Népszava, 2022. augusztus (149. évfolyam, 177-202. szám)

2022-08-02 / 178. szám

REFLEKTOR DANO ANNA, FEKETE NORBERT Látványosan szaporodnak az elekt­romos rollert használókat érő köz­lekedési balesetek a traumatológu­­sok tapasztalata szerint. Gyakori az arc-, a kulcscsont-, a boka-, a kéztö­rés. De volt már gerinctörött áldo­zat is. A nemzetközi tapasztalatok szerint az ezeket okozó balesetek többsége elesés és mintegy ötöde ütközés. Az előbbihez gyakran ele­gendő egy útpadka vagy az úttest kipúposodása, az utóbbiaknál álta­lában a figyelmetlenség, a „gyors­hajtás” okozza a bajt. A Manninger Jenő Baleseti Köz­pont (országos baleseti intézet) szakmai munkacsoportja tavaly márciustól októberig gyűjtötte, hogy hány páciens érkezett a sür­gősségi ügyeletükre kerékpár-, rol­ler-, illetve elektromosroller-bal­­eset után. Lapunknak Bodzay Tamás orvos-igazgató idézte az ada­tokat. Vizsgálatuk bő hat hónapja alatt az említett kétkerekű eszkö­zökkel mintegy 1553-an szenved­tek balesetet. A legtöbb sérült (1115) kerékpározott, 296-an e-rollereztek és 142-en mechanikus rollert haj­tottak. Azaz minden ötödik sérült elektromos rolleres volt. Érdekes­sége a kutatás eredményeinek, hogy míg a kerékpáros sérülteknek csak a négy százaléka, a rolleresek 6 szá­zaléka, addig az elektromos rollere­sek 27 százaléka, azaz több mint ne­gyede volt ittas. Az is érdekes - tette hozzá a szakember -, hogy az e-rol­­leresek több mint fele az éjszakai órákban szenvedett balesetet. Vagy­is valószínűleg bulieszközként is használják az emberek az e-rollert. Ez a jármű akár 25-30 kilométeres sebességgel is haladhat, miközben a vezetőjének gyakorlatilag semmifé­le fizikai védelme nincs.­­ Az elektromos roller újdon­ság, menő dolog, ezért természetes, hogy kiemelt hír lesz az ilyen bal­esetekből. Valójában viszont nem történik több roheres baleset, mint kerékpáros - állította lapunknak a Jövő Mobilitása Egyesület (JME) elnöke. Pukler Gábor arra reagált, hogy az utóbbi időben megszapo­rodtak az e-rolleres balesetekről szóló híradások. (Becslések sze­rint Budapest belvárosában hat­szor többen használnak kerékpárt, mint rollert, ám a baleseti össze­ A KRESZ rollereket és rollere­­seket érintő módosításai jó esetben 2023 őszén jelenhetnek majd meg. hasonlítást nehezíti, hogy az e-rol­­lerezés csak a belvárosban jellem­ző, a kerékpár használata viszont egész Budapesten, sőt az egész or­szágban, ráadásul ezt az eszközt ál­talában a rollernél hosszabb távon használják.) Nemrég egy videón rögzített eset került nyilvánosságra: a Nagykör­úton, a belső forgalmi sávban, az autók között haladó roleres elesett, a mögötte haladó furgon pedig épp csak el tudta kerülni, hogy átmen­jen rajta. A férfin semmilyen védő­­felszerelés nem volt. A legtöbb e-roller-boommal érin­tett országhoz hasonlóan Magyaror­szág is le van maradva a KRESZ mó­dosításával, amelyet az e-rollerek terjedése igencsak indokolna. A jog­­szabályok jelenleg nem is ismerik az elektromos roller fogalmát. Pukler Gábor azt mondja, ha ma valaki vesz egy - akár 50-60 km/h-s sebességre is képes - e-rollert, an­nak semmilyen kötelezettsége nincs sem a védőfelszerelésre, sem a fele­lősségbiztosításra, sem a közleke­dési jártasságot tekintve. (A közös­ségi rollerek sebessége legfeljebb 25 km/h.) Pukler szerint a szabályo­zatlanságból fakadó bizonytalanság az egyik tényező, ami hátráltatja az elektromos rollerek további terjedé­sét. Pintér Sándor belügyminiszter még 2019-ben egy ellenzéki kérdés­re azt válaszolta, „az elektromos rol­lert a hatályos szabályozás alapján, külön eltérő rendelkezés hiányában csak segédmotoros kerékpárnak le­het megfeleltetni. A rendőrség a jog­szabályok alapján köteles eljárni.” Ez alapj­án tehát j­ogosítvány, bukósi­sak, 14. betöltött életév szükséges az e-roller vezetéséhez, amelyet ráadá­sul nem is szabadna kerékpársávban használni -járdán meg pláne -, illet­ve utast is tilos szállítani rajta. Bárki, aki kilép az utcára, láthatja, hogy ez egyszerűen nincs így. A JME elnöke úgy fogalmazott, hogy „szo­kások alapján használjuk” az e-rol­­lereket, olyanok is, akiknek nincs jo­gosítványuk, azt a pár alapszabályt pedig a szüleiktől vagy a környeze­tüktől „lesik el”. Pukler szerint kí­vánatos lenne egy kötelező alapfokú KRESZ-oktatás mindenkinek, akár már általános iskolában, hiszen sok gyerek is használja ezeket a jármű­veket, pedig még jogosítványuk sem lehet. Lapunk megkeresésére a Tech­nológiai és Ipari Minisztériumtól azt írták, hogy „a közúti közleke­désben irányadó Bécsi Egyezmény sem ad egyértelmű iránymutatást”. Ezért amíg elkészül a szabályo­zás, addig - részben ellentmond­va Pintér Sándor korábbi állásfog­lalásának - „a kérdéses eszközök­re típusuktól függően a kerékpárok vagy a segédmotoros kerékpárok közlekedési szabályai alkalmazha­tók”. De hogy mikor melyik és ez mitől függ, azt nem részletezték. A KRESZ rokeres módosításáról már tavaly született egy tervezet, ám hogy annak az elfogadása hol tart, nem árulta el a minisztérium. Annyit azonban közöltek, hogy „az említett eszközök közlekedésére vonatkozó előírásokat elkülönítve határozná meg”, vagyis önálló jár­mű-kategóriában gondolkodnak. Vannak önkormányzatok, ame­lyek viszont nem várnak arra, hogy a kormány kitalálja, mi is az e-rol­­ler; saját hatáskörben próbálják valamilyen mederbe terelni főleg a bérelhető eszközök használatát. Az I. kerület például úgy, ahogy van, betiltotta a bérrollerek használa­tát. Az V. kerület korábban szin­tén betiltotta az e-rollereket, idén azonban megállapodott az egyik szolgáltatóval, hogy bizonyos sza­bályok betartásával működhetnek a kerületben. Ezek szerint a Belvá­rosban csak 18 év felettiek bérelne­ Száguldás szabályok nélkül f f KÉT KEREK Az elektromos rollert használók több mint negyede ittasan, több mint fele pedig éjszaka sérül meg - derül ki a baleseti intézet adataiból. Bár sokaknak már mindennapi közlekedési eszköze az e-roller, úgy tűnik, a szabályokra még másfél évet várni kell. tik ki az egyedi azonosítóval ellá­tott gépeket, amelyek a sétálóöve­zetekben automatikusan leállnak. Hasonló szoftveres megállásra szá­míthatnak a bérrollerezők Székes­­fehérvár sétálóutcáiban is. Ezek az intézkedések azonban nem vonatkoznak a magántulajdo­nú rollerekre, amelyekből a JME becslései szerint 50-70 ezer van az országban, a bérrollerek számá­ról viszont nincs pontos adatuk. Pukler Gábor elképzelhetetlennek tartja, hogy a magánrollerekbe is kötelező legyen beépíteni szoftve­res sebességszabályzót. A három nagy szolgáltató kö­zül kérdéseinkre lapzártánkig az ezerdarabos fővárosi flottával ren­delkező német Tier válaszolt. Eb­ből kiderül, hogy járműveiket 90 százalékban magyarok használ­ják, abban pedig megjelenésüktől partnerek, hogy szabályozott ke­retek között lehessen használni az e-rollereket. Náluk csak kötelező biztonsági oktatóprogram megte­kintése után lehet rollert bérelni, ebben ismertetik a legfontosabb közlekedési szabályokat és alap­elveket és azt, hogy a bérlést csak a főváros által kijelölt 300 mikro­­mobilitási pont egyikén lehet befe­jezni. A Jövő Mobilitása Egyesület maga is tett javaslatokat a szabá­lyozásra. E szerint el kellene külö­níteni a legfeljebb 20-25 km/h-s sebességre képes e-rollereket a már-már robogónyi teljesítményt leadó erőgépektől. Előbbihez nem lenne szükség jogosítványra, e fö­lött azonban be kellene vezetni, ahogy a féklámpát és az irányjelzőt is, valamint a védőfelszerelést és a felelősségbiztosítást. Pukler Gábor szerint a KRESZ rolleres módosí­tásai jó esetben 2023 őszén jelen­hetnek meg. „Szokások alapján" használjuk az e-rollereket, olyanok is, akiknek nincs jogosítványuk - mondja a Jövő Mobilitá­sa Egyesület elnöke Szabad a pálya. Nincs kötele­zettség sem a védőfelsze­relésre, sem a felelősség­­biztosításra Rómában elaludtak Budapesthez képest az olasz fővárosban vadnyuga­ti állapotok uralkodnak az e-rollerezésben: jelenleg semmiféle szabályozás vagy egyéb korlátozás nem fogja vissza a száguldozást. Rómában hét cég ös­­­szesen 14 500 bérrollert üzemeltet, amelyeket ko­molyabb sebességkorlátozás nélkül, sokszor a szűk járdákon és sétálóutcákban használnak turisták és helyiek, akik ezután szanaszét hagyják a járműveket. A városvezetés az egyre sokasodó balesetek és randalírozások hatására döntött a szigorításról. Má­jusban egy amerikai pár nő tagja a Spanyol lépcsőn dobta le a bérrollerét, ezzel mintegy 24 500 eurós (tízmillió forintos) kárt okozott a műemlékben. A párt egy életre kitiltották a Spanyol lépcső környékéről, a többieket pedig januártól tervezi megrendszabályoz­­ni a római városvezetés. A tervek szerint a budapes­tihez hasonló mobilitási pontokon lehet majd csak lerakni a rollereket, 18 év alatt tilos lesz a bérlés, amit regisztrációhoz kötnek, továbbá 20 km/h-ban maxi­málják a sebességet és háromban az üzemeltető cé­gek számát. Nem divat a sisak Az amerikai Jama orvosi folyóiratban megjelent ku­tatás szerint az ottani e-rollerezők csupán 4,4 száza­léka visel sisakot, miközben a sürgősségi osztályokon ellátott e-robogós esetek 40 százaléka fejsérülés. Az American Journal of Emergency Medicine-ben ta­valy júliusban publikált tanulmány, amelyben három év­e­ robogós sérüléseit hasonlították össze, 442 sé­rültet talált. Az érintettek több mint felének valamely végtagja, csaknem harmaduknak az arca, minden nyolcadiknak a koponyája törött. Ezen sérülteknek mindössze 2,5 százaléka használt sisakot.

Next