Népszava, 2021. március (148. évfolyam, 50-75. szám)

2021-03-26 / 71. szám

21 NÉPSZAVA I 2021. március 26., péntek R.T. REFLEKTOR Süllyed a CDU hajója KRÍZIS Napról napra csökken a pártelnök Armin Laschet esélye arra, hogy az uniópártok kancellárjelöltje legyen a következő német parlamenti választáson. De próbál kapaszkodni.­­ RÓNAY TAMÁS Az uniópártoknál egyre fagyosabb a hangulat a március 14-én meg­rendezett baden-württembergi és Rajna-vidék-pfalzi tartományi választás óta, amelyeken a CDU gyászosan szerepelt. A keresztény­­demokraták népszerűsége folya­matosan csökken, a Zöldeké vi­szont rendületlenül emelkedik. A felmérések mind ijesztőbbek a kon­zervatívok szempontjából. A CDU népszerűsége pár hét alatt érte el a tavaly márciusi mélypontot: ismét több iroda 30 százalék alatt méri a kereszténydemokratákat. Az akko­ri válság eredményeként lemondott a párt elnöki tisztségéről Annegret Kramp-Karrenbauer. Egy-két hó­nap alatt aztán sikerült elsimítani a gondokat, amiben a koronaví­­rus-járvány is segítette a CDU-t. Júliusra több felmérés már 40 szá­zalék közelében mérte. Az idei év azonban eddig teljes csőd. A vakcinabeszerzéssel kap­csolatos mulasztások már eleve megrendítették a CDU-ba vetett bizalmat, de a nehézségeket csak tetézte, hogy az uniópártok több képviselőjéről derült ki, nem cse­kély közvetítői díjra tettek szert a maszkbeszerzésnél, vagyis nye­részkedtek, amikor súlyos egész­ségügyi válsághelyzetbe került az ország. A CDU szempontjából az a leg­­aggasztóbb, hogy most nincs fény az alagút végén. Angela Merkel már csak néhány hónapig marad kancellár, ráadásul a keresztényde­mokratáknál a befolyása minimá­lisra csökkent. A válságot ráadásul elmélyítheti az a konkurenciaharc, ami Armin Laschet, a párt január­ban megválasztott elnöke és a CSU-t vezető Markus Söder között tört ki. Az uniópártok egyre leplezetlenebb belső feszültsége csak azt eredmé­nyezheti, hogy a környezetvédők hamarosan beérhetik a CDU/CSU-t a közvélemény-kutatásokban. Ám amíg nem dől el, melyikük lesz az uniópártok kancellárjelöltje a szep­tember végén esedékes parlamenti 4 százalék A Forsa ügynökségnél már csak ekkora a különbség a CDU és a Zöldek között választáson, addig aligha áll helyre a belső béke. Laschet, Észak-Raj­­­na-Vesztfália miniszterelnöke ere­detileg azt közölte, hogy húsvét és pünkösd között döntik el a kérdést, de hírek szerint most már úgy gon­dolja, áprilisban pontot kell tenni az ügy végére. Söder erre a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak adott interjújában kissé sértetten azt mondta, őt erről a tervéről még nem tájékoztatta a CDU elnöke. Látható ugyanakkor, hogy a ket­tejük közötti viszony szinte napról napra rosszabbodik. Amikor a CDU szűk két hete csúfosan leszerepelt a tartományi választásokon, Söder név említése nélkül kijelentette, „aki vezetni akar, s aki az első szá­mú vezetővé akar válni, annak a munkájával is igazolnia kell mind­ezt”. Nem kell sokat gondolkodni azon, kire is gondolhatott. A CDU-nál, legalábbis a Lasche­­tet támogató szárnynál egyre na­gyobb ellenszenvvel figyelik Söder akciózását. „Ha tudod, hogy a nagy testvér ilyen slamasztikába került, nem azt csinálod, aminek hétfőn lehettünk tanúi” - mondta a bajor miniszterelnök kijelentése kapcsán a CDU egyik forrása a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak. Mi is történt múlt hétfőn? Söder azt javasolta, hogy a választások köze­ledtével egyfajta árnyékkormányt, a jövő csapatát” hozzák létre. Ez a javaslat azért keltett megütközést, mert a CSU elnöke ezt a felvetését előzőleg sem a kancellárral, sem a CDU vezetésével nem beszélte meg. Bár hírek szerint maga Laschet is kérlelte Södert arra, tartózkodjon a nyílt bírálatoktól, ő nem állt meg, s úgy nyilatkozott, a CDU tartományi választási vereségeinek „nem csak helyi okai vannak”. Egyre nyíltabb tehát a hatalmi harc a két politikus között, a CDU- nál pedig mind nagyobb az elége­detlenség a baj­or miniszterelnökkel szemben, sokaknál visszatetszést keltett Södernek az a kijelenté­se, miszerint megengedhetetlen, hogy Európából oltóanyag „szivá­rogjon ki”, ami úgy értelmezhető, 8,5 százalék Ennyit csökkent az uniópártok népszerűsége február vége óta az Allensbach intézet felmérése szerint 29 százalék Ennyien nem zárják ki a lehetőségét annak, hogy szeptemberben az uniópártokra szavaznak, februárban még 42 százalékos volt ez az arány hogy exportstopot vetne ki az EU- ban előállított vakcinákra. Johann Wadephal, a Bundestag frakcióve­zető-helyettese szerint egy ilyen lépés megmérgezné a transzatlanti kapcsolatokat. Hasonlóképpen vé­lekedett Roderich Kiesewetter, a Bundestag külügyi bizottságának tagja is. A vita alapvető középpontjában persze nem a vakcinákkal kapcsola­tos kiviteli stop áll. S itt azért nem is csak Laschet kontra Söder-ügyről van szó, hiszen a CDU-ban is egyre többen kezdtek kételkedni Armin Laschetnek a kancellári tisztségre való alkalmassága kapcsán. Söder viszont olyan politikus, akinek nagyon jó szimata van arra, hogy kihasználja a helyzetet, és lecsap­jon akkor, amikor ezt a legalkal­masabbnak látja. Horst Seehofer, a CSU előző elnöke, korábbi bajor miniszterelnök, jelenlegi szövet­ségi belügyminiszter tudna is erről mesélni. A Spiegel például azt álla­pította meg, a nyugalmat sugároz­ni próbáló Laschet tipikusan az a személy, aki békeidőben a legalkal­masabb személy lenne a kancellári tisztségre, csakhogy most minden van, csak béke nem. Laschet képes „belealudni” a dolgokba, a tarto­mányi választás fiaskója után pél­dául egy nappal reagált csak, Söder viszont sokkal gyorsabb nála. így történt a maszkbeszerzésekkel kapcsolatos botrány ügyében is: a bajor kormányfő ellentámadásba ment át. Vasárnap egy tízpontos tervezetet mutatott be ő és a CSU főtitkára, Markus Blume, amely előirányozza mindazon parlamenti képviselők szigorú vizsgálatát, akik bármilyen mellékes jövedelemmel rendelkeznek. Söder elmondta, tel­jesen átfogó képet akarnak alkotni a képviselők „mellékeseiről”. Ez a lépés szintén egy újabb feje­zete lehet a CDU és a CSU vezetője versengésének, hiszen az is állhat a fellépés mögött, hogy így illusztrál­ják, Söder mennyivel alkalmasabb a válsághelyzetek kezelésére. Bár a Keresztényszociális Unió politi­kusai is belekeveredtek a maszkvá­sárlásokkal és más lobbitevékeny­ségekkel kapcsolatos botrányokba, valószínűtlen, hogy Söder népsze­rűségét az ügy annyira megtépáz­ná, mint Laschetét. Az ARD által közölt legutóbbi felmérés is ezt tá­masztotta alá: a megkérdezettek 51 százaléka közölte azt, hogy a bajor miniszterelnök az uniópártok jó kancellárjelöltje lenne. Laschet esetében ez az arány 22 mindössze százalék. Akkora tehát a különbség kettejük között, hogy a trend aligha változik meg a következő hetekben, a kancellárjelölti vita eldöntéséig. Markus Blume ezzel kapcsolatban az Augsburger Allgemeine Zeitung­ban kijelentette, annak kell vezet­nie az uniópártokat a választási kampányban, akinek a legjobb esé­lyei vannak. Söder egyedüli gondja az, hiába népszerűbb, a CDU-nál is befolyá­sos támogatókat kellene szereznie. Arra ugyanis valószínűleg hiába vár, hogy Lascher magától mondjon le a javára a kancellárjelöltségről. Legutóbb 2002-ben volt példa arra, hogy keresztényszociális politikus, Edmund Stoiber volt az uniópártok jelöltje, akkor ezt az tette lehetővé, hogy a befolyásos hesseni CDU ak­kori vezetője, Roland Koch mellette állt ki. Egyelőre azonban túl csen­desek a CDU-ban Laschet bírálói. A nagy kérdés: meddig?­ ­ FOTÓ: AFP/DPA/FEDERICO GAMBARIN CIVAKODÓ TESTVÉREK Laschet(a képen elöl) és Söder a nyilvánosság előtt harcol a kancellár­jelöltségért 30 százalék véli jónak a kormány válságkezelését, 62 százalék viszont rossznak A Fidesz csak rosszul járhat KÖVETKEZMÉNY Milyen ha­tással van a magyar kormánypártra a CDU válsága? A Fidesz számára a legkedvezőbb nyilván az lenne, ha Armin Laschet lenne a következő német kancellár. Amennyiben a CDU elnöke visszalépne a lehető­ségtől, akkor az rövid időn belül a második súlyos csapás lenne külpo­litikai szempontból a magyar kor­mánypártnak az Európai Néppárt­tal való szakítás után. Talán már CDU-s párttársait is egyre jobban idegesíti, hogy Lascher mennyire kesztyűs kézzel bánik a Fidesszel. Markus Söder viszont teljesen más­hogy viszonyul Orbánékhoz. Hol van már az az idő, amikor a CSU volt a Fidesz legnagyobb európai pártfogója? Söder a német politi­kusok közül elsőként szorgalmazta a Fidesz kilépését az Európai Nép­pártból. A Süddeutsche Zeitungnak nemrég elmondta: azzal, hogy a ma­gyar kormánypárt újra akarja szer­vezni a teljes európai jobboldalt, a párt „véglegesen búcsút intett a kereszténydemokrata értékeknek és alapelveknek”. Hozzátette: „Az utazót nem szabad feltartóztatni.” Söder már korábban sem fogta vissza magát, ha a Fidesz bírálatá­ról volt szó. 2019 májusában eluta­sította Orbánnak azt a javaslatát, miszerint az Európai Néppártnak az Európai Parlamentben a jobbol­dali populistákkal kellene együtt­működnie. Mint fogalmazott, ez Európa végét jelentené. Később rossz jelzésnek minősítette és éle­sen bírálta, hogy Orbán Budapes­ten fogadta Matteo Salvini akkori olasz belügyminisztert, a jobboldali radikális Liga elnökét. Nem sokkal ezt megelőzően, 2019 márciusában Söder úgy fogalmazott: „Az út, amin Orbán jár, nem a mi utunk.” Münchenben vélhetően nem ta­lált kedvező fogadtatásra a magyar kormányfőnek az a tavaly márciusi levele, amelyben Donald Tuskra, az EPP elnökére panaszkodott. Söder és Manfred Weber, az EPP CSU-tag frakcióvezetője között jó a viszony, s a bajor kormányfőt kifejezetten ir­ritálhatja az a stílus, ahogy a magyar miniszterelnök rendre Webert bí­rálta. Ez is magyarázhatja, hogy Sö­der - elődeivel szemben - nem invi­tálta Münchenbe Orbán Viktort. Az uniópártok népszerűségének zuhanása miatt most már az sem zárható ki, hogy nem a CDU/CSU politikusa lesz a következő német kancellár. Egyre kisebb a különbség az uniópártok és a Zöldek között, így elvileg akár környezetvédő poli­tikus is beleülhet a kancellári szék­be. Egyre több szó van arról, hogy a Zöldek női társelnökének, Annale­­na Baerbocknak kellene indulnia a pártból a kancellári tisztségért. A politikus már 2019-ben felszólí­totta az Európai Néppártot, zárja ki tagjai közül a Fideszt, így már ebből sejthetjük, mennyire lenne szívé­lyes a magyar kormánypárttal. Persze az is tény: ha Laschet nem lenne kancellárjelölt, Észak-Raj­­na-Vesztfália miniszterelnökeként továbbra is a német politika fontos tényezője marad, s tartománya a legfontosabb befektető Magyar­­országon. Attól azért nem kell tartania a Fidesznek, hogy egy a párt szempontjából előnytelen kormányváltás esetén a német be­fektetők tömegesen kerülnék el az országot. A NEVETŐ HARMADIK? ANNALENA BAERBOCK Ha az uniópártok tovább gyen­gülnek, az sem elképzelhetetlen, hogy a Zöldek társelnöknője lesz a kancel­lár, ám ez még rosszabb lenne Orbán számára

Next