Népszava, 2021. szeptember (148. évfolyam, 202-227. szám)

2021-09-03 / 204. szám

GAZDASÁG Vízben rohad el a nemzeti kincs NADARATAS Egy szezon már kimaradt az újra népszerű tetőfedő anyag betakarításából, mert a hatóság nem engedte a vágás helyszínén tárolni, így a Fertő tavat nemcsak az egyre hatalmasodó betonberuházás rondítja, de a bűzlő nádcsomók is elriasztják a vendégeket. r r SOPRONI H. LAJOS ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Külföldön is nagyon keresett épí­tőipari alapanyag a Fertő tavi nád. Többek között belgák, hollandok és németek jelentkeznek nálunk azzal, hogy vennének, de hiába, ha egyszer nincs, mert a tó magyar ol­dalán Közép-Európa legnagyobb nádasát újabban nem aratják. - Sajnos, már mi sem, de nem rajtunk múlt, hogy ez így alakult, holott az utolsók voltunk, akik még ezzel foglalkoztak - panaszkodott Varga Szabolcs, a fertődi VNÁD Nádipari Kft. ügyvezetője, aki test­vérével együtt nyugdíjas édesapjá­tól vette át a jól működő vállalko­zást, ami ma is kuriózum a nyugati határszélen. Erről tanúskodnak a beszélgetés alatt előkerült fény­képek is. Álomszép épületeken cserép helyett az igen különleges Fertő tavi nád a fedőanyag, aminek régóta a hungarikumok között len­ne a helye, de kifelejtették. Pedig a többitől jelentősen eltérő szálszer­kezete miatt nemzeti kincs. Mert vékony és egyenes, de nem puha, mint a balatoni nád, ezért aki dol­gozott vele meglepő módon tömör­­nek és acélosnak találta. Itthon mégis hagyják tönkre­menni a természetes anyagot, ami­ből sok egyéb termék mellett főként tetőt, padlót és szövetet készítenek. Jelenleg azonban semmire nem használhatják, mert egy átgondo­latlan döntés következménye az, hogy a Fertőn nincs aki géppel le­vágja a nádat. A vízben rothad el, amitől a tó egyre jobban iszaposo­­dik, öregszik, a víz minősége pedig napról napra romlik, és a hagyomá­nyos nádaratásban jártas egyetlen céget is a csőd fenyegeti. Miközben a fertődi vállalkozás szakembe­reit lettek, litvánok, románok és törökök keresik azzal, hogy tanul­ni szeretnének tőlük, mert a nád nemcsak ezekben az országokban, hanem máshol is fontos alapanyag lett. Nem mint idehaza, ahol a me­gyei kormányhivatal környezet­­védelmi hatósága az aratást ugyan engedélyezte a VNÁD Kft.-nek, de a szabad jelzés semmire nem jó, hi­szen alighogy felvillan a zöld lámpa, rögtön utána kap egy pirosat is a cég. A hivatal ugyanis követeli, hogy a levágott nádat azonnal szállítsák el a munkavégzés helyéről, amit az aratott mennyiség ismeretében ab­szurd teljesíteni.­­ Az elmúlt év eleji aratás után a kúpos nádkévék még maradhat­tak ott, ahol addig is voltak, senkit nem zavart, és ez már évtizedek óta így van - mondta csalódottan Varga József, a vállalkozás alapító­ja. - Sajnos a feldolgozók a korona­­vírus-járvány következtében nem tudták időben elvinni az alapanya­got. A tárolási idő a szokásosnál jó­val hosszabbra nyúlt, a természet­­védők meg nem voltak tekintettel a rendkívüli helyzetre. A terület illetékes őre folyamatosan hábor­gott, zavarta, hogy nem vittük el a kévéket. Aztán tavaly ősszel a kör­nyezetvédelmi hatóság levélben értesített arról, hogy megtiltották a tárolást az aratás helyszínén, vagyis nem vették figyelembe, hogy nekünk nincs más helyünk a nád átmeneti elhelyezésére. Ezért más választásunk nem maradt, csak az, hogy abbahagyjuk a Fertő tavi nád­aratást. Emiatt a nádgazdálkodók, értékesítők és a nádtetőépítők is kínlódnak, mert hiányzik a jó alap­anyag, és a termék minőségében a történtek nyomot fognak hagyni. Aki emlékszik arra, hogy 15-20 éve milyen komoly figyelem kísér­te a térségben a nádaratást, amikor a hozzávetőlegesen 600 embert foglalkoztató állami vállalat nagy teljesítményű gépei mellet több száz ember azon dolgozott, hogy időben befejezzék a letermelést, az most tudja, hogy mekkora érték a tó aránya, és azt is, hogy a vágást vétek kihagyni.­­ A kilencvenes években élte a Fertő tavi nádaratás a fénykorát, amit jó lenne visszahozni. Annak idején a több mint hatezer hek­tárnyi nádas kétharmadán aratott az egykori nagyüzem, és a leg­kedvezőbb hónapokban, február és április között - folytatja Varga Szabolcs. - Ha minden jól alakult, akkor a levágott mennyiségből az évi négymillió kéve kijött, amit osz­tályoztak, hogy eldöntsék melyik mire jó. A 70-200 centiméternyi egyenes és vékony szál a legkere­settebb nád, mert tetőfedésre csak ez jó. Ezzel majdnem hézagmen­tes fedést lehet biztosítani, ezért egyáltalán nem olcsó. Egy kéve ára jelenleg 2-4 euró között mozog, és míg korábban a kétévest is, addig most csak az egyévest veszik meg tetőfedésre a nyugati piacon. A tavalyi nem kell, új meg éppen akkor nincs a világ legjobbjai közé tartozó Fertő tavi nádból, amikor Nyugat-Európában igen látványos fellendülés következett be a nád­kereskedelemben, és a jól ismert magyar terméket is egyre jobban keresik.­­ A nagyüzemi nádaratás meg­szűnése óta jóval kevesebb jut exportra - jegyezte meg Varga Jó­zsef, az egykori cégvezető. - Emi­att az olyan régi vevők is, mint a hollandok elpártoltak tőlünk, és a kínaiak foglalták el a helyünket a piacon. Egészen mostanáig a dél­kelet-ázsiai országból tengeren át konténerekben jött Európába az áru, mígnem a többszörösét kel­lett fizetni a szállításért, ezért új piacok után kutatnak a hollandok, és így a VNÁD Kft.-t is megkeres­ték, ám egyelőre hiába. Egyébként az látszik, hogy a belgák, a dánok, a hollandok és a németek városré­szeket építenek nádtetős házakból, és megnőtt a természetes anyagok iránti igény. A népi építészet tetőfe­dési formái újból a reneszánszukat élik. A Fertő tó osztrák oldalán is számos nádtetőépítő családi vállal­kozás működik, és sok a munkájuk. Sajnálom, hogy a magyar oldalon elindult nagyberuházás mérnökei nem gondoltak arra, hogy nádtetős épületet is tervezzenek. Mint ahogy az is fájdalmas fej­lemény, hogy egy nádarató szezon már kimaradhat, és nem biztos, hogy az utolsó volt, amennyiben tilos marad a helyben tárolás. Köz­ben a nádazók tárgyalást kezdemé­nyeztek a döntéshozókkal a nád­aratás következő idényéről, mert az ősi nádtetőkészítő mesterség helyi hagyományait szeretnék megőriz­ni, de választ még nem kaptak. 2-4 euró között mozog egy kéve ára jelenleg KIMARADT VARGA SZABOLCS: Álomszép épü­leteken cserép helyett az igen különleges Fertő tavi nád a fe­dőanyag, aminek régóta a hunga­rikumok között lenne a helye, de kifelejtették A kormányzat süket a problémákra BETONOZÁS A Greenpeace Magyarország júliusban levélben fordult Orbán Viktor miniszterel­nökhöz, hogy - különös tekintettel a Fertő tónál folyó kormányzati luxusberuházásra - lépjen fel a természetpusztító beruházások ellen - hívja fel a figyelmet közle­ményében a civil szervezet. Nagy István agrárminiszter erre küldött augusztusi válaszában - a Green­peace szerint - úgy véli: az, hogy a Fertő tó partján egy hatalmas, ös­­­szefüggő, természetes élőhelyet le­betonoznak, majd a területen szál­lodát, fedett sportkomplexumot, autóparkolót, apartmanházakat és kikötőket építenek, semmiféle ter­mészetkárosítással nem jár. A mi­niszter által hivatkozott szakértők és testületek kormányfüggetlensé­ge a zöldszervezet szerint megkér­dőjelezhető. A Greenpeace szerint a valót­lanságokat is tartalmazó levél minden, a természetet kicsit is ismerő ember számára megdöb­bentő. Viszontválaszukban azt kéri az agrárminisztertől, hogy hozza nyilvánosságra a területen vég­zett természetvédelmi vizsgálatok módszertanát és eredményeit, így azt is, hány füsti fecske fészkelt az azóta lebontott cölöpházakon, il­letve ehhez képest a beruházó által kihelyezett „fecskehotelekben”. A Greenpeace Magyarország Or­bán Viktornak írt levelében is fel­hívta a figyelmet az egyre szárazabb hazai éghajlatra. Az itteni átlaghő­mérséklet már 1,4 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodást meg­előző időszakét, ami a világátlag­nál magasabb érték. Az elmúlt hét évben 37, azelőtt egészséges folyó­vizünk került a kiszáradás szélére. Száz év alatt a Duna-Tisza közén mintegy ezer kisebb-nagyobb tó tűnt el. Felszíni vizeinknek csak mintegy ötöde nevezhető jó álla­potúnak. Folyóink természetes árterületének több mint 90 száza­léka elpusztult. A kormány még­sem tesz valódi erőfeszítéseket a gazdálkodás átalakítására, vizeink megtartására, természeti értékeink védelmére - vélik. A Balatonnál, a Fertő tónál, a tatai Öreg-tónál és a Velencei-tónál tervezett nagyberu­házások az élőhelyek lebetonozá­ Nem csak a Fertő tavat teszik tönk­re az értelmetlen nagyberuházások NÉPSZAVA I C 2021. szeptember 3., péntek I sával szintén páratlan természeti értékeket pusztítanak el. A Greenpeace változatlanul a Fertő tavi luxusberuházás azonnali leállítását követeli a kormánytól - idézik biodiverzitási kampányfele-A beruházás nem a teljes magyar lakosság érdekét, ha­nem egy szűk gazdasági elit további kényelmét és gazda­godását szolgálja - állítja a Greenpeace, hősüket, Rodics Katalint. A közpén­zek elherdálása nem a helyben élők, nem a teljes magyar lakosság érde­két, hanem egy szűk, gazdasági elit további kényelmét és gazdagodását szolgálja. Ezzel mindannyiunk kö­zös vagyonát, természeti kincsein­ket pusztítják el - szögezte le a civil szervezet szakértője. M. I.

Next