Népszava, 2020. augusztus (147. évfolyam, 179-203. szám)

2020-08-13 / 189. szám

BELFÖLD Véget vetnének az elkülönítésnek PROGRAM Átrajzolná a kerületi óvodák körzethatárait a VIII. kerületi vezetés. Az önkormányzat a Fidesz-kormány megkerülésével elnyert 267 ezer eurós uniós támogatással indít esélyegyenlőségi programot. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Mindennek hátterében mindenek­előtt a lakóhelyi szegregáció áll: a mélyszegény körzetekben több a hhh-s gyerek, ráadásul a kerületi „elit szülők” gyakran más városré­szekbe, vagy éppen magán-, illetve munkahelyi óvodába, iskolába írat­ják a gyereküket. Mindezt tetézi, hogy az iskolabezárástól való féle­lem miatt az intézmények és az ön­­kormányzatok más kerületekben, városokban is agresszívan keres­nek diákokat, Józsefváros „tanu­lóelvándorlási mérlege” több száz fős mínuszban van. A felmérést készítő kutatók a szegregáció mellett az óvodákban szinte kezelhetetlen méretű peda­gógushiányra is felhívták a kerü­letvezetés figyelmét. A szomszédos kerületek egyszerűen többet fizet­nek a pedagógusok munkájáért. Ezt ellensúlyozandó, a bérhátrány ledolgozása érdekében a kerület augusztustól havi 40 ezer forintos bérpótlékot biztosít a kerület va­lamennyi óvodapedagógusának. - Ez egy befektetés - hangsúlyozta Erőss Gábor, Józsefváros oktatási ügyeiért felelős, oktatásszociológus alpolgármestere. - A lemaradás, az egyenlőtlenségek az iskolakez­déstől hatással vannak a gyerekek teljesítményére, ezért nagyon fon­tos a kora gyermekkori fejlesztés. A szakmai program megvalósítá­sához viszont felkészült, motivált óvodapedagógusokra van szükség. Megpróbáljuk őket idecsábítani és itt is tartani - mondta. Az óvodák fejlesztése előkelő he­lyen szerepelt a Budapest Intézet 17 feltárt beavatkozási lehetősége között is, amelyeket a várható költ­ségek és a sikerráta alapján osztá­lyoztak. A kerületvezetés gondos mérlegelés után végül úgy döntött, hogy az óvodák reformjával indítja el esélyegyenlőségi programját. - Minél korábban avatkozunk be, annál nagyobb eséllyel akaszt­juk meg a szegénység újraterme­lődésének körforgását. Másrészt a kerületben már korábban egyesí­tették az óvodákat, amelyek élére most egy fejlesztőpedagógiában is jártas, integráció iránt elkötelezett szakembert sikerült kinevezni. Ez segíthet abban, hogy az intézmé­nyeket megillető állami norma­tívából lebonyolítandó kötelező továbbképzések kiválasztásánál előnyt élvezhessenek az esély­­egyenlőség-fókuszúak - magyaráz­ta Erőss Gábor, aki nem titkolja, hogy a kormányzati elvonások után különösen behatároltak a pénzügyi lehetőségeik, így minden rendelke­zésre álló forrást igyekeznek elérni. Sokat segített az Európai Unió éppen induló pályázata, amelyen kormánytámogatás nélkül közvet­lenül is indulhattak a Rosa Parks és a Partners Hungary Alapítvánnyal közösen. Sikerrel jártak. Az unió összesen 267 ezer euróval támo­gatja az önkormányzat programját, amelynek céljai között szerepel az etnikai származás alapján történő megkülönböztetés elleni küzde­lem, illetve a fejlesztőpedagógiai munka támogatása. A gyakorlatban ez fejlesztőjátékok beszerzését, továbbképzéseket, konfliktuskeze­lési támogatást, egyéni és csopor­tos fejlesztést jelent. A 24 hónapos projekt jövő januárban indul, de bizonyos elemeket már előtte meg­valósítanak, mint például az óvoda­pszichológus alkalmazását. Az integrációt segítő program elsősorban a Magdolna és az Orczy negyed óvodáit érinti majd, de Pikó Andrásék szándékai között sze­repel az óvodák körzethatárainak átrajzolása is a következő beirat­kozás idejére. A korábbi fideszes vezetés által meghatározott hatá­rok furcsa vonalvezetése ugyanis etnikai-társadalmi értelemben homogén körzetek kialakításának szándékára utal. Ezen mindenkép­pen módosítanának, többek között úgy, hogy a kerület „Rózsadomb­jának” számító Palotanegyedbe is járjon több roma gyerek. A morális pánik elkerülése érdekében fon­tos a lassú haladás, a konszenzus­ra törekvés, amelynek részeként a szülőket is intenzíven bevonják a programba. Az uniós támogatásból többek között a középosztálybeli szülők számára is vonzó pedagógiai kínálatot terveznek a hátrányos helyzetű óvodákba: az angoltól az informatikáig. A sikeres integráció titkát abban látják, hogy nem el­vesznek, hanem adnak, nem kény­szerítenek, hanem „csábítanak”. SZALAI ANNA FOTÓ: NÉPSZAVA ÚJ ESZKÖZÖK A Pikó András vezette kerület­ben megvál­toztatnák az óvodai kör­zethatárokat, mert az előző vezetés által rajzolt térkép azt mutatja: et­nikai-társadal­mi értelemben homogén ré­szeket akartak létrehozni KÖZBELÉPÉS ERŐSS GÁBOR szerint minél korábban avat­koznak be, annál nagyobb eséllyel akasztják meg a szegénység újra­termelődésének körforgását Lőterekből nem lesz hiány CÉLPONT Újabb 11 honvédelmi sportközpont építését vette tervbe a kormány - derült ki egy kedd este megjelent kormányhatározatból. Ezek olyan lőterekkel is felsze­relt multifunkcionális szabadidős sportlétesítmények lesznek, ame­lyek „közösségi programok, sport­lövész-, küzdősport-, általános képességfejlesztő foglalkozások, valamint elméleti képzések meg­tartására lesznek alkalmasak”. A 11 helyszín: Kisvárda, Kör­mend, Nagykanizsa, Berettyóújfa­lu, Pécs, Sárospatak, Makó, Szek­­szárd, Székesfehérvár, Kecskemét és Zalaegerszeg. Tavaly karácsonykor öt hon­védelmi sportközpont építését jelentették be (Baja, Balassagyar­mat, Újfehértó, Szarvas, Sziget­vár), idén nyáron pedig Simicskó István hazafias és honvédelmi nevelésért felelős kormánybiz­tos pedig már arról beszélt, hogy minden járásban lesz honvédelmi sportközpont. A Beruházási Ügynökség 550 millió forintot költhet el az előké­szítésre, amivel legkésőbb 2021 végéig kell elkészülnie. Ebből az összegből a pénzügyminiszternek az idei költségvetésből 90 millió fo­rintot kell biztosítania. A kormány­­határozat szerint ez a 16 honvédel­mi sportközpont jelenti a program első ütemét. A megépült közpon­tok vagyonkezelője a Honvédelmi Sportszövetség lesz. A 444.hu emlékeztetett arra: a 2017-ben meghirdetett program jelentős csúszásban van, mert mi­közben már 2018-ban 16 új lőtér építésével számoltak, idén tavaszra sikerült eljutni odáig, hogy az első öt megkapja az építési engedélyt. NÉPSZAVA Miközben már 2018-ban 16 új lőtér építésével számoltak, idén tavaszra sikerült eljutni odáig, hogy az első öt megkapja az építési engedélyt CSÚSZÁS FOTÓ: MTI/KOVÁCS ATTILA NÉPSZAVA II O 2020. augusztus 13., csütörtök I -3 A feledés homályában a Tarlós-éra ügyei KÖZVÉLEMÉNY A válaszadók csaknem 15 százaléka nem tudott olyan korrupciós esetet említeni, amely Tarlós István kilencéves főpolgármesterségéhez fűződik - derült ki a Publicus Intézet fel­méréséből, amelyet az elemzőcég a Népszava megbízásából készített a budapestiek körében. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a megkér­dezettek fele nem válaszolt arra a kérdésre, milyen botrányra emlék­szik az előző ciklusokból. Mint arról lapunk is beszámolt, a Fővárosi Közgyűlés a momen­­tumos Havasi Gábor vezetésével bizottságot alakít az elmúlt évek korrupciógyanús ügyeinek ki­vizsgálására. A bizottság vizsgálja majd a patkányirtási tendert, az állatkerti biodóm létesítését, a parkolási rendszer elmúlt 15 éves működését, a Rác fürdő projekt­jét, a 3-as metró felújítását, a 4-es metró építését, az elektronikus jegyrendszer-projektet, valamint a Bálna eladását. A Publicus Intézet felmérése viszont azt mutatja, megoszlanak a vélemények arról, hogy mi a va­lódi célja ennek a bizottságnak. Ötvenhárom százalék szerint a döntéshozók valóban fel akarják tárni a visszásságokat akár kor­mánypártiak voltak az elkövetők, akár nem, viszont 36 százalék sze­rint csak politikai célból hozták létre a testületet. Utóbbiak sze­rint a végeredmény sem kérdéses: kizárólag a Fidesz-KDNP-hez köthető eseteket mutatják majd be. Érdekes, hogy nemcsak a kor­mánypártiak csaknem kéthar­mada tartja elfogultnak a felálló vizsgálóbizottságot, hanem még az MSZP, a Párbeszéd, valamint a jobbikosok negyede-harmada is - sőt így vélekedik az ötletgaz­da Momentum szimpatizánsai­nak 21 százaléka is. Legkevésbé a Demokratikus Koalíció tábora véli úgy (18 százalék), hogy a tes­tület létrehozása politikai célokat szolgál. Egyébként amikor a Tarlós-kor­szakhoz tartozó visszás ügyek em­lítését kérték a válaszadóktól, a legtöbben a metróval kapcsolatos szerződéseket, valamint a parko­lási rendszert említették. Sokan kiemelték viszont a még Demsz­­ky-érához tartozó négyes metrót is és az utóbbi években induló Vá­rosliget-projektet, valamint a bio­dóm elszabaduló költségeit is. NÉPSZAVA

Next