Népszava, 2022. február (149. évfolyam, 26-49. szám)
2022-02-23 / 45. szám
2 NÉPSZAVA 2022. február 23., szerda REFLEKTOR Kárpátalján nincs háborús hangulat * * ELLENSÉGKEP Feszült aggodalom uralkodik az ukrajnai magyarok között, de egyelőre nyugodtak, a Donyec-medence messze, a katonakorú fiatalok zöme pedig külföldön van. BATKA ZOLTÁN „Minek ide háború, anélkül is olyan pocsékak az itteni utak, hogy azon már egy tankhadosztály sem tudna rontani” - élcelődött kárpátaljai forrásunk. Mint a Magyarországra is gyakran átjáró sofőr körbeírta: jelenleg számára a legkomolyabb biztonsági kihívás továbbra is az, hogy tengelytörés nélkül eljusson a kátyús utakon a megrendelőhöz. Megjegyzése nagy vonalakban tükrözi a kárpátaljai közhangulatot: egy küszöbön álló, nyílt orosz-ukrán háború fenyegetése helyett egyelőre sokkal inkább a régió saját, mindennapi problémái foglalkoztatják a helyi magyarokat. Helyi forrásaink szerint a kárpátaljai mindennapokban egyelőre nem sok látszik a keleti határokon éleződő háborúközeli helyzetből, ahogy a magyarok és a helyi ukránok között is hagyományosan békés, jó a viszony. Igaz, a felszín alatt azért érezhető egyfajta feszültség, annak ellenére, hogy az emberek nem igazán beszélnek róla. Az interneten is szaporodnak a magyarellenes ukrán hangok, fórumok, egyesek szerint a kijevi nagypolitika a magyarellenes érzelmeket is a kijátszható kártyák paklijában tartja. Zubanics László kárpátaljai újságíró, egyetemi tanár, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szerint Kárpátalján az analóg tévésugárzás nem működik, adótornyok nincsenek, ezért a magyar átlagfogyasztó jobbára nem ukrán csatornát néz, így nem érzékeli annyira a háborús helyzetet, a kijevi történések egyfajta szűrőn keresztül jutnak el ide. A háborús feszültségnek egyelőre gazdasági jelei vannak: kissé hullámzik az ukrán fizetőeszköz, a hrivnya, és drágulás is volt, ami miatt a helyiek is elkezdtek tartalékolni. Kárpátalján - leszámítva a belbiztonság rendszeres éves terrorellenes gyakorlatát - nem látszik, hogy a polgári lakosság készülődne valamiféle önvédelmi harcra, mint Ukrajna keleti megyéiben, ahol sokszor fából készült fegyverimitációkkal gyakorlatoznak a civilek. Az UMDSZ-elnök hangsúlyozta, hogy a keleti megyék 2014, az orosz hibrid háború kirobbanása óta eleve kevert, félig katonai félig polgári közigazgatás alatt működnek. Ha megtörténne egy orosz támadás, Kárpátalján a polgári lakosság mobilizálásához először az ukrán parlamentnek rendkívüli helyzetet kellene hirdetnie. Ugyanakkor akiket mobilizálni lehetne, a fiatalabbja, az eleve külföldön dolgozik. A politikai helyzet, így az oroszok szerepének megítélése is kettős a kárpátaljai magyarság körében, állítja az újságíró-politikus. A fiatalabb korosztályban érezhető egyfajta oroszbarátság, ami főleg abból a vélekedésből táplálkozik, hogy a Putyin által hangoztatott törekvés, az orosz nemzetiség védelmének a farvizén több lehetőség nyílhat más kisebbségek számára is jogaik érvényesítésére. Az idősebb korosztály, akik megélték a szovjet érát, azok messze nem ilyen optimisták az orosz törekvésekkel kapcsolatban. Zubanics László úgy véli, bár a kapcsolat kifejezetten jó a kárpátaljai magyarok és az ukránok között, azért jócskán vannak aggodalomra adó jelek is. Mindenekelőtt azért, mert a kijevi nagypolitika 2016- 2017 táján egyfajta ellenségképnek tette meg magyarokat. A mindennapi élet emberi kapcsolatainak szintjén csak elvétve nyilvánul meg, de a hivatalos ukrán közgondolkodásban az oroszok után a magyarok számítanak a legveszélyesebbnek. „Személyes tapasztalatom szerint, inkább a mérsékelt feszültség és aggodalom lett úrrá az embereken” - fogalmazott Fehér Gábor ungvári újságíró. Arról, hogy egy esetleges háború esetén az itteni magyarok elhagynák-e az országot vagy szolgálatot vállalnának a hadseregben, szerinte nem készült felmérés, viszont korábban több kárpátaljai magyar is szolgált a Donyec-medencei fronton, így szerinte nincs kétség afelől, hogy ők is kivennék a részüket az ország védelméből. Szerinte a magyarok és az ukránok között a háború árnyékában markáns összefogás alakult ki. A kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó ukrán nyelvtörvény kérdését is különválasztaná az orosz veszélyezSúlyos probléma, hogy a magyar miniszterelnök Moszkvában asszisztált Putyin üzengetéseihez. „Ennél sokkal kevesebbért hazaárulóztak politikusokat az elmúlt 30 50 100 200 évben.” tetettségtől. A nyelvtörvény természetesen továbbra is sérelmes a helyi magyarság számára, abban van is vita, ám a honvédelem kérdésében nincs. Fehér Gábor úgy véli: a jelenlegi konfrontáció mögött kizárólag orosz nagyhatalmi törekvések vannak. Az orosz agresszió elsődleges oka a prevenció: öt-tíz év múlva pusztán a hagyományos orosz „gázfegyver” bevetésével már nem tudnak eredményt elérni, így addig akarnak területeket kiszakítani Ukrajnából, és legalább részben megakadályozni nyugati orientációját míg Oroszországnak megvan a kellő katonai ereje. Hozzátette: szerinte Magyarország védelmét kizárólag a NATO tudja ellátni, az, hogy a magyar miniszterelnök Moszkvában asszisztált Putyin üzengetéseihez, az súlyos probléma. „Ennél sokkal kevesebbért hazaárulóztak politikusokat az elmúlt 30-50-100-200 évben” - fogalmazott. Sajátos módon egyetlen forrásunk kérte, hogy a nevét ne említsük, aki rendszeresen Magyarországon dolgozik. Nemcsak a munkáját félti, úgy véli, ma Kárpátalján saját közössége is „magyarellenesnek” és „kollaboránsnak” bélyegzi, ha olyan véleményt hangoztat, ami eltér a fideszes fősodortól. Ő is úgy látja, hogy Kárpátalján nincs háborús hangulat. Szerinte egyébként ha Putyin ténylegesen le akarná rohanni Ukrajnát azt 2014 körül megtette volna, ám ez ma már politikai öngyilkosság lenne. „Onnan tudjuk, hogy nagy a baj, hogy ezt mondja a magyar kormánytévé” - fogalmaz. Igaz, abból az is harsog, hogy Ukrajna olyan hely, ahol a magyar közösségnek küzdenie kell a fennmaradásért az ukrán nacionalizmussal szemben. Miközben a mindennapok valósága szerencsére egyáltalán nem ez. Úgy véli: a keleti határon is inkább csak idegháború folyik, az oroszok a háborús riogatással próbálnak nyomást gyakorolni a Nyugatra, hogy az fogadja el a Krím elcsatolását. Kérdésünkre, hogy mit tenne, ha kiszélesedne a 2014 óta fű alatt zajló orosz-ukrán háború, úgy válaszolt: még el sem gondolkozott rajta. A Az ukrán hadsereg 128-as munkácsi gépesített hegyivadász dandár a gyakorlaton. Sok magyar nemzetiségű katona is megfordult a keleti fronton Balkáni zsoldosok álhírek forgatagában KÉTELYEK Komoly visszhangot keltett több balkáni országban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azon kijelentése, miszerint vizsgálják azokat az értesüléseket, hogy Albániából, Koszovóból és Bosznia-Hercegovinából zsoldosok érkeztek Kelet-Ukrajnába az oroszbarát erők ellen harcolni Kijev oldalán. Több érintett állam is tiltakozott az állítás ellen. A koszovói diplomácia vasárnap közleményben utasította vissza Lavrov szavait, „valótlannak és elfogultnak” nevezve azokat. A dokumentum szerint koszovói állampolgároknak tilos külföldi háborúkban részt venni. Lavrov megnyilatkozása pedig „része az ádáz orosz propagandának”, amelynek az a célja, hogy „elterelje a figyelmet az orosz diktatúráról”. Egyúttal azzal vádolták Moszkvát, hogy Belgrád mellett kampányol és a Nyugat-Balkán destabilizálásában érdekelt. Azt is megjegyzik, Pristina szolidáris Ukrajnával. Tekintve, hogy Koszovó az Egyesült Államok egyik leghűségesebb európai támogatója, nem meglepő a nyilatkozat hevessége. Ennél visszafogottabban értékelt Bisera Tukovic, Bosznia-Hercegovina külügyminisztere. Mint mondta, hivatalosan is megkeresték Oroszország szarajevói nagykövetségét. „Ha Lavrov rendelkezik bármilyen információval bosznia-hercegovinaiak ilyen tevékenységéről, remélem, még azelőtt megosztotta azokat az ország biztonsági szolgálataival, hogy nyilvánosságra hozta a vádakat.” A boszniai belbiztonsági tárca azt közölte, hogy az ország egyetlen polgára sem harcol az ukrán erők oldalán. Ahogy az várható volt, másként reagált Milorad Dodik, a boszniai államelnökség szerb tagja. Ő azt mondta, hogy komolyan kell venni a kijelentést, mert az „a világ diplomáciájának egyik legfontosabb személyiségétől származik”, ami persze nem feltétlenül tűnik perdöntő bizonyítéknak. Lavrov zsoldosokkal kapcsolatos vádjai nem új keletűek. A „Donyecki Népköztársaság” (DNR) milíciájának hírszerző szolgálata is előállt korábban hasonló állításokkal. Sőt, február elején a szerb sajtó is foglalkozott ezzel, a Blic bulvárlap akkor egy meg nem nevezett katonai tisztségviselőre hivatkozva azt írta, „mintegy kétszáz” milicista érkezett a volt Jugoszlávia területéről, főleg Horvátországból és Koszovóból, hogy Kijev oldalán harcoljanak. Konkrét bizonyítékkal azonban nemcsak ebben az esetben nem szolgáltak, hanem az előbb említettekben sem. Igaz, nehéz, sőt, szinte lehetetlen ellenőrizni az egyes kijelentések valóságtartalmát, de tény, hogy az álhírek terjesztése általánossá vált. Az angol nyelvű Balkan Insight portál azt írta, éppen hogy szerbek vettek részt hírszerzési missziókban Kelet-Ukrajnában, csakhogy az oroszbarát erők megbízásából, s ez dokumentálható is. 2015 óta ugyanis a szerbiai bíróságok 29 személyt ítéltek el, akik részt vettek a kelet-ukrajnai konfliktusban, további 16 pedig jelenleg is tárgyalására vár. A legtöbb elítélt vádalkut kötött, ennek értelmében egyéves felfüggesztett börtönt kaptak, hármat pedig három hónapos házi őrizetre ítéltek. A vádalkuban az érintettek vállalták, hogy nem követnek el hasonló cselekményt. Aleksandar Vucic szerb elnök még 2014-ben úgy foglalt állást, hogy a szerbiai zsoldosok kelet-ukrajnai szerepvállalása árt az ország hírnevének. Lavrov múlt heti kijelentése kínos lehetett a számára. Moszkva láthatóan arra kényszerítené a szerb elnököt, hogy nyíltan foglaljon állást, kit támogat a jelenlegi válságban, Ukrajnát vagy Oroszországot. Vucic mindenesetre azt mondta, fogalma sincs róla, hogy a zsoldosokról szóló hír igaz-e. Később aztán elismerte, hogy hazája kényes helyzetbe került, amikor Putyin elismerte a szakadár köztársaságok önállóságát. RÓNAY TAMÁS Kelet-ukrajnai „népi milicisták". Legalább 45 szerb is volt soraikban