Népszava, 2021. február (148. évfolyam, 26-49. szám)

2021-02-04 / 29. szám

VILÁG Konszenzusos világrend kell JÁTÉKSZABÁLYOK A „multila­­teralizmuson és a jogállamiságon” alapuló világrend helyreállításá­ra látnak lehetőséget a koronaví­­rus-válságban Európa legfontosabb vezetői. Szerintük együttműködés, szolidaritás és koordináció révén újra lehet építeni a nemzetközi konszenzust. „A legsúlyosabb krí­zisek teszik szükségessé a jövőt meghatározó legambiciózusabb Emmanuel Macron francia elnök is úgy látja, összefogással győzhetőek le a válságok döntéseket” - fogalmaz Angela Merkel német kancellár, Emmanu­el Macron francia elnök, Ursula von Der Leyen, az Európai Bizottság el­nöke, és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, az António Guter­res ENSZ-főtitkárral és Macky Sail szenegáli elnökkel közösen jegyzett véleménycikkben. A vezetők a pub­licisztikákra szakosodott Project Syndicate-en közzétett írásukban több területet is megjelöltek, ahol globális összefogást tartanak szük­ségnek: közös erőfeszítéseket ja­vasolnak többek között a járvány elleni védekezésben, a gazdasági helyreállításban, a klímavészhely­zet elhárításában, az oktatásban, valamint az országok közötti és a társadalmakon belüli egyenlőt­lenségekben. A magyar kormány vesszőparipája, a migráció említés szintjén sem szerepel a cikkben. Merkel, Macron és társai az inter­net nemzetközi szintű szabályozá­sát is javasolják, hogy „biztonságos, ingyenes és nyitott digitális környe­zetet” teremtsenek. Ugyanakkor azt is megjegyezik, hogy fel kell lépni azzal a jelenséggel szemben, hogy az állampolgárok jogainak és sza­badságának korlátozására, gyűlölet terjesztésére, illetve súlyos bűncse­lekmények elkövetésére használják fel az új technológiát. A vezetők egyúttal elutasítják a civilizációk és az értékek szembe­állítását, álláspontjuk szerint egy „befogadóbb multilateralizmust” kell kiépíteni, amely tiszteletben tartja az országok közötti különb­ségeket és „Az emberi jogok egye­temes nyilatkozatában” rögzített közös értékeket egyaránt. Kijelen­tésük egyszerre üzenet az új ame­rikai kormányzatnak, hogy kerülje a konfrontálódó politikát, egyben felszólítás Kína, Oroszország és más jogtipró országok számára, hogy tartsák be az emberi jogokat. Véleménycikkükkel lényegében a következőt ajánlják: ha a különböző hatalmak betartj­ák a j­átékszabályo­­kat, határozottan elkötelezik magu­kat bizonyos minimumelvárások (például a jogállamiság és a multila­­teralizmus) iránt, akkor számíthat­nak Európára partnerként. A cikket együtt jegyző vezetők soraikat azzal zárják, hogy párbe­szédet szorgalmaznak a jövőről. „A világ nem lesz újra ugyanolyan a Covid-19 után. Használjuk ki a kü­lönféle fórumokat és lehetőségeket, mint például a Párizsi Békefórum, hogy átlátható módon munkálkod­junk a felsorolt kihívások ellen. Arra kérjük a politikai, gazdasági és a vallási vezetőket, valamint a vé­leményvezéreket, hogy járuljanak hozzá az erről szóló a globális dis­kurzushoz.” ROSTOVÁNYI ANDRÁS Angela Merkel német kancellár és a többi aláíró úgy véli, befogadó multilateralizmust kell építeni NÉPSZAVA 2021. február 4., csütörtök7 Fagyos áramlatok VITA Párizs szerint mielőbb le kellene állítani a Nord Stream 2 gázvezeték építését az orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij börtönbüntetésre ítélése miatt. Németországban azonban a felhívás süket fülekre talált. RÓNAY TAMÁS Nem lesz feszültségmentes a né­met-francia biztonsági és védelmi tanács pénteki ülése. Párizs és Ber­lin között ugyanis egyre nagyobb vita alakul ki az Északi Áramlat 2 gázvezeték ügyében. Franciaország feketén-fehéren felszólította Ber­lint arra, mondja fel az oroszokkal kötött megállapodást. Biztosra ve­hető, hogy Angela Merkel kancel­lár és Emmanuel Macron francia elnök digitális formában tartandó tárgyalásain központi szerepet ját­szik majd ez a téma. Annál is in­kább, mert a kérdésről a napokban szót ejtett Jean Yves Le Drian, aki szintén jelen lesz a virtuális talál­kozón. A francia külügyminiszter az Európai Unió és Oroszország jövőbeni kapcsolatairól is tárgyalt amerikai kollégájával, Antony Blinkennel. Egyetértettek abban: Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető letartóztatása után új hely­zet állt elő. Párizs eddig - egyebek mellett Lengyelországgal szemben­­ tartózkodott az Északi Áramlat 2 nyílt bírálatától. A vezeték mögött álló, jórészt állami tulajdonban lévő Gazprom Vlagyimir Putyin rezsim­­jének egyik fontos tartóoszlopa, ami még kellemetlenebbé teszi az ügyet. Abban, hogy Párizs már nem rejti véka alá a véleményét az orosz gáz­vezetékről, komoly szerepe van az új amerikai vezetésnek. Mert bár Donald Trump adminisztrációja szankciókkal is megfenyegette Ber­lint az Északi Áramlat 2 befejezése, illetve üzembe helyezése esetén, a francia adminisztráció aligha állt volna szívesen az Európában pél­dátlanul népszerűtlen Trump mellé régi szövetségesével szemben. Nemrégiben azonban Joe Biden amerikai elnök is úgy fogalmazott, hogy ez rossz megállapodás az Euró­pai Unió szempontjából. Ráadásul Franciaország igazságérzetét eddig is bántotta az egész projekt. 2015 augusztusában ugyanis, 18 hónapig tartó hezitálás után, Francois Hol­lande akkori francia elnök felmond­ta a Mistral helikopterhordozók Oroszországnak való szállításáról szóló szerződést. A franciák ezért korábbi vállalásukkal szemben még­sem szállítottak Moszkvának két hordozót, az addig átutalt 1,1 milli­árd eurós vételárat pedig visszafizet­ték. A megállapodás még 2011-ben született a két ország között, de a Krím annexiója, valamint Moszk­ A gázve­zeték épí­tése még 2019-ben akadt el, mert az amerikai szankci­ók miatt a svájci Allseas vállalat felfüg­gesztette a csefek­tetést a dániai Bornholm szigetnél vának az ukrán válságban tanúsított szerepvállalása miatt nagy nemzet­közi nyomás nehezedett Párizsra, mondja fel a szerződést, hiszen eb­ben a helyzetben nem éppen az EU érdekeit szolgálná, ha az orosz hadi­potenciált erősítené. Franciaország meg is hozta a nehéz döntést, ami igen fájdalmasan érintette az akkori francia köztársasági elnököt. Most azonban hasonló helyzet­ben találja magát Angela Merkel. A kancellárra már ősszel is nyomást gyakoroltak egyes német politiku­sok a gázvezeték kapcsán, amikor a berlini Charité kórházban gyógyke­zelték a novicsokkal megmérgezett Navalnijt. Először Heiko Maas kül­ügyminiszter követelt ellenlépése­ket Moszkvával szemben. Merkel akkor nem is zárta ki a lehetőségét annak, hogy Berlin elrendeli a gáz­vezeték építésének befagyasztását. Hamar kiderült azonban, hogy a kérdést illetően nagyon megosz­tott a nagykoalíció mindkét pártja, a CDU/CSU és az SPD is. Norbert Walter-Borjans, a szociáldemok­raták társelnöke a Moszkva elleni büntetőintézkedéseket nem zárta ki ugyan, de nem támogatta a gáz­vezeték építésének leállítását. Mint a Spiegelnek elmondta, ez olyan, mint egy híd, amiből már csak az utolsó kő hiányzik. Többen már akkor figyelmez­tettek arra: az Északi Áramlat 2 be­fagyasztása mind pénzügyi, mind jogi szempontból nehézkes lenne. A gázvezetékből ugyanis - két nyom­vonalon - már 2460 kilométernyi szakasz készült el. A működéshez már minden érintett ország meg­adta a szükséges engedélyeket. Szakértők pedig figyelmeztetnek arra, egy építési stoppal a német kormány épp a Bundestag által elfogadott törvényt sértene meg. Másrészt ebben az esetben Német­országnak súlyos kártérítést kelle­ne fizetnie. A beruházás költségei elérik a 10 milliárd eurót, amit fele­részt az orosz gázóriás, a Gazprom finanszíroz, a fennmaradó összeget pedig egy sor nyugati cég. Ezeket a legkevésbé sem érdekli, hogy Naval­nij sorsa milyen erkölcsi kérdéseket vet fel, s mindenáron ragaszkodná­nak a kártérítéshez. A német kereszténydemokraták elnökválasztása sem úgy alakult, ahogy a gázvezeték befagyasztását követelők remélték: azt az Armin Laschetet választották meg a CDU elnökének, aki mindig nagyon vis­­szafogott, ha Oroszország bírála­táról van szó, ráadásul kifejezetten ellenezte is az Északi Áramlat 2 pro­­j­ektj­ének befagyasztását. Az Európai Unió már a Krím Oroszország általi elfoglalása után szankciókat vezetett be Oroszor­szággal szemben, a büntetőintéz­kedéseket aztán tavaly október­ben, Navalnij megmérgezése miatt terjesztették ki. Bár kizárt, hogy az EU bármiféle lépést tegyen Német­ország beleegyezése nélkül Orosz­országgal szemben, de mind több fővárosban követelhetik Berlintől a gázvezeték építésének befagyasz­tását. Clément Beaune francia Eu­­rópa-ügyi miniszter rámutatott, nem elegendőek az érvényben lévő Moszkva elleni szankciók. Az Északi Áramlat 2-vel szem­beni egyelőre óvatos francia diplo­máciai offenzívát aligha koronázza siker. Párizs felhívását feltűnően hűvösen fogadta Berlin. A német külügyminisztérium szóvivője em­lékeztetett arra, hogy múlt hétfőn, az uniós külügyminiszterek ülésén a diplomácia vezetője, Heiko Maas nyitottnak mutatkozott a „sze­mélyeket érintő” uniós szankciók kiterjesztésére, de - amint megje­gyezte - az Északi Áramlat 2 gazda­sági projekt, amelyet „nem közvet­lenül a német szövetségi kormány irányít és más európai országok vál­lalatai is érintettek benne”. A ber­lini kormányszóvivő azt közölte, a kormány álláspontja nem változott, de készek „új szankciók” megho­zatalára. A szociáldemokrata Olaf Scholz német szövetségi pénzügy­­miniszter a napokban szintén úgy foglalt állást: megépítik a vezetéket. Kínos volt a szociáldemokratáknak, amikor kiderült: Manuela Schwesig, Mecklenburg-Elő-Pomeránia mi­niszterelnöke olyan környezetvé­delmi alapítványban vállalt vezető szerepet, amelyet épp az Északi Áramlat 2 finanszíroz. Természete­sen a berlini politikusok is tudják, hogy Putyin nem demokrata, de az orosz tőke számukra így is csábító. Változás nem is várható a német irányvonalban, legfeljebb csak ak­kor, ha a szeptemberi német parla­menti választás után a Zöldek be­kerülnek az új kormányba, amire jó esély is van. A környezetvédők ugyanis hevesen követelik a gázve­zeték megépítésének felfüggeszté­sét. Persze látott már olyat a világ, hogy egy párt mást mondott ellen­zékben és mást a kormányban. 150 kilométer Ennyi hiányzik még az átadásig, pontosabban kétszer 75 kilométer, mivel két vezeték halad párhuzamosan a tenger alatt 1300 kilométer Ekkora a gázvezeték nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig 94 százalék Az Északi Áramlat 2 ekkora része készült már el FOTÓ: AFP/DPA/BERND WUSTNEOD ELKÉSZÜL-E VALAHA? Egyes európai uniós tagál­lamok egyre hevesebben követelik Németország­tól: mielőbb mondjon le az Északi Áramlat 2 gázvezeték­ről

Next