Népszava, 2022. január (149. évfolyam, 1-25. szám)

2022-01-26 / 21. szám

MOZAIK A Méta szuperszámítógépe Mark Zuckerberg bejelentette, hogy a metaver­­zum létrehozása érdekében megépítik a világ leg­erősebb mesterséges intelligenciájú számítógé­pét. Az AI RSC műveletek trillióit lesz képes má­sodpercenként elvégezni, példák billióiból tanul, nyelvek százait fogja érteni. Az ilyen gépek között a leggyorsabb lesz, nyárra készül el. NÉPSZAVA NÉPSZAVA 2022. január 26., szerda 13 Hárommillió a kukában Online vásárolt lottószelvényt egy amerikai nő. Egy hiányzó e-mailt keresett pár nap múlva a kéretlen küldemények között, amikor ész­revette az értesítést a spamek között a nyereményről. Kiderült, valóban nyert hárommillió dollárt. NÉPSZAVA Nőtt a szamárpingvinek élettere Eddig ismeretlen, 75 tagú szamárpingvin-kolóniát fedez­­­­tek fel a kutatók az Antarktisz közelében található An­­­­dersson-szigeten, amelyet pár évtizede még az öröknek gondolt jég borított. A megtelepedő pingvinek a felmele­gedést és az antarktiszi ökoszisztéma gyors változását jel­zik, hiszen az állatok a tartósan száraz, köves partokon ala­pítanak kolóniákat a költési időszak idején. QUBIT Napelemszárny Mindig a Nap felé néz, a napfényt elektromos áram­má alakítva látja el kellő energiával az űrobszervató­riumot NASA Hétfőn közép-európai idő szerint 21 óra körül a Földtől másfél millió kilométerre a kijelölt keringési pályára állt, ahol húsz évnél is hosszabb ideig tartó tudományos munkát fog végezni. VARGA PÉTER Hétfő este élőben közvetített a NASA egy beszélgetést annak alkalmából, hogy az új James Webb-űrtávcső elért arra helyre, ahonnan a világűr legkorábbi, az ősrobbanást követő korszakába fog betekinteni. Sajnos az utolsó, min­dent eldöntő perceket most nem közvetítették az irányítóteremből, és a felvezető beszélgetésből, vala­mint a kérdésekre adott válaszok­ból is csak olyan dolgokat tudtunk meg, amelyek már ismertek voltak, de a nevezetes esemény alkalmából érdemes ezeket áttekinteni. A távcsövet több halasztás után tavaly december 25-én bocsátották fel. A nevét James Webbről kapta, aki a NASA igazgatója volt a hatva­nas években, és kulcsszerepe volt az Apollo-program lebonyolításá­ban. Január 4-én sikeresen kinyi­tották a vitorla formájú, ötrétegű, teniszpálya-méretű hővédő paj­zsot, amely a hőségtől és a fénytől védi az űrteleszkópot és érzékeny műszereit. Majd a 7 méteres karon lévő másodlagos tükör került a he­lyére, amit a műszerek hőjét elveze­tő hűtő kinyílása követett. A távcső készre való kihajtogatása az összes hatszögletű tükörszegmes helyé­re kerülésével 8-án fejeződött be. A következő nagyjából öt hónapban megvárják, amíg a teleszkóp lehűl, és pontosan beállítják műszereit. A tízmilliárd dolláros űrtávcső rendkívül összetett műszaki beren­dezését az Egyesült Államokban építették a NASA irányításával, és csaknem tíz évbe telt, amíg elké­szült. (A tervezés jóval korábban elkezdődött.) Az Európai Űrügy­nökség (ESA) és a Kanadai Űrügy­nökség műszereit is tartalmazza, ezekkel a magyar csillagászok is végezhetnek majd méréseket. A Konkoly Thege Miklós Csillagásza­ti Kutatóintézet munkatársai az EX Lupi nevű fiatal csillag kitöréseinek a csillag körüli korongra kifejtett hatását fogják vizsgálni, a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoport­ja pedig a szupernóva-robbanáso­kat tanulmányozhatja. Az új távcső olyan infravörös tartományban is működik majd, amellyel át tud hatolni a porfelhő-Az L2 Lag­­range-pont az egyik hely az űrben, ahol a Föld és a Nap vonzereje kiegyenlíti egymást, ezért itt a gravitáció nem fogja lökdösni a teleszkópot. 6,5 méter átmérőjű főtükrét 18 darab 1,32 méter átmérőjű, hatszög alakú aranyozott rész alkotja 15 millió kilométerre a Földtől, a Föld- Nap-rendszer L2-es Lagrange­­pontjából fog dolgozni 13,8 milliárd évvel ezelőtt kialakuló galaxisok formálódását is meg lehet majd figyelni ezzel a tükörrel kön, erre elődje, a Hubble nem volt képes. 18 darab 1,32 méter átmérő­jű, hatszögű aranyozott berillium­ból készült rész alkotja a főtükröt, amelynek átmérője 6,5 méter - a most nem működő Hubble-é csak 2,4 méter. Az aranyréteg „vastagsá­ga” az emberi hajszál mindössze tíz­ezred része. Ezzel a tükörrel a leg­korábbi, 13,8 milliárd évvel ezelőtt kialakuló galaxisok formálódását is meg lehet majd figyelni, erről eddig semmit sem tudtunk, hogyan tör­tént valójában. A korai csillagok, ga­laxisok, bolygórendszerek és az élet kialakulására derülhet fény a távcső segítségével, amely olyan érzékeny, hogy segítségével a Holdról egy da­razsat is észrevenne a Földön. Az 1990-ben elindított Hubble­­űrteleszkóp utódjának tekintett eszköz tehát eddig elérhetetlen adatokat gyűjthet az univerzumról, amit a technikai jellemzőkön túl több más tényező is segít. A James Webb a Földtől mintegy 1,5 millió kilométerre, a Föld-Nap-rendszer L2-es Lagrange-pontjából fog dol­gozni. Ez az egyik hely az űrben, ahol a Föld és a Nap vonzereje ki­egyenlíti egymást, ezért itt a gravi­táció nem fogja lökdösni a telesz­kópot. (Két egymás körül keringő égitestnek öt Lagrange-pontja van, ahol egy harmadik, kisebb tömegű test nyugalomban lehet.) Ebben a fix helyzetben kering a távcső a Nap körül vele együtt, tehát ideális olyan megfigyelésekhez, amelyek a Naprendszeren túlra irányulnak. A James Webb-űrtávcső két má­sik, már ott lévő űreszköz mellé csatlakozik: az L2 pont körül fog megtenni egy kört hat hónap alatt, közben körbepásztázza a világűrt. Az L2-nek az is az előnye, hogy a Föld árnyékában van. Ez lehetővé teszi, hogy a teleszkóp optikája és műszerei lehűljenek - ez fontos az infravörös­ érzékenység miatt -, ugyanakkor bármikor elérik az ég­bolt csaknem felét a megfigyelések­hez. Ez tette lehetővé azt is, hogy ilyen hatalmas legyen, és egy hő­védő pajzs elég legyen a védelmére. De azért is kellett a Földtől ilyen tá­voli pályára küldeni a Webb-telesz­­kópot, hogy messze legyen a zavaró infravörös sugaraktól, azaz a Nap, a Föld és a Hold melegétől is. Az esz­közt ugyanis -233 Celsius-fok alatt kell tartani, hiszen hidegebbnek kell lennie, mint azok az objektu­mok, amelyeket megfigyel, miköz­ben a védőpajzs külső oldalán 85 Celsius-fok lesz. Az infravörös sugárzás Az infravörös sugárzás - valójában elektromágneses sugárzás - nevét onnan kapta, hogy az elektromág­neses hullámok sorában ez a hullámtartomány az általunk látható fény „alatt" kezdődik, ami a vörös. Ezeket nevezték el infravörös sugaraknak. Ennek megfelelően infravörös sugárzáson a 780 nm (a mil­liméter milliomod része) és az 1 mm közötti hullám­hossztartományt értjük. Az infravörös sugarakat az emberi szem már nem képes fényként érzékelni, a bőr melegérző idegvégződései viszont képesek hő­ként felfogni. A világűrben megtalálható infravörös sugárzás nagy része nem jut el a Föld felszínére, mi­vel a légkör kiszűri. Robotavatárok helyettesítik a gyerekeket az iskolákban INNOVÁCIÓ A norvég No Isola­tion nevű cég olyan robotokat ter­vez, amelyek a hosszan tartó beteg­ség miatt otthon maradó gyerekek helyett jelennek meg az iskolákban - írja a raketa.hu. A gép lényegében egy távoktatási eszköz, ami lehető­séget ad rá, hogy egy diák se essen ki egészen a rendszerből az egész­ségügyi problémái miatt, és egy­fajta hibrid oktatás valósulhasson meg anélkül, hogy a tanároknak online órákat kellene tartaniuk. Azoknál a gyerekeknél, akik hos­­szú időre kimaradnak az iskolából rajtuk kívül álló tényezők miatt, a magány és a szociális izoláció prob­lémát okozhat komoly tanulmányi és szociális következményekkel. Az iskola nem csak a tanulásról szól, ez a legfontosabb társadalmi szín­tér a gyerek életében. Az avatár az elszigeteltséget oldja fel, segítségé­vel a diákok otthonról is bármikor részt vehetnek az órákon, kommu­nikálhatnak az osztálytársaikkal és a tanárokkal, a kamerákon ke­resztül látják a barátaikat. A robot minimalista külsején csak két szem kapott helyett, ezek jelzik a tanár számára, ha a diák válaszolni sze­retne egy kérdésre vagy hozzászól­na egy témához. A 4G-vel működő AVI robothoz okostelefonon vagy tableten keresztül lehet csatlakoz­ni, és a gyerek irányí­thatj­a a kamera mozgását, így szabadon körbenéz­het a teremben. A szünetekben sem kell lemondania a közös játékról vagy beszélgetésről, mivel a gép kis méretével és kis súlyával könnyen szállítható. NÉPSZAVA A robot segítségével a diákok otthon­ról is bármikor részt vehetnek az órákon

Next