Népszava, 2022. február (149. évfolyam, 26-49. szám)
2022-02-25 / 47. szám
2022. február 25., péntek 149. évfolyam, 47. szám www.nepszava.hu nepszava@nepszava.hu Ára: 440 forintnépszabi Szociáldemokrata napilap • Alapítva: 1873-ban l Lerohanták Ukrajnát INVÁZIÓ Az orosz elnök a hatalmas katonai erővel végrehajtott agressziójával térdre kényszerítheti Kijevet, de a Kremlnek súlyos árat kell ezért fizetnie. r NÉPSZAVA Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök reggel, magyar idő szerint 4 óra előtt sugárzott tévébeszédben jelentette be, hogy „speciális hadműveletekre” adott parancsot Ukrajna ellen. Ezek célja az ország „demilitarizálása és megtisztítása a náciktól”. Putyin mindeddig azt hangoztatta, hogy Oroszországnak nincs szándékában megtámadni Ukrajnát. A támadás kezdetén Oroszország manőverező robotrepülőgépekkel és feltehetően rakétákkal támadta az ukrán parancsnoki központokat, légvédelmi radarokat és repülőtereket. Ezután több irányból is támadták Ukrajnát, orosz szárazföldi csapatok hatoltak be az országba. Északon Kijev felé nyomultak előre, este a lezárt csernobili atomerőmű környékén folytak a harcok, majd el is foglalták az erőművet, az itt dolgozókat túszul ejtették. Délen a Krím félszigetről érkező egységek foglaltak el több települést. Keleten az oroszok csapásokat mértek a nagy ipari centrumok, Harkov, Dnyipro és Zaporozsje körzetére. Az ukrán nagyvárosokban drámai állapotok dúltak, a kivezető utak bedugultak, a benzinkutaknál és az ATM-eknél sorok alakultak ki. Bár az ukrán erők elkeseredetten védekeznek, nincs sok esélyük a hatalmas túlerővel szemben. Egyes nyugati források szerint Kijev pénteken eleshet. Némi reménysugár, hogy este visszafoglalták a Kijev-közeli Hosztomel nevű repülőteret. Több orosz nagyvárosban, így Moszkvában, Szentpéterváron és Jekatyerinburgban is voltak háborúellenes tiltakozások, a rendőrség több mint 800 embert állított elő. A Lev Ponomarjov jogvédő által indított internetes békepárti petíciót négy óra alatt csaknem 230 ezren írták alá. Háborúellenes petíciót indítottak orosz újságírók, köztük nemcsak ellenzékinek számító, de állami intézményeknél, például a TASZSZ hírügynökségnél vagy az RTVi tévénél dolgozók is. Az orosz felsőház elnöke, Valentyina Matvijenko elítélte azokat, akik „pillanatnyi érdekeiktől vezérelve” felszólalnak a háború ellen, és nem gondolnak rá, hogy „valakik Oroszország szuverenitására, gáz- és kőolajlelőhelyeire törhetnek”. A NATO további csapaterősítésekről határozhat mai videókonferenciáján, várhatóan 7000 amerikai katonát küldenek Németországba. BŐVEBBEN A 2. OLDALON Harkovban lakóépületeket is bombáztak az oroszok Magyarországon az első menekülthullám KELETI HATÁR - A férjem már Magyarországon dolgozik, biztos, ami biztos nála lesz most a gyerek, én meg este megyek haza Ukrajnába. Az állásomat és a házunkat még nem hagyom ott - magyarázta az Andreaként bemutatkozó óvónő, miután kisfiával átért tegnap délután Magyarországra a beregsurányi határátkelőnél. Rajta kívül százak tettek hasonló óvintézkedéseket az orosz invázió első napján. Egy család Szlovákiába indult rokonokhoz Magyarországon át, ott próbálják kivárni, hogy elcsituljon „odahaza” a háborús helyzet. Egy férfi Münchenből hajtott Beregsurányig tegnap, hogy ott vegye fel az Ukrajnából érkező családját, és menekítse őket Németországba. Záhonyban találkoztunk katonakorú fiatalemberrel, aki nem akar csatába menni. Mint mondta, ő menekült, amint tudott, és szerinte sokan követik majd példáját, csak éppen „odaát” a többségben csak most tudatosul, hogy háború lesz. - Vagyis már van - igazította ki saját magát. Beszéltünk férfival, aki évekkel ezelőtt megjárta már a donyecki frontot, harcolt a szakadárokkal szemben, most viszont nem fog fegyvert, mert úgy érzi, már megtette azt, amit megtehetett Ukrajnáért. A háború kitörésének napján több százan menekültek Ukrajnából Magyarországra, hogy itt vagy innen továbbutazva Nyugaton várják meg a békét. Őket alighanem ezrek követik még: a Nyugat felé tartó ukrán utakon már tegnap óriási forgalom volt, egy véletlenül nyilvánosságra került magyar kormányzati adat szerint 600 ezer menekülttel is számol a kabinet. RÉSZLETEK A 4. OLDALON Családtagokra, rokonokra várnak az Ukrajnát elhagyó emberek Biden bünteti az orosz bankokat SZANKCIÓ Rendkívül kemény büntetőintézkedéseket jelentett be Joe Biden amerikai elnök, amelyek súlyosan érintik az orosz bankokat. Befagyasztják az Egyesült Államokban az orosz vagyont, kizárják a pénzintézeteket az orosz piacról. Hozzátette, megállapodott a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G7-ek vezetőivel, hogy közösen korlátozzák Oroszország dollárban, euróban, fontban és jenben való üzleti tevékenységét. Biden utalt arra, hogy Oroszország Ukrajna elleni támadása nagyrészt a Washington által megjósolt módon zajlott, alaptalan állításokra és provokációkra épült. Emlékeztetett, hogy Putyin elutasította a Nyugat által felajánlott összes párbeszédkísérletet, amellyel elkerülhető lett volna a háború. Biden rámutatott, a támadás a nemzetközi jog „égbekiáltó megsértése”. Kifejtette, a szankciókkal maximalizálni kívánják az Oroszországra gyakorolt hatást. NÉPSZAVA Az Ukrajna elleni támadás a nemzetközi jog megsértése Gáz van, zuhan a forint, a tőzsde ZAVAR Pánikreakciót váltott ki a befektetők körében az orosz-ukrán háború. Az euró egyetlen nap alatt 12 forinttal drágulva már 371 forint fölé került. A tőzsdék bezuhantak, az orosz és az ukrán piacon is érdekeltségekkel rendelkező OTP Bank papírjai csaknem 15 százalékkal estek, de a többi vezető részvény sem úszta meg. A nemzetközi árutőzsdéken az áremelkedés volt a meghatározó: a gáz ára 50 százalékkal emelkedett, az Brent típusú olaj hordója 100 dollár fölé drágult. Lapunk információi szerint tegnap folyamatosan kaptuk az orosz gázt dél felől, és a Ukrajnából is a szokott mennyiségben érkezett áram. A hazai orosz érdekeltségű cégek, illetve az orosz finanszírozással készülő beruházások (Paks 2, vasút) az Oroszországot büntető uniós szankciók miatt nem várt nehézségek elé néznek. CIKKÜNK A 6. OLDALON A háború komoly csapást mér a magyar gazdaságra is