Népszava, 2021. december (148. évfolyam, 278-303. szám)
2021-12-03 / 280. szám
BELFÖLD Nyerésre áll a jogállami rendelet ÍTÉLET ELŐTT Lesöpörték a magyar kifogásokat, heteken belül megszülethet az Európai Unió antikorrupciós előírásainak zöld utat adó európai bírósági döntés. HALMAI KATALIN BRÜSSZEL Az Európai Unió Bíróságának (EUB) véleményalkotó bírája azt javasolja, hogy a testület utasítsa vissza a magyar és a lengyel kormány beadványát, ami az EU jogállamisági rendeletének a megsemmisítését kérte. Campos Sánchez-Bordona közleménye rámutat: a jogszabály jogalapja megfelelő, összeegyeztethető az uniós szerződéssel és előírásai nem sértik a jogbiztonság elvét. A két felperes keresetében főként épp ezeket a kifogásokat támasztotta a rendelettel szemben. A jogszabály január óta van hatályban, de eddig nem alkalmazták, mert az EU legfelsőbb bírói fórumának ítéletére várnak. A most elhangzott ajánlás a hányatott sorsú rendeletről szóló vita fontos állomása: a főtanácsnok indítványa ugyan nem köti a bíróságot, de a legtöbb esetben támaszkodik a véleményére. Az ítélet leghamarabb a jövő év elején születhet meg. Ha az EUB érvényben hagyja a rendelkezéseket, akkor a brüsszeli intézmények elindíthatják a hivatalos eljárást az uniós pénzekkel rendszerszerűen visszaélő tagállamokkal szemben. A procedúra egyik első címzettje Magyarország lehet. Mint a Magyar Helsinki Bizottság jogászai által szervezett beszélgetésen elhangzott, legkevesebb négy hónap kell egy esetleges szankciós döntéshez, vagyis a magyar parlamenti választásokig valószínűleg nem fog ilyenre sor kerülni. Az EU törvényhozó testületei egy éve fogadták el a közösségi költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendeletet. A jogszabály értelmében azok a jogállami normaszegések, amelyek „kellően közvetlenül” sértik az uniós költségvetési érdekeket, pénzügymegvonással sújthatók. Ezek közé tartozik például, ha a nyomozó és vádhatóságok nem tesznek meg mindent a csalások és a korrupció leleplezésére és büntetésére. A magyar és a lengyel kormány kezdettől fogva ellenezte a rendelkezéseket. Az elfogadásukat nem tudták megakadályozni, azt viszont kiharcolták, hogy az alkalmazásukat addig elhalasszák, amíg az EUB nem hoz ítéletet a jogszerűségükről. A két ország idén márciusban be is nyújtotta keresetét a rendelet megsemmisítésére az Európai Bírósághoz. A rendelet alkalmazásával megbízott Európai Bizottság (EB) állandó támadások célpontja a késlekedés miatt, különösen az Európai Parlament részéről, amely nemrég ezért be is perelte az EB-t. A politikai nyomás hatott, a biztosi testület két héttel ezelőtt - még ha nem is hivatalos eljárás keretében - levelet írt a magyar hatóságoknak, tisztázást kérve egy sor korrupciógyanús ügyletről, amelyek megítélése szerint a rendelet hatálya alá tartoznak. Budapest két hónapot kapott a válaszadásra. Mire lejár ez a határidő, az EUB ítélete is megszülethet. A főtanácsnok indítványa ugyan nem köti a bíróságot, de a legtöbb esetben azzal megegyező döntést hoznak Brüsszel nem enged Az Európai Bizottság folytatja a kötelezettségszegési eljárást mind a homofóbnak ítélt „gyermekvédelmi" törvénnyel és a „Meseország mindenkié" című gyermekkönyvre kiszabott nyilatkozattételi kötelezettséggel, mind a Klubrádió frekvenciamegvonásával kapcsolatban. A testület ugyanis úgy ítélte meg, hogy a magyarországi hatóságok nem adtak kielégítő válaszokat a kérdéseire és aggályaira. A biztosi testület júliusban indította el a folyamatot az LMBTQI-közösséget szerinte hátrányosan megkülönböztető és a véleménynyilvánítási szabadságot csorbító szabályozás és döntés miatt. A Klubrádió ügyében júniusban küldött felszólító levelet Budapestre, mert úgy vélte, a Médiatanács rendkívül megkérdőjelezhető indokok alapján utasította el a rádió frekvenciahasználati kérelmét. A hatóságoknak két hónapon belül kell orvosolniuk a helyzetet, és ha ezt elmulasztják, a Bizottság az EU Bírósága elé utalhatja az ügyeket. NÉPSZAVA 2021. december 3., péntek3 Blokkolja Orbán az uniós részvételt VÉTÓ Magyarország megakadályozza, hogy az Európai Unió egységes álláspontot képviselve vegyen részt a Joe Biden amerikai elnök által december 9-10-re összehívott demokráciacsúcson, mivel Orbán Viktor nem kapott meghívást - adta hírül a Bloomberg. Hazánk az egyetlen uniós ország, amely így járt. Az amerikai hírügynökség tisztviselőkre hivatkozva azt írta, hogy Magyarország az uniós nagykövetek szerdai találkozóján közölte: nem támogatja a blokk közös fellépését a csúcstalálkozón, mert az Egyesült Államok nem hívta meg az összes uniós országot. Egy magyar diplomata a hírügynökségnek azt mondta, hogy Washington megpróbálja megosztani a tagállamokat és uralkodni fölöttük. Az ilyen próbálkozásokat szerinte az EU stratégiai autonómiájáról - vagyis független és önálló szerepvállalásáról szóló szélesebb körű vitákba kellene beépíteni. Lapunk érdeklődésére egy EU illetékese megerősítette: mivel nem született konszenzus, az uniós meghívottak nem tudnak közös álláspontot kifejteni. Emiatt Ursula von der Leyen bizottsági elnök és a tagállami vezetők fórumát, az Európai Tanácsot elnöklő Charles Michel nem fog a közösség nevében felszólalni. Ugyanakkor a két politikus az EU27-ek szerződésekbe foglalt és mindenki, így Magyarország által is támogatott politikai irányvonalát fogja ismertetni a demokrácia előmozdításáról, fejtette ki az előkészületeket közelről ismerő forrásunk. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) Karácsony: hibrid rezsimet építettek ki MEGHALLGATÁS Orbán Viktor és kormánya a kínai érdekek trójai falovává tette Magyarországot az EU-ban. A kormány által hangoztatott keleti nyitás és a jogállam lerombolása „kéz a kézben” haladnak, a kormány a magyar adófizetők pénzén orosz és kínai érdekeket szolgáló beruházásokat finanszíroz, illetve hibrid rezsimet épített a demokrácia és az autokrácia között. A többi között erről beszélt Karácsony Gergely azon az online meghallgatáson, amelyen a visegrádi régió négy főpolgármestere számolt be az amerikai törvényhozás Európáért felelős külügyi albizottságának. A 2019- ben „Szabad Városok Szövetsége” néven egymással megállapodott városvezetőket - a budapesti főpolgármester mellett Rafal Trzaskowski varsói, Zdenek Hrib prágai és Matus Valló pozsonyi polgármestereket - a kongresszusi albizottság tagjai a populista nemzeti kormányokról, illetve a régióban terjeszkedő Kína és Oroszország jelentette fenyegetésről kérdezték, illetve arról, hogy a városaik hogyan tudnak szembeszállni ezekkel a kihívásokkal. A keleti nyitás és a jogállam lerombolása „kéz a kézben” haladnak. Az eseményen nem volt véleménykülönbség a demokrata és republikánus párti képviselők között. Brian Fitzpatrick republikánus képviselő külön dicsérte Karácsony Gergelyt, amiért keményen szembeszállt a magyar kormánnyal, hogy Budapesten a magyar adófizetők pénzén ne épülhessen meg a Fudan Egyetem. Az ülést elnöklő Bill Keating demokrata képviselő is kiemelte Magyarországot mint a rendszerváltozás után a nyugati világhoz csatlakozó, ám az utóbbi években meginogó térség leginkább aggodalmakat keltő országát. Idézte a Freedom House jelentését, amelyben Lengyelország, Szlovákia és Csehország még „szabad” minősítést kapott, ám Magyarország már a „részben szabad” országok közé sorolódott be. Karácsony Gergely arról is beszélt, hogy a globális pénzügyi válság súlyosan érintette az országot, amit utána Orbán Viktor arra használt fel, hogy új típusú autokráciát építsen, amivel deklaráltan kelet felé fordult. Kifejtette: olyan óriásberuházások indultak el, ami Kína és Oroszország érdekét szolgálják, de másban is másolja az Orbán-kormány a putyini módszereket, így megemlítette például azt, hogy az izraeli Pegasus szoftvert használták újságírók és civilek elleni kémkedésre, és „nincs jele annak, hogy ezzel leálltak volna”. Ugyanakkor szerinte reményt keltő, hogy magyarok milliói teljesen máshogy gondolkodnak, mint az Orbán-kormány. Karácsony Gergely úgy fogalmazott: a közös ellenzéki indulással hatalmas esély van arra, hogy a választáson vereséget mérjenek a rezsimre és visszavezessék az országot a nyugati, transzatlanti szövetségbe. BATKA ZOLTÁN A négy városvezető a korábbi találkozésükön - közös az irány r