit - mondta. Másik állásban nemigen reménykedhet, a varráshoz ért, máshoz nem. Vásá­­rosnaményban azonban varrónőre nincs szükség, a munkaképes korú­ak zöme közmunkásként dolgozik: havi ötvenháromezer forintos jö­vedelemből senki nem varrat ma­gának szoknyát vagy nadrágot, örül, ha kenyeret tud venni. Ő egyedül él, a bajt is egyedül kell viselnie, de annak sincs kön­­­nyebb dolga, akinek családja van. Kozmáné Balogh Erzsébet ősidők óta a ruhagyárban dolgozik, férje beteg, lánya - aki szintén itt volt varrónő - most gyeden van. A kö­zös háztartásban élő családban jelenleg egyedül a vejnek van mun­kája, viszi a hátán az összes terhet, de a biztonsági őrként kapott havi fizetésből nagy csodákat ő sem te­het. Bengő Lajosné gyerekei már felnőttek, neki annyi szerencséje van, hogy a férje kamionos, így leg­alább visz haza némi fizetést. Rabi Ferenc, a BDSZ elnöke a demonstráción azt mondta: van olyan varrónő, akinek pár hét vagy hónap kellett volna még, hogy elér­je a negyvenéves munkaviszonyt, és így nyugdíjba mehetett volna, de általában is elmondható, hogy az itt dolgozók zöme ötven feletti nő, akiknek ezen a környéken nemigen terem más munka. Éppen ezért a kormány segítségét kérik, az asszo­nyok ugyanis nemcsak öltönyöket, de akár egyenruhákat, orvosi köpe­nyeket is tudnának varrni, állami megrendelésre. - Ha nem sikerül békésen rendezni a tulajdonossal a bérkövetelést, akkor a szakszerve­zet előtt két út áll: felszámolást in­dít, vagy kezdeményezi a cég kény­szertörlését - jelentette be. NEGYVEN ÉV RABI FERENC szerint van olyan varrónő, akinek pár hét vagy hónap kellett volna még, hogy nyugdíjba vonul­hasson VÁLTOZÓ IDŐK Tavaly még ugyanez a tulajdonos egy 12 milliárdos fejlesztést tervezett, 1300 embernek akart munkát adni, s ehhez 5,4 milli­árdos támoga­tást várt volna a kormánytól Vége a börtönpanaszoknak TÉR A magyar kormány az új könnyűszerkezetes börtönépüle­tek átadásával megszünteti a zsú­foltságot a büntetés-végrehajtási intézetekben, ezzel megszűnik a jogalapja az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) a hazai börtön­viszonyok miatt indult pereknek - hangsúlyozta a tíz börtön területén átadott új épületszárnyak veszpré­mi központi avatása után lapunk­nak az igazságügyi miniszter. Varga Judit feltételezi, hogy hamarosan ellenőrzik is a strasbourgi szak­értők a fogvatartottak elhelyezési körülményeit, ezért - mint mondta - a szeptember végéig tartó időszak hatalmas logisztikai kihívást jelent az ország valamennyi intézetében, hiszen úgy kell majd áthelyezni egyik helyről a másikra a rabokat, hogy mindenkinek legalább az el­várt 4 négyzetméter mozgástér és 10 köbméter légtér jusson. Emlékezetes, hogy az Or­bán-kormány 2012-ben szigorí­totta a büntető jogszabályokat, aminek az lett az egyik hatása, hogy 2014- 15-ben tömegével fordultak a magyar fogvatartottak az Emberi Jogok Európai Bíróságához az in­tézetek elviselhetetlen zsúfoltsága miatt. A strasbourgi intézmény 2015- ben kimondta, hogy a magyar börtönökben rendszerszintű a baj, a kormánynak megoldást kell talál­ni a helyzet javítására. Az erre válaszként kidolgozott akcióterv 3 ezer új férőhely léte­sítését ígérte öt helyszínen, de a tervezett építésekből azóta mind­össze egy új kórház kivitelezése kezdődött meg Berettyóújfaluban, majdnem 500 rabnak átalakítottak egy volt laktanyát, 1600 férőhelyet pedig a meglévő intézetek felújí­tásával, bővítésével teremtettek. Érdemi áttörést azonban csak az idén rohamtempóban felépített acélszerkezetes, belül gipszkar­ton falakkal elválasztott épületek hoztak. A zsúfoltság enyhítésének másik lehetséges módja az úgy­nevezett reintegrációs őrizetben lévők arányának növelése, ami gya­korlatilag technikai eszközökkel ellenőrzött házi őrizetet jelent a nem erőszakos bűncselekmények elkövetőinek, főként büntetésük utolsó szakaszában, vagy épp az ítélet megszületéséig. A miniszterelnök által börtön­biznisznek elkeresztelt kártéríté­sek kifizetésének felfüggesztése után, július 9-én lépett hatályba a bűncselekménnyel okozott kár, il­letve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló tör­vény, s az igazságügyi tárca vezetője most lapunknak kijelentette, hogy szeptemberben a büntetőeljárás és egyéb jogszabályok módosításával még tovább akarják könnyíteni a sértettek kártalanítását. A tíz helyszínen most átadott új börtönszárnyak összesen 2750 fé­rőhellyel bővítik a befogadható lét­számot, s így 95 százalékosra csök­ken az intézetek kihasználtsága. Ez nemzetközi összehasonlítás­ban is jó eredménynek számít. Az új épületekben három- és hatágyas, klímával felszerelt szobákban he­lyezik el a fogvatartottakat. GULYÁS ERIKA FOTÓ: LADJÁNSZKI MÁTÉ MÓDOSÍTÁS Varga Judit közölte, szeptemberben a büntetőeljárás és egyéb jogszabá­lyok módosításával még könnyebbé tennék a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítését

Next