Népszava, 2021. szeptember (148. évfolyam, 202-227. szám)
2021-09-03 / 204. szám
GAZDASÁG Vízben rohad el a nemzeti kincs NADARATAS Egy szezon már kimaradt az újra népszerű tetőfedő anyag betakarításából, mert a hatóság nem engedte a vágás helyszínén tárolni, így a Fertő tavat nemcsak az egyre hatalmasodó betonberuházás rondítja, de a bűzlő nádcsomók is elriasztják a vendégeket. r r SOPRONI H. LAJOS ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Külföldön is nagyon keresett építőipari alapanyag a Fertő tavi nád. Többek között belgák, hollandok és németek jelentkeznek nálunk azzal, hogy vennének, de hiába, ha egyszer nincs, mert a tó magyar oldalán Közép-Európa legnagyobb nádasát újabban nem aratják. - Sajnos, már mi sem, de nem rajtunk múlt, hogy ez így alakult, holott az utolsók voltunk, akik még ezzel foglalkoztak - panaszkodott Varga Szabolcs, a fertődi VNÁD Nádipari Kft. ügyvezetője, aki testvérével együtt nyugdíjas édesapjától vette át a jól működő vállalkozást, ami ma is kuriózum a nyugati határszélen. Erről tanúskodnak a beszélgetés alatt előkerült fényképek is. Álomszép épületeken cserép helyett az igen különleges Fertő tavi nád a fedőanyag, aminek régóta a hungarikumok között lenne a helye, de kifelejtették. Pedig a többitől jelentősen eltérő szálszerkezete miatt nemzeti kincs. Mert vékony és egyenes, de nem puha, mint a balatoni nád, ezért aki dolgozott vele meglepő módon tömörnek és acélosnak találta. Itthon mégis hagyják tönkremenni a természetes anyagot, amiből sok egyéb termék mellett főként tetőt, padlót és szövetet készítenek. Jelenleg azonban semmire nem használhatják, mert egy átgondolatlan döntés következménye az, hogy a Fertőn nincs aki géppel levágja a nádat. A vízben rothad el, amitől a tó egyre jobban iszaposodik, öregszik, a víz minősége pedig napról napra romlik, és a hagyományos nádaratásban jártas egyetlen céget is a csőd fenyegeti. Miközben a fertődi vállalkozás szakembereit lettek, litvánok, románok és törökök keresik azzal, hogy tanulni szeretnének tőlük, mert a nád nemcsak ezekben az országokban, hanem máshol is fontos alapanyag lett. Nem mint idehaza, ahol a megyei kormányhivatal környezetvédelmi hatósága az aratást ugyan engedélyezte a VNÁD Kft.-nek, de a szabad jelzés semmire nem jó, hiszen alighogy felvillan a zöld lámpa, rögtön utána kap egy pirosat is a cég. A hivatal ugyanis követeli, hogy a levágott nádat azonnal szállítsák el a munkavégzés helyéről, amit az aratott mennyiség ismeretében abszurd teljesíteni. Az elmúlt év eleji aratás után a kúpos nádkévék még maradhattak ott, ahol addig is voltak, senkit nem zavart, és ez már évtizedek óta így van - mondta csalódottan Varga József, a vállalkozás alapítója. - Sajnos a feldolgozók a koronavírus-járvány következtében nem tudták időben elvinni az alapanyagot. A tárolási idő a szokásosnál jóval hosszabbra nyúlt, a természetvédők meg nem voltak tekintettel a rendkívüli helyzetre. A terület illetékes őre folyamatosan háborgott, zavarta, hogy nem vittük el a kévéket. Aztán tavaly ősszel a környezetvédelmi hatóság levélben értesített arról, hogy megtiltották a tárolást az aratás helyszínén, vagyis nem vették figyelembe, hogy nekünk nincs más helyünk a nád átmeneti elhelyezésére. Ezért más választásunk nem maradt, csak az, hogy abbahagyjuk a Fertő tavi nádaratást. Emiatt a nádgazdálkodók, értékesítők és a nádtetőépítők is kínlódnak, mert hiányzik a jó alapanyag, és a termék minőségében a történtek nyomot fognak hagyni. Aki emlékszik arra, hogy 15-20 éve milyen komoly figyelem kísérte a térségben a nádaratást, amikor a hozzávetőlegesen 600 embert foglalkoztató állami vállalat nagy teljesítményű gépei mellet több száz ember azon dolgozott, hogy időben befejezzék a letermelést, az most tudja, hogy mekkora érték a tó aránya, és azt is, hogy a vágást vétek kihagyni. A kilencvenes években élte a Fertő tavi nádaratás a fénykorát, amit jó lenne visszahozni. Annak idején a több mint hatezer hektárnyi nádas kétharmadán aratott az egykori nagyüzem, és a legkedvezőbb hónapokban, február és április között - folytatja Varga Szabolcs. - Ha minden jól alakult, akkor a levágott mennyiségből az évi négymillió kéve kijött, amit osztályoztak, hogy eldöntsék melyik mire jó. A 70-200 centiméternyi egyenes és vékony szál a legkeresettebb nád, mert tetőfedésre csak ez jó. Ezzel majdnem hézagmentes fedést lehet biztosítani, ezért egyáltalán nem olcsó. Egy kéve ára jelenleg 2-4 euró között mozog, és míg korábban a kétévest is, addig most csak az egyévest veszik meg tetőfedésre a nyugati piacon. A tavalyi nem kell, új meg éppen akkor nincs a világ legjobbjai közé tartozó Fertő tavi nádból, amikor Nyugat-Európában igen látványos fellendülés következett be a nádkereskedelemben, és a jól ismert magyar terméket is egyre jobban keresik. A nagyüzemi nádaratás megszűnése óta jóval kevesebb jut exportra - jegyezte meg Varga József, az egykori cégvezető. - Emiatt az olyan régi vevők is, mint a hollandok elpártoltak tőlünk, és a kínaiak foglalták el a helyünket a piacon. Egészen mostanáig a délkelet-ázsiai országból tengeren át konténerekben jött Európába az áru, mígnem a többszörösét kellett fizetni a szállításért, ezért új piacok után kutatnak a hollandok, és így a VNÁD Kft.-t is megkeresték, ám egyelőre hiába. Egyébként az látszik, hogy a belgák, a dánok, a hollandok és a németek városrészeket építenek nádtetős házakból, és megnőtt a természetes anyagok iránti igény. A népi építészet tetőfedési formái újból a reneszánszukat élik. A Fertő tó osztrák oldalán is számos nádtetőépítő családi vállalkozás működik, és sok a munkájuk. Sajnálom, hogy a magyar oldalon elindult nagyberuházás mérnökei nem gondoltak arra, hogy nádtetős épületet is tervezzenek. Mint ahogy az is fájdalmas fejlemény, hogy egy nádarató szezon már kimaradhat, és nem biztos, hogy az utolsó volt, amennyiben tilos marad a helyben tárolás. Közben a nádazók tárgyalást kezdeményeztek a döntéshozókkal a nádaratás következő idényéről, mert az ősi nádtetőkészítő mesterség helyi hagyományait szeretnék megőrizni, de választ még nem kaptak. 2-4 euró között mozog egy kéve ára jelenleg KIMARADT VARGA SZABOLCS: Álomszép épületeken cserép helyett az igen különleges Fertő tavi nád a fedőanyag, aminek régóta a hungarikumok között lenne a helye, de kifelejtették A kormányzat süket a problémákra BETONOZÁS A Greenpeace Magyarország júliusban levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy - különös tekintettel a Fertő tónál folyó kormányzati luxusberuházásra - lépjen fel a természetpusztító beruházások ellen - hívja fel a figyelmet közleményében a civil szervezet. Nagy István agrárminiszter erre küldött augusztusi válaszában - a Greenpeace szerint - úgy véli: az, hogy a Fertő tó partján egy hatalmas, összefüggő, természetes élőhelyet lebetonoznak, majd a területen szállodát, fedett sportkomplexumot, autóparkolót, apartmanházakat és kikötőket építenek, semmiféle természetkárosítással nem jár. A miniszter által hivatkozott szakértők és testületek kormányfüggetlensége a zöldszervezet szerint megkérdőjelezhető. A Greenpeace szerint a valótlanságokat is tartalmazó levél minden, a természetet kicsit is ismerő ember számára megdöbbentő. Viszontválaszukban azt kéri az agrárminisztertől, hogy hozza nyilvánosságra a területen végzett természetvédelmi vizsgálatok módszertanát és eredményeit, így azt is, hány füsti fecske fészkelt az azóta lebontott cölöpházakon, illetve ehhez képest a beruházó által kihelyezett „fecskehotelekben”. A Greenpeace Magyarország Orbán Viktornak írt levelében is felhívta a figyelmet az egyre szárazabb hazai éghajlatra. Az itteni átlaghőmérséklet már 1,4 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodást megelőző időszakét, ami a világátlagnál magasabb érték. Az elmúlt hét évben 37, azelőtt egészséges folyóvizünk került a kiszáradás szélére. Száz év alatt a Duna-Tisza közén mintegy ezer kisebb-nagyobb tó tűnt el. Felszíni vizeinknek csak mintegy ötöde nevezhető jó állapotúnak. Folyóink természetes árterületének több mint 90 százaléka elpusztult. A kormány mégsem tesz valódi erőfeszítéseket a gazdálkodás átalakítására, vizeink megtartására, természeti értékeink védelmére - vélik. A Balatonnál, a Fertő tónál, a tatai Öreg-tónál és a Velencei-tónál tervezett nagyberuházások az élőhelyek lebetonozá Nem csak a Fertő tavat teszik tönkre az értelmetlen nagyberuházások NÉPSZAVA I C 2021. szeptember 3., péntek I sával szintén páratlan természeti értékeket pusztítanak el. A Greenpeace változatlanul a Fertő tavi luxusberuházás azonnali leállítását követeli a kormánytól - idézik biodiverzitási kampányfele-A beruházás nem a teljes magyar lakosság érdekét, hanem egy szűk gazdasági elit további kényelmét és gazdagodását szolgálja - állítja a Greenpeace, hősüket, Rodics Katalint. A közpénzek elherdálása nem a helyben élők, nem a teljes magyar lakosság érdekét, hanem egy szűk, gazdasági elit további kényelmét és gazdagodását szolgálja. Ezzel mindannyiunk közös vagyonát, természeti kincseinket pusztítják el - szögezte le a civil szervezet szakértője. M. I.