Népszava, 2021. július (148. évfolyam, 150-176. szám)

2021-07-24 / 170. szám

4 VISSZHANG Nem a cigány gyerekektől ódzkodnak, a mindennapi hántásoktól félnek FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A főszereplő problémája nem egye­dülálló, Magyarországon az örökbe­fogadó szülők többsége nem akar ci­gány gyereket. Noha az eljárás alatt hivatalosan csak azt jelölhetik meg, hogy milyen nemű, korú és egész­ségi állapotú gyereket fogadnának örökbe, megjegyzésként jelezhetik, ha származási kikötéseik is vannak, vagyis „fehér bőrű gyermeket” sze­retnének. Hivatalosan a gyermekek adatlapja sem mesél a származásuk­ról, nincs információ, statisztika, megjelölés, hogy cigány a vér szerin­ti apa vagy anya, így hivatalosan olyan összesítés sincs, hogy hány cigány gyermek van a rendszerben, kö­vetkezésképp hivatalosan azt sem tudni, hány roma gyermeket fogadnak örökbe - figyelmeztet a SOS Gyerm­ekfakci­­ ügyvezető igazgatója. Kiss Gergely szerint a vo­natkozó ismeretek szenzitív adat­nak minősülnek, ilyesmire kizárólag a népszámlálásnál kérdeznek rá a biztosok, de az ekkor kapott vála­szok sem mérvadóak, hisz mindenki annak vallja magát, aminek akarja - más pedig senkit nem ítélhet meg. Ám az örökbefogadó szülők a gyám­hivatali határozat előtt - statisztikai adat hiányában is - jelezhetik, hogy elfogadnának-e roma származású gyermeket. Ez érdekes, és egyben paradox helyzet - magyarázta Kiss, hiszen elvileg nem létezik ilyen in­formáció, mégis nagyon fontos, hogy erről döntsenek a szülők, hiszen életre szóló vállalás előtt állnak, és a családban komfortosan kell magu­kat érezniük. (Lásd 1. táblázat) A szakemberek is arra bátorítják a szülőket, húzzanak határokat, őszintén nézzenek vele szembe, mit bírnak vállalni és mit nem. Kiss ta­pasztalata szerint meglehet, hogy az örökbefogadó szülő maga is előítéle­tes, de ennél sokkal gyakoribb eset, hogy elfogadó - de azzal nem tud vagy nem akar meg­birkózni, hogy a roma gyerekkel együtt nemcsak az örök­­befogadással járó nehézségeket kell kezelnie, ha­nem a társadal­mi bántásoktól is meg kell óvnia fiát, lányát. Jobb elengedni az álomképet Gubcsi Judit a Romadopt Klub megalapítója, kétgyerekes örökbe­fogadó anya. A 9,5, illetve a 10,5 éves, cigány származású gyerekek csecse­mőkorukban kerültek a családba, nyílt örökbefogadással. (Utóbbi an­­­nyit jelent, hogy a vér szerinti szülő az örökbefogadó javára mond le a gyermekről a gyámhivatali eljárás alatt, ilyenkor a szülők találkoznak is egymással.) Judit hetedik éve működteti a cigány gyereket örök­be fogadóknak segítő Romadoptot. Annak idején ő is kevés helyzetke­zelési segítséget kapott, az akkor még örökbefogadási tanfolyam sem foglalkozott a származásból adódó speciális kérdésekkel Abban biztos volt, el kell mondani a gyerekeknek, hogy cigányok, de fogalma nem volt, hogy ezt mikor és hogyan tegye. An­gol szakirodalmat olvasott, majd úgy gondolta, megosztja tudását és ta­pasztalatait más szülőkkel is. Azóta a szülőcsoport egy összetartó közös­séggé nőtte ki magát. Úgy fogalmazott: általában nagy utat tesz meg minden örökbefogadás mellett döntő pár. A legtöbben boldo­gan vágnak bele a családalapításba, majd hosszú várakozás és sok-sok orvosi beavatkozás után mondanak le a vér szerinti gyermekről. Van, aki ezek után az örökbefogadást választ­ja, más ezt a megoldást elutasítja. (Lásd 2. táblázat) Az a jó, ha az örökbefogadó pár mindkét tagja elfogadja ezt a lehe­tőséget, sőt el is engedi a vér szerin­ti gyermek álomképét. A legjobb, ha eljutnak odáig, hogy bármilyen gye­rek jöhet és nem téma a származás - mondta Gubcsi Judit. Szerint fon­tos tudni, hogy az örökbefogadásnál keveset vagy éppen semmit sem tudni a felmenőkről, a terhesség­ről, a traumákról. Nagyon tudatos­nak kell lenniük a szülőknek, és sok mindenre fel kell készülniük. Emi­att is sajnálatos, hogy az időközben kibővített felkészítő tanfolyam ma már nem kötelező, sok fontos témát érintett, ami a várakozó szülőket se­gítette. Gubcsi Judit is megerősítette, hogy az örökbefogadók hivatalosan nem fogalmazhatnak meg szárma­zásra vonatkozó kikötést, sőt tör­vény tiltja a származás vizsgálatát. Mégis sokan az „egyéb megjegyzés” résznél fogalmazzák meg kívánságu­kat, persze virágnyelven. Csakhogy a legtöbb, családra váró gyermek esetében az apa ismeretlen, tehát amúgy sincs garancia: az a jó, ha az örökbefogadó elfogadja, hogy szinte minden esetben bizonytalan a gyer­mek származása. Abban is rímel Kiss Gergelyre, hogy szerinte az előítélet nem an­­­nyira az egyén, sokkal inkább a tár­sadalmi megítélés miatt alakulhat ki, nagyon erős ugyanis a romák társadalmi elutasítottsága Magyar­­országon. Tapasztalatai szerint ez az örökbefogadók félelmeinek egyik oka, a másik az, hogy keveset tudnak a cigányokról. A várakozási idő arra is jó - hangsúlyozta a Romadopt alapítója -, hogy mindenki szem­benézzen a félelmeivel, felmérje, mit bír el, illetve a szülők, a nagy­szülők, a tágabb család mennyire tud és akar megküzdeni a nehéz­ségekkel. Fel kell ugyanis készülni arra, hogy az óvodában, iskolában a gyerek és örökbefogadói fölött egy­aránt ítélkeznek. Aki elmegy egy Romadopt-találkozóra, egy elfogadó környezetben tájékozódhat, kapcso­lódhat egy közösséghez, információt gyűjthet a témával kapcsolatban, és nem utolsósorban a gyerekek is ba­rátkozhatnak egymással. Vannak felnőtt örökbefogadott­jaik is a csoportban, akik arról me­sélnek, hogyan élték meg, amikor csak kamaszként vagy már felnőtt­ként tudták meg, hogy romák. Volt, akinek ez akkor vált egyértelművé, amikor megkereste a vér szerinti anyját. Akit gyerekkorában úgy ne­veltek fel, hogy ő nem cigány, ne­hezen élte meg, amikor szembesült a származásával. Aki viszont álta­lánosan elfogadó, a származásával kapcsolatban őszinte környezetben cseperedett, nem élt át ilyen krízist. Gubcsi Judit két gyermeke is ba­bakora óta tudja, hogy cigány szár­mazású és örökbefogadott. Először csak arról beszéltek nekik, hogy egy cigány néni hasából születtek. Ami­kor óvodásként már rákérdeztek, hogy kik azok a cigányok, elmond­ták, hogy vándornép volt, akik főleg kézi munkából éltek, napszámosok voltak, rézművesek, lovászok, zené­szek. A fiának nagyon tetszett, hogy sátorban éltek. Most, ahogy növe­kednek, inkább a kreativitásuk, a talpraesettségük, a gazdag érzelmi világuk kerül előtérbe, amit mind örököltek. Judit úgy látja, a környe­zetükben mindenki elfogadta, hogy cigány gyerekeik vannak. Akik szí­­vesen beszélgetnek származásukról. Forrás: SOS Gyermekfalvak 2. táblázat - Örökbefogadások, örökbe fogadható gyermekek és örökbefogadók _ ... „ Nyilvántartott ^ ... Nyilvántartott Engedélyezett ... .... r .u . .. Nyilvántartott ^ ^ .. .... . .. Ebből nevelésbe örökbe Felbontott .. .... . „ .. örökbefogadasra Ev örökbefogadas ,. . .. . ....... . örökbe fogadható ... vett fogadható örökbefogadás , alkalmas személy összesen . gyermek gyermek (vagy házaspár) 2006 738 372 290 19 2191 1656 2007 723 378 261­9 2003 1708 2008 739 362 281 16 1963 1502 2009 753 373 300 25 2088 1500 2010 735 369 291 12 2065 1497 2011 808 394 311 13 2098 1627 2012 793 372 307 20 2213 1627 2013 726 322 322 6 2291 1924 2014 784 467 317 9 2137 1934 2015 829 476 353 16 1893 2207 2016 896 580 316 11 1937 2400 2017 1025 654 371 10 1972 2753 2018 1000 659 341 12 1890 2855 2019 1052 682 370 14 1899 3186 2020 901 610 291 11 1778 3113 Forrás: KSH

Next