Népszava, 2022. április (149. évfolyam, 76-99. szám)

2022-04-08 / 82. szám

BELFÖLD Továbbra sem vonzó a pedagógusképzés FELSŐOKTATÁS Összesen 11978-an jelentkeztek idén pe­dagógusképzésre, ami mintegy ezerrel kevesebb felvételizőt je­lent ezen a területen a tavalyihoz képest - derült ki a felvi.hu friss adataiból. A jelentkezők között azoknak a száma is csökkent, akik úgy döntöttek, hogy első helyen je­lölnek meg valamilyen pedagógiai felsőoktatási szakot: ők most 8678- an vannak, míg 2021-ben 9791-en voltak. Ez 11,4 százalékos csökke­nés a tavalyi adatokhoz képest. A pedagógusképzésbe jelentke­zők száma az elmúlt három évben esett vissza jelentősen. 2020-ban 11,1 ezren jelentkeztek erre a kép­zési területre, ami 36 százalékos visszaesést jelentett a 2019-es 17,4 ezerhez képest. Ez azért je­lent problémát, mert egyre keve­sebb a pályakezdő pedagógus, a 2020/2021-es tanévben számuk alig haladta meg a kétezer főt. Az egyetemre felvettek mintegy fele jut el a diplomáig, de nem mind­egyikük helyezkedik el pedagó­gusként, és azok közül is többen viszonylag gyorsan - egy-két éven belül - elhagyják a pályát, akik a végzettségüknek megfelelő mun­kakörben helyezkednek el. A Pedagógusok Szakszerve­zetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás lesújtónak nevezte az idei jelentkezési adatokat; szerinte ha a pedagógusképzésbe jelentkezők közül mindenkit felvennének, és mindenki szerezne diplomát, az sem lenne elég a kieső tanárok pótlására. A PSZ számításai szerint öt év múlva nyolcezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt, akiket két-há­­romezer pályakezdő tanár nem tud pótolni. Totyik Tamás úgy látja, a fiatalok „beárazták” a pe­dagóguspályát, a mostani bérvi­szonyok mellett ez a hivatás nem vonzó. Amíg egy pályakezdő tanár alapilletménye nettó 150-160 ezer forint körül mozog, addig nem várható javulás. A szakszerveze­tek ezért is szeretnék, hogy a kor­mány ne halogassa tovább a bérek rendezését. Öt év múlva 8 ezer pedagó­gus éri el a nyugdíjkorhatárt, akiket 2-3 ezer pályakezdő tanár nem tud pótolni. A PSZ alelnöke szerint a kor­mány erőfeszítése a pedagógus­­képzés megújítására ugyancsak kudarcot vallott. Megírtuk: egy ta­valyi rendeletmódosítás egyebek mellett hatról öt évre rövidítette a középiskolai tanárok képzési ide­jét. De nemcsak a pedagóguskép­zésbe, hanem általában az egye­temre jelentkezők száma is csök­kent idén: 99,2 ezren nyújtottak be érvényes jelentkezést, míg ta­valy 101,9 ezren. A legnépszerűbb képzési területek a gazdaságtu­dományok (28,6 ezer jelentkező), a bölcsészettudomány (17,4 ezer jelentkező) és a műszaki képzés (14,1 ezer jelentkező). A ponthatá­­rokat és a felvételi eredményeket várhatóan július 21-én hirdetik majd ki. JUHÁSZ DÁNIEL Totyik Tamás: A fiatalok „beáraz­ták" a pályát, a mostani bérviszo­nyoknál ez a hiva­tás nem vonzó NÉPSZAVA 2022. április 8., péntek5 Zöldhullám NER-beruházásoknak IDŐZÍTÉS A választás előtti utolsó munkanapon adták meg az építési engedélyt a Mathias Corvinus Collegium új, Gellért-hegyi épületének. // r r SZALAI ANNA Az április 1-jén hozott, majd kedden nyilvánossá tett határozatával meg­adta az engedélyt a Mathias Cor­vinus Collegiumnak (MCC) az új épületegyüttes és a szükséges tám­falak építésére, a tereprendezésre Kosztyu Anikó a - NER-beruházá­­sok elé akadályt ritkán gördítő - fő­városi kormányhivatal kiemelt épí­tési ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője. Vagyis épülhet az új brutális mé­retű fideszes tehetséggondozási központ a Gellért-hegy oldalában. Az alig titkoltan kormánypárti ká­derkeltetőnek szánt MCC-t - amely az általános iskolától egészen az egyetemig szervez kiegészítő képzé­seket Kárpát-medencei diákoknak - Tombor Balázs és Tombor András hozta létre. Utóbbi Orbán Viktor tanácsadójaként, illetve Habony Árpád hitelezőjeként vált ismertté, de van közös médiacége Mészáros Lőrinccel is. Az MCC-t működte­tő Tihanyi Alapítvány 2020-ban vált közérdekű vagyonkezelő ala­pítvánnyá, amikor Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes javasla­tára az akkor is fideszes többségű Országgyűlés mintegy 500 milliárd forint értékű vagyonhoz juttatta. A Mól- és Richter-részvények mellett két Gellért-hegyi, Somlói úti ingat­lant is kaptak. Az egyiket évek óta használták, az új irodaépületük ezt megelőzően a Balassi Intézeté volt. Korábban a Munkásőrségnek és tisztképzőjének adott otthont. Sza­lai Zoltán, az MCC főigazgatója je­lezte, hogy „a jelenlegi épületegyüt­teshez köthető történelmi múlt és a terek kialakítása nem felel meg az MCC programjainak és céljainak”, ezért új épületet húznak fel. A kormány előzékenyen kiemelt beruházássá minősítette a projek­tet. Az erről szóló kormányrendelet szabad kezet adott a tervezőknek: a terület 70 százaléka beépíthetővé vált, akár 10 emeletes panelház ma­gasságú építményekkel. Az MCC 2021 elején írta ki a tervpályázatot A kabinet kiemelt be­ruházássá minősítet­te a projek­tet. Szabad kezet adott a terve­zőknek: a terület 70 százaléka beépíthe­tővé vált akár 10 emeletes panelház magasságú építmé­nyekkel, és márciusban már győzteseket is hirdettek: a kormány házi tervező­jeként dolgozó Napur Architect iro­dát (az új Néprajzi Múzeum, a Duna Aréna, Atlétikai Stadion), illetve a Hello Wood Zrt. és a ZDA-Zoboki Építésziroda (utóbbi többek között az Operaház és a Karmelita kolostor felújítója) párosát. A tervezői szer­ződés odaítéléséről hirdetmény nél­küli tárgyalásos eljárás keretében döntöttek, ám erre már csak a Na­­purt hívták meg. A Napur végül 2,36 milliárd forintért vállalta a kollégiu­mot, az oktatási és rendezvényköz­pontot, valamint irodákat magában foglaló új főépület teljes körű en­gedélyes és kiviteli terveinek elké­szítését, illetve az összes szükséges engedély beszerzését. A szerződést tavaly októberben írták alá. Az építésziroda honlapján olvas­ható „alkotást irányító gondolati origó” szerint a Gellért-hegy fe­hér dolomit mészkő talapzatán áll majd új épületként a Mátyás király tiszteletére emelt palota. Az épület küldetése a Hunyadiak fél évezrede uralkodó szellemi erejének meg­testesítése. Az Országos Levéltár, Mátyás-templom, Sándor-palota, budavári királyi palota által megfo­galmazott történeti budai látkép­vonulat régóta várja a Gellért-hegy nyergében méltó társát, a Má­tyás-palotát. A „Kárpátokat idéző tetőzeti rendből ébredő nyugalom uralkodik. Arcán az Országvezérlő méltóság és arányok. A befejezetlen monumentális gondolatból bonta­kozik ki a megismételhetetlen Pa­lota képe. Vízió, mely kormányoz­ni képes.” Az MCC-nek pedig van pénze rá, hogy ezt a víziót betonba öntse. Addig is a négycsillagos Hotel Flamencót bérlik hallgatói kollégi­umként, közösségi térként. A régi épület helyére (fent) óriási létesítményt (látványterv) húznak fel a Gellért-hegy oldalában Rahimkulov előtt nincs akadály ANGYALFÖLD Megnyílt az út Rahimkulov Ruszlán, Magyaror­szágon élő orosz milliárdos cége, az Idom Házépítő Kft. által indított angyalföldi projekt előtt. A Pest me­gyei kormányhivatal kedden közzé­tett - március 31-én hozott - dön­tése szerint a Bodor-Népfürdő utca sarkára tervezett 332 lakásos tár­sasház létesítésének nincs jelentős környezeti hatása, ezért felmentést adott a környezetihatás-vizsgálat elkészítése alól. Ezzel megnyílt az út az építési engedély kiadása előtt. Az erre vonatkozó kérelem kiemelt beruházásként bizonyosan Kosztyu Anikó, a fővárosi kormányhivatal kiemelt építési ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője asztalán köt ki. Az épület összterülete meghaladja a 10 ezer négyzetmétert, amelynek cirka fele a föld alatt lesz. (A terü­let keleti részén egy másik beruhá­zó épít sportcsarnokot, annak már megvan az építési engedélye.) A bemutatott koncepciótervet a kerületi tervtanács túl nagynak, környezetéhez nem illeszkedőnek találta, és nem támogatta. A hatá­lyos jogszabályok szerint így a terv nem valósulhatott volna meg, csak­hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősítette a projek­tet, így a kerület elutasítása már nem akadály. A rendelet indoklása szerint „a több mint 90 millió fo­rint értékű projekt több mint 800 új Angyalföld önkormány­zata tavaly novemberben az Alkotmánybírósághoz fordult, amely azóta sem tárgyalta az ügyet, munkahelyet teremt, de hatásában több mint ezer munkahely létre­jöttét támogatja Pest megyében”. A kormányzati beavatkozás koránt­sem meglepő, hiszen a beruházó cég egyik tulajdonosa a Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló orosz üz­letember, Megdet Rahimkulov fia. A Rahmikulov család cégcsoportja az OTP Bank és a Mol legnagyobb kül­földi részvényese. Angyalföld ön­­kormányzata tavaly novemberben az Alkotmánybírósághoz fordult, amely azóta sem tárgyalta az ügyet. SZALAI ANNA A hatóságnál úgy látják, hogy egy 332 lakásos társasház létesítésének nincs jelentős környezeti hatása

Next