Népszava, 2021. július (148. évfolyam, 150-176. szám)
2021-07-24 / 170. szám
4 VISSZHANG Nem a cigány gyerekektől ódzkodnak, a mindennapi hántásoktól félnek FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A főszereplő problémája nem egyedülálló, Magyarországon az örökbefogadó szülők többsége nem akar cigány gyereket. Noha az eljárás alatt hivatalosan csak azt jelölhetik meg, hogy milyen nemű, korú és egészségi állapotú gyereket fogadnának örökbe, megjegyzésként jelezhetik, ha származási kikötéseik is vannak, vagyis „fehér bőrű gyermeket” szeretnének. Hivatalosan a gyermekek adatlapja sem mesél a származásukról, nincs információ, statisztika, megjelölés, hogy cigány a vér szerinti apa vagy anya, így hivatalosan olyan összesítés sincs, hogy hány cigány gyermek van a rendszerben, következésképp hivatalosan azt sem tudni, hány roma gyermeket fogadnak örökbe - figyelmeztet a SOS Gyermekfakci ügyvezető igazgatója. Kiss Gergely szerint a vonatkozó ismeretek szenzitív adatnak minősülnek, ilyesmire kizárólag a népszámlálásnál kérdeznek rá a biztosok, de az ekkor kapott válaszok sem mérvadóak, hisz mindenki annak vallja magát, aminek akarja - más pedig senkit nem ítélhet meg. Ám az örökbefogadó szülők a gyámhivatali határozat előtt - statisztikai adat hiányában is - jelezhetik, hogy elfogadnának-e roma származású gyermeket. Ez érdekes, és egyben paradox helyzet - magyarázta Kiss, hiszen elvileg nem létezik ilyen információ, mégis nagyon fontos, hogy erről döntsenek a szülők, hiszen életre szóló vállalás előtt állnak, és a családban komfortosan kell magukat érezniük. (Lásd 1. táblázat) A szakemberek is arra bátorítják a szülőket, húzzanak határokat, őszintén nézzenek vele szembe, mit bírnak vállalni és mit nem. Kiss tapasztalata szerint meglehet, hogy az örökbefogadó szülő maga is előítéletes, de ennél sokkal gyakoribb eset, hogy elfogadó - de azzal nem tud vagy nem akar megbirkózni, hogy a roma gyerekkel együtt nemcsak az örökbefogadással járó nehézségeket kell kezelnie, hanem a társadalmi bántásoktól is meg kell óvnia fiát, lányát. Jobb elengedni az álomképet Gubcsi Judit a Romadopt Klub megalapítója, kétgyerekes örökbefogadó anya. A 9,5, illetve a 10,5 éves, cigány származású gyerekek csecsemőkorukban kerültek a családba, nyílt örökbefogadással. (Utóbbi annyit jelent, hogy a vér szerinti szülő az örökbefogadó javára mond le a gyermekről a gyámhivatali eljárás alatt, ilyenkor a szülők találkoznak is egymással.) Judit hetedik éve működteti a cigány gyereket örökbe fogadóknak segítő Romadoptot. Annak idején ő is kevés helyzetkezelési segítséget kapott, az akkor még örökbefogadási tanfolyam sem foglalkozott a származásból adódó speciális kérdésekkel Abban biztos volt, el kell mondani a gyerekeknek, hogy cigányok, de fogalma nem volt, hogy ezt mikor és hogyan tegye. Angol szakirodalmat olvasott, majd úgy gondolta, megosztja tudását és tapasztalatait más szülőkkel is. Azóta a szülőcsoport egy összetartó közösséggé nőtte ki magát. Úgy fogalmazott: általában nagy utat tesz meg minden örökbefogadás mellett döntő pár. A legtöbben boldogan vágnak bele a családalapításba, majd hosszú várakozás és sok-sok orvosi beavatkozás után mondanak le a vér szerinti gyermekről. Van, aki ezek után az örökbefogadást választja, más ezt a megoldást elutasítja. (Lásd 2. táblázat) Az a jó, ha az örökbefogadó pár mindkét tagja elfogadja ezt a lehetőséget, sőt el is engedi a vér szerinti gyermek álomképét. A legjobb, ha eljutnak odáig, hogy bármilyen gyerek jöhet és nem téma a származás - mondta Gubcsi Judit. Szerint fontos tudni, hogy az örökbefogadásnál keveset vagy éppen semmit sem tudni a felmenőkről, a terhességről, a traumákról. Nagyon tudatosnak kell lenniük a szülőknek, és sok mindenre fel kell készülniük. Emiatt is sajnálatos, hogy az időközben kibővített felkészítő tanfolyam ma már nem kötelező, sok fontos témát érintett, ami a várakozó szülőket segítette. Gubcsi Judit is megerősítette, hogy az örökbefogadók hivatalosan nem fogalmazhatnak meg származásra vonatkozó kikötést, sőt törvény tiltja a származás vizsgálatát. Mégis sokan az „egyéb megjegyzés” résznél fogalmazzák meg kívánságukat, persze virágnyelven. Csakhogy a legtöbb, családra váró gyermek esetében az apa ismeretlen, tehát amúgy sincs garancia: az a jó, ha az örökbefogadó elfogadja, hogy szinte minden esetben bizonytalan a gyermek származása. Abban is rímel Kiss Gergelyre, hogy szerinte az előítélet nem annyira az egyén, sokkal inkább a társadalmi megítélés miatt alakulhat ki, nagyon erős ugyanis a romák társadalmi elutasítottsága Magyarországon. Tapasztalatai szerint ez az örökbefogadók félelmeinek egyik oka, a másik az, hogy keveset tudnak a cigányokról. A várakozási idő arra is jó - hangsúlyozta a Romadopt alapítója -, hogy mindenki szembenézzen a félelmeivel, felmérje, mit bír el, illetve a szülők, a nagyszülők, a tágabb család mennyire tud és akar megküzdeni a nehézségekkel. Fel kell ugyanis készülni arra, hogy az óvodában, iskolában a gyerek és örökbefogadói fölött egyaránt ítélkeznek. Aki elmegy egy Romadopt-találkozóra, egy elfogadó környezetben tájékozódhat, kapcsolódhat egy közösséghez, információt gyűjthet a témával kapcsolatban, és nem utolsósorban a gyerekek is barátkozhatnak egymással. Vannak felnőtt örökbefogadottjaik is a csoportban, akik arról mesélnek, hogyan élték meg, amikor csak kamaszként vagy már felnőttként tudták meg, hogy romák. Volt, akinek ez akkor vált egyértelművé, amikor megkereste a vér szerinti anyját. Akit gyerekkorában úgy neveltek fel, hogy ő nem cigány, nehezen élte meg, amikor szembesült a származásával. Aki viszont általánosan elfogadó, a származásával kapcsolatban őszinte környezetben cseperedett, nem élt át ilyen krízist. Gubcsi Judit két gyermeke is babakora óta tudja, hogy cigány származású és örökbefogadott. Először csak arról beszéltek nekik, hogy egy cigány néni hasából születtek. Amikor óvodásként már rákérdeztek, hogy kik azok a cigányok, elmondták, hogy vándornép volt, akik főleg kézi munkából éltek, napszámosok voltak, rézművesek, lovászok, zenészek. A fiának nagyon tetszett, hogy sátorban éltek. Most, ahogy növekednek, inkább a kreativitásuk, a talpraesettségük, a gazdag érzelmi világuk kerül előtérbe, amit mind örököltek. Judit úgy látja, a környezetükben mindenki elfogadta, hogy cigány gyerekeik vannak. Akik szívesen beszélgetnek származásukról. Forrás: SOS Gyermekfalvak 2. táblázat - Örökbefogadások, örökbe fogadható gyermekek és örökbefogadók _ ... „ Nyilvántartott ^ ... Nyilvántartott Engedélyezett ... .... r .u . .. Nyilvántartott ^ ^ .. .... . .. Ebből nevelésbe örökbe Felbontott .. .... . „ .. örökbefogadasra Ev örökbefogadas ,. . .. . ....... . örökbe fogadható ... vett fogadható örökbefogadás , alkalmas személy összesen . gyermek gyermek (vagy házaspár) 2006 738 372 290 19 2191 1656 2007 723 378 2619 2003 1708 2008 739 362 281 16 1963 1502 2009 753 373 300 25 2088 1500 2010 735 369 291 12 2065 1497 2011 808 394 311 13 2098 1627 2012 793 372 307 20 2213 1627 2013 726 322 322 6 2291 1924 2014 784 467 317 9 2137 1934 2015 829 476 353 16 1893 2207 2016 896 580 316 11 1937 2400 2017 1025 654 371 10 1972 2753 2018 1000 659 341 12 1890 2855 2019 1052 682 370 14 1899 3186 2020 901 610 291 11 1778 3113 Forrás: KSH