Népszava, 2021. június (148. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-02 / 125. szám

BELFÖLD Játék a számokkal FOCI A statisztikák szépek, egyre több a regisztrált labdarúgó, amire a taorendszert bevezető kormány büszke, ám a 220 százalékos növekedést nem az igazolt játékosok hozták össze. VAS ANDRÁS - Annak idején Egri Jánosnak volt egy vetélkedője, a Játék a betűkkel. Na, ezt újította fel az MLSZ, csak számokkal - mondta a hazai labda­rúgás viszonyait jól ismerő, koráb­ban a Magyar Labdarúgó-szövet­ségnek is dolgozó forrásunk azok után, hogy Tállai András a múlt héten a társaságiadó-felajánlási rendszer (tao) sikerét bizonyítandó kijelentette: a statisztikák egyértel­műen igazolják, hogy az adókedvez­mény beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket. A Pénzügyminisztérium államtitkára azt hangsúlyozta, tíz év alatt 220 százalékkal nőtt a focisták száma, így 2020-ban már 281 ezer igazolt labdarúgó volt. Tállai a szá­mokat az MLSZ idei beszámolójá­ból vehette, hiszen a szervezet két héttel korábban szintén azzal büsz­kélkedett, hogy a 2011-es 127 ezerről emelkedett az igazolt játékosok szá­ma erre a szintre. - A papír sok mindent elbír, főleg, ha szépen egybemosnak adatokat - jegyezte meg a hivatkozott statisz­tikával kapcsolatban forrásunk. La­punk Tállai bej­elentése után kikérte az MLSZ-től az igazolt labdarúgók­ra vonatkozó adatokat, beleértve a gyerekeknek szóló Bozsik-, illetve a középiskolásoknak kiírt Fair Play Cup-program számait is. A szövet­ség az éves közgyűlési beszámoló­it ajánlotta figyelmünkbe. Ám az MLSZ holnapján a hírarchívumban található közlemények és a közgyű­lési beszámolók adatai nem is min­d Bozsik­­intéz­­ményi regiszt­ráltak óvodai, iskolai keretek között játszanak, nincs va­lódi igazo­lásuk, de a statisz­tikákban szerepel­nek mig egyeznek. Rögtön az első szám nem stimmelt: egy, a tapéra első öt évét elemző táblázat szerint 2010- ben 133 ezer regisztrált futballista volt a rendszerben, a májusi köz­gyűlésen viszont az hangzott el: 127 ezerről indult a diadalmenet. Nem mellékesen a mostani Tállai-féle sikerjelentésből kimaradt, hogy az MLSZ eredeti célja szerint 350 ezerre növelte volna az igazolt játé­kosok számát 2016-ra. Legalábbis egy 2014-es Nemzeti Sport-tudósí­tás szerint erről beszélt Vági Már­ton főtitkár.­­ Igazából mindegy, hogy 148 vagy 154 ezerrel nőtt a létszám, hiszen elvileg a folyamat a fontos - mond­ta forrásunk. - Sokkal inkább azt érdemes megnézni, ebből a gyara­podásból mennyi a valós játékos, s mekkora tömeget jelentenek a kü­lönféle programok, így már messze nem olyan tökéletes a kép, hiszen 2010-ben a 133 ezer futballistából 57 ezer tartozott valamelyik program­hoz, míg tavaly a 281 ezerből 194 ezer. Vagyis 2010-ben 76 ezren, tavaly 87 ezren számítottak programokon kí­vüli, valóban igazolt labdarúgónak, ami viszont tíz év alatt csak 11 ezres, azaz 14 százalékos növekedés. Forrásunk szerint alapvetően üdvözlendő lenne, hogy a legfia­­talabbaknál nőtt a leginkább a lét­szám, hiszen ez megfelelő tömegbá­zis lehetne a profi futballhoz. A 4-14 év közöttieknek szóló Bozsik-prog­­ramban részt vevők száma 27 ezer­ről 118 ezerre nőtt 2010 és 2020 kö­zött. Csakhogy a Bozsik-intézményi 14 százalék az igazolt labdarúgók számának növekedése tíz év alatt regisztráltak óvodai, iskolai keretek között játszanak, nincs valódi iga­zolásuk, versenyengedélyük, sport­orvosijuk, velük nem edzők, hanem gyorstalpalót végzett pedagógusok foglalkoznak heti néhány alkalom­mal. - Nem véletlen, hogy az emlege­tett 281 ezres létszám hivatalosan a regisztráltak száma - állította for­rásunk -, persze a köznyelvben már lehet igazoltként mondani őket, a laikus ugyanis nem látja a különb­séget, így számolhatják ide a kö­zépiskolás bajnokság, vagyis a Fair Play Cup résztvevőit is. Mindkét programra jellemző: a tanév elején regisztrálják a gyerekeket, akik az­tán vagy részt vesznek a foglalko­zásokon és a rendezvényeken, vagy nem, de utóbbit már nem jegyzi fel a statisztika. így fordulhat elő, hogy a tavalyi számok alapján a 4-14 éves korosztály több mint negyede re­gisztráltan focizik. A Bozsik-prog­­ram másik részében, az egyesüle­tiben jóval kisebb a növekedés tíz év alatt - 30 ezerről 67 ezerre -, ráadásul többezres az átfedés az in­tézményi programmal, ugyanis, ha egy gyerek a tanév közben kap klub­szerződést, a tanév végéig továbbra is részt vehet az intézményi prog­ramban is.­­ Nagyon fontos a tömegesítés, de a profi labdarúgás szempontjá­ból igazából a 14 év felettiek száma lenne meghatározó, hiszen nagy­jából ekkorra dől el, hogy valaki komolyan akar foglalkozni a lab­darúgással. Nem véletlen, hogy az MLSZ országos bajnokságot csak ettől a kortól ír ki - folytatta forrá­sunk. - És ebben az elmúlt tíz évben sincs jelentős változás, vagyis a profi klubfutball előszobájának számító korosztályoknál nem sikerült ér­demben növelni a létszámot. CSALÓKA A profi klubfut­ball előszobá­jának számító korosztályok­nál nem sike­rült érdemben növelni a létszámot .< U~l LJ < M Bírálják a magyar tervet UNIÓ Bírálják a Brüsszelnek be­nyújtott nemzeti helyreállítási ter­veket az Európai Parlament zöld párti képviselői az Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknek címzett és a Népszava birtokába került levélben. A 14 oldalas doku­mentumban többször is megemlí­tik a magyar programot, amely sze­rintük több ponton is kívánnivalót hagy maga után. Kifogásolják például, hogy a kormány csak formailag vonta be a helyi és regionális hatóságokat a terv kidolgozásába, ezért a konkrét javaslataik nagyrészt hiányoznak belőle. A helyreállítási alapról szó­ló rendelet pedig kötelezi a tagál­lamokat az alapos konzultációra minden érintettel. A Zöldek emellett úgy vélik, hogy a magas szintű korrupció leküz­dését célzó tavalyi és tavalyelőtti brüsszeli ajánlásokat sem teljesítik maradéktalanul a magyar hatósá­gok, jóllehet ezt is előírja számukra jogszabály. A tervbe vett ügyészségi informatikai rendszer kialakítá­sa nem fogja javítani a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, a veze­tők „többszintű audiovizualizációs képességének a kiépítése” pedig nem megoldás a döntéshozatal át­láthatóságának a megteremtésére, érvelnek az EP-képviselők. A levélírók azt kérik a bizottsági elnöktől, hogy a testület utasítsa el azokat a reformokat és intézkedé­seket, amelyek nem felelnek meg az előírásoknak. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) FOTÓ: EURÓPAI PARLAMENT/ALAIN ROLLAND: ZÖLDEK AZ EP-BEN Azt kérik az EB elnökétől, dobja vissza a nem megfelelő terveket NÉPSZAVA 2021. június 2., szerda3 „Az első igazán éles fegyver” START Már nyilvántartásba vette az első ügyeket az Európai Ügyészség (EPPO), jelentette be Laura Codruta Kövesi főügyész az új uniós intézmény keddi megnyi­tóján. A luxembourgi székhelyű hivatal június elsején kezdte meg a működését, feladata az EU-s pén­zekkel elkövetett csalás, vesztege­tés, hűtlen kezelés, pénzmosás fel­tárása a tagállamokban. Az EPPO nyomozhat és ügyészi feladatokat láthat el azokban az országokban, amelyek csatlakoztak hozzá. Ma­gyarország, Lengyelország, Dánia, Írország és Svédország azonban nem tartozik ezek közé. Valójában csak Magyarország és Lengyelor­szág a két kimaradó, mivel Dánia és Írország kezdettől fogva eluta­sította az együttműködést a bel- és igazságügy területén, Svédország pedig még fontolgatja a taggá vá­lását. A magyar kormány hivatalosan azzal érvel, hogy csatlakozása az Európai Ügyészséghez sértené a szuverenitást, merthogy az alap­törvény szerint Magyarországon közvádlóként a hazai ügyészség az állam büntetőigényének kizáróla­gos érvényesítője. Mivel az alap­törvény gyakori módosítása nem szokott gondot okozni az Ország­­gyűlésben helyet foglaló kormány­­többségnek, csak a politikai akarat hiányzik, hogy ezt a passzust is megváltoztassák. A Nemzeti Vá­lasztási Bizottság kétszer is eluta­sította a csatlakozásra vonatkozó népszavazási kezdeményezést. Vera Jourová, az Európai Bi­zottság értékekért felelős alelnöke - aki az EPPO elstartolását az „eu­rópai adófizetők nagy napjának” nevezte kedden - felidézte, men­­nyit győzködte a magyar és a len­gyel kormányt, hogy csatlakozza­nak az intézményhez. Nem rejtette véka alá, hogy közvetett kapcsolat van a két ország távolmaradása és a jogállam megsértését az uniós kifizetések felfüggesztésével sújtó friss rendelet megalkotása között. A politikus szerint az év második felében a szabályrendszert már alkalmazni fogják az EU-büdzsét megkárosítókkal szemben. Bár az uniós források terhére Magyarországon elkövetett, a ma­gyar állampolgárok által végrehaj­tott bűncselekmények felderítése nem tartozik az Európai Ügyész­ség hatáskörébe, a hivatal ettől függetlenül eljárhat magyarokkal szemben, ha azok valamely részes államban követnek el bűncselek­ményt. Ugyanígy nyomozást foly­tathat Magyarországon is, ha egy EPPO-tagország állampolgárát kapják ott vesztegetésen vagy csa­láson. Okkal feltételezhető, hogy a komoly korrupciós ügyek elköve­tői olyan országot fognak válasz­tani, amelyben az EPPO nem tud vizsgálódni, azaz kimaradóként Magyarország azt is kockáztat­ja, hogy a fehérgalléros bűnözők gyűjtőhelyévé válik, mutat rá a Transparency International ta­nulmánya. „Az Európai Főügyészség az első igazán éles fegyver a jogál­lam védelmében”, fogalmazott a megnyitón Laura Codruta Kövesi, emlékeztetve rá, hogy a gazdasági és pénzügyi bűnözés a demokra­tikus társadalmat leginkább fe­nyegető veszély. (Kövesi román származású, válása után megtar­totta magyar származású férje vezetéknevét.) A főügyész a sta­tisztikák alapján arra számít, hogy legalább 3000 ügyben kell majd nyomozniuk. Az EPPO által alkal­mazott ügyészek eleinte főként az egészségügy, a mezőgazdaság és a közbeszerzések terén elkövetett bűncselekmények feltárásán fog­nak dolgozni. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) VIZSGÁLAT Először az egészségügy, a mezőgaz­daság és a közbeszerzések terén elkövetett bűncselekmények után nyomoz az új főügyész

Next