Népszava, 2022. március (149. évfolyam, 50-75. szám)

2022-03-02 / 51. szám

HÁBORÚ UKRAJNA ELLEN NÉPSZAVA 2022. március 2., szerda5 Ezrek üzentek a „kémbanknak” TILTAKOZÁS Pár ezren tüntettek a Nemzetközi Beruházási Bank és Vlagyimir Putyin ellen a kétes hírű pénzintézet fővárosi épülete előtt. BATKA ZOLTÁN, DOBOS JUDIT Orbán Viktor igenis felelős azért, ami most Ukrajnában zajlik, hiszen mindig is kiszolgálta Putyint, akkor például, amikor blokkolta Ukrajna NATO-csatlakozását, vagy amikor beengedte hazánkba a kémbankot - erről is beszélt Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje a Nemzetközi Beruházási Bank elé hirdetett fővárosi demonstráción tegnap este. Néhány ezren hallgat­ták beszédét. A tömeg többször is skandálta: „Ruszkik, haza!” Márki-Zay beszélt arról is, hogy az ellenzék változatlanul követe­li, hogy Szijjártó Péter adja vissza moszkvai kitüntetését, a magyar közszolgálati televízió pedig hagyja abba az orosz propagandát. Az ellen­zéki kormányfőjelölt szerint Orbán Viktorra nem lehet rábízni Magyar­­ország jövőjét, hisz most is csak az uniós és a NATO-tagságunk véd az ellenséges támadástól. Tordai Ben­ce, a Párbeszéd politikusa arról be­szélt: most látszik, mennyire fontos lenne, hogy Magyarország független legyen az orosz energiától. Felszó­lalt egy ukrán menekült, Marija is, aki kisgyerekével és szüleivel hagyta FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Sebián-Petrovszki László úgy vélte, Orbán Viktornak a mostani világ­­politikai helyzetben nincs mozgás­tere, de a DK-s képviselő tart attól, hogy ha lezárul a háború, a magyar kormányfő újra megpróbál köze­ledni az oroszokhoz. - Ne felejtsük el, hogy fegyvert továbbra sem lehet Magyarországon keresztül Ukraj­nába szállítani, ráadásul a minisz­terelnök többször úgy fogalmazott, ott a hazáját. - Amíg a ti gyerekeitek békésen várják a tavaszt, az enyé­mek megtanultak Molotov-koktélt készíteni. Február 24-én hajnalban egy perc alatt megváltozott a vilá­gunk, de a tiétek is megváltozhat ennyi idő alatt, mert ez a „fickó” egy atomgombon ül - utalt Putyinra, és megjegyezte:­­ Ha Oroszország ab­bahagyja a harcot, nem lesz többé háború, ám ha Ukrajna abbahagyja a harcot, nem lesz többé Ukrajna. A tüntetők indulatai az oroszok és a „kémbankként” elhíresült Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) ellen érthető az utóbbi években tör­téntek alapján: az intézmény Bu­dapestre költözése a legjobb példa arra, hogy a fideszes elit figyelmen kívül hagyta nyugati szövetségesei­nek Oroszországgal kapcsolatos biztonsági figyelmeztetéseit. Az EU- és NATO-partnerek ismételt figyelmeztetései arról szóltak, hogy Moszkva valójában birodalmi ter­jeszkedésre készül, és Putyinnak hírszerzésihálózat-építési céljai le­hetnek az IIB-vel. Az Oroszországot barátként kezelő Orbán-kabinet an­nak ellenére vörös szőnyeget terí­tett a bank elé, hogy annak felépíté­se és előélete sem hagyott kétséget valódi szerepe felől, hogy a szankcióknak is vannak korlátai. Nagyon kíváncsi lennék, hogy pontosan mire gondolt - fo­galmazott az ellenzéki politikus. Se­­bián-Petrovszki azt is elárulta, az ellenzékhez jutottak el olyan infor­mációk a keddi bizottsági ülés előtt, hogy a kormánypárti résztvevők megszavazzák a javaslatukat. Ehhez képest - mondta a DK pártigazgató­ja - egyetlen fideszes sem szólt egy szót sem, végighallgatták az érveket, majd leszavazták a javaslatot. Z. Á. Hallgattak, majd nemet nyomtak Az 1970-ben alapított bankot eredetileg a szocialista blokk kö­zös pénzintézetének szánták, ám a Szovjetunió összeomlása után elha­nyagolható szereplője lett a térség­nek, és 2000-ben Magyarország is kiszállt belőle. A helyzet 2012-ben változott meg, amikor az orosz el­nök a Nyugattal való kapcsolatépí­tés jegyében újra aktiválta a pénz­intézetet. Ugyanakkor kezdettől komoly aggodalmak merültek fel, nemcsak a Kreml nyilvánvaló befo­lyása, hanem a bank élére kineve­zett Nyikolaj Koszov személye mi­att is. Koszov ugyanis Putyin egyik bizalmasa, és tradicionális orosz kémcsaládból származik, erős ma­gyar kötődésekkel. A bankhoz Magyarország a keleti nyitás jegyében - Szlovákia, Cseh­ország és Románia mellett - 2015- ben csatlakozott újra. A „bomba” 2019-ben robbant, amikor kiderült, hogy a bank Budapestre helyezné a székhelyét, miután Andrej Kiska szlovák elnök éppen a szakszolgála­tok aggályaira hivatkozva 2018-ban visszavonta előzetes jóváhagyását az IIB Pozsonyba településéhez. A magyar kormány olyannyira nem A fideszes képviselők az ellenzék tiltakozása ellenére elfogadták, hogy az IIB vezetői és vendégei a diplomáciai mentesség szabályai szerint mo­zoghassanak az országban és így az EU- ban is. aggódott, hogy szerződésében vál­lalta: „megfelelő” irodaépületet biztosít a pénzintézetnek, ami ez esetben Budapest egyik legdrágább, legpatinásabb épülete, az Ybl Mik­lós által tervezett Lánchíd Palota lett. A fideszes képviselők az ellen­zék tiltakozása ellenére elfogadták, hogy az IIB teljes mentességet kap­jon a magyar hatóságok felügyele­te alól, vezetői és vendégei pedig a diplomáciai mentesség szabályai szerint mozoghassanak az ország­ban és így az EU-ban is. A külföldi titkosszolgálatok ekkor már erősen nyomták a piros gombot, hogy a sok száz uniós céggel kapcsolatba kerü­lő, a 110 fős stábját az EU területén szabadon mozgató pénzintézet gya­korlatilag az orosz hírszerzés egy kincsesbányája lehet. 2020-ra a magyar állam Orosz­ország után a második legnagyobb tulajdonosa lett az IIB-nek. A ré­szesedés azóta tovább nőhetett, miután a napokban az orosz invá­zió nyomán Románia, Csehország és Szlovákia sürgősen kiszállt az IIB-ből. Maga a bank ismételten és sokszor tagadta a vádat, hogy „kém­bank” lenne. A „Putyin, tűnj a francba!" - skandálta a tömeg, és töb­ben táblán is megfogalmaz­ták ugyanezt az üzenetet FOTÓ: HUSZÁR DÁVID Rahimkulovékat is utolérheti a háború OROSZ VÁLLALKOZÓK Noha nem érintik az orosz invázió miatt bevezetett gazdasági szankciók a Magyarországon megannyi óriás­beruházásban érintett, több száz milliárdos vagyont felhalmozó Ra­­himkulov családot, akadnak olyan érdekeltségeik, projektjeik, ame­lyek miatt közvetve komoly veszte­ségeket okozhat nekik a háború. Ahogy arról a Népszava koráb­ban írt, Ruszlan Rahimkulov és testvérére, Timur orosz származá­súak. Apjuk, a Vlagyimir Putyin el­nökhöz közel állónak tartott orosz üzletember, Megdet Rahimkulov a Gazprom menedzsereként érkezett Magyar­­országra, majd milliárdos vagyont és cégbirodalmat halmozott fel, amelyet azután fiaira bízott, mi­előtt visszaköltözött Moszkvába. A testvérpár itt járt egyetemre és megkapták a magyar állampol­gárságot is. Rahimkulov két fia a Mészáros és a Csányi famíliát is maguk mögé utasítva vezeti a leg­értékesebb hazai családi cégek listáját. Rahimkulovék együttes vagyonát 360-500 milliárdra be­csülik, amelynek jelentős részét az önmagukban is vagyont érő OTP- és a Mol-részvények teszik ki. Mi­vel nincs bankjuk, sem repülőgép­­gyáruk és egyéb uniós tiltólistás tevékenységet végző cégük, az pe­dig aligha képzelhető el, hogy az Orbán-kormány bármiféle külön szankcióval sújtsa a Magyarorszá­gon működő orosz üzletembereket, cégeket, bankokat, Rahimkulovék­­nak nincs mitől tartaniuk. A sokféle üzletben érdekelt Ra­­himkulovok közül Ruszlan Rahim­kulov tevékenysége a látványosabb. Korábbi cikksorozatunkban részle­tesen bemutattuk hazai érdekeltsé­geit, köztük az egyedüliként kiemelt státuszt kapott angyalföldi rozsda­övezeti - az egykori Láng Gépgyár beépítését célzó - beruházást, az ingatlanüzleteket, a napelemparkos projekteket és az ukrán határhoz közeli fényeslitkei átrakodóállo­­mást. A szomszédban zajló háború ez utóbbit érintheti érzékenyen. Ruszlan Rahimkulov érdekelt­sége ugyanis az ukrán-magyar határtól 20 kilométerre épít hatal­mas intermodális vasúti terminált. Cége, a Greennovatív Energetikai Fejlesztő Kft. 2019-ben szerzett 50 százalékos tulajdonrészt az Európa és Kína közötti új selyemút egyik fontos hídfőállásaként megvalósuló fényeslitkei vasúti logisztikai köz­pontot építő East-West Intermodá­­lis Logisztikai Szolgáltató Zrt.-ben. A 85 hektáron megvalósuló beru­házáshoz csaknem 3 milliárd forint állami munkahelyteremtő támo­gatást kaptak. Az eltérő nyomtávú orosz-ukrajnai vasúti tehervagonok átrakodását is lehetővé tévő ter­minálon 15 ezer négyzetméternyi raktár, 10 kilométer hosszú vasúti pálya épül mintegy 30 milliárdból. A logisztikai központ április végén kezdte volna meg üzemszerű műkö­dését. De lehet, hogy nem érdemes annyira sietni. A kapacitását és te­rületét figyelembe véve is a hatalmas létesítmény üzemeltetését ugyanis ellehetetlenítheti az Ukrajna felől érkező teherfogalom csökkenése. Az oroszországi áruszállítást tiltó uniós szankciók nagy érvágást jelentené­nek a teherforgalom növekedésére, az új selyemút felfutására számító Rahimkulovnak. „Hétfőn egyetlen tehervonat se érkezett Ukrajna felől Záhonyba, de ez még nem jelenti azt, hogy meg­szűnt volna a két ország közötti vas­úti teherszállítás. Eddig átlag napi 2-4 szerelvény érkezett, és úgy tud­juk, legalább 500 kocsi, körülbelül 10 vonatnyi áru tart Magyarország felé. Ukrajna irányába azonban áru­forgalmi korlátozás van érvényben, de ez nem az uniós szankciókkal van összefüggésben, hanem azzal, hogy nem biztosított az elindított vago­nok célba érése” - magyarázta Zlati Róbert, a Vasutasok Szakszerveze­tének alelnöke. Információi szerint az ukrajnai vasútvonalak egyelőre nem szenvedtek súlyos sérüléseket, de az Oroszországba vezető pályát Ukrajna felrobbantotta, így a ke­letről jövő konténerforgalom meg­szűnhet, így most főként szén és érc érkezik Ukrajnából. Zlati a há­borútól függetlenül is kétkedik a fényeslitkei terminál által várt for­galomnövekedésben. A cég 1 millió 20 lábas konténert fogadna évente, ami a jelenlegin felül napi több mint 2000 konténert és 10 vonatot je­lentene, miközben a jelenlegi tech­nológia maximuma napi 6 vonat. SZALAI ANNA Ha elhúzódik a konfliktus, akkor az ukrán határ közelében állami támo­gatással épülő fényeslitkei átrakodó­­állomás jövője is kétségessé válik

Next