Népszava, 2022. január (149. évfolyam, 1-25. szám)
2022-01-14 / 11. szám
BELFÖLD „Ha kell a harc, fizessék meg!” BUZDÍTÁS Ti fogjátok megmenteni a Fideszt, ti fogjátok harminc körzetben eldönteni, hogy nyer a jelöltje vagy nem lelkesítette az Országos Roma Önkormányzat egyik képviselője a kormánypárti Lungo Drom tagjait Erről a találkozóról is hangfelvétel készült. CZENE GÁBOR Sztojka Attila kormánybiztos december 7-én jelentette be a Roma Közéleti Akadémia megalakítását, amelynek révén „egy országos hálózatként működő, 400 fős közéleti-kulturális-közösségi bázis” jön létre. Még ugyanezen a napon zárt körben összeültek a Lungo Drom ORÖ-s tagjai és a hozzájuk csatlakozott képviselők: mindegyiküket aláírásra kész szerződés várta. A kormánybiztos ezen az eseményen már nem vett részt, jelen volt viszont Farkas Félix parlamenti szószóló. [Nagyjából egy hónap telt el azóta, hogy az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) novemberi közgyűlése a Lungo Drom és a Fidesz által támogatott Farkas Félix helyett Agócs Jánost, az országos önkormányzat elnökét választotta a parlamenti választáson induló roma nemzetiségi lista vezetőjévé. Az Alkotmánybíróság később - nyakatekert indokkal - megsemmisítette az eredményt.] A Népszava birtokában lévő hangfelvétel szerint Farkas Félix arról beszélt, hogy akár milliárdos nagyságrendű visszafizetési kötelezettsége is lehet az országos önkormányzatnak. Zárolhatják az ORÖ számláját, akkor pedig a képviselők se kapnak tiszteletdíjat. Szavaiból kitűnt, hogy a kieső jövedelem pótlására keresett alternatív lehetőséget, így jött képbe a Roma Közéleti Akadémia. A részleteket annak a nonprofit kft.-nek az ügyvezető igazgatója ismertette, aki megbízóként szerepel az ügyletben. Tájékoztatása szerint Zalaszentlászlón nyolc hónapig tartó, online oktatással kiegészített képzési program indul, ennek keretében 20 fős csoportokban összesen 400-an részesülnek kommunikációs tréningben. Az ORÖ jelen lévő képviselői - derült ki - azért kapnak havi bruttó 200 ezer forintos szerződést, hogy jelentkezőket gyűjtsenek a képzésre. „Önöknek semmit nem kell igazából tenni, a szerződést megkötni” és utána mindenkinek a „saját területén kommunikációs tréningre buzdítani” az embereket - számolt be a teljesíthetetlennek semmiképp sem nevezhető elvárásokról az ügyvezető igazgató. A szerződés 2022. augusztus végéig szól, de határozott szándék van arra, hogy „ez meghosszabbításra kerüljön”. Akadtak, akik nem egészen értették, mi történik. Ekkor szólalt fel az a képviselő, aki kifejtette, hogy szerinte harminc körzetben a Lungo Drom fogja eldönteni, melyik jelölt nyer. „Meg kell kérni a Fidesztől az árát!” - jelentette ki. „Ha nekik kell a harc, akkor fizessék meg!” - erősített rá egy másik ORÖ-tag. „Remélem, senki nem veszi telefonra...” - nevetett feszengve egyik képviselőtársa, mire valaki visszakérdezett: „Miért vennénk föl?” A találkozóról készült hangfelvétel alapján mások is úgy vélték, hogy a Lungo Dromra és a cigányságra „nagy szükség” van a választáson. Lesz még további szerződés is, valószínűleg magasabb összeggel - ígérte Farkas Félix. A parlamenti szószóló egyebek mellett közölte: a kormányzat akarata szerint „rendbe kell tenni” az ORÖ-t, ez „kiadott feladat”. Lesz még további szerződés is, valószínűleg magasabb összeggel - ígérte Farkas Félix parlamenti szószóló „Önöknek semmit nem kell igazából tenni, a szerződést megkötni.” Gulyás szerint csak lódított Sztojka NINCS VIZSGÁLAT Cikksorozatban számoltunk be arról, hogy a birtokunkba került hangfelvételek szerint súlyos állításokat tett zárt körű beszélgetéseken Sztojka Attila romaügyi kormánybiztos, a Belügyminisztériumhoz tartozó Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatója. A találkozókon az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) képviselői közül a kormánypárti Lungo Drom frakciószövetségének tagjai vettek részt. Sztojka egyebek mellett azt mondta: „Mindenkiről tudok sok mindent. Azt is tudom, hogy mikor beszélt kivel meg hogyan.” „Nem az a cél, hogy rosszul járjatok. Idáig, aki ebbe a körbe beült, szerintem rosszul nem jár.” „Van egy mondás a BM-en belül, sőt a kormányzaton belül is: aki a család tagja, azt családon belül kezeljük, de kívül ezt senki nem érezheti. (...) Ha nem a család tagja, nem tudunk kereskedni felőle.” Miután mindezt nyilvánosságra hozta a Népszava, a csütörtöki kormányinfón a súlyos állításokról megkérdeztük Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert. A tárcavezető ugyanak szerint nem mondott igazat a kormánybiztos, de a bizalmuk nem ingott meg kár leszögezte, hogy a kormány nem vizsgálja a Sztojka-ügyet, és nem tartja indokoltnak a személyi változást sem. Ezzel együtt úgy véli, Sztojka megfogalmazása nem volt a legszerencsésebb. Szerinte ugyanakkor rosszindulatú az a feltételezés, hogy Sztojka a beszédében a jelenlévők lehallgatására célzott volna. Arra a kérdésünkre, hogy akkor ezek szerint a kormánybiztos lódított, Gulyás Gergely úgy felelt: „Az a szó, amit ön használ, nem áll messze a valóságtól.” BATKA ZOLTÁN BOTLÁS GULYÁS GERGELY NÉPSZAVA 2022. január 14., péntek3 Negyedik oltás, ötödik hullám JÁRVÁNY Bárki kaphat negyedik oltást, miután konzultált az orvosával - jelentette be Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a csütörtöki kormányinfón. A kabinet további döntéseit ismertetve beszélt arról is, hogy hét napra csökken a fertőzöttek karanténideje, de ha van negatív tesztjük, akkor már öt nap után is szabadulhatnak. Változik a védettségi igazolványok szerepe is, február 15-től már csak az oltottság bizonyítására szolgálnak. Ez a gyakorlatban azt jelenti: már nem lesznek érvényesek azok a kártyák, amelyeket olyanoknak adtak ki, akik átestek a betegségen. A megfelelő oltottság definíciója is változik február közepétől: attól kezdve csak az számít védettnek, akinek van már három oltása vagy két oltást kapott, de úgy, hogy a második beadása óta nem telt el több mint fél év. A védettségi igazolványok újraértelmezése nem jár okmánycserével, csak a kártyán található QR-kód tartalma fog megváltozni. A negyedik oltásról meglehetősen hamar döntött a kormány, hiszen eddig nem sok országban tették ezt lehetővé. Elsőként Izrael kezdte el a negyedik oltás beadását a világon. Jelenleg a 60 év felettiek, az egészségügyi dolgozók és a gyenge immunitással rendelkezők vehetik fel az országban a negyedik, vagyis a második megerősítő oltást. A dél-amerikai országok közül elsőként Chilében hétfőn kezdték meg az újabb, negyedik koronavírus-vakcina beadását, amelyet elsősorban a gyengébb immunrendszerű emberek vehetnek majd fel. Lapunk több járványkezelésben érintett hivatalt - köztük a szaktárcát, a Nemzeti Népegészségügyi Központot, az operatív törzset - is megkeresett, arról érdeklődtünk: kapnak-e az orvosok szakmai iránymutatást arról, hogy kinek javasolják és kinek ne a negyedik vakcina felvételét? Kit milyen vakcinákra mivel oltsanak negyedikként? Mikor tagadható meg az oltás beadása? Lapzártánkig nem kaptunk választ. A karantén idejének mérséklését nem tartom rossz döntésnek - mondta lapunknak Falus András Széchenyi-díjas immunológus, egyetemi tanár, az MTA tagja. A negyedik oltással kapcsolatban hozzátette: az biztosan nem árt. A harmadik oltással megszerzett védelem is lecseng. A negyedik újra megemeli az antitestszintet, és az úgynevezett t-sejtes védelmet is növeli a szervezetben. Arra a kérdésre, hogy az orvosok mit mérlegeljenek, amikor a pácienseik kérik majd a negyedik vakcinát, Falus András azt mondta: elsőként arra érdemes figyelni, hogy eltelt-e az öt-hat hónap a legutóbbi oltás óta. A második szempont, hogy az illető egészséges-e. Ha éppen nem lázas, nem Covid-gyanús, nincs légúti megbetegedése, beadható a vakcina. Falus András beszélt arról is, hogy az oltott emberek enyhébb tünetekkel megúszhatják az omikronfertőzést, míg az oltatlanok, ha megfertőződnek, akkor gyakorlatilag életveszélyben vannak. Az omikronhullám a tavalyi év utolsó hetében kezdődött Magyarországon, és ez év második hetére duplázódott az esetek száma, azaz berobbant a járvány - elemezte a helyzetet lapunknak egy járványszakértő. A fertőzés az elején a 30 év körüliek körében terjedt, de mostanra már a 10-19 éveseknél is négy és félszeres lett a megbetegedések aránya az 52. héthez viszonyítva. Budapesten két és félszer annyi a fertőzött, mint a járvány kezdetén, és szinte valamennyi megyében ott van már az omikron. Több mint a duplájára nőtt a fertőzöttek száma Somogy, Csongrád-Csanád, Győr-Moson- Sopron, Békés és Pest megyében is. DANDAMA A negyedik oltásról meglehetősen hamar döntött a kormány, hiszen eddig nem sok országban tették ezt lehetővé 2,6 millióan veszíthetik el igazolványukat A Portfolio kiszámolta: a mintegy 6,8 millió érvényes védettségi igazolvány 39 százaléka, vagyis 2,66 millió válhat érvénytelenné február közepétől. Számításaik szerint ugyanis 510 ezren azért kaptak ilyen okmányt, mert átestek a betegségen, további 2,15 millióan pedig a hat hónappal régebben szerzett oltásuk miatt rendelkezhetnek érvényes kártyával. FOTÓ: HUSZÁR DÁVID