Népszava, 2021. március (148. évfolyam, 50-75. szám)

2021-03-01 / 50. szám

10 NÉPSZAVA 2021. március 1., hétfő / Értékalapú külpolitika, de... z amerikai demokrá­cia mai állapotában il­luzórikus az Egyesült Államok morális kivé­telességéről és felsőbb­rendűségéről beszélni mint a kül­politika vezérlő elvéről. Általában névhez kötött doktrí­nák fémjelzik az amerikai elnökök külpolitikai alapelveit és stratégiáit. Például a 9/11 utáni helyzetre kifej­lesztett Bush-doktrína lényege az amerikai nemzetbiztonsági érde­kek egyoldalú érvényesítése volt, ha kellett, megelőző katonai csapá­sok révén. Az iraki és afganisztáni háborúk ebből a doktrínából kelet­keztek. Az „America First” címké­jű Trump-doktrína alapvetően az Egyesült Államok vélt gazdasági ér­dekeinek egyoldalú érvényesítésére törekedett, alig téve különbséget a szövetséges és ellenséges államok között. Várhatóan mi lesz a Biden-dokt­­rína? Többet tudunk erről hónapok múlva, amikor elkészül az elnök nemzetbiztonsági stratégiája. Az új elnök és külpolitikai stábja eddigi megnyilatkozásai alapján nem le­pődnék meg, ha a Biden-doktrínára az „America is Back” címkét ragasz­tanák, jelezve, hogy a világvezetői szerepről tudatosan lemondó, izola­­cionista trumpi ciklus után Wa­shington visszatér a világporondra „az asztalfőnél ülve”. Az elnökválasztási kampányban a magát anti-Trumpként meghatá­rozó Biden így szólt külpolitikája fő céljáról: „Amerika morális és globá­lis vezető szerepének helyreállítása a világban. Trump után Ameriká­nak vezetnie kell a világot, de nem gazdasági és katonai erejével kell hatnia, hanem az amerikai értékek és demokrácia példájának erejével.” Ez a célkitűzés az amerikai külpo­litika „idealistának” nevezett tradí­ciójával rokonítható, amelyet a de­mokrata oldalon például Madeleine Albright és Hillary Clinton volt kül­ügyminiszter képviselt markánsan, akik vallásos hévvel hirdették Ame­rika „kivételességét”, „nélkülözhe­tetlenségét” és „morális felsőbbren­dűségét”. Biden elnök olyan személyeket nevezett ki kormányzati kulcspo­zíciókba, akik osztják moralizáló, emberijog- és demokrácia-közpon­tú külpolitikai filozófiáját. Tony Blinken külügyminiszter úgy szólt Amerikáról, mint „a Föld legszebb reményéről”. Blinken azzal magya­rázza a washingtoni világvezetés szükségességét, hogy az alternatíva­­káosz a nemzetközi rendszerben vagy mások (főként Kína) veszik át a globális irányítást. A „demokratikus recesszió” továbbterjedne a világon, amiből Kína és Oroszország húzna geopolitikai előnyöket. Jake Sulli­Az új elnök és külpoliti­kai stábja eddigi megnyi­latkozásai alapján nem lepőd­nék meg, ha a Bi­den-dokt­rínára az „America is Back” címkét ragasz­tanák, jelezve, hogy Wa­shington visszatér a világ­porondra „az asz­talfőnél ülve” van nemzetbiztonsági tanácsadó az Amerika kivételességébe és globális vezető szerepébe vetett hit újjáéle­déséről beszélt , hogy az amerikai ideológiai értékeknek kell a külpoli­tika gyújtópontjában állniuk. Sulli­van túlzásnak tetsző megállapítása szerint „Kína komolyabb ideológiai kihívást jelenthet, mint amilyen a Szovjetunió volt, mivel szuperha­talmi státuszba való emelkedése vi­lágszerte bátorítja az autokratikus irányzatokat”. Miközben a világ nagy része üd­vözli Amerika visszatérését a köl­csönösen elfogadott szabályokon és normákon nyugvó világrendhez, Biden elnöknek számolnia kell az­zal, hogy Trump után Washington bizalmi deficittel néz szembe a fő szövetségesek és ellenfelek köré­ben egyaránt. A Trump elnök által meggyöngített szövetségi rendsze­rek, világszervezetek és nemzetkö­zi egyezmények megerősítésével Washington idővel visszanyerheti megtépázott hitelességét és szava­hihetőségét. Az Egyesült Államok válságos belpolitikai helyzetében­­ mély társadalmi megosztottság és egyenlőtlenségek, rendszerszin­tű rasszizmus, szélsőséges pártos­ság, diszfunkcionális kormányzati rendszer, megkérdőjelezett válasz­tási rendszer, a kongresszus ostro­mához vezető belső terrorizmus - azonban idejétmúltnak tűnik Amerika morális és ideológiai veze­tő szerepének erőteljes hangozta­tása. Hasonló véleményen van Ri­chard Haass, a liberális Council on Foreign Relations nagy tekintélyű elnöke, aki szerint az új kormány ré­széről nem bölcs dolog a demokrá­ciakampányt a külpolitika központi elemévé emelni. „Bidennek igaza van, amikor jogállamiság megsze­gése miatt bírálja Oroszországot és Kínát, de nem tudja őket változás­ra kényszeríteni. Politikai uralmuk fenntartása érdekében Putyin és Hszi Csin-ping hajlandók megfizet­ni a politikai szankciók árát. Ezért nem szabad a velük való kapcsola­tok egész rendszerét az emberi jo­gok túszává tenni” - mondja Haass. Az Egyesült Államok stratégiai kihívói - Oroszország és Kína - nem érdekeltek az ideológiai harcban. A szuperhatalmak közötti stratégiai versengés ma alapvetően a geopo­litikai befolyásról és terjeszkedés­ről szól. A demokrácia és az embe­ri jogok dolgában pedig Peking és Moszkva könnyen Biden fejéhez vághatja: söpörjön először a saját háza előtt. Biden minden bizon­­nyal erősíteni fogja az amerikai ve­zetésű biztonsági együttműködést az „ázsiai NATO”-nak is nevezett QUAD-csoporton belül, amelynek Japán, Ausztrália és India a többi tagja. Peking ellenséges szövetke­zésként kezeli ezeket a terveket. Növelni fogja a két ország közötti katonai feszültséget Biden azon célja is, hogy a „szabad hajózás” biztosítására hivatkozva megerő­síti az amerikai haditengerészetet a Dél-kínai-tengeren és a Tajva­ni-szorosban. Már az amerikainál is nagyobb (hatbillió dollárt kitevő) kínai fo­gyasztói piac ellenállhatatlan vonz­erő valamennyi exportorientált or­szág számára. A Kínával fenntartott szoros gazdasági kapcsolatok miatt ezért várhatóan az ázsiai szövetsé­gesek minimalizálni fogják rész­vételüket Washington Kína elleni ideológiai és emberjogi kampányá­ban, valamint a pusztán Kína gazda­sági feltartóztatását és gyengítését célzó stratégiai akciókban. Hasonló a helyzet a kínai piactól nagymér­tékben függő európai országokkal is. Például Németország autóipara életképtelenné válna a hatalmas kí­nai piac nélkül, mivel három német gépkocsi közül egy Kínában kel el, ahová már valamennyi német au­tócég kiszervezte termelésének egy részét. A német geogazdasági naci­onalizmus közel egyenlő távolság­­tartásra törekszik Nyugat és Kelet (Kína és Oroszország) között. Az új Washington csalódottan vette tudomásul, hogy hetekkel ez­előtt az EU átfogó beruházási egyez­ményt kötött Pekinggel, meg sem várva a Biden-kormány hivatalba lépését. A német nyomásra tető alá hozott egyezményben még utalás sincs az ujgur kisebbséggel szem­beni bánásmódra Hszincsiang tar­tományban, amelyet a Trump-kor­­mány népirtásnak nevezett, s a Biden-kormány is hasonló állás­pontra helyezkedett. A transzat­lanti együttműködés mellett elkö­telezett Biden-kormány „fékezett habzású” európai partnerségre számíthat az Oroszország elleni politikai szankciókat illetően is, kü­lönösen a németek és a franciák ré­széről. (Biden elnök is „rossznak” és potenciálisan szankciókkal sújtható projektnek tekinti az Északi Áram­lat 2 orosz-német gázvezetéket, de nem számíthat az oroszokkal való gazdasági együttműködés mellett elkötelezett Berlin meghátrálására­­ Navalnij-ügy ide vagy oda.) A washingtoni Freedom House világméretű „demokratikus reces­­­sziót”, vagyis a demokratikus rend­szerek visszaesését mutatta ki az utóbbi időben. Ráadásul Trump elnöksége alatt az autokratikus és populista rendszerek világszerte bátorítást élveztek és erősödtek, s fennáll a veszélye a demokratikus értékek további globális eróziójá­nak. Biden ezért a demokrácia meg­erősítését olyan fontosnak tartja, hogy már a választási programj­ában belengette: elnökségének legelső évében globális demokrácia-csúcs­találkozót hív össze Washington­ban, ahol „nyíltan szembesítik azokat az országokat, ahol a demok­rácia leépülése tapasztalható”. (Eu­rópából Törökországot, Magyaror­szágot és Lengyelországot sorolják ezek közé a lideni Washingtonban.) A csúcson megvitatnák, hogy a szabad világ országai miképpen védhetik meg demokratikus intéz­ményeiket a korrupció, a válasz­tási rendellenességek, a közösségi médiákon terjedő dezinformáció, a belső terrorizmus és az autokrati­kus modell kisugárzásának veszé­lyeitől. A demokrácia csúcs szerve­sen illeszkedik a Biden-doktrínába, s várhatóan ez év végén kerül sor rá. Washington magabiztosan szerény lesz, s nem mások megleckéztetésé­­vel lesz elfoglalva - mondják a Poto­mac partján. közgazdászaA DOBOZI ISTVÁN, a Világbank volt vezető FOTÓ: AFP/MANDEL NGAN Az oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére. VELEMENY SZERINTEM Oltópont Az oltópontok működéséről na­gyon rossz tapasztalatot szerez­tünk a Budai Gyermekkórház­ban. Feleségemet tartalékosként küldte oda a háziorvos. Azt mond­ta, mindenképpen menjen időre, be fogják oltani. Az oltókörzethez vezető út nincs kitáblázva, az őr sehol, özönlenek az emberek, mind 14 órára. Inkább tipegnek, lihegnek, áfáihoz támaszkodnak. Feleségem túl korán végez: haza­­küldték, mert nem volt a listán. Beoltottak MAROSI LAJOS Múlt vasárnap, a Semmelweis­­szobor mellett felállított katonai sátorba belépve, egy terepruhás katonahölgy igazított el. Kitöl­töttem egy nyomtatványt, mel­­­lyel beállhattam a Rókus-kórház kapuja előtti sorba. Benn három üvegablak előtt kellett várni, innen a TRIÁZS feliratú helyi­ségbe küldtek, ahol ismét rákér­deztek: milyen betegségeim és tüneteim vannak. Újabb sorállás után (le is lehetett ülni) már csak azt kérdezték: bal- vagy jobbke­zes vagyok-e, majd megkaptam a Pfizert. A büfé térségében kellett várakozni fél órát. Egy hölgy az oltási dokumentumokat osztotta ki a jelenlévőknek. Három hét múlva kell másodszor mennem. Az orvosok kedvesek voltak, 5-6 perc jutott egy páciensre, így a négy szoba óránként 40-60 em­bert láthat el. Ez nyolc óra alatt, szombat-vasárnap kb. 800 főt jelent. Vajon megfizetik a túlórá­jukat? FÁBRI FERENC Teszt Napi rutinsétára indultam a Vár­ba. A Széll Kálmán téren ki volt írva: Fővárosi ingyen tesztelés. Udvarias, maszkos fiatalember lép hozzám. Regisztrál, uram? Gyors adatfelvétel, 5 percet sem várok, és már a teszthelyen ülök, még egy 5 perc, és kapom a ne­gatív eredményt, dokumentálva. Csoda történt, 15 percre kisza­kadtam Orbánisztánból. Jelké­pesen a nap is kisütött. MIKULÁS FERENC Kínai A tiszti főorvos helyében arra nem lennék feltétlenül büszke, hogy egy állítólagos magyar vakcina ugyanazon technika alapján készül, mint a nekünk kínált kínai, hiszen ez nagyjá­ból azt jelentené, mintha a villa­mos meghajtású, lassan önjáró gépkocsik helyett Lada 1500-as gyártásába fognánk, arra hivat­kozva, hogy 40 évvel ezelőtt elvitt bennünket mindenhova. Azt sem merném állítani, hogy ez a vakci­na a leghatékonyabb, hiszen még a gyári adatok szerint is a nálunk rendelkezésre álló oltóanyagok közül az AstraZeneca oltóanya­ga mellett ez biztosítja a legala­csonyabb védettséget. Ráadásul a hivatalos tájékoztatás szerint a 60 éven felüli korosztálynál gyakorlatilag nem is tesztelték a vakcinát, és ezáltal a hatékony­ságát sem ismerik. Elárulná va­laki, hogy akkor miért éppen en­nek a korosztálynak a beoltását erőltetik ezzel a vakcinával? KÁDÁR JÁNOS Olvasóink leveleit a következő címre várjuk: olvasoilevelinepszava.hu

Next