Népszava, 2022. szeptember (149. évfolyam, 203-228. szám)
2022-09-17 / 217. szám
2 NÉPSZAVA 2022. szeptember 17., szombat REFLEKTOR Drága lesz a nagyhatalmi álom BERUHÁZÁS Sorra épülnek az akkumulátorgyárak itthon, ami gyors gazdasági sikereket hozhat, de a szennyezés, illetve az óriási energia- és vízigény rendkívüli kockázatokat hordoz. FEKETE NORBERT „Ezek a gyárak olyanok Magyarországon, mint amikor az elefánt begyalogol egy gyümölcsösbe” - szemlélteti lapunknak az akkumulátorüzemek hazai elszaporodását Bod Péter Ákos közgazdász, korábbi jegybankelnök. Csakhogy - tesszük hozzá - ezeket az elefántokat mi hívtuk ide, kárt pedig nemcsak egy gyümölcsösben tehetnek, hanem az ország vízkészleteiben, bérszínvonalában, és tovább növelhetik az energiafüggőségünket. A kormány mégis ünnepel: épp tegnap Menczer Tamás külügyi államtitkár büszkélkedett el egy biatorbágyi beruházás elindításakor, hogy Magyarország mára akkumulátorgyártó nagyhatalommá lépett elő, és ezzel is alátámasztotta, hogy szerinte helyes volt a kormány keleti nyitáspolitikája. Pusztán gazdaságilag egyelőre sikersztorinak tűnik az akkumulátorgyárak idecsábítása: eddig 20 kisebb-nagyobb, többségben ázsiai beruházó cég jelent meg nálunk, ezek 17 településen működnek. Összesen 2800 milliárd forintot fektettek be, 308 milliárdos kormányzati támogatás mellett. Ehhez jön még hozzá a kínai Contemporary Amperex Technology (CATL) debreceni üzemének építése, ami egymaga 3000 milliárd forintos befektetés, 88 milliárdos állami támogatás mellett. A második legnagyobb befektető ezermilliárddal a koreai SK Innovation (állami támogatás 95 milliárd), a harmadik pedig a szintén koreai Samsung 760 milliárddal (150 milliárdos támogatással). Az akkuiparhoz kapcsolódóan eddig több mint 10 ezer munkahely jött létre, a debreceni gyár pedig egymaga további kilencezer embernek fog munkát adni. Mire ez utóbbi 2025-ben megnyílik, Magyarország a harmadik legnagyobb akkumulátorgyártó országgá lép elő az EU- ban Németország és Lengyelország után. (Menczer Tamás egyébként úgy számolt, hogy már tavaly mi voltunk a harmadikak). Kaderják Péter, a kormányzati, ipari és oktatási szereplőket tömörítő, nyáron megalakult Magyar Akkumulátor Szövetség (MASZ) ügyvezetője szerint ez a növekedés annak köszönhető, hogy az országban közel vannak az autógyárak mint felhasználók, jól kiépített a logisztikai hálózat, illetve sikerült felkelteni az ázsiai befektetők érdeklődését. Azt elismeri, hogy mivel az akkugyártás nehéz vegyipari tevékenység, vannak környezetvédelmi kockázatai, ezekre pedig a MASZ igyekszik megoldásokat találni. KEVÉSSÉ ZÖLD TECHNOLÓGIA - A befektetők tudják, hogy a jövőjük a környezetvédelmi elkötelezettségüktől is függ - mondja Kaderják. Érvelése szerint mivel az akkumulátoripar a zöld gazdaságra történő átállás egyik pillére, ha ezek a cégek nem lesznek „zöldek", megakaszthatják a technológia terjedését, ami nyilván nekik sem jó. Az ügyvezető idéz is néhány gyártó tájékoztatójából, melyek „teljesen karbonmentes megoldásokat” ígérnek. Ugyanakkor Kaderják Péter „abszolút egyetért” azzal a közbevetéssel, hogy a szép tervekkel szemben egyelőre a veszélyes A magyar gazdaság nem lett sem innovatívabb, sem modernebb, sem dinamikusabb az elmúlt harminc évben, ezeken a területeken mind az utolsó harmadban vagyunk anyagok kiszivárgása, a dolgozói mérgezések és brutális mennyiségű ivóvízgyárakba csatornázása kíséri az iparág hazai hódítását. Ezen szerinte az állam dolga lenne változtatni. Ennek azonban nem nagyon látja nyomait Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője. „Ez nagyon nehéz kérdés környezetvédőként” - mondta lapunknak, hiszen egyrészt támogatják az elektromos autók elterjedését, ugyanakkor a gyárak építésével és üzemelésével már komoly problémáik vannak. Simon szerint semmiképp nem kívánatos, hogy ezek az üzemek kiemelt beruházásként, hatástanulmányok és a lakosság érdemi bevonása nélkül, termőföldekre és ivóvízbázisokra épüljenek. Példaként említi a Göd környéki vizekben talált, akkumulátorgyártáshoz is használt NMP nevű oldószert, ami a Samsung-gyár megnyitása után jelent meg. Ez a vegyület magzatkárosító lehet, illetve szem- és légúti irritációt okozhat. De nemcsak az aggasztó, ami kijöhet, hanem az is, ami bemegy ezekbe az üzemekbe: több millió liter tiszta ivóvíz. A gyárak vízfelhasználásáról Kaderják azt mondja, szövetségük - amelynek a Samsung és az SK is tagja - arra törekszik, hogy a gyárak a hűtést tisztított szennyvízből vagy ipari hulladékvízből oldják meg. Ennek a törekvésnek viszont ellentmond, hogy Palkovics László akkori innovációs (ma ipari és technológiai) miniszter tavaszi parlamenti meghallgatásán azt mondta, csak friss víz jó ezeknek a gyáraknak. A gyakorlat is ez: a Samsung gödi üzeméhez napi 21 ezer köbmétert a váci Déli Forte vízbázisról, az SK új komáromi gyárhoz pedig napi 10 ezer köbméter vizet a tatai karsztvízből fognak szállítani tízmilliárdokért épülő vezetékeken, amelyeket Mészáros Lőrinc érdekeltségei húzhatnak fel. A Debrecenben építkező BMW, illetve a Mercedes számára termelő kínai CATL hivatalosan várhatóan napi 20 ezer köbméter vizet, lényegében ivóvizet fog elhasználni, de ez a gyár méreteit tekintve alábecsültnek tűnik. Pontos számok azonban nincsenek, és a beruházás ellenzői szerint nincs is elegendő víz a környéken. HIGH TECH OLCSÓ MUNKAERŐVEL „Békén kell hagyni őket, mert ide jöttek, és mi támogatjuk őket” - mondta a Népszavának az állami hivatalok hozzáállásáról Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, arra utalva, hogy az iparágban nemcsak a környezetben és vízgazdálkodásban tett károkkal, hanem a dolgozók mérgezéses eseteivel „sem foglalkoznak kellő mélységben” az állami szervek, szerinte nem függetlenül a százmilliárdos kormányzati támogatástól. Székely azt mondja, több esetben különböző veszélyes anyagok törvény által meghatározott határértékeit nem vették figyelembe. Volt, hogy rákkeltő anyagokat találtak a dolgozók szervezetében - tette hozzá. A Samsungot vagy tucatszor megbüntették a hatóságok, de a szankció minden esetben néhány millió forint volt, ami egy ekkora üzemnél aprópénz. A bődületes állami támogatás egyik indokaként felhozott munkahelyek jó részét török, Fülöp-szigeteki, vietnámi, indiai munkásokkal töltik fel, nem utolsósorban azért, hogy az alacsony bérszínvonalat bruttó 1200-1700 forintos órabér - tartani tudják - mondta Székely Tamás. A Samsungnál foglalkoztatott nagyjából 3000 dolgozónak például a fele külföldi, de Székely szerint pontos adatokat nem lehet tudni. A szakszervezeti elnök hozzátette: az utóbbi 10 évben olyan beruházások valósultak meg az autóiparban, amelyek nem a magas hozzáadott értéket biztosító, hanem olcsó munkahelyeket teremtettek, és ezt a tendenciát látja folytatódni az elektromos autók és az ehhez kapcsolódó akkugyárak esetében is. A magasabb hozzáadott értékű munkát a befektetők (jelen esetben ázsiaiak) végzik, azt is „otthon”, mivel az elektromos közlekedés területén Európa elaludt - ezt pedig már Kaderják Péter tette hozzá. A fejlesztések Ázsiában és az USA- ban már egy évtizede megindultak, és reményei szerint majd mi is megtanulunk akkumulátorokat gyártani, ahogy autókat is megtanultunk. „Ha Magyarországon legyártottak egymillió Audi motort, abból következik, hogy a Tóth és Társa Kft. átvesz öt mérnököt a németektől és elkezd autót gyártani? Hát, nem” - hozott egy sarkított példát Bod Péter Ákos. Szerinte a multik szaktudásából szinte semmi nem szivárgott le a kis- és közepes vállalkozásokhoz, a magyar gazdaság nem lett sem innovatívabb, sem modernebb, sem dinamikusabb az elmúlt harminc évben, ezeken a területeken mind az utolsó harmadban vagyunk. Csak abban lehet reménykedni, hogy néhány magyar tulajdonú cég bekerül a beszállítói körbe. ALIG VANNAK TANULMÁNYOK A magyar akkugyár-forradalomból egyelőre zömében az árnyoldalak látszódnak, olyan számítások nem elérhetők, hogy hosszú távon megéri-e a magyar embereknek, hogy energia- és vízzabáló monstrumok telepednek meg az országban. „Ilyen tanulmányok nagyon ritkán készülnek”, válaszolta Kaderják Péter arra a kérdésre, vannak-e hatásvizsgálatok arról, hogy a gazdasági mellett összességében milyen társadalmi, környezeti, egészségügyi és oktatási haszonnal jár az országnak, hogy teljesen beleálltunk az akkumulátor iparba. Az ugyanakkor látható, hogy egy a jövőt meghatározó kulcsfontosságú iparágról van szó, ami nagy tempóban bővül, és ebből nem szabad kimaradni. - Lehet, hogy készülnek kalkulációk, de ezeket soha nem kötik az orrunkra - fogalmazott Bod Péter Ákos. Pedig ezeknek a döntéseknek messze ható következményei vannak, és minél nagyobbak ezek a cégek, annál nehezebben korrigálható a „stratégia” a jövőben. Épül a koreai SK Innovation iváncsai gyára. A kormány mindent egy lapra tesz fel SEREGHAJTÓK BOD PÉTER ÁKOS: JAVASLAT KADERJÁK PÉTER: Arra kell törekedni, hogy ezeknek a gyáraknak a hűtését tisztított szennyvízből vagy ipari hulladékvízből oldják meg Túl nagy a lábnyom Bod Péter Ákos szerint az akkugyártásnak „túl nagy a lábnyoma" az ország méreteihez képest. Ha egy ilyen monstrum Amerikában épül fel, az „fel sem tűnik", míg itt kimutatható hatással van az energia- és munkaerőpiacra, közvetve pedig a környezeti állapotokra, az oktatásra és az életminőségre. Ezek a gyárak ugyanis túl sok energiát, vizet és munkaerőt igényelnek, hazánk pedig egyikben sem dúskál: az energia külföldről, jórészt orosz forrásból érkezik, a vízbázisok folyamatosan csökkennek a túlzott kivétel és a folyók apadása miatt, a munkaerő-szükségletet pedig sok helyen az országon kívülről kell biztosítani.