Népszava, 2021. november (148. évfolyam, 253-277. szám)
2021-11-17 / 266. szám
GAZDASÁGI NÉPSZAVA */HUFO/HUFO ) 2021. november 17. szerda__________________________365,41 V -0,11% 322,51 T +0,14% LAPSZÉL A Mol is döntött a kötelező oltásról A Mol úgy döntött, él a kormányrendeletben biztosított lehetőséggel, és a munkavégzés feltételeként határozza meg a koronavírus elleni védettséget. A cég dolgozóinak 2022. január 31-ig kell igazolniuk, hogy felvették az oltást vagy más módon védettséget szereztek - átestek a betegségen, van pozitív antitesttesztjük -, vagy orvosilag ellenjavall számukra az oltás. A cég közleménye alapján a vállalaton belüli átoltottság meghaladja a 80 százalékot, de ezt tovább szeretnék növelni. NÉPSZAVA Megigényelhető az MFB-gyorskölcsön A hazai kkv-k november végéig igényelhetik a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kamatmentes újraindítási gyorskölcsönét. A tízéves futamidejű, maximum tízmillió forintos hitel a világjárvány gazdasági hatásait leginkább megszenvedő ágazatokban működő vállalkozások számára elérhető. A bér-, rezsi- és működési költségek fedezésére, illetve készletek finanszírozására felhasználható kölcsönt eddig több mint 11 ezer vállalkozás igényelte, az átlagos hitelösszeg ügyletenként 8,74 millió forint. MTI Online nyitnak bankszámlát is A K&H-nál a harmadik negyedévben az összes bankszámlanyitás harmada digitálisan, a mobilapplikáción keresztül történt - közölte a pénzintézet. Idén szeptemberben már összesen 467 ezer, mobilbankot használó ügyfele volt a pénzintézetnek. NÉPSZAVA Az OTP fiókjaiban is kötelező a maszk A koronavírus-járvány negyedik hullámának erősödése miatt mától az OTP bankfiókjaiban az ügyfeleknek is kötelező lesz az eddig csak ajánlott, szájat, orrot eltakaró maszk használata - tudatta a bank. NÉPSZAVA CHF/HUF 346,69 % -0,36% Gyorsuló kamatemelés •• DÖNTÉS Lanyhult a gazdaság növekedése a harmadik negyedben, eközben a jegybank az infláció gyorsulása miatt is újabb szigorításokról döntött. PAPP ZSOLT A vártnál némileg lassabb gazdasági növekedést mért a III. negyedévben a KSH: a magyar gazdaság teljesítménye 6,1 százalékkal volt magasabb az előző év hasonló időszakához képest, és 0,7 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest - közölte a statisztikai hivatal. Vagyis mind a két mutató növekedést mutat, ám azok elmaradtak az elemzői várakozásoktól. A gyengébb adat két dologra mutat rá: egyrészt véget ért a kilábalás a tavalyi válságból, illetve az alapanyaghiány és az árak emelkedése már fékezőleg hatott a növekedésre. Ennek hatására az elemzők 6,5-7 százalékos sávba csökkentették növekedési várakozásaikat, míg a kormány idénre 6,8 százalékos bővülést vár. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris tanácsa (MT) már a vártnál lanyhább növekedési adatok ismeretében döntött a kamatok emeléséről: szerdától 0,3 százalékponttal magasabb, 2,1 százalék lesz a jegybanki alapkamat. A kamatemelési várakozások szélsőséges tartományban, 0,15-0,9 százalékos sávban szóródtak. A jegybank korábban meghirdetett forgatókönyve szerint most újabb 0,15 százalékos kamatemelés lett volna soron. Ugyanakkor a vártnál sokkal magasabb októberi 6,5 százalékos inflációs adat és a gyengülő forint miatt az elemzők többsége, valamint a pénzpiacok is ennél lényegesen nagyobb emelést tartottak volna szükségesnek. A kamatemelést követő sajtótájékoztatón kiderült, hogy ez már csütörtökön bekövetkezhet, ugyanis az MT arról is döntött, hogy hetente alakítja az egyhetes betéti kamatát. Virág Barnabás, az MNB alelnöke elmondta, készek felfelé eltérni a jegybanki alapkamattól az egyhetes betét holnapi árazásakor. Vagyis az MNB tegnap de jure 2,1 százalékra emelte a kamatát, viszont a tényleges kamatszintet várhatóan ennél magasabban állítja be. Mivel az egyhetes betéteket minden héten meg kell újítani, az MNB két alapkamat-emelés között is alakítani tudja a kamatokat. Ha az úgynevezett egyhetes kamat magasabb az alapkamatnál, az lényegében szigorítást jelent és egyben erősítheti a forintot - mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Hozzátette: a jegybank a piaci likviditás és a kilengések kezelésére is lépéseket tesz, többek között bevezet egy rövid távú kötvényt bankok számára. Az MT tegnapi ülésén arról is döntöttek a tagok, hogy a jegybank a következő hónapokban folytatja az alapkamat emelését is. Erre azért van szükség, mert novemberben hét százalék fölé emelkedik az infláció mértéke, és az ezt követő hónapokban csak nagyon lassú csökkenés várható - mondta az MNB alelnöke. Az MT értékelése szerint megindult lakossági és a vállalati körben az inflációs vára várható hazások emelkedése, és már nemcsak egyes termékek ára nő, hanem általános áremelkedésről beszélhetünk. Az inflációs várakozásokat egyértelműen felfelé mutató kockázatok jellemzik, tartósan magasak maradhatnak az alapanyagárak, feszes a munkaerőpiac, erős a bérkiáramlás. Ezért a jegybank arra készül, hogy tartósan emelje a kamatokat mindaddig, amíg az inflációs kockázatok kiegyenlítődnek - mondta Virág Barnabás. A vártnál gyengébb III. negyedéves növekedési adat az MNB megítélése szerint azt tükrözi, hogy gyors helyreállási pályán van a magyar gazdaság, ám a növekedés szerkezete változóban van. A külső piacokra termelő ágazatoknál lassulásra számít a jegybank, miközben a belső kereslet erős marad. A jegybank egy hónap múlva, decemberben áll elő az új inflációs és növekedési prognózisával, amelyben az inflációs pálya felfelé tolódik, míg a növekedésit feltehetőleg mérsékelni fogja. Ennek ellenére az MNB-ben úgy látják, hogy a magyar gazdaság hosszú távú növekedési kilátásait sem a magasabb inflációs környezet, sem a fokozatosan emelkedő kamatkörnyezet nem veszélyezteti. Az MNB Monetáris Tanácsa minden héten alakítani tud a kamatokon 2,1 százalék szerdától az új alapkamatOK AZ EMELÉSRE VIRÁG BARNABÁS: Novemberben még tovább, hét százalék fölé emelkedik az infláció mértéke, és az ezt követő hónapokban csak nagyon lassú csökkenés Vitustáncot járt a forint A vártnál kisebb kamatemelés hatására gyorsan esni kezdett a forint árfolyama: a bejelentés előtt az euró ára 364,5 forinton állt, ami a kamatemelés után 366,8-re emelkedett. Az MNB alelnöke azonban a döntést magyarázó sajtótájékoztatón „felbeszélte" a forintot, és az euró ára a Monetáris Tanács forinterősítő intézkedéseinek ismertetése után 364 forint alá esett. A tavaly áprilisban elért árfolyamcsúcs 369,59-nél húzódik, amely az eddigi tapasztalatok szerint rendkívül erős ellenállási szintet jelent. A MEKH gázhiányt lát ELEMZÉS Szeptemberben az általános kínálati hiány mellett továbbra is nőttek a világpiaci földgázárak - állapítja meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) friss jelentése. (Mint emlékezetes, ez egy október eleji, az őrültséggel határos emelkedésben csúcsosodott ki. Azóta az árak, bár rendkívül magas szinten, de némiképp megnyugodtak. A drágulást a hatóság a felfokozott piaci hangulattal magyarázza. Az okok közé tartozik, hogy a megnövekedett forrásigény a Távol-Keletről átterjedt Európára. A kontinens piacára kevesebb norvég és orosz gáz került, de a pánikot az alacsony tárolói szintek és az Északi Áramlat 2 nevű orosz-német tenger alatti gázvezetékkel kapcsolatos bizonytalanságok is táplálták. Az Ingnek nevezett cseppfolyósított földgázért Európa az ázsiaiaknál is többet fizetett, így abból némiképp több érkezett. A szeptemberi piaci árak 75 százalékkal haladták meg az augusztusiakat. A kínálat érdemi növekedésére a piac továbbra sem számít, sőt az árcsökkenést egyre távolabbi időpontokra várják. Eközben egy hónap alatt a szén 38, a nyersolaj 12, a szén-dioxid-kvóta pedig 11 százalékkal drágult a világpiacokon. Szeptemberben a hazai földgázfelhasználás 5 százalékkal alulmúlta a tavalyi év azonos időszakának adatát. A belföldi tárolókat a tavalyi szintre töltötték fel, ami jelentősen meghaladta az uniós és térségi átlagot. A jelentés kapcsán nem hagyható szó nélkül, hogy a piaci áremelkedésre ható főbb tényezők között a szakhatóság egyetlen szóval sem említi a kormányfő szerint elrontott uniós klímapolitikát. Pedig Orbán Viktor, a kormány és a Fidesz-KDNP kizárólag, visszatérően ezt az általuk vélt - az EU által el nem ismert - hatást emlegetik a tőzsdei árugrás okaként. A kormány tehát a jelek szerint energiaárügyben vagy nem egyeztet saját szakhatóságával, vagy annak megállapításait kevéssé alkalmazza. Tegnap a MEKH hozzájárult ahhoz, hogy szükség esetén Ausztria is kaphasson gázt az eddig csak ellenkező irányú szállításokra használt Győr-Baumgarten-vezetéken. Az engedélyezett mennyiség számításunk szerint - feltéve, hogy a hazai fogyasztás napi 60 millió köbméter alatt marad - legfeljebb napi félmillió köbméter. Az augusztusi, 2905 gigawattóra villamosenergia-termelés 9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának adatát - közölte szintén a hatóság. Ezen belül az atomblokkok és a megújulók előállítása egyaránt ötödével ugrott, míg a fosszilis (vagyis szén, gáz- és olajalapú) termelés 8 százalékkal csökkent. A megújuló forrásokon belül a nap és a szél aránya emelkedett, míg a vízé, a biomasszáé, a biogázé és a települési hulladéké csökkent. M. I. A belföldi tárolókat a tavalyi szintre töltötték fel