Népszava, 2021. február (148. évfolyam, 26-49. szám)
2021-02-04 / 29. szám
VILÁG Konszenzusos világrend kell JÁTÉKSZABÁLYOK A „multilateralizmuson és a jogállamiságon” alapuló világrend helyreállítására látnak lehetőséget a koronavírus-válságban Európa legfontosabb vezetői. Szerintük együttműködés, szolidaritás és koordináció révén újra lehet építeni a nemzetközi konszenzust. „A legsúlyosabb krízisek teszik szükségessé a jövőt meghatározó legambiciózusabb Emmanuel Macron francia elnök is úgy látja, összefogással győzhetőek le a válságok döntéseket” - fogalmaz Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Ursula von Der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, az António Guterres ENSZ-főtitkárral és Macky Sail szenegáli elnökkel közösen jegyzett véleménycikkben. A vezetők a publicisztikákra szakosodott Project Syndicate-en közzétett írásukban több területet is megjelöltek, ahol globális összefogást tartanak szükségnek: közös erőfeszítéseket javasolnak többek között a járvány elleni védekezésben, a gazdasági helyreállításban, a klímavészhelyzet elhárításában, az oktatásban, valamint az országok közötti és a társadalmakon belüli egyenlőtlenségekben. A magyar kormány vesszőparipája, a migráció említés szintjén sem szerepel a cikkben. Merkel, Macron és társai az internet nemzetközi szintű szabályozását is javasolják, hogy „biztonságos, ingyenes és nyitott digitális környezetet” teremtsenek. Ugyanakkor azt is megjegyezik, hogy fel kell lépni azzal a jelenséggel szemben, hogy az állampolgárok jogainak és szabadságának korlátozására, gyűlölet terjesztésére, illetve súlyos bűncselekmények elkövetésére használják fel az új technológiát. A vezetők egyúttal elutasítják a civilizációk és az értékek szembeállítását, álláspontjuk szerint egy „befogadóbb multilateralizmust” kell kiépíteni, amely tiszteletben tartja az országok közötti különbségeket és „Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatában” rögzített közös értékeket egyaránt. Kijelentésük egyszerre üzenet az új amerikai kormányzatnak, hogy kerülje a konfrontálódó politikát, egyben felszólítás Kína, Oroszország és más jogtipró országok számára, hogy tartsák be az emberi jogokat. Véleménycikkükkel lényegében a következőt ajánlják: ha a különböző hatalmak betartják a játékszabályokat, határozottan elkötelezik magukat bizonyos minimumelvárások (például a jogállamiság és a multilateralizmus) iránt, akkor számíthatnak Európára partnerként. A cikket együtt jegyző vezetők soraikat azzal zárják, hogy párbeszédet szorgalmaznak a jövőről. „A világ nem lesz újra ugyanolyan a Covid-19 után. Használjuk ki a különféle fórumokat és lehetőségeket, mint például a Párizsi Békefórum, hogy átlátható módon munkálkodjunk a felsorolt kihívások ellen. Arra kérjük a politikai, gazdasági és a vallási vezetőket, valamint a véleményvezéreket, hogy járuljanak hozzá az erről szóló a globális diskurzushoz.” ROSTOVÁNYI ANDRÁS Angela Merkel német kancellár és a többi aláíró úgy véli, befogadó multilateralizmust kell építeni NÉPSZAVA 2021. február 4., csütörtök7 Fagyos áramlatok VITA Párizs szerint mielőbb le kellene állítani a Nord Stream 2 gázvezeték építését az orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij börtönbüntetésre ítélése miatt. Németországban azonban a felhívás süket fülekre talált. RÓNAY TAMÁS Nem lesz feszültségmentes a német-francia biztonsági és védelmi tanács pénteki ülése. Párizs és Berlin között ugyanis egyre nagyobb vita alakul ki az Északi Áramlat 2 gázvezeték ügyében. Franciaország feketén-fehéren felszólította Berlint arra, mondja fel az oroszokkal kötött megállapodást. Biztosra vehető, hogy Angela Merkel kancellár és Emmanuel Macron francia elnök digitális formában tartandó tárgyalásain központi szerepet játszik majd ez a téma. Annál is inkább, mert a kérdésről a napokban szót ejtett Jean Yves Le Drian, aki szintén jelen lesz a virtuális találkozón. A francia külügyminiszter az Európai Unió és Oroszország jövőbeni kapcsolatairól is tárgyalt amerikai kollégájával, Antony Blinkennel. Egyetértettek abban: Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető letartóztatása után új helyzet állt elő. Párizs eddig - egyebek mellett Lengyelországgal szemben tartózkodott az Északi Áramlat 2 nyílt bírálatától. A vezeték mögött álló, jórészt állami tulajdonban lévő Gazprom Vlagyimir Putyin rezsimjének egyik fontos tartóoszlopa, ami még kellemetlenebbé teszi az ügyet. Abban, hogy Párizs már nem rejti véka alá a véleményét az orosz gázvezetékről, komoly szerepe van az új amerikai vezetésnek. Mert bár Donald Trump adminisztrációja szankciókkal is megfenyegette Berlint az Északi Áramlat 2 befejezése, illetve üzembe helyezése esetén, a francia adminisztráció aligha állt volna szívesen az Európában példátlanul népszerűtlen Trump mellé régi szövetségesével szemben. Nemrégiben azonban Joe Biden amerikai elnök is úgy fogalmazott, hogy ez rossz megállapodás az Európai Unió szempontjából. Ráadásul Franciaország igazságérzetét eddig is bántotta az egész projekt. 2015 augusztusában ugyanis, 18 hónapig tartó hezitálás után, Francois Hollande akkori francia elnök felmondta a Mistral helikopterhordozók Oroszországnak való szállításáról szóló szerződést. A franciák ezért korábbi vállalásukkal szemben mégsem szállítottak Moszkvának két hordozót, az addig átutalt 1,1 milliárd eurós vételárat pedig visszafizették. A megállapodás még 2011-ben született a két ország között, de a Krím annexiója, valamint Moszk A gázvezeték építése még 2019-ben akadt el, mert az amerikai szankciók miatt a svájci Allseas vállalat felfüggesztette a csefektetést a dániai Bornholm szigetnél vának az ukrán válságban tanúsított szerepvállalása miatt nagy nemzetközi nyomás nehezedett Párizsra, mondja fel a szerződést, hiszen ebben a helyzetben nem éppen az EU érdekeit szolgálná, ha az orosz hadipotenciált erősítené. Franciaország meg is hozta a nehéz döntést, ami igen fájdalmasan érintette az akkori francia köztársasági elnököt. Most azonban hasonló helyzetben találja magát Angela Merkel. A kancellárra már ősszel is nyomást gyakoroltak egyes német politikusok a gázvezeték kapcsán, amikor a berlini Charité kórházban gyógykezelték a novicsokkal megmérgezett Navalnijt. Először Heiko Maas külügyminiszter követelt ellenlépéseket Moszkvával szemben. Merkel akkor nem is zárta ki a lehetőségét annak, hogy Berlin elrendeli a gázvezeték építésének befagyasztását. Hamar kiderült azonban, hogy a kérdést illetően nagyon megosztott a nagykoalíció mindkét pártja, a CDU/CSU és az SPD is. Norbert Walter-Borjans, a szociáldemokraták társelnöke a Moszkva elleni büntetőintézkedéseket nem zárta ki ugyan, de nem támogatta a gázvezeték építésének leállítását. Mint a Spiegelnek elmondta, ez olyan, mint egy híd, amiből már csak az utolsó kő hiányzik. Többen már akkor figyelmeztettek arra: az Északi Áramlat 2 befagyasztása mind pénzügyi, mind jogi szempontból nehézkes lenne. A gázvezetékből ugyanis - két nyomvonalon - már 2460 kilométernyi szakasz készült el. A működéshez már minden érintett ország megadta a szükséges engedélyeket. Szakértők pedig figyelmeztetnek arra, egy építési stoppal a német kormány épp a Bundestag által elfogadott törvényt sértene meg. Másrészt ebben az esetben Németországnak súlyos kártérítést kellene fizetnie. A beruházás költségei elérik a 10 milliárd eurót, amit felerészt az orosz gázóriás, a Gazprom finanszíroz, a fennmaradó összeget pedig egy sor nyugati cég. Ezeket a legkevésbé sem érdekli, hogy Navalnij sorsa milyen erkölcsi kérdéseket vet fel, s mindenáron ragaszkodnának a kártérítéshez. A német kereszténydemokraták elnökválasztása sem úgy alakult, ahogy a gázvezeték befagyasztását követelők remélték: azt az Armin Laschetet választották meg a CDU elnökének, aki mindig nagyon visszafogott, ha Oroszország bírálatáról van szó, ráadásul kifejezetten ellenezte is az Északi Áramlat 2 projektjének befagyasztását. Az Európai Unió már a Krím Oroszország általi elfoglalása után szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, a büntetőintézkedéseket aztán tavaly októberben, Navalnij megmérgezése miatt terjesztették ki. Bár kizárt, hogy az EU bármiféle lépést tegyen Németország beleegyezése nélkül Oroszországgal szemben, de mind több fővárosban követelhetik Berlintől a gázvezeték építésének befagyasztását. Clément Beaune francia Európa-ügyi miniszter rámutatott, nem elegendőek az érvényben lévő Moszkva elleni szankciók. Az Északi Áramlat 2-vel szembeni egyelőre óvatos francia diplomáciai offenzívát aligha koronázza siker. Párizs felhívását feltűnően hűvösen fogadta Berlin. A német külügyminisztérium szóvivője emlékeztetett arra, hogy múlt hétfőn, az uniós külügyminiszterek ülésén a diplomácia vezetője, Heiko Maas nyitottnak mutatkozott a „személyeket érintő” uniós szankciók kiterjesztésére, de - amint megjegyezte - az Északi Áramlat 2 gazdasági projekt, amelyet „nem közvetlenül a német szövetségi kormány irányít és más európai országok vállalatai is érintettek benne”. A berlini kormányszóvivő azt közölte, a kormány álláspontja nem változott, de készek „új szankciók” meghozatalára. A szociáldemokrata Olaf Scholz német szövetségi pénzügyminiszter a napokban szintén úgy foglalt állást: megépítik a vezetéket. Kínos volt a szociáldemokratáknak, amikor kiderült: Manuela Schwesig, Mecklenburg-Elő-Pomeránia miniszterelnöke olyan környezetvédelmi alapítványban vállalt vezető szerepet, amelyet épp az Északi Áramlat 2 finanszíroz. Természetesen a berlini politikusok is tudják, hogy Putyin nem demokrata, de az orosz tőke számukra így is csábító. Változás nem is várható a német irányvonalban, legfeljebb csak akkor, ha a szeptemberi német parlamenti választás után a Zöldek bekerülnek az új kormányba, amire jó esély is van. A környezetvédők ugyanis hevesen követelik a gázvezeték megépítésének felfüggesztését. Persze látott már olyat a világ, hogy egy párt mást mondott ellenzékben és mást a kormányban. 150 kilométer Ennyi hiányzik még az átadásig, pontosabban kétszer 75 kilométer, mivel két vezeték halad párhuzamosan a tenger alatt 1300 kilométer Ekkora a gázvezeték nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig 94 százalék Az Északi Áramlat 2 ekkora része készült már el FOTÓ: AFP/DPA/BERND WUSTNEOD ELKÉSZÜL-E VALAHA? Egyes európai uniós tagállamok egyre hevesebben követelik Németországtól: mielőbb mondjon le az Északi Áramlat 2 gázvezetékről