Népszava, 2022. július (149. évfolyam, 151-176. szám)

2022-07-19 / 166. szám

BELFÖLD Nevetséges indokkal nyúlnak bele a választásokba DILEMMA Majtényi László alkotmányjogász kizártnak tartja, hogy a Fidesz takarékossági okokból akarja ugyanabban az időpontban megtartani az EP- és az önkormányzati voksolást. A törvénygyár már ma átnyomhatja a javaslatot CZENE GÁBOR - Teljes nonszensz, ilyen alkotmány­­módosítás nem létezhetne - így ér­tékelte Majtényi László alkotmány­­jogász, az Eötvös Károly Intézet elnöke a fideszes tervet, hogy 2024- ben ugyanazon a napon rendezik meg az uniós és az önkormányzati választást.­­ Az eljárás jól mutatja, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendsze­rének (NER) mennyire torz elképze­lései vannak az alkotmányosságról, és hogyan viszonyul a Fidesz a saját maga által legyártott, az elfogadása­kor gránitszilárdságúnak nevezett Alaptörvényhez - állapította meg Majtényi László. Ahhoz ugyanis, hogy a két választást egy időben tarthas­sák, módosítani kell az Alaptörvényt. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője már benyújtotta az erről szóló parla­menti javaslatot: ez lesz az Alaptör­vény tizenegyedik módosítása. A tör­vénygyár pedig nyáron sem áll le: már ma szavaznak is a képviselők. A Fidesz - kifogásolta Majtényi László - magára nézve nem tartja kö­telezőnek az Alaptörvényt, valótlan indoklással használja ki azt a lehető­séget, hogy az ellenzék politikai hibái következtében megint kétharmados többsége van az Országgyűlésben. Ugyanakkor a hatályos szabályok alapján, pusztán jogtechnikai érte­lemben a kormánypárt akkor változ­tatja meg az Alaptörvényt, amikor erre ingere támad. Tartalmi szempontból „brutális legitimációs deficitet” okoz a Fi­desz politikája - hangsúlyozta. Azok számára is nyilvánvalónak kellene lennie, akik nem foglalkoztak tudo­mányos igénnyel az alkotmányosság témakörével, nem olvasták például Montesquieu-t, az Alaptörvény nem válhatna a párturalom eszközévé. Az alkotmány máshol nem idő­szaki kiadvány, amit - emlékeztetett Majtényi László - nemrég az ukrajnai háború ürügyén ugyancsak mondva­csinált indokkal módosították. En­nek se volt más értelme, mint az, hogy a Fidesz bármikor áttérhessen a ren­deleti kormányzásra az általa más­különben uralt parlament háttérbe szorításával. Az alkotmányjogi gondolkodással tökéletesen ellentétes, amit a Fidesz művel - fogalmazott Majtényi Lász­ló. Az Alaptörvény módosítása meg­követelné a társadalmi vitát, a min­denkori kormányzó és ellenzéki erők megállapodását. A Fidesz éppen most tett ígéretet az EU-nak arra, hogy tár­sadalmi egyeztetés nélkül már nem kezd jogalkotásba. Kocsis Máté magyarázata szerint a kormány spórolni akar: 9-10 milli­árd forinttal olcsóbb lesz, ha a két vá­lasztást egy napon tartják. Majtényi László nevetségesnek tartja az indok­lást. Az alkotmányosság rendszere eleve nem takarékossági megfonto­lások alapján épül fel, de ha így lenne, az említett összeg akkor is bagatell akár a stadionberuházásokhoz, akár például a vizes vébé rendezési költsé­geihez képest. Ennyi pénz nekik csak zsebpiszok, a sokszorosát szórják szét a „baráti oligarchák” között - mondta az Eötvös Károly Intézet elnöke. Kizárt, hogy a takarékosság a va­lós indoka az Alaptörvény módo­sításának, ebben egészen biztosak lehetünk - ismételte meg Majtényi László. A valós indok a politikai cél megvalósítása: az, hogy a Fidesz mi­nél jobb eredményt érjen el az uniós és az önkormányzati választáson, mi­nél nehezebb helyzetbe hozza a most amúgy is „ágrólszakadt ellenzéket”. Ez pedig - összegezte - bizonyosan alkotmányellenes cél. Ha az ellenzéki pártok továbbra is tartják magukat ahhoz, hogy az EP-választáson külön indulnak, de az önkormányzati választáson vala­milyen összefogást szeretnének meg­valósítani, akkor ez azzal jár, hogy a kampányban egyszerre kell verse­nyezniük és szövetséget építeniük egymással - mondta Szászi Áron, a Policy Solutions politikai intézet elemzője a hónap elején a lapunknak adott interjújában. Hasonlóan látja Mikecz Dániel po­litológus, a Republikon Intézet veze­tő kutatója is: az ellenzéki pártok szá­mára az egy időpontban tartandó két választás dilemmáját az adja, hogy míg az EP-választáson a tisztán lis­tás rendszer miatt fel tudnák mérni valós társadalmi támogatottságukat, addig az önkormányzati választáson az ellenzék számára életbe vágó a mi­nél jobb eredmény elérése, ami nem lehetséges széles ellenzéki egyezte­tés, koordinálás nélkül - nyilatkozta lapunknak. A két eltérő stratégia abból a ket­tősségből adódik, hogy egyszerre történik az ellenzéken belüli do­minanciaharc, valamint a Fides­­­szel szembeni politikai versengés is. A széles értelemben vett ellenzék szempontjából 2024 tétje azonban nem az adott párt dominanciája, ha­nem a 2019-ben megszerzett önkor­mányzati pozíciók megőrzése - hívta fel a figyelmet Mikecz Dániel. Amen­­­nyiben 2024-ben megyeszékhelye­ken, fővárosi kerületekben veszít pozíciót az ellenzék, úgy az a Fidesz újabb kétharmados győzelmét való­színűsíti 2026-ban, valamint a NER stabilizálódását a nagyvárosokban is. Utóbbi azt jelenti - folytatta Mi­kecz Dániel -, hogy az ellenzék kö­zéppártjai is pozíciókat veszíthetnek az önkormányzatokban. A 2019-es önkormányzati választást megelő­zően az alkupozíciókat a korábban megtartott EP-választás teremtette meg. Ennek az előzetes tudásnak a hiányában a közepes pártok - első­sorban a Demokratikus Koalíció és a Momentum - megegyezhetnek a többiek kihagyásával. Ebben a hely­zetben ugyanakkor azt kockáztatják, hogy az esetleges sikertelen önkor­mányzati szereplés okozóit bennük találja meg az ellenzéki közvélemény. Ezért inkább az a valószínű, hogy bevonják a kisebbeket is. A két válasz­tás egy időben való megtartása így erősítheti az önkormányzati status quót, a kisebb ellenzéki pártok pozí­cióinak megőrzését. Egyszerűsíti az ellenzéki egyeztetést, hogy 2019-ben több településen is civil szervezetek (és nem pártok) voltak a jelölőszerve­zetek, könnyebben el lehetett rugasz­kodni a pártos identitástól. Mikecz Dániel hozzátette: az EP-választás eredménye ettől függetlenül 2026-ig hivatkozási alap lesz az ellenzéki do­minancia szempontjából. Egy nap, két szavazás. A lapunknak nyilatkozó szakértő sze­rint az ellen­zéknek kettős feladatot kell megoldania MAJTÉNYI LÁSZLÓ szerint az alkotmányjogi gondolkodással tökéletesen ellentétes, amit a Fidesz művel Csendes ellenzék Bármilyen nehéz helyzetbe hozza is az ellenzéket, ha egy időpontban rendezik majd a két választást, ele­mentáris erejű tiltakozásról túlzás lenne beszélni. Az Index.hu körkérdésére a Momentum kifejtette, hogy most nem a két év múlva esedékes választások techni­kai kérdéseivel kell foglalkoznia. Az MSZP konstatálta, hogy a Fidesz „taktikai javaslata" nem futamítja meg a pártot. Az LMP szerint „nagyon komoly jogi aggályo­kat vet fel" a kormánypárti elképzelés. Leginkább ka­rakteresen a Párbeszéd nyilvánult meg: „vasárnapi mi­sén sem rendeznek rockkoncertet". A Demokratikus Koalíció és a Jobbik nem reagált a portál kérdésére. NÉPSZAVA 2022. július 19., kedd3 Se főispánt, se vármegyét nem akarnak a magyarok FELMÉRÉS A megkérdezettek két­harmada ellenzi azt a fideszes elkép­zelést, hogy a kormánymegbízottakat átnevezzék főispánokká, a megyéket pedig vármegyékké. A fennmaradó egyharmad sem feltétlenül a támo­gatók közé tartozik: számottevő azok tábora, akik gumicsontnak tartják a javaslatot - mutatta ki a lapunknak kutató Publicus Intézet felmérése. A kormányzati tervről egyébként ma szavaznak a T. Házban. Egyetért azzal, hogy a kormány­­megbízottakat a jövőben főispánok­nak nevezzék? A kérdésre csupán a felmérés résztvevőinek 10 százaléka mondott határozott igent és 2 száza­lék hajlott arra, hogy „inkább igen”. A nagy többség, a megkérdezettek 64 százaléka elutasította az ötletet (itt is megjelent további 2 százalék, amely „inkább nem”-mel válaszolt). A válaszolók 16 százaléka szerint ez nem számít: ők gumicsontnak, fi­gyelemelterelésnek tartják a Fidesz elgondolását. 6 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni. A Publicus kutatásából - amely a magyarországi felnőtt népesség­re nem, de életkor és iskolázottság szerint reprezentatív - kiderült, hogy a kormánymegbízottak átke­resztelését a fideszesek jelentős ré­sze is ellenzi. A kormánypártiak kö­zül megközelítőleg kétszer annyian nem értenek egyet a javaslattal, mint ahányan egyetértenek azzal (41, illetve 23 százalék). Az ellen­zékiek esetében elsöprő az elutasí­tottság (93 százalék), de a politikai értelemben bizonytalanok körében is bőven meghaladj­a a kétharmadot (72 százalék). Iskolázottság alapján nincs lénye­ges különbség a válaszadók között, minden csoportban nagy az egyet nem értők aránya. Legkevésbé az érettségizetteknek tetszik a Fidesz terve: 72 százalékuk tartozik az el­lenzők közé. A megkérdezettek négyötöde, 80 százaléka szerint a főispánok újbóli felbukkanása nem erősíti a nemzet­tudatot. Még a fideszesek csaknem kétharmada (64 százalék) is ezen a véleményen van. Hasonló arányok jöttek ki akkor is, amikor a megyék átnevezése volt a téma. A Publicus vizsgálata arra jutott: a magyar társadalom kéthar­mados többsége nem akarja, hogy a kormány visszahozza a vármegyéket. CZ. G.

Next