Népszava, 2022. április (149. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-08 / 82. szám
BELFÖLD Továbbra sem vonzó a pedagógusképzés FELSŐOKTATÁS Összesen 11978-an jelentkeztek idén pedagógusképzésre, ami mintegy ezerrel kevesebb felvételizőt jelent ezen a területen a tavalyihoz képest - derült ki a felvi.hu friss adataiból. A jelentkezők között azoknak a száma is csökkent, akik úgy döntöttek, hogy első helyen jelölnek meg valamilyen pedagógiai felsőoktatási szakot: ők most 8678- an vannak, míg 2021-ben 9791-en voltak. Ez 11,4 százalékos csökkenés a tavalyi adatokhoz képest. A pedagógusképzésbe jelentkezők száma az elmúlt három évben esett vissza jelentősen. 2020-ban 11,1 ezren jelentkeztek erre a képzési területre, ami 36 százalékos visszaesést jelentett a 2019-es 17,4 ezerhez képest. Ez azért jelent problémát, mert egyre kevesebb a pályakezdő pedagógus, a 2020/2021-es tanévben számuk alig haladta meg a kétezer főt. Az egyetemre felvettek mintegy fele jut el a diplomáig, de nem mindegyikük helyezkedik el pedagógusként, és azok közül is többen viszonylag gyorsan - egy-két éven belül - elhagyják a pályát, akik a végzettségüknek megfelelő munkakörben helyezkednek el. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás lesújtónak nevezte az idei jelentkezési adatokat; szerinte ha a pedagógusképzésbe jelentkezők közül mindenkit felvennének, és mindenki szerezne diplomát, az sem lenne elég a kieső tanárok pótlására. A PSZ számításai szerint öt év múlva nyolcezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt, akiket két-háromezer pályakezdő tanár nem tud pótolni. Totyik Tamás úgy látja, a fiatalok „beárazták” a pedagóguspályát, a mostani bérviszonyok mellett ez a hivatás nem vonzó. Amíg egy pályakezdő tanár alapilletménye nettó 150-160 ezer forint körül mozog, addig nem várható javulás. A szakszervezetek ezért is szeretnék, hogy a kormány ne halogassa tovább a bérek rendezését. Öt év múlva 8 ezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt, akiket 2-3 ezer pályakezdő tanár nem tud pótolni. A PSZ alelnöke szerint a kormány erőfeszítése a pedagógusképzés megújítására ugyancsak kudarcot vallott. Megírtuk: egy tavalyi rendeletmódosítás egyebek mellett hatról öt évre rövidítette a középiskolai tanárok képzési idejét. De nemcsak a pedagógusképzésbe, hanem általában az egyetemre jelentkezők száma is csökkent idén: 99,2 ezren nyújtottak be érvényes jelentkezést, míg tavaly 101,9 ezren. A legnépszerűbb képzési területek a gazdaságtudományok (28,6 ezer jelentkező), a bölcsészettudomány (17,4 ezer jelentkező) és a műszaki képzés (14,1 ezer jelentkező). A ponthatárokat és a felvételi eredményeket várhatóan július 21-én hirdetik majd ki. JUHÁSZ DÁNIEL Totyik Tamás: A fiatalok „beárazták" a pályát, a mostani bérviszonyoknál ez a hivatás nem vonzó NÉPSZAVA 2022. április 8., péntek5 Zöldhullám NER-beruházásoknak IDŐZÍTÉS A választás előtti utolsó munkanapon adták meg az építési engedélyt a Mathias Corvinus Collegium új, Gellért-hegyi épületének. // r r SZALAI ANNA Az április 1-jén hozott, majd kedden nyilvánossá tett határozatával megadta az engedélyt a Mathias Corvinus Collegiumnak (MCC) az új épületegyüttes és a szükséges támfalak építésére, a tereprendezésre Kosztyu Anikó a - NER-beruházások elé akadályt ritkán gördítő - fővárosi kormányhivatal kiemelt építési ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője. Vagyis épülhet az új brutális méretű fideszes tehetséggondozási központ a Gellért-hegy oldalában. Az alig titkoltan kormánypárti káderkeltetőnek szánt MCC-t - amely az általános iskolától egészen az egyetemig szervez kiegészítő képzéseket Kárpát-medencei diákoknak - Tombor Balázs és Tombor András hozta létre. Utóbbi Orbán Viktor tanácsadójaként, illetve Habony Árpád hitelezőjeként vált ismertté, de van közös médiacége Mészáros Lőrinccel is. Az MCC-t működtető Tihanyi Alapítvány 2020-ban vált közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá, amikor Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes javaslatára az akkor is fideszes többségű Országgyűlés mintegy 500 milliárd forint értékű vagyonhoz juttatta. A Mól- és Richter-részvények mellett két Gellért-hegyi, Somlói úti ingatlant is kaptak. Az egyiket évek óta használták, az új irodaépületük ezt megelőzően a Balassi Intézeté volt. Korábban a Munkásőrségnek és tisztképzőjének adott otthont. Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója jelezte, hogy „a jelenlegi épületegyütteshez köthető történelmi múlt és a terek kialakítása nem felel meg az MCC programjainak és céljainak”, ezért új épületet húznak fel. A kormány előzékenyen kiemelt beruházássá minősítette a projektet. Az erről szóló kormányrendelet szabad kezet adott a tervezőknek: a terület 70 százaléka beépíthetővé vált, akár 10 emeletes panelház magasságú építményekkel. Az MCC 2021 elején írta ki a tervpályázatot A kabinet kiemelt beruházássá minősítette a projektet. Szabad kezet adott a tervezőknek: a terület 70 százaléka beépíthetővé vált akár 10 emeletes panelház magasságú építményekkel, és márciusban már győzteseket is hirdettek: a kormány házi tervezőjeként dolgozó Napur Architect irodát (az új Néprajzi Múzeum, a Duna Aréna, Atlétikai Stadion), illetve a Hello Wood Zrt. és a ZDA-Zoboki Építésziroda (utóbbi többek között az Operaház és a Karmelita kolostor felújítója) párosát. A tervezői szerződés odaítéléséről hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében döntöttek, ám erre már csak a Napurt hívták meg. A Napur végül 2,36 milliárd forintért vállalta a kollégiumot, az oktatási és rendezvényközpontot, valamint irodákat magában foglaló új főépület teljes körű engedélyes és kiviteli terveinek elkészítését, illetve az összes szükséges engedély beszerzését. A szerződést tavaly októberben írták alá. Az építésziroda honlapján olvasható „alkotást irányító gondolati origó” szerint a Gellért-hegy fehér dolomit mészkő talapzatán áll majd új épületként a Mátyás király tiszteletére emelt palota. Az épület küldetése a Hunyadiak fél évezrede uralkodó szellemi erejének megtestesítése. Az Országos Levéltár, Mátyás-templom, Sándor-palota, budavári királyi palota által megfogalmazott történeti budai látképvonulat régóta várja a Gellért-hegy nyergében méltó társát, a Mátyás-palotát. A „Kárpátokat idéző tetőzeti rendből ébredő nyugalom uralkodik. Arcán az Országvezérlő méltóság és arányok. A befejezetlen monumentális gondolatból bontakozik ki a megismételhetetlen Palota képe. Vízió, mely kormányozni képes.” Az MCC-nek pedig van pénze rá, hogy ezt a víziót betonba öntse. Addig is a négycsillagos Hotel Flamencót bérlik hallgatói kollégiumként, közösségi térként. A régi épület helyére (fent) óriási létesítményt (látványterv) húznak fel a Gellért-hegy oldalában Rahimkulov előtt nincs akadály ANGYALFÖLD Megnyílt az út Rahimkulov Ruszlán, Magyarországon élő orosz milliárdos cége, az Idom Házépítő Kft. által indított angyalföldi projekt előtt. A Pest megyei kormányhivatal kedden közzétett - március 31-én hozott - döntése szerint a Bodor-Népfürdő utca sarkára tervezett 332 lakásos társasház létesítésének nincs jelentős környezeti hatása, ezért felmentést adott a környezetihatás-vizsgálat elkészítése alól. Ezzel megnyílt az út az építési engedély kiadása előtt. Az erre vonatkozó kérelem kiemelt beruházásként bizonyosan Kosztyu Anikó, a fővárosi kormányhivatal kiemelt építési ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője asztalán köt ki. Az épület összterülete meghaladja a 10 ezer négyzetmétert, amelynek cirka fele a föld alatt lesz. (A terület keleti részén egy másik beruházó épít sportcsarnokot, annak már megvan az építési engedélye.) A bemutatott koncepciótervet a kerületi tervtanács túl nagynak, környezetéhez nem illeszkedőnek találta, és nem támogatta. A hatályos jogszabályok szerint így a terv nem valósulhatott volna meg, csakhogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősítette a projektet, így a kerület elutasítása már nem akadály. A rendelet indoklása szerint „a több mint 90 millió forint értékű projekt több mint 800 új Angyalföld önkormányzata tavaly novemberben az Alkotmánybírósághoz fordult, amely azóta sem tárgyalta az ügyet, munkahelyet teremt, de hatásában több mint ezer munkahely létrejöttét támogatja Pest megyében”. A kormányzati beavatkozás korántsem meglepő, hiszen a beruházó cég egyik tulajdonosa a Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló orosz üzletember, Megdet Rahimkulov fia. A Rahmikulov család cégcsoportja az OTP Bank és a Mol legnagyobb külföldi részvényese. Angyalföld önkormányzata tavaly novemberben az Alkotmánybírósághoz fordult, amely azóta sem tárgyalta az ügyet. SZALAI ANNA A hatóságnál úgy látják, hogy egy 332 lakásos társasház létesítésének nincs jelentős környezeti hatása