Népszava, 2021. június (148. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-02 / 125. szám
BELFÖLD NÉPSZAVA 2021. június 2., szerda5 Az autósoknak jobb lesz elkerülni a Belvárost • DUGÓ Indul a nagy útlezárások kora. Egyszerre újul meg a Lánchíd, a pesti alsó rakpart és a Blaha Lujza tér. Új buszjárat is indul, és a Hegyalja úton végig buszsáv lesz. SZALAI ANNA A közösségi közlekedésre terelné a belvárosban közlekedőket, illetve az oda tartókat a főváros. Az ajánlat több mint megfontolandó, hiszen egyszerre építik át a pesti rakpartot, végzik a Lánchíd rekonstrukcióját és újítják meg a Blaha Lujza teret. A lezárások alaposan felülírják az arra közlekedők életét. Ráadásul a munkálatok hónapokig, a Lánchíd esetében másfél évig tartanak - derült ki egy mai BKK-háttérbeszélgetésen. A sort a pesti rakpart Eötvös tér-Margit híd közötti szakaszának lezárása nyitja június 7-én, de a hétvégi gyalogosnyitás okán praktikusan már most szombattól járhatatlan lesz a rakpartnak ezen szakasza az autósok számára egészen az év végéig. Ősszel megkezdődik a rakpart alatti nagy átmérőjű ivóvízvezeték cseréje is. A Lánchíd felújításához szükséges állványzatot a budai oldalon ezen a héten csütörtök, péntek szombat éjszaka építik fel, akkor feszítik ki a lehulló törmelékeket felfogó hálót is, így este tíz és reggel hat között a Döbrentei tér és a Halász utca között a budai alsó rakpart is zárva lesz. A felújításhoz szükséges toronydarut pedig jövő hétfőn és kedden állítják fel a pesti oldalon. A Lánchídon eddig az előkészítő munkák zajlottak, június 16-tól azonban a teljes hidat lezárják, mert megkezdődik a pályalemezek bontása. Ezt követően derül ki, hogy a 9 éve halogatott felújítás miatt milyen mértékben zabálta fel a rozsda a híd tartószerkezetét. Az átkelő teljes rekonstrukciója miatti Már most szombattól egészen az év végéig járhatatlan lesz a rakpartnak a Parlament előtti szakasza az autósok számára lezárás - Orbán Viktor kormányfő állami támogatáshoz fűződő kikötése értelmében - 18 hónapig tart majd. Balogh Samu, Karácsony Gergely kabinetfőnöke, illetve a BKK és a Budapest Közút Zrt. munkatársai bíznak benne, hogy a határidő tartható, bár szakmai körökben erős a kétely, hogy ennyi idő elegendő lehet a híd felújításához. De sok múlik azon, hogy mit találnak majd a kivitelezők odabent. Az átkelőt az A-Híd Zrt. újítja fel nettó 18,8 milliárd forintért. A híd műszaki átadását egyébként 2023 novemberére tervezik. Az átkelő lezárása alaposan megbolygatja a belváros felé tartó autósok életét. A Lánchíd korántsem tartozik a legnagyobb igénybevételű hidak közé, naponta így is áthalad rajta 26 400 autó, plusz a buszok. Az autósok többsége várhatóan az Erzsébet híd, illetve a Margit híd felé kerül majd, ami a jelenleg is gyakori torlódásokat megsokszorozhatja. Őket megpróbálják átterelni más dunai átkelőkre és útvonalakra, de a dugók elkerülése érdekében módosítottak a lámpaprogramon és új sávot is nyitottak az autóknak. A Lánchídon naponta tömegközlekedéssel átkelő 11 ezer utast egyrészt az M2-es metróvonalra „ültetnék át”, másrészt új buszjáratot indítanak a Hegyalja úton. A 110E az Apor Vilmos tér és a Bosnyák tér között közlekedik. Haladását a Hegyalja úton szakaszosan meglévő buszsáv teljessé tételével segítik. Ennek kialakítása már megkezdődött, a sávokat a következő napokban festik fel. Az új csúcsidőben tízpercenként közlekedő járattal 500 új férőhely keletkezik a meglévő buszjáratok biztosította 2000 mellett. A híd lezárása miatt elterelik a 16-os (a Széll Kálmán térre megy a Clark Ádám tér felől), a 105-ös (az Erzsébet hídon megy át) és a 178-as (a Rákóczi út helyett az Andrássy úton jár) buszt is. Az új útvonalakról, a módosítások részleteiről a BKK számos csatornán tájékoztatja majd az utasokat. Mindezek tetejébe július elején indul el a Blaha Lujza tér átépítése. Ennek részeként felbontják az aluljáró feletti útszakaszt, illetve új felszíni gyalogosátkelőket alakítanak ki. A munka miatt az autósok elől mindkét irányban lezárnak egy sávot. A villamosközlekedést viszont nem érinti a munka, mert a sínek alatti részt már korábban szigetelték. A felújítások - különösen a Lánchídé - még sok meglepetést tartogathatnak a kivitelezőknek, hiszen csak a műtárgyak megbontása után válik láthatóvá a belső szerkezet romlásának mértéke. Másrészt Balogh Samu azt is elmondta, hogy a pesti rakpart megújítása - amennyiben a kormány állja a szavát, és ad pénzt a kivitelezésre - a délebbi szakaszokkal folytatódik. A lezárások tehát még sokáig velünk maradnak, legfeljebb vándorolnak. BONTÁS Június 16-tól a teljes hidat lezárják, mert megkezdődik a pályalemezek bontása, a rekonstrukció 18 hónapig tart majd 26,4 ezer autó, plusz a buszok 11 ezer utassal haladnak át naponta a Lánchídon Bérlakástörvény: rejtegeti a módosítóját a Fidesz VITA Kedden ismét napirendre tűzte a bérlakások kötelező elidegenítésére vonatkozó Böröcz László-féle fideszes törvényjavaslatot az Országgyűlés gazdasági bizottsága. A tervezet tárgyalása lényegében pótcselekvés volt, hiszen a azt az eredeti formájában még a kormánypárt sem támogatja, korábban már jelezték, új szöveget fognak beterjeszteni, a jogszabály hatályát szűkítenék. A Fidesz a gazdasági bizottságban lesöpörte az ellenzéki módosítókat Ugyanakkor a keddi bizottsági ülés arra jó volt, hogy az ellenzéki módosítókat a Fidesz-KDNP-s többség lesöpörje az asztalról. Hiszékeny Dezső (MSZP) azt javasolta, hogy a lakásokat csak azoknak a bérlőknek adják el, akik már 1995. november 30-tól bérlői az ingatlannak. Csárdi Antal (LMP) a bérleti jogviszony kezdetét 1994. december 31-re datálta volna, illetve a megvett lakásokra 20 évig elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztetett volna be. Nem támogatták Csárdi azon javaslatát sem, hogy egyösszegű fizetésekor a forgalmi érték 70 százaléka legyen a vételár, részletfizetésnél pedig az első 10 százalékos részletet nyolc napon belül ki kelljen fizetni. Burány Sándor (MSZP) módosítóját is elvetették, amely az értékesítendő lakások körét a kőbányai MÁV-telep lakásaira is kiterjesztette volna. Az elutasítás nem meglepő, hiszen az ellenzéki javaslatokat rendre elutasítják a fideszes többségű bizottságok. Az viszont érdekesebb, hogy egyelőre se híre, se hamva az érintett lakások körét lényegesen szűkítő módosítónak. Hasonló játszmát folytatott 2018- ban a Fidesz a túlóratörvénnyel kapcsolatban is. Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf szintén egyéni indítványként, előzetes egyeztetés nélkül benyújtott törvényjavaslata a 250 rendkívüli túlórát emelte volna általánosan 400-ra. A tiltakozás hatására úgy tűnt, meghátrál a kormány, de a törvényalkotási bizottság az eredeti, szigorúbb verzióhoz közelebb álló szövegváltozatot támogatta, amit azután meg is szavazott az Országgyűlés. Mint ismeretes Böröcz László fideszes országgyűlési képviselő májusban nyújtotta be a több mint 100 ezer bérlakást érintő, egész országra kiterjedő törvénymódosítási javaslatát, amely szerint valamennyi önkormányzatnak kötelező lenne eladni a bérlőknek a tulajdonában lévő lakásokat a forgalmi érték legfeljebb 30 százalékáért, de különféle kedvezmények összeadódása esetén akár 10,5 százalékért. A javaslat ezermilliárdos vagyon elkótyavetyélésére kötelezte volna az önkormányzatokat, amit azok - még a kormánypártiak is - nagy felháborodással fogadtak. Erélyesen tiltakoztak a különféle szakmai szervezetek is, a különböző közvélemény-kutatások pedig azt mutatták, hogy még a fideszes választók is erősen megosztottak ez ügyben. A tiltakozás hatására visszakozott a kormány. Múlt csütörtökön már azt írta párttársainak Kocsis Máté frakcióvezető, hogy nem az összes bérlakást, hanem „csak” a fővárosi világörökségi területen - a budai Várban és az Andrássy úton - lévőkön adnának túl. Ezt a parlamenti vitában Böröcz László is megerősítette, hozzátéve, hogy a vételi jog gyakorlásához előírnának egy minimális - ötéves - bérleti jogviszonyt, illetve a megvásárolt lakásokat elidegenítési tilalommal terhelnék. Csakhogy mindebből semmi nem látszik egyelőre. Csütörtökön kerül az ügy a törvényalkotási bizottság elé, ha ekkor áll elő az új javaslatával a Fidesz, alig másfél hét marad az érdemi vitára a végszavazás előtt. SZALAI ANNA PRÉDA A javaslat hatalmas vagyon elkótyavetyélésére kötelezte volna az önkormányzatokat