Népszava, 2022. március (149. évfolyam, 50-75. szám)
2022-03-02 / 51. szám
HÁBORÚ UKRAJNA ELLEN NÉPSZAVA 2022. március 2., szerda5 Ezrek üzentek a „kémbanknak” TILTAKOZÁS Pár ezren tüntettek a Nemzetközi Beruházási Bank és Vlagyimir Putyin ellen a kétes hírű pénzintézet fővárosi épülete előtt. BATKA ZOLTÁN, DOBOS JUDIT Orbán Viktor igenis felelős azért, ami most Ukrajnában zajlik, hiszen mindig is kiszolgálta Putyint, akkor például, amikor blokkolta Ukrajna NATO-csatlakozását, vagy amikor beengedte hazánkba a kémbankot - erről is beszélt Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje a Nemzetközi Beruházási Bank elé hirdetett fővárosi demonstráción tegnap este. Néhány ezren hallgatták beszédét. A tömeg többször is skandálta: „Ruszkik, haza!” Márki-Zay beszélt arról is, hogy az ellenzék változatlanul követeli, hogy Szijjártó Péter adja vissza moszkvai kitüntetését, a magyar közszolgálati televízió pedig hagyja abba az orosz propagandát. Az ellenzéki kormányfőjelölt szerint Orbán Viktorra nem lehet rábízni Magyarország jövőjét, hisz most is csak az uniós és a NATO-tagságunk véd az ellenséges támadástól. Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa arról beszélt: most látszik, mennyire fontos lenne, hogy Magyarország független legyen az orosz energiától. Felszólalt egy ukrán menekült, Marija is, aki kisgyerekével és szüleivel hagyta FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Sebián-Petrovszki László úgy vélte, Orbán Viktornak a mostani világpolitikai helyzetben nincs mozgástere, de a DK-s képviselő tart attól, hogy ha lezárul a háború, a magyar kormányfő újra megpróbál közeledni az oroszokhoz. - Ne felejtsük el, hogy fegyvert továbbra sem lehet Magyarországon keresztül Ukrajnába szállítani, ráadásul a miniszterelnök többször úgy fogalmazott, ott a hazáját. - Amíg a ti gyerekeitek békésen várják a tavaszt, az enyémek megtanultak Molotov-koktélt készíteni. Február 24-én hajnalban egy perc alatt megváltozott a világunk, de a tiétek is megváltozhat ennyi idő alatt, mert ez a „fickó” egy atomgombon ül - utalt Putyinra, és megjegyezte: Ha Oroszország abbahagyja a harcot, nem lesz többé háború, ám ha Ukrajna abbahagyja a harcot, nem lesz többé Ukrajna. A tüntetők indulatai az oroszok és a „kémbankként” elhíresült Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) ellen érthető az utóbbi években történtek alapján: az intézmény Budapestre költözése a legjobb példa arra, hogy a fideszes elit figyelmen kívül hagyta nyugati szövetségeseinek Oroszországgal kapcsolatos biztonsági figyelmeztetéseit. Az EU- és NATO-partnerek ismételt figyelmeztetései arról szóltak, hogy Moszkva valójában birodalmi terjeszkedésre készül, és Putyinnak hírszerzésihálózat-építési céljai lehetnek az IIB-vel. Az Oroszországot barátként kezelő Orbán-kabinet annak ellenére vörös szőnyeget terített a bank elé, hogy annak felépítése és előélete sem hagyott kétséget valódi szerepe felől, hogy a szankcióknak is vannak korlátai. Nagyon kíváncsi lennék, hogy pontosan mire gondolt - fogalmazott az ellenzéki politikus. Sebián-Petrovszki azt is elárulta, az ellenzékhez jutottak el olyan információk a keddi bizottsági ülés előtt, hogy a kormánypárti résztvevők megszavazzák a javaslatukat. Ehhez képest - mondta a DK pártigazgatója - egyetlen fideszes sem szólt egy szót sem, végighallgatták az érveket, majd leszavazták a javaslatot. Z. Á. Hallgattak, majd nemet nyomtak Az 1970-ben alapított bankot eredetileg a szocialista blokk közös pénzintézetének szánták, ám a Szovjetunió összeomlása után elhanyagolható szereplője lett a térségnek, és 2000-ben Magyarország is kiszállt belőle. A helyzet 2012-ben változott meg, amikor az orosz elnök a Nyugattal való kapcsolatépítés jegyében újra aktiválta a pénzintézetet. Ugyanakkor kezdettől komoly aggodalmak merültek fel, nemcsak a Kreml nyilvánvaló befolyása, hanem a bank élére kinevezett Nyikolaj Koszov személye miatt is. Koszov ugyanis Putyin egyik bizalmasa, és tradicionális orosz kémcsaládból származik, erős magyar kötődésekkel. A bankhoz Magyarország a keleti nyitás jegyében - Szlovákia, Csehország és Románia mellett - 2015- ben csatlakozott újra. A „bomba” 2019-ben robbant, amikor kiderült, hogy a bank Budapestre helyezné a székhelyét, miután Andrej Kiska szlovák elnök éppen a szakszolgálatok aggályaira hivatkozva 2018-ban visszavonta előzetes jóváhagyását az IIB Pozsonyba településéhez. A magyar kormány olyannyira nem A fideszes képviselők az ellenzék tiltakozása ellenére elfogadták, hogy az IIB vezetői és vendégei a diplomáciai mentesség szabályai szerint mozoghassanak az országban és így az EU- ban is. aggódott, hogy szerződésében vállalta: „megfelelő” irodaépületet biztosít a pénzintézetnek, ami ez esetben Budapest egyik legdrágább, legpatinásabb épülete, az Ybl Miklós által tervezett Lánchíd Palota lett. A fideszes képviselők az ellenzék tiltakozása ellenére elfogadták, hogy az IIB teljes mentességet kapjon a magyar hatóságok felügyelete alól, vezetői és vendégei pedig a diplomáciai mentesség szabályai szerint mozoghassanak az országban és így az EU-ban is. A külföldi titkosszolgálatok ekkor már erősen nyomták a piros gombot, hogy a sok száz uniós céggel kapcsolatba kerülő, a 110 fős stábját az EU területén szabadon mozgató pénzintézet gyakorlatilag az orosz hírszerzés egy kincsesbányája lehet. 2020-ra a magyar állam Oroszország után a második legnagyobb tulajdonosa lett az IIB-nek. A részesedés azóta tovább nőhetett, miután a napokban az orosz invázió nyomán Románia, Csehország és Szlovákia sürgősen kiszállt az IIB-ből. Maga a bank ismételten és sokszor tagadta a vádat, hogy „kémbank” lenne. A „Putyin, tűnj a francba!" - skandálta a tömeg, és többen táblán is megfogalmazták ugyanezt az üzenetet FOTÓ: HUSZÁR DÁVID Rahimkulovékat is utolérheti a háború OROSZ VÁLLALKOZÓK Noha nem érintik az orosz invázió miatt bevezetett gazdasági szankciók a Magyarországon megannyi óriásberuházásban érintett, több száz milliárdos vagyont felhalmozó Rahimkulov családot, akadnak olyan érdekeltségeik, projektjeik, amelyek miatt közvetve komoly veszteségeket okozhat nekik a háború. Ahogy arról a Népszava korábban írt, Ruszlan Rahimkulov és testvérére, Timur orosz származásúak. Apjuk, a Vlagyimir Putyin elnökhöz közel állónak tartott orosz üzletember, Megdet Rahimkulov a Gazprom menedzsereként érkezett Magyarországra, majd milliárdos vagyont és cégbirodalmat halmozott fel, amelyet azután fiaira bízott, mielőtt visszaköltözött Moszkvába. A testvérpár itt járt egyetemre és megkapták a magyar állampolgárságot is. Rahimkulov két fia a Mészáros és a Csányi famíliát is maguk mögé utasítva vezeti a legértékesebb hazai családi cégek listáját. Rahimkulovék együttes vagyonát 360-500 milliárdra becsülik, amelynek jelentős részét az önmagukban is vagyont érő OTP- és a Mol-részvények teszik ki. Mivel nincs bankjuk, sem repülőgépgyáruk és egyéb uniós tiltólistás tevékenységet végző cégük, az pedig aligha képzelhető el, hogy az Orbán-kormány bármiféle külön szankcióval sújtsa a Magyarországon működő orosz üzletembereket, cégeket, bankokat, Rahimkulovéknak nincs mitől tartaniuk. A sokféle üzletben érdekelt Rahimkulovok közül Ruszlan Rahimkulov tevékenysége a látványosabb. Korábbi cikksorozatunkban részletesen bemutattuk hazai érdekeltségeit, köztük az egyedüliként kiemelt státuszt kapott angyalföldi rozsdaövezeti - az egykori Láng Gépgyár beépítését célzó - beruházást, az ingatlanüzleteket, a napelemparkos projekteket és az ukrán határhoz közeli fényeslitkei átrakodóállomást. A szomszédban zajló háború ez utóbbit érintheti érzékenyen. Ruszlan Rahimkulov érdekeltsége ugyanis az ukrán-magyar határtól 20 kilométerre épít hatalmas intermodális vasúti terminált. Cége, a Greennovatív Energetikai Fejlesztő Kft. 2019-ben szerzett 50 százalékos tulajdonrészt az Európa és Kína közötti új selyemút egyik fontos hídfőállásaként megvalósuló fényeslitkei vasúti logisztikai központot építő East-West Intermodális Logisztikai Szolgáltató Zrt.-ben. A 85 hektáron megvalósuló beruházáshoz csaknem 3 milliárd forint állami munkahelyteremtő támogatást kaptak. Az eltérő nyomtávú orosz-ukrajnai vasúti tehervagonok átrakodását is lehetővé tévő terminálon 15 ezer négyzetméternyi raktár, 10 kilométer hosszú vasúti pálya épül mintegy 30 milliárdból. A logisztikai központ április végén kezdte volna meg üzemszerű működését. De lehet, hogy nem érdemes annyira sietni. A kapacitását és területét figyelembe véve is a hatalmas létesítmény üzemeltetését ugyanis ellehetetlenítheti az Ukrajna felől érkező teherfogalom csökkenése. Az oroszországi áruszállítást tiltó uniós szankciók nagy érvágást jelentenének a teherforgalom növekedésére, az új selyemút felfutására számító Rahimkulovnak. „Hétfőn egyetlen tehervonat se érkezett Ukrajna felől Záhonyba, de ez még nem jelenti azt, hogy megszűnt volna a két ország közötti vasúti teherszállítás. Eddig átlag napi 2-4 szerelvény érkezett, és úgy tudjuk, legalább 500 kocsi, körülbelül 10 vonatnyi áru tart Magyarország felé. Ukrajna irányába azonban áruforgalmi korlátozás van érvényben, de ez nem az uniós szankciókkal van összefüggésben, hanem azzal, hogy nem biztosított az elindított vagonok célba érése” - magyarázta Zlati Róbert, a Vasutasok Szakszervezetének alelnöke. Információi szerint az ukrajnai vasútvonalak egyelőre nem szenvedtek súlyos sérüléseket, de az Oroszországba vezető pályát Ukrajna felrobbantotta, így a keletről jövő konténerforgalom megszűnhet, így most főként szén és érc érkezik Ukrajnából. Zlati a háborútól függetlenül is kétkedik a fényeslitkei terminál által várt forgalomnövekedésben. A cég 1 millió 20 lábas konténert fogadna évente, ami a jelenlegin felül napi több mint 2000 konténert és 10 vonatot jelentene, miközben a jelenlegi technológia maximuma napi 6 vonat. SZALAI ANNA Ha elhúzódik a konfliktus, akkor az ukrán határ közelében állami támogatással épülő fényeslitkei átrakodóállomás jövője is kétségessé válik