Népszava, 2022. április (149. évfolyam, 76-99. szám)

2022-04-20 / 90. szám

NÉPSZAVA Szociáldemokrata napilap • Alapítva: 1873-ban 2022. április 20., szerda 149. évfolyam, 90. szám www.nepszava.hu nepszava@nepszava.hu Ára: 480 forint Nagy offenzíva keleten KREML Megkezdődött Donbász orosz ostroma, Mariupol utolsó ukrán védői is össztűz alá kerültek. Moszkva ígéri, nem fog atomfegyvert bevetni. GÁL MÁRIA Elindult a hetek óta készülő ke­let-ukrajnai nagy orosz offenzíva, amit többek között a Kijev környéki kudarcos támadás feledtetésére is használna az orosz háborús propa­gandagépezet. A megszállók gond­jait jelzi, hogy erre csak kedden került sor. Az ukrán vezérkar ugyan már hétfőn közölte, hogy Oroszor­szág megindította Donbász nem szakadár területei elleni ostromát, fokozta a támadásokat Donyeck és Harkiv régióban, Moszkva azonban csak kedden jelentette be hivata­losan az ukrajnai „különleges had­művelet” új szakaszát, a nagy offen­zíva megindítását. Sajtóértesülések szerint mintegy 60 ezer orosz kato­nát vontak össze a siker érdekében. Ezzel egy időben a hetek óta ost­romlott és rommá lőtt Mariupolban is újult erővel indult az orosz offen­zíva az Azorosztai vasművek terü­letére visszaszorult ukrán védők ellen. Az oroszok ultimátumot ad­tak a városnak, amit az ukrán védők továbbra is elutasítottak. Az eddigi harcokban különösebb sikert fel­mutatni nem tudó Putyin-hű cse­csen vezér, Ramzan Kadirov kedden azt bizonygatta, hogy a nap folya­mán végképp megtörik az ukrán el­lenállást, és Mariupol teljes terüle­tét felügyeletük alá vonják az orosz csapatok, de ez lapzártánkig nem történt meg. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter eközben azzal nyugtatta a világot, hogy „a háború jelenlegi szakaszában” nem terve­zik a nukleáris arzenál bevetését, Moszkva csak hagyományos fegyve­reket fog használni Ukrajnában. FOLYTATÁS A 8. OLDALON Irpiny külső részén egy halomban a megsemmi­sült gépkocsik OLDALAS MŰSORMAGAZIN A MAI SZÁMBAN AJÁNLÓ A teszt nem sikerült, lesz kompetenciamérés Idén szervezik meg először digi­tális formában az országos isko­lai kompetenciaméréseket, annak ellenére, hogy az elmúlt hetekben tartott „tesztüzem" mindig kudar­cot vallott: háromszor is megkísé­reltek próbaméréseket elvégez­ni az iskolákban, de az informati­kai rendszer újra és újra megadta magát, az illetékesek szerint most nem lesz gond.. 2. oldal Közös ellenzéki és értelmiségi felelősség Az értelmiség eltűrte, hogy sa­ját értékrendjével szemben kell­jen felvonulnia, az ellenzék nem hangsúlyozta eléggé, hogy Orbán Viktor háborús veszélybe sodorta az országot, többek között ezért nyert nagy fölénnyel a kormány­párt a választáson, erről is beszélt Gábor György filozófus, habitált egyetemi tanár a lapunknak adott interjúban. 5. oldal Végéhez közeledik a szigorú járványzárlat BÖRTÖN A Magyar Helsinki Bi­zottság értesülései szerint május elsejétől feloldhatják a látogatási tilalmat a hazai börtönökben, de a hírt lapzártánkig a Büntetés-vég­rehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) nem erősítette meg. Ha mégis így lesz, akkor egy kivétele­sen szigorú, 25 hónapos - mindös­­­sze négy hónapra megszakított - el­zártság érhet véget az intézetekben, ami alatt nemcsak látogatót nem fogadhattak a fogvatartottak, ha­nem a nekik járó eltávozásokra sem mehettek ki. Hasonló teljes zárlat­ra csak a Rákosi-rendszerben volt példa, de akkor is csak a politikai foglyok esetében - hangzott el egy tegnapi online rendezvényen, ahol az elzártak és családtagjaik kapcso­lattartási nehézségeire mutattak rá a jogvédő szervezet és a Fogvatar­­tottakat és Családjukat Képviselő Csoport (FECSKE) munkatársai. FOLYTATÁS A 3. OLDALON Majdnem két évig a rokonaiktól is elzárták az elítélteket Kásler mehet, Pintér maradhat BÁRSONYSZÉK Szinte biztosra vehető, hogy a kormányfő a kulcs­tárcák - a belügy, a pénzügy, a kan­cellária - vezetőivel már megálla­podott, így Pintér Sándor elvállal újabb négy év miniszterséget, ahogy Gulyás Gergely és Varga Mihály is maradhat, igaz, utóbbi „soványabb” tárcával - derül ki a kormányala­kításról lapunkhoz eljutott infor­mációkból. Úgy tudjuk, hogy a volt MNB-alelnök Nagy Márton és Lá­zár János számára új minisztérium formálódik, utóbbiról amúgy maga a kormányfő mondta nemrég: nem zárja ki a visszatérését. Ezt informá­cióink szerint most szinte biztosra lehet venni, ahogy azt is, hogy Kás­ler Miklós távozik. Lapunknak töb­ben is úgy vélekedtek, hogy tárcája, az Emmi nem marad egyben. RÉSZLETEK A 3. OLDALON Egyre biztosabbnak tűnik Lázár János visszatérése a kormányba Ezermilliárdos rezsiszámlát „kaphat” a költségvetés VESZTESÉG Az idei és a tava­lyi év márciusa között a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozá­si Hivatal (MEKH) által nyomon követett 29, illetve 26 európai fővá­rosban átlag 37 százalékkal nőtt az áram és 79 százalékkal a gáz lakos­sági ára - számítottuk ki a hatóság által nemrég frissített adatbázis alapján. Ezek az értékek még mindig messze alacsonyabbak a kormány­fő által vélt, több száz százalékos nyugat-európai drágulási ütemnél. Magyarország a gázárat tekintve az első a fővárosok versenyében, míg az áramárunk a második helyre elég. Mindezek - a kormánypro­paganda érthetetlen túlzásai el­lenére - akár büszkeségre is okot adhatnának, kedvező helyezésünk valójában nem közgazdasági, csu­pán kommunikációs „újítás”. A lakossági energiát szolgáltató-ter­melő állami cégeknél a mestersé­gesen alacsonyan tartott ár miatt keletkező pénzügyi veszteségért előbb-utóbb a központi költségve­tésnek kell jótállnia. Ez pedig idén mértéktartó elemzések szerint is legkevesebb 1000, de akár 2000 milliárd forintunkba is kerülhet. FOLYTATÁS A 6. OLDALON A fővárosok versenyében Budapest jól áll. De milyen áron! Pegasustól a jogállamiságig: vizsgálat indul, intés készül BRÜSSZEL Egyes tagállamokban sokkal rosszabb a helyzet, mint ahogy azt az Európai Bizottság ér­tékeli - ezt állítja az az európai par­lamenti (EP) állásfoglalás-tervezet, amelyről ma szavaznak az EP ál­lampolgári jogi szakbizottságában. A lapunk által megismert szö­veg szerint Magyarországon és Lengyelországban tudatosan sze­gik meg az uniós jogállamisági normákat. Magyarország főszerepbe ke­rülhet egy másik EP-eljárásban is: megalakult az Európai Parla­mentben kedden a Pegasus-bi­­zottság. A testület elnöke azt ígéri, egy év alatt végére járnak a lehall­gatási ügynek, amelyben Ma­gyarország is érintett, hiszen az Orbán-kormány is bevethette a kémszoftvert. ÍRÁSAINK A 2. OLDALON Megalakult az EP-ben a Pegasus­­ügyet vizsgáló bizottság kedden

Next