Népszava, 2022. január (149. évfolyam, 1-25. szám)

2022-01-25 / 20. szám

NÉPSZAVA 2022. január 25., kedd BELFÖLD Meghalt Deák András GYÁSZ Nehéz sorrendet felállí­tani, hogy mikor élte át a legne­hezebb időszakait a Népszava, de az biztos, hogy Deák Andrásnak sem volt könnyű dolga. A rend­szerváltás idején lett a Népszava főszerkesztője, egy olyan időszak­ban, amikor még ugyan a SZOT tulajdonosként jegyezte a lapot, de a fejlesztésre már nem futotta, 1991 után pedig, a szakszerveze­ti vagyon törvény által kötelezett felosztását követően a lap értéke­sítése volt napirenden. Ez egészen 1994-ig tartott, pontosan addig, amíg Deák András irányította, irá­nyíthatta az újságot. Lényegében a Népszavánál kezdte újságírói pályafutását, úgy lépdelt előre a ranglétrán, egé­szen addig, míg 1990-ben a szer­kesztőség tagjai nem választották meg főszerkesztőjüknek. Ebből a tisztségéből navigálta a Népszavát - sok-sok kérő közül - a munkatár­sak szavazatai alapján Fenyő János kezébe. Megválasztása is mutatja: népszerű, elismert újságírója volt a Népszava csapatának, igencsak szűkös körülmények között kellett az újságot előállítania nap mint nap. És képes volt megoldani ezt a lehetetlennek látszó feladatot, az új tulajdonos azonban már nem vele képzelte el a jövőt. Ennek ellenére a szívében végig megmaradt nép­­szavásnak. Amit talán az is mutat, hogy az utolsó napjaira készülve - éveken át küzdött a betegséggel - csak azt kérte szeretteitől: halála esetén a Népszavát értesítsék. Sen­ki mást, csak a Népszavát. Isten veled, András. Mi, kései utódaid, köszönjük, hogy átsegí­tetted ezt az újságot azokon a rend­szerváltás utáni buktatókon. Raj­tad is múlt, hogy ma még létezünk, létezhetünk. NÉMETH PÉTER LAPSZÉL Miniszter lehet Hadházy Ha nyer az április 3-i ország­­gyűlési választáson az ellenzék, ő lesz a korrupcióellenes mi­niszter - ezt maga az érintett, Hadházy Ákos független kép­viselő jelentette be a Partizán műsorában. A tervek szerint a Korrupcióellenes Hivatal két részre oszlana: az egyik a tör­vényalkotó-koordináló munka, ami a korrupciót nehezítő szabá­lyok kidolgozásával foglalkozik, a másik a jogi felelősségre vonás, hogy a korábbi ügyeknek „legyen következménye”. NÉPSZAVA Schadl György rács mögött marad Továbbra is letartóztatásban marad a Magyar Bírósági Vég­rehajtói Kar elnöke, a bíróság a kényszerintézkedést március 8-ig meghosszabbította - közöl­te hétfőn a Központi Nyomozó Főügyészség. Pénteken - mi­után olyan hírek jutottak el la­punkhoz, hogy szabadon láthat­ták Schadl Györgyöt - még nem adott ilyen egyértelmű választ kérdésünkre az ügyészség. Ak­kor többszöri megkeresésünkre sem azt írták, hogy letartózta­tásban van, hanem azzal a for­dulattal éltek: „bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt áll”. Ez azonban nemcsak letartóztatást, hanem bűnügyi felügyeletet is jelenthet, amikor is az eljárás alá vont személy szabadlábon védekezik. Hétfőn viszont már egyértelműen cá­folták azt a feltételezést, hogy bárki is szabadon láthatta volna a napokban a Völner-ügy egyik főszereplőjét. NÉPSZAVA „Furcsán viselkedett a diáklányokkal” Novemberben kirúgtak egy ta­nárt a budapesti Szinyei Mer­­se Pál Gimnáziumból, mert „az online térben korábbi fi­gyelmeztetés ellenére peda­gógushoz nem méltó módon viselkedett” - írta az Átlátszó. A tanárról állítólag „köztudott volt” a tanárok és a gyerekek körében is, hogy „furcsán visel­kedett a diáklányokkal”. Mivel konkrét bizonyítékuk nem volt, a diákok egy csoportja egy erre a célra létrehozott álprofilon ke­resztül vette fel a kapcsolatot a tanárral, hogy lebuktassák, ami sikerült is. A rendőrség tudo­mást szerzett az ügyről, de nem indítottak eljárást. NÉPSZAVA 13y0­1 o o Önvizsgálat buktatókkal COVID Miközben az új fertőzöttek száma rekordot döntött, sokan kénytelenek saját pénzből tesztelni magukat. Ez azonban nem olyan könnyít, mert az eszközök ára és minősége is rendkívül eltérő. DANOAM­A A múlt hét végén három nap alatt 39 928 új fertőzöttet regisztráltak, ami minden eddigi hét végi adat­nál rosszabb. Ez is jelzi, hogy a járványnak továbbra sincs vége, a tesztelés pedig fontos - még akkor is, ha a kormány erre nem biztosít elég lehetőséget. Emiatt jobbára az embereknek önmagukat kell tesz­telniük. Ez azonban korántsem könnyű, a tesztek ára és minősége ugyanis rendkívül változó. Egy négytagú család nyolcezer forintból is megúszhatja a gyors­tesztet, de akár 60 ezer forintot is rákölthet erre. A választék nagy, több mint egy tucatféle gyors­tesztet lehet beszerezni. Mivel ez szabadáras termék, több ezer fo­rinttal is eltérhet ugyanannak a gyorstesztnek az ára a patikákban. Ráadásul arról keveset tudhatnak a vásárlók, hogy melyik tesztet érde­mes választaniuk. Olyan fórumról nem tudunk, amely ezek érzékeny­ségét, pontosságát korrekten ös­­­szevetné. Az előzetes tájékozódás sem könnyű, a tesztekről sokszor gyakorlatilag csak a megvásárlás és a kicsomagolás után, a haszná­lati útmutatóból derül ki, hogy ki a gyártó, a forgalmazó, csatoltak-e minőségi tanúsítványt, és milyen tulajdonságokat, képességet, ér­egy négy­tagú család nyolcezer forintból is megúszhatja a gyorstesz­tet, de akár 60 ezer forintot is rákölthet erre. zékenységet garantál az eszköz. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) sem vizsgálja a forgalom­ba kerülő teszteket, csupán lajst­romba veszi azokat. Tapasztalatunk szerint a gyógy­szertárakban sem feltétlenül kap­hatunk erre vonatkozó világos iránymutatást. Arra nem érdemes feltétlenül számítani, hogy majd hogy a gyógyszerész eligazít: ott, ahol próbáltunk olyan tesztet ven­ni, amely alkalmas a tünetmentes omikronfertőzés gyanújának meg­erősítésére vagy elvetésére, erre nem volt különösebb tudás a pati­kusnál sem. A külvárosi gyógyszer­­tár mindössze kétféle nyáltesztet tartott. Az áraik között több száz fo­rint volt a különbség, a gyógyszerész azzal próbálta segíteni a döntést: szerinte „mindkettő megfelel a cél­nak, mert azokat Kínában gyártot­ták”. Mint érvelt, a járvány is onnan indult, tehát ott biztosan tudnak tesztet gyártani. Egyéb „szakmai” információval nem tudott szolgálni. Az otthon végezhető antigén­tesztek nem olyan pontosak, mint a laborban végzett PCR-ek, de számos előnyük van: gyorsabbak, olcsóbbak, és kellően érzékeny­nek bizonyulnak, ha az emberben sok a vírus. Szakemberek szerint a fertőzés első napjától a tizedikig fertőzőképesek azok, akik elkap­ták az omikron variánst. A tünetek azonban jellemzően csak a negye­dik-nyolcadik nap között jelent­keznek. Falus Ferenc egykori tiszti főorvos szerint éppen ezért gyanú esetén érdemes a negatív tesztet is megismételni, mivel az első napok­ban az nem mutatja ki a vírust. Ha valakinek tünetei vannak, még ak­kor is, ha a teszt negatív, be kell tar­tania a szigorú óvintézkedéseket. Fontos lenne a sok teszt, mert három nap alatt 39 928 új fertőzöttet regisztráltak, ami minden eddigi hét végi adatnál rosszabb Már a hét végén a patikákba kerülhet egy a pécsi Szentágothai János Kutatóközpont által bevizsgált Covid-19-antigéngyorsteszt, amely az eddig detek­tált összes vírusvariáns azonosítására, valamint a korona- és az influenzavírus-fertőzés megkülönböz­tetésére alkalmas. A klinikai vizsgálat bizonyította, hogy a gyorsdiagnosztikai tesztnek a pontossága és érzékenysége közel egyenértékű a kizárólag labora­tóriumi körülmények között alkalmazott PCR-teszt­­tel. A tesztet egy hazai laborpiaci vállalkozás forgal­mazza. A cég képviselője szerint a Covid-19-fertőzés gyanúja esetén orrból vett mintából 15 percen belül megtudható, hogy valóban a koronavírus okozza-e tüneteket vagy a panaszok hátterében influenzavírus áll. A mintalevételt a páciens maga végezheti. A teszt eredménye segítheti az orvosokat abban, hogy idő­ben a fertőzés típusának megfelelő kezelést tudják elindítani pácienseiknél. Kettő az egyben Nincs mindenkinek szüksége a negyedik oltásra A negyedik oltás általánossá tétele helyett járványügyi intézkedéseket javasolnak a Konszenzus az Egész­ségért Kör Szakértői (KEKSZ). Az ajánlás aláírói közt Balkányi László belgyógyász, Cserni István háziorvos, Duda Ernő virológus, Falus András immunológus, Fa­lus Ferenc korábbi országos tiszti főorvos, Kósa István kardiológus, Pusztai Erzsébet orvos, Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász, Vitrai József népegészségügyi szakértő is szerepel. Mint írták, azért fogalmaztak közösen ajánlást, mert egységes szakmai álláspont nem alakult ki, hogy kinél jár egyér­telmű előnnyel a Covid-19 elleni negyedik védőoltás, az orvosok tízezreitől pedig nem lehet elvárni, hogy elmélyüljenek a problémakörben. Álláspontjuk szerint a harmadik, vagyis az emlékeztető oltásra a delta és az omikron variáns okozta súlyos megbetegedés mi­att van szükség van, ezzel szemben a 4. oltás általános bevezetése szakmailag nem indokolható a jelenlegi járványügyi helyzetben. Azt csak a betegségük vagy kezelésük következtében immunhiányos vagy immun­­szuppresszált betegeknek - azaz bizonyos gyógyszert szedőknek, transzplantáltaknak, aktív kezelés alatt álló daganatos betegségben szenvedőknek, immun­hiányosaknak, HIV-fertőzötteknek - ajánlják, vala­mint azoknak a 60 év felettieknek, akiket korábban két Sinopharmmal oltottak be, és ezután egy nyugati vakcinát kaptak. Továbbá a kiemelt kockázatú egész­ségügyi dolgozóknak javasolják, ha a harmadik oltást több mint négy hónapja kapták meg és idősebb kor­osztályhoz tartoznak. A kérdés azért is aktuális, mert a járványadatok to­vábbra sem adnak okot megnyugvásra. Hétfői közlés szerint ugyanis pénteken, szombaton és vasárnap ös­­­szesen 122 ember halt meg a vírus miatt. Kórházban 2921 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 176-an vannak lélegeztetőgépen.

Next