Népszava, 2022. május (149. évfolyam, 100-125. szám)

2022-05-21 / 117. szám

NÉPSZAVA 2022. május 21., szombat Vérszem kapható CIVIL BESZÉD anapság minden szédült iramban drágul. Legfeljebb annak örülhetünk: jó, hogy kapni. Ha nem is mindig annyit. A benzinada­got a kutaknál korlátozzák, máshol néhány árstopos termékkel teszik ezt. Na de a vérszem! Vérszem korlátlan mennyiségben kapható. Persze akárkinek nem, de régi-új főnökeink kaptak. Vérszemet. Hogy milyen áron, azt nem tudjuk, de mi fogjuk megfizetni, az egyszer biztos. Nem mondom, hogy hatalmi és vagyoni ügyekben azelőtt túl vis­­­szafogottnak mutatkoztak, szó sem volt szemérmes hárításról, piron­­kodásról, vagy ha már szem, hát lesütött szemekről, szerényen re­­begtetett pillákról. Az ember lassan visszasírta a „Ne mi nyerjük a leg­többet!” időszakát. Hát mégis, ki a csuda nyerné, ha nem ők? Nem vé­letlenül vált korjellemzővé a „ne a legtöbbet...” helyett a „mindent is” szófordulat. „Mindent is” akartak. Néhányan abban reményked­tek - talán még a szavazóik közül is -, hogy az újabb választási siker után megengednek maguknak és az országnak egy kicsit nyugisabb, békésebb időszakot. Hátha lecsil­lapodott a már sokszorosan ki­elégített hatalmi étvágy. De már az első napokban kiderült: a győzelem után csak vérszemet kaptak. Azért a vérszemek átható tekin­tetének ke­reszttüzében lesz némi örömünk is. Augusz­tus 20-án „Európa legnagyobb tűzijátéka” lesz. Nehogy frászt kap­janak, ha a tavalyi guruló turult most kilövik az égbe. Ahogy a népszavazás ügyében is. Elkaszálhatták volna korábban is, de az nem lett volna taktikus. Akkor még kellemetlennek tűnt, ha a vá­lasztási kampányban ismét bebizo­nyosodik: amióta ők kormányoznak, csak nekik volt szabad népszavazást kezdeményezni. A többinek coki. Hol a kopaszok, hol a dús fürtű vá­lasztási bizottság vagy az AB, de va­laki mindig elgáncsolja. Hogy ez ne legyen túl világos, nem siettették a csak az ő delegáltjaikból álló, kezes Alkotmánybíróság döntését sem. A Kúria decemberben hagyta jóvá az ellenzék két fennmaradt kérdé­sét. Az AB mostanáig várt. Váratták. A győzelem után már a látszat sem számított. Az sem, hogy - mint a Népszavában Szentpéteri Nagy Ri­chard alkotmányjogász kifejtette - az elutasítás indokai pro forma sem stimmelnek. Nem államközi szer­ződésről van szó, hanem a kormány és a Fudan Hungary alapítvány köz­ti megállapodásról, és nem a mun­kanélküli-ellátás összegét, hanem időtartamát szabályozná a nép dön­tése. Na és akkor mi van? Működik a vérszem. Nem hinném, hogy a népszavazás érvényességétől fél­tek. Azt a lécet pénz, paripa, fegyver birtokában még nekik sem sikerült megugraniuk. Inkább attól, hogy az ellenzék a konkrét feladat kihívásá­ban végre összeszedi magát, aktivis­tái újra összeállnak. Hogy is ne! Vérszemet kaptak a pedagógu­sok ellenében is. Elég szégyen az ellenzéki pártok számára, de most nem ők, hanem az óvónők, tanítók, tanárok számítanak a legveszélye­sebb ellenfélnek. Túl sok szimpátia övezi őket, szemben a rokonszenv eljátszásán egyre kínosabban, a pártok és volt miniszterelnök-je­löltjük részéről vállvetve dolgozó hivatásos politikával. Még jó, hogy a finom ízlésű Trump éppen pénteken nevezte videóüzenetében Orbánt „igazi úri­embernek”. Képzeljük el, mi lenne a pedagógusokkal, ha nem az volna! Az oktatás urának megkapták tőle a rendőrminisztert, aki sietve kö­zölte, a polgári ellenállás egyrészt nem létezik, másrészt megtorlan­­dó. Nem lettem volna Gandhi vagy Martin Luther King helyében, ha Pintér lett volna a miniszterük. Ám a puhány, teszetosza Brit Biroda­lom vagy az Egyesült Államok ju­tott nekik, hiába, csak a hülyéknek van szerencséjük. De a Fidesz he­lyében sem, amikor polgári ellenál­lást jelentve be kordont bontott. Elkészült a törvényjavaslat is: eddig csak átmeneti rendelet, most már kőbe vésett törvény rögzítené, hívhatják sztrájknak, ha nagyon akarják, de alatta is dolgozni kell. A vérszem egyre vörösebbé válik, lassan borogatni kéne. Kamillát ajánlanék. Remélem, ezeknek a gyógynövényeknek nem esik na­gyobb bajuk, a környezetvédelemre nem nagyon számíthatnak. A kör­nyezet gondját mostantól a szük­ségképpen a legnagyobb környezet­­szennyező, az ipar tárcáját vezető miniszter viseli. A zöldeket különö­sen megnyugtathatja, hogy az illető a tárgyalókészségéről és empátiájá­ról híres Palkovics. A „kecskére káposztát” elv egye­bekben is érvényesül. Rogán ille­tékességébe tartozik a korrupció elleni harc és a polgári titkosszolgá­latok felügyelete. Hallani is a szikla­tömbök zuhanását kabinetfőnöke, Nagy Ádám szívéről, aki nemrég még fennakadt a Völner-ügy lehall­gatásain. Na, ennek vége. Azt máris tudjuk, hogy marad kabinetfőnök. Bízunk benne, hogy az egyetemi vizsgái továbbra is jól alakulnak, azokat eztán sem kell személyes megjelenésével zavarnia. Azért a vérszemek átható te­kintetének kereszttüzében lesz némi örömünk is. Augusztus 20- án „Európa legnagyobb tűzijátéka” lesz - ígéri szintén Rogán. Nehogy frászt kapjanak, ha a ta­valyi guruló turult most kilövik az égbe. Nem lehet sokkal rosszabb, mint az Andrássy úton látni. Olvas­tam, a „vérszemet kap” kifejezés onnan ered, hogy az áldozatok sza­gát megérezve a ragadozók szeme már előre vérbe borul. Márpedig svéd kutatók analizálták, hogy a félelemnek tényleg szaga van, ami ezredmásodpercek alatt jut el az arra érzékeny agyakba. Akik most vérszemet kaptak, azoknak különösen kifinomult szaglásuk van erre. Szerintem a belenyugvásnak is lehet szaga. Azt is megérzik. LENDVAI ILDIKÓ volt országgyűlési képviselő Az öndicséret hete HAZUGSÁGVIZSGÁLÓ Azt állította Orbán Viktor (a parla­mentben, miniszterelnöki eskütételét követően), hogy „ilyen győzelmi soro­zat Európában, sőt a tágabb nyugati világban is szokatlan, a győzelem ará­nyát tekintve pedig példátlan". Ezzel szemben a tény az, hogy Oroszország még mindig Európá­hoz tartozik, és ott Putyin elnök 1999 óta uralkodik elnökként vagy miniszterelnökként, a legutóbbi, a 2018-as választáson pedig 76 szá­zaléknyi szavazatot kapott. A másik európai jóbarát, a török Erdogan 2003-tól 2014-ig volt miniszterel­nök (akkoriban az volt az erősebb politikai pozíció), azóta meg szinte teljhatalmú elnök. Szóval van még hova fejlődni. A jóbarátok utat mu­tatnak. Hátra, nem előre. Azt is állította Orbán (ugyanott), hogy „nyolcvankettedik napja tart az orosz-ukrán háború. Ennek a hábo­rúnak nem lett volna szabad elkez­dődnie." Ezzel szemben a tény az, hogy a A diktatúrát nem a lelkes egyetemisták bontották le Magyaror­szágon, Or­bán Viktor pedig egé­szen 2000-ig a Liberális Internacio­­nálé alelnö­­ke volt. háború nem elkezdődött, hanem az oroszok kezdték el. Még csak ürü­gyet sem kerestek hozzá. Ha csak azt nem, hogy úgyis ők az erőseb­bek. Vagy nem. Azt állította továbbá az ötszörös mi­niszterelnök, hogy Ukrajnából „lét­számarányosan a legtöbb menekülőt mi engedtük be". Ezzel szemben a tény az, hogy az ENSZ adatai szerint május 17- ig Lengyelország 3 millió 418 ezer, Magyarország 620 ezer, Moldova 466 ezer, Szlovákia pedig 429 ezer ukrán menekült belépését regiszt­rálta a határokon. Ami azt jelenti, hogy mind a három ország létszám­arányosan jóval több ukránt enge­dett be, mint mi. Szemüveget a mi­niszterelnöknek! Azt állította ezenkívül Orbán Viktor, hogy „a magyarok évszázadokon ke­resztül hozzászoktak, hogy szépen haljanak meg a hazájukért". Ezzel szemben a tény az, hogy sajnos nemcsak a szép élethez, de még a szép halálhoz sem szokhattak hozzá a magyarok. Az első és a má­sodik világháborúban például nem a haza védelmében kellett fegyvert fogniuk és meghalniuk - egyáltalán nem szépen - százezreknek. Arról a több mint félmillió magyar zsidóról nem is beszélve, akik még csak nem is a hazájukért haltak meg, fegyver­rel a kézben, hanem a saját hazájuk küldte őket fegyvertelenül a halál­ba. Ha valaki elfelejtené. Azt állította a miniszterelnök (a CPAC, vagyis az amerikai republiká­nusokhoz kötődő, szélsőjobbra húzó konzervatív szerveződés budapesti konferenciáján, a saját politikai dia­­dalútját bemutatva), hogy sikerült „lelkes egyetemistáknak lebontani a diktatúrát, aztán megtörni a visszaté­rő kommunisták és a liberálisok véle­ményuralmát, és sikerült véget vetni a progresszívek közéleti dominanciá­jának". Ezzel szemben a tény az, hogy a diktatúrát nem a lelkes egyetemis­ták bontották le Magyarországon, ő maga pedig egészen 2000-ig a Liberális Internacionálé alelnöke volt, amit valamiért soha nem említ meg. Ám Orbán csak rébuszokban beszélve árulta el azt is az ameri­kaiaknak, hogy kétharmados par­lamenti többségével folyamatosan visszaélve, jogi és gazdasági eszkö­zökkel korlátozta politikai ellenfe­leinek befolyását és megnyilvánu­lási lehetőségeit a közéletben, és így vetett véget a progresszívek do­minanciájának. Büszke rá, de azért írásban nem jelenti föl saját magát. >*«■ BOLGÁR GYÖRGY újságíró Az oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére. 1 VELEMENY SZERINTEM Meggondolandó A BKV vergődése újabb kopor­sószeg a fővárosi önkormány­zatnak. Az utasok által fizetett jegy- és bérletárak már csak a működési költségek 33 száza­lékára elegendők, az állami tá­mogatás pedig csaknem a felére zsugorodott A BKV gondja alap­jában Budapest gondja, mivel fővárosi cég. A kormány súlyos feltételeket szabhat a BKV tá­mogatásáért, tehát zsarolhatja a fővárosi vezetést. Ennek ellenére a főpolgármester álláspontja: „Előbb fogom választani a pénz­ügyi csődöt, mint azt, hogy a 4-es, 6-os villamos 10 percenként járjon.” A pénzügyi csőd nem megoldás. Felvetődött a BKV állami átvételének gondolata is, ami szerintem meggondolandó. DR. JÓKAI OSZKÁR Méltányosság Nemrég az volt a tét, hogy vajon a két nagy múltú labdarúgócsa­pat közül az MTK vagy a Buda­pest Honvéd FC esik-e ki a 12 fős NB I-es mezőnyből. Végül is az MTK került az NB II-be. Mind­két együttesnek jelentős számú szurkológárdája volt, van és lesz. Manapság, amikor egyre több váratlan kormányrendelet szü­letik, Csányi Sándor az MLSZ elnökeként még időben felvethet­né, hogy emeljék fel az NB I lét­számát 16-ra, ahogyan a Magyar Labdarúgó-szövetség egy elnöki határozatában váratlanul 16-ról 12-re csökkentette a létszámot 2015-ben. A nemzetközi és hazai sikereket elért MTK igazán meg­érdemelné a kitüntető figyelmet, nem beszélve a csapat jelentős szurkológárdájáról, de ez vonat­kozik a másik kiesőre, a Gyirmót FC Győrre is. A szurkolók bizo­nyára nagyon várják a 16 csapa­tos NB I klasszikus mérkőzései­nek újjáéledését, melyben ismét szerepet kapna az NB II-ből feljutó Vasas, a Kecskemét, a Di­ósgyőr a Szeged-Csanád Grosics Akadémia, és maradna az MTK, valamint a Gyirmót FC Győr. Ar­ról nem is beszélve, hogy a négy csapattal bővülő bajnokság jóval nagyobb lehetőséget biztosítana a szövetségi kapitány számára is a válogatott összeállításakor. LADÁNYI ANDRÁS született Honvéd-szurkoló Különbség Miniszterelnökünk élen jár az ellenzék mozgásterének vis­­­szaszorításában. Erre korábban jó példát szolgáltatott a délke­let-ázsiai Szingapúr egykori le­gendás hírű miniszterelnöke, Li Kuan Jen, aki nem mellesleg reg­nálása idején a szegény országok szintjéről a világ élenjáró orszá­gai közé fejlesztette fel hazáját. Ennek két „titka” volt: élenjáró, teljesítmény­elvű oktatás és az ország földrajzi helyzetéből kö­vetkező adottságok maximális kihasználása. És itt van a nagy különbség! 2010 és 2022 között a magyar bruttó hazai termék (GDP) értéke átlagosan évi 2,5 százalékkal bővült, ami egy fej­lett ország gazdaságának remek tempó, de nem az egy felzárkózó államénak. A hazai oktatás szín­vonala pedig nem javul, belső ba­jai közismertek. Van még tehát teendő bőven! MIKULÁS FERENC Olvasóink leveleit a következő címre várjuk: olvasoi level anepszava.hu

Next