Népszava, 2021. november (148. évfolyam, 253-277. szám)

2021-11-17 / 266. szám

GAZDASÁG­I NÉPSZAVA */HUF­O/HUF­O ) 2021. november 17. szerda__________________________365,41 V -0,11% 322,51 T +0,14% LAPSZÉL A Mol is döntött a kötelező oltásról A Mol úgy döntött, él a kormányrendeletben biztosított lehetőséggel, és a munkavégzés feltételeként határozza meg a koronavírus elleni védettséget. A cég dolgozóinak 2022. január 31-ig kell igazolniuk, hogy fel­vették az oltást vagy más módon védettséget szereztek - átestek a betegségen, van pozitív antitest­tesztjük -, vagy orvosilag ellen­­javall számukra az oltás. A cég közleménye alapján a vállalaton belüli átoltottság meghaladja a 80 százalékot, de ezt tovább sze­retnék növelni. N­ÉPSZAVA Megigényelhető az MFB-gyorskölcsön A hazai kkv-k november végéig igényelhetik a Magyar Fejlesz­tési Bank (MFB) kamatmentes újraindítási gyorskölcsönét. A tízéves futamidejű, maximum tízmillió forintos hitel a világ­­járvány gazdasági hatásait legin­kább megszenvedő ágazatokban működő vállalkozások számára elérhető. A bér-, rezsi- és műkö­dési költségek fedezésére, illetve készletek finanszírozására fel­használható kölcsönt eddig több mint 11 ezer vállalkozás igényel­te, az átlagos hitelösszeg ügyle­tenként 8,74 millió forint. MTI Online nyitnak bankszámlát is A K&H-nál a harmadik negyed­évben az összes bankszámla­­nyitás harmada digitálisan, a mobilapplikáción keresztül történt - közölte a pénzintézet. Idén szeptemberben már ös­­­szesen 467 ezer, mobilbankot használó ügyfele volt a pénzin­tézetnek. NÉPSZAVA Az OTP fiókjaiban is kötelező a maszk A koronavírus-járvány negye­dik hullámának erősödése miatt mától az OTP bankfiókjaiban az ügyfeleknek is kötelező lesz az eddig csak ajánlott, szájat, orrot eltakaró maszk használata - tu­datta a bank. N­ÉPSZAVA CHF/HUF 346,69 % -0,36% Gyorsuló kamatemelés ••­­ DÖNTÉS Lanyhult a gazdaság növekedése a harmadik negyedben, eközben a jegybank az infláció gyorsulása miatt is újabb szigorításokról döntött. PAPP ZSOLT A vártnál némileg lassabb gazdasá­gi növekedést mért a III. negyed­évben a KSH: a magyar gazdaság teljesítménye 6,1 százalékkal volt magasabb az előző év hasonló idő­szakához képest, és 0,7 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest - közölte a statisztikai hivatal. Vagyis mind a két mutató növekedést mu­tat, ám azok elmaradtak az elemzői várakozásoktól. A gyengébb adat két dologra mutat rá: egyrészt vé­get ért a kilábalás a tavalyi válság­ból, illetve az alapanyaghiány és az­­ árak emelkedése már fékezőleg hatott a növekedésre. Ennek ha­tására az elemzők 6,5-7 százalékos sávba csökkentették növekedési várakozásaikat, míg a kormány idénre 6,8 százalékos bővülést vár. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris tanácsa (MT) már a vártnál lanyhább növekedési ada­tok ismeretében döntött a kamatok emeléséről: szerdától 0,3 százalék­­ponttal magasabb, 2,1 százalék lesz a jegybanki alapkamat. A kamat­­emelési várakozások szélsőséges tartományban, 0,15-0,9 százalékos sávban szóródtak. A jegybank ko­rábban meghirdetett forgatóköny­ve szerint most újabb 0,15 százalé­kos kamatemelés lett volna soron. Ugyanakkor a vártnál sokkal maga­sabb októberi 6,5 százalékos inflá­ciós adat és a gyengülő forint miatt az elemzők többsége, valamint a pénzpiacok is ennél lényegesen nagyobb emelést tartottak volna szükségesnek. A kamatemelést követő sajtótájékoztatón kiderült, hogy ez már csütörtökön bekö­vetkezhet, ugyanis az MT arról is döntött, hogy hetente alakítja az egyhetes betéti kamatát. Virág Bar­nabás, az MNB alelnöke elmondta, készek felfelé eltérni a jegyban­ki alapkamattól az egyhetes be­tét holnapi árazásakor. Vagyis az MNB tegnap de jure 2,1 százalékra emelte a kamatát, viszont a tényle­ges kamatszintet várhatóan ennél magasabban állítja be. Mivel az egyhetes betéteket minden héten meg kell újítani, az MNB két alap­kamat-emelés között is alakítani tudja a kamatokat. Ha az úgyneve­zett egyhetes kamat magasabb az alapkamatnál, az lényegében szi­gorítást jelent és egyben erősítheti a forintot - mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Hozzátet­te: a jegybank a piaci likviditás és a kilengések kezelésére is lépéseket tesz, többek között bevezet egy rö­vid távú kötvényt bankok számára. Az MT tegnapi ülésén arról is döntöttek a tagok, hogy a jegybank a következő hónapokban folytat­ja az alapkamat emelését is. Erre azért van szükség, mert novem­berben hét százalék fölé emelke­dik az infláció mértéke, és az ezt követő hónapokban csak nagyon lassú csökkenés várható - mondta az MNB alelnöke. Az MT értéke­lése szerint megindult lakossági és a vállalati körben az inflációs vára­ várható hazások emelkedése, és már nem­csak egyes termékek ára nő, hanem általános áremelkedésről beszél­hetünk. Az inflációs várakozáso­kat egyértelműen felfelé mutató kockázatok jellemzik, tartósan ma­gasak maradhatnak az alapanyag­­árak, feszes a munkaerőpiac, erős a bérkiáramlás. Ezért a jegybank arra készül, hogy tartósan emelje a kamatokat mindaddig, amíg az inflációs kockázatok kiegyenlítőd­nek - mondta Virág Barnabás. A vártnál gyengébb III. negyed­éves növekedési adat az MNB meg­ítélése szerint azt tükrözi, hogy gyors helyreállási pályán van a magyar gazdaság, ám a növekedés szerkezete változóban van. A külső piacokra termelő ágazatoknál las­sulásra számít a jegybank, miköz­ben a belső kereslet erős marad. A jegybank egy hónap múlva, de­cemberben áll elő az új inflációs és növekedési prognózisával, amely­ben az inflációs pálya felfelé toló­dik, míg a növekedésit feltehetőleg mérsékelni fogja. Ennek ellenére az MNB-ben úgy látják, hogy a ma­gyar gazdaság hosszú távú növe­kedési kilátásait sem a magasabb inflációs környezet, sem a fokoza­tosan emelkedő kamatkörnyezet nem veszélyezteti. Az MNB Monetáris Tanácsa minden héten alakítani tud a kamatokon 2,1 százalék szerdától az új alapkamat­OK AZ EMELÉSRE VI­RÁG BARNABÁS: Novemberben még tovább, hét százalék fölé emelkedik az infláció mértéke, és az ezt követő hónapokban csak nagyon lassú csökkenés Vitustáncot járt a forint A vártnál kisebb kamatemelés hatására gyorsan esni kezdett a forint árfolyama: a bejelentés előtt az euró ára 364,5 forinton állt, ami a kamatemelés után 366,8-re emelkedett. Az MNB alelnöke azonban a döntést magyarázó sajtótájékoztatón „felbeszélte" a forintot, és az euró ára a Monetáris Tanács forint­erősítő intézkedéseinek ismertetése után 364 forint alá esett. A tavaly áprilisban elért árfolyamcsúcs 369,59-nél húzódik, amely az eddigi tapasztalatok szerint rendkívül erős ellenállási szintet jelent. A MEKH gázhiányt lát ELEMZÉS Szeptemberben az ál­talános kínálati hiány mellett to­vábbra is nőttek a világpiaci föld­gázárak - állapítja meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályo­zási Hivatal (MEKH) friss jelen­tése. (Mint emlékezetes, ez egy október eleji, az őrültséggel hatá­ros emelkedésben csúcsosodott ki. Azóta az árak, bár rendkívül magas szinten, de némiképp meg­nyugodtak.­ A drágulást a hatóság a felfokozott piaci hangulattal ma­gyarázza. Az okok közé tartozik, hogy a megnövekedett forrásigény a Távol-Keletről átterjedt Európá­ra. A kontinens piacára kevesebb norvég és orosz gáz került, de a pánikot az alacsony tárolói szin­tek és az Északi Áramlat 2 nevű orosz-német tenger alatti gázve­zetékkel kapcsolatos bizonytalan­ságok is táplálták. Az Ingnek ne­vezett cseppfolyósított földgázért Európa az ázsiaiaknál is többet fizetett, így abból némiképp több érkezett. A szeptemberi piaci árak 75 százalékkal haladták meg az augusztusiakat. A kínálat érdemi növekedésére a piac továbbra sem számít, sőt az árcsökkenést egy­re távolabbi időpontokra várják. Eközben egy hónap alatt a szén 38, a nyersolaj 12, a szén-dioxid-kvó­­ta pedig 11 százalékkal drágult a világpiacokon. Szeptemberben a hazai földgázfelhasználás 5 száza­lékkal alulmúlta a tavalyi év azo­nos időszakának adatát. A belföldi tárolókat a tavalyi szintre töltötték fel, ami jelentősen meghaladta az uniós és térségi átlagot. A jelentés kapcsán nem hagyha­tó szó nélkül, hogy a piaci áremel­kedésre ható főbb tényezők között a szakhatóság egyetlen szóval sem említi a kormányfő szerint elron­tott uniós klímapolitikát. Pedig Orbán Viktor, a kormány és a Fi­­desz-KDNP kizárólag, visszatérő­en ezt az általuk vélt - az EU által el nem ismert - hatást emlegetik a tőzsdei árugrás okaként. A kor­mány tehát a jelek szerint energia­árügyben vagy nem egyeztet saját szakhatóságával, vagy annak meg­állapításait kevéssé alkalmazza. Tegnap a MEKH hozzájárult ah­hoz, hogy szükség esetén Ausztria is kaphasson gázt az eddig csak el­lenkező irányú szállításokra hasz­nált Győr-Baumgarten-vezetéken. Az engedélyezett mennyiség szá­mításunk szerint - feltéve, hogy a hazai fogyasztás napi 60 millió köbméter alatt marad - legfeljebb napi félmillió köbméter. Az augusztusi, 2905 gigawattóra villamosenergia-termelés 9 száza­lékkal haladta meg az előző év azo­nos időszakának adatát - közölte szintén a hatóság. Ezen belül az atomblokkok és a megújulók elő­állítása egyaránt ötödével ugrott, míg a fosszilis (vagyis szén, gáz- és olajalapú) termelés 8 százalékkal csökkent. A megújuló forrásokon belül a nap és a szél aránya emel­kedett, míg a vízé, a biomasszáé, a biogázé és a települési hulladéké csökkent. M. I. A belföldi tárolókat a tavalyi szintre töltötték fel

Next