Népszava, 2021. szeptember (148. évfolyam, 202-227. szám)

2021-09-22 / 220. szám

41 NÉPSZAVA I 2021. szeptember 22., szerda LAPSZÉL Médiatanács: tiltakozik az ellenzék A Médiatanács tagjait jelölő ese­ti bizottság ellenzéki tagjai nem vesznek részt a további jelölési folyamatban, miután a keddi ülésen kiderült, hogy a Fidesz továbbra sem hajlandó az el­lenzéki pártok jelöltjét megvá­lasztani - hívta fel a figyelmet a Media1 portál. A Jobbik, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd politikusai közös közlemény­ben emlékeztettek rá, hogy 2019 decemberében antidemokrati­kus döntéssel, kizárólag fideszes delegáltakból állt fel a 9 évre megválasztott Médiatanács új testülete. Az Országgyűlésnek a nemrégiben elhunyt Hankiss Ágnes helyére kell majd új tagot választani. NÉPSZAVA Gulyás Gergely és a józan ész Józan ésszel senki nem vitathat­ja, hogy abban a világgazdasági versenyben, abban a globális versenyben, ami ma az immá­ron több mint 7 milliárd lakosú glóbuszunkat jellemzi, elen­gedhetetlen az európai államok közötti minél szorosabb együtt­működés - mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy budapesti rendezvényen. Gulyás szerint Európa a demográfiai adatait, de akár gazdasági teljesítmé­nyének adatait tekintve is veszít jelentőségéből. NÉPSZAVA Sértésért pénzbírság Hódmezővásárhelyen Tízezer és ötvenezer forint kö­zötti pénzbírsággal sújthatja ezentúl a hódmezővásárhelyi közgyűlés azt a képviselőt, aki megsérti a testület tagjait. A hódmezővásárhelyi közgyűlés kedden döntött erről, így módo­sítva a szervezeti és működési szabályzatot. A Márki-Zay Péter polgármester (a Mindenki Ma­gyarországa Mozgalom ellenzé­ki miniszterelnök-jelöltje) által jegyzett előterjesztés szerint a rendeletmódosítás célja, hogy méltó mederbe tereljék a köz­gyűlési vitát. A Fidesz mindezt a helyi ellenzék elhallgattatására szolgáló kísérletnek tartja. MTI A DK devizahiteles kárpótlást ígér A kormányváltás után fel fogják mondani azt a megállapodást, amelyet Orbán Viktor minisz­terelnök kötött a pénzvilággal a devizahitelekről - jelentette ki Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelölt­je. Ígérete szerint devizahiteles kárpótlási törvényben teszik majd lehetővé a devizahitelek újraszámolását, azt, hogy az ár­folyamkockázatot már ne csak az emberek viseljék, hanem a bankok is. Továbbá: fel fogják függeszteni a végrehajtásokat és kilakoltatásokat is, amíg az újraszámolás meg nem történik mindenkinél, és a bankok nem fizettek kárpótlást az emberek­nek. NÉPSZAVA BELFÖLD Bilincs és gumibot SZIGOR Egyre több oktatási intézmény igényelne iskolaőröket, de emberhiány miatt nem mindenhol tudnak csatlakozni a programhoz. JUHÁSZ DÁNIEL Az idei tanévkezdéstől szeptember 19-éig összesen 16 esetben intéz­kedtek az iskolaőrök, ezek közül négy esetben került sor testi kény­szer alkalmazására - közölte la­punk megkeresésére az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). Ezen alkalmak közül négy esetben indult büntetőeljárás, két alka­lommal garázdaság, egy-egy alka­lommal pedig lopás és kábítószer birtoklása miatt. Szabálysértési eljárást egy alkalommal indítottak, szintén garázdaság miatt. Az ORFK-tól megtudtuk azt is, hogy a tavalyi tanévben összesen 335 esetben kellett intézkedniük az iskolaőröknek, ebben az idő­szakban testi kényszert 23 esetben, bilincset két alkalommal, rendőr­botot pedig egy alkalommal hasz­náltak. Az intézkedések nyomán összesen 88 eljárást indított a rend­őrség, melyből büntetőeljárás 57 esetben, míg szabálysértési eljárás 31 alkalommal indult. Szeptember 21-ei adatok szerint jelenleg 489 intézmény vesz részt az iskolaőri programban, a területi szervek állományában pedig ös­­­szesen 495 képzett iskolaőr van. Az ORFK hozzátette: az adott na­pon szolgálatban lévő iskolaőrök száma változó. A korábbi és a je­lenlegi adatokból az látszik, hogy egyre több intézmény tart igényt iskolaőrre, ám „hadra fogható” em­ber egyre kevesebb van. Idén már­ciusban még 431 iskolában volt 521 aktív iskolaőr, vagyis miközben az egyenruhásokra igényt tartó intéz­mények száma nőtt, az iskolaőrök száma csökkent, így nemcsak pedagógusokból, de lassan már iskolaőrökből is hi­ány van. Ezt mutatja az is, hogy la­punk több iskolától is úgy értesült, A múlt tanévben 335 esetben kellett intéz­kedniük az iskolaőrök­nek, ebben az időszak­ban testi kényszert 23 esetben alkalmaztak. szerettek volna csatlakozni az is­kolaőri programba, ám kérelmüket elutasították a „területileg elosztott intézményi státuszok telítettsége” miatt. Az ORFK ezzel kapcsolat­ban azt írta, a programba kerülő intézmények száma korlátozott, a maximális felső határ 500, ami me­gyei szinten került elosztásra, így a rendőrség tájékoztatása szerint a legtöbb esetben csak a kilépő in­tézmények helyére van lehetőség új iskolák beléptetésére. Ugyanakkor az ORFK további iskolaőrök képzését tervezi. Mint írták, a következő regionális képzés idén októberben lesz, a jelentkezők pontos számát azonban nem tudták megmondani arra hivatkozva, hogy a toborzás j­elenleg is folyamatos. Az iskolaőrök tavaly szeptem­berben jelentek meg először az in­tézményekben, elsődleges felada­tuk a tanárok és a diákok védelme. LAJOS már tavaly jelezte: inkább az alternatív vitarendezés­ben, konflik­tuskezelésben, közvetítésben és szakmai tanács­adásban jártas szervezetekkel kellene együtt­működni az iskolai erőszak visszaszorítása. Utóbbinál azonban már csak azért is nehéz jelentős eredményeket fel­mutatni, mert az iskolaőri program­ba bevont általános és középiskolák az összes intézmények kevesebb mint tíz százalékát teszik ki, miköz­ben az iskolai erőszak mindenhol jelen lehet. De még ha jutna is min­denhova iskolaőr, szakértők szerint ez sem jelentene megoldást, a prob­léma ugyanis összetettebb. Az oktatási jogok biztosa, Aáry-Tamás Lajos is arra mutatott rá tavalyi beszámolójában: az in­tézményi erőszak túlmutat az is­kolán, iskolai keretek között nem is lehet kezelni, sőt sokszor a ható­sági eszközök sem elégségesek. A biztos szerint inkább az alternatív vitarendezésben, konfliktuskeze­lésben, közvetítésben és szakmai tanácsadásban jártas szervezetek­kel kellene együttműködni. MÁS UTAKON AARY-TAMAS Újabb újságíró áldozata van a Pegasusnak KÉMPROGRAM Ismét egy, a kormányfő és környezete számára kényelmetlen emberről, a NER-elit luxusát évek óta megfigyelő és do­kumentáló Németh Dániel fotós-új­­ságíróról derült ki, hogy a telefonját feltörték az elvileg terroristák és szervezett bűnözők elhárítására beszerzett Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel. Sőt, amint arról a Direkt36 beszámolt, valójában az újságíró két telefonját is sikeresen feltörték. Németh Dániel tavaly nyáron „buktatta le” Szijjártó Péter kül­gazdasági és külügyminisztert, aki miközben a Facebookon arról posztolt, mintha egy pesti irodában dolgozna, a feleségével Szíjj László oligarcha Lady Mrd nevű luxus­jachtján nyaralt az Adrián. A két telefont idén július elején törték fel, érdekes módon pont akkor, amikor Németh a fideszes elit által elősze­retettel használt luxusjárművek útvonalát tervezgetve készült egy újabb dél-olaszországi útjára. Szin­tén érdekesség: az újságírót nem sokkal azelőtt figyelték meg, hogy kirobbant volna a Pegasus-botrány. Mint arról beszámoltunk, az Am­nesty International (AI) a torontói egyetemen működő Citizen Lab és egy nemzetközi újságírócsoport együttműködése nyomán július kö­zepén derült ki, hogy a katonai szin­tű kiberfegyvernek számító izraeli kémszoftvert a szolgálató izraeli NSO számos autokráciának értéke­sítette, amelyek azt ellenzéki poli­tikusok, újságírók, emberjogi akti­visták megfigyelésére is használták. A célpontok telefonszámai között 300 magyar számot azonosítottak, ebből több újságíróról, civilről, el­lenzéki, vagy éppen kormányközeli, ám kényelmetlenné vált szereplő­ről bizonyosodott be, hogy megfi­gyeljék ezzel az eszközzel. A Fidesz minden eszközzel akadályozza, hogy a parlament nemzetbiztonsági Az NSO izraeli cég kémszoftverével figyelték meg a médiamunkásokat Csökkent az online sajtó szabadsága Tavaly óta romlott a sajtószabad­ság helyzete Magyarországon - áll a Freedom House jelentésé­ben, amelyet az Index.hu ismer­tetett. A jelentés kifejezetten az internetes sajtó szabadságát vizsgálta. A 0-tól (legrosszabb) 100-ig (legjobb) terjedő skálán Magyarország 70 pontot kapott. Ez egypontos romlás az előző évi­hez képest, így az ország csupán egy pontra van attól, hogy a „rész­ben szabad" kategóriába essen. A hozzáférhetőség terén 25-ből 21 pontot, a tartalmak szabadsága terén 35-ből 24 pontot, a felhasz­nálói jogok biztonsága terén pe­dig 40-ből 25 pontot adtak. A je­lentés problémásnak minősítette a Pegasus-botrányt, amelynek ré­szeként újságírókat és jogászokat figyeltek meg Magyarországon. bizottsága kivizsgálhassa az ügy ma­gyar vonatkozásait. Korábban boj­­kottálták a testület üléseit. Hétfőn ugyan lehetővé tették Pintér Sán­dor belügyminiszter és Völner Pál igazságügyi államtitkár meghallga­tását, ám a zárt ülésen közölteket a szaktárca 2050 végéig titkosította, a kormánytöbbség pedig leszavazta, hogy az ügyben tényfeltáró albizott­ság jöhessen létre. BATKA ZOLTÁN

Next