Népszava, 2022. szeptember (149. évfolyam, 203-228. szám)

2022-09-12 / 212. szám

AJÁNLÓ Zárt ajtók mögött Mégiscsak egy háborús, infláci­ós és energiaválság közepén va­gyunk, fontos lenne, ha Orbán Viktor megpróbálná felkészíteni az országot az előttünk álló idő­szakra - nyilatkozta lapunknak Somogyi Zoltán, a Political Ca­pital társalapítója. Ehhez képest Kötcsén a miniszterelnök zárt kör­ben beszélt. 3. oldal Budapest őrzi a fürdőit A főváros a brutálisan megugrott közüzemi számlák ellenére nem zárja be egyetlen fürdőjét sem. Pedig csak az orosz vendégek el­maradása 15 százalékos veszte­séget jelent. 4. oldal Varsó huzavonája Brüsszellel Nem az EU, hanem a varsói ve­zetés vitái akadályozzák az euró­pai újjáépítési alapból Lengyelor­szágnak szánt összegek kifizeté­sét - nyilatkozta a Népszavának Jan Truszczynski volt lengyel uni­ós nagykövet. 5. oldal Meglepetés Velencében Váratlanul Laura Poitras doku­mentumfilmje, az All the Beauty and the Bloodshed nyerte a 79. Velencei Nemzetközi Filmfeszti­vál Arany Oroszlán díját. 11. oldal Fordulat a háborúban UKRAJNA Az orosz hadsereg csődöt mondott Harkiv alatt. A honvédek több ezer négyzetkilométert és egy sor települést foglaltak vissza. RÓNAY TAMÁS Az ukrajnai háború talán legna­gyobb és legváratlanabb fordulata történt a hét végén az ország ellen február 24-én indított agressziós háború megindítása óta. Az ukrán hadsereg szombaton rendkívül fon­tos áttörést ért el a keleti fronton, Harkiv régióban, miután hónapok óta patthelyzet jellemezte a harcoló felek állásait. Oroszország pedig a legnagyobb visszavonulásra kény­szerült azóta, hogy márciusban ki­vonta csapatait Kijev külvárosából. Volodimir Zelenszkij elnök közlése szerint az ukrán hadsereg három nap alatt 2000, szeptember eleje óta pedig 3000 négyzetkilométernyi területet foglalt vissza, beleértve olyan, stratégiailag és logisztikailag is fontos városokat, mint Izjum vagy Kupjanszk. Ez utóbbi azért rendkí­vül jelentős, mert kiemelten fontos vasúti csomópontnak számít, nagy jelentősége van az orosz hadsereg utánpótlásában. Öt nap alatt az uk­ránok nagyobb területet szereztek vissza, mint amennyit az oroszok április eleje óta elfoglaltak. Az előretörés mértékét jelzi, hogy az ukrán erők már eljutottak Limanig, illetve Liszicsanszkig, vagyis azon településekig a luhansz­­ki területen, amelyeket az orosz hadsereg még nyár elején foglalt el. A meglepetésszerű ukrán támadás végrehajtását az amerikai titkos­­szolgálat, a NATO műholdjai is segítették, vagyis a siker a nyugati „információs fölény” bizonyítéka is. Az orosz visszavonulás mértéke az előzőleg sejtettnél is nagyobb lehe­tett. Vasárnap ugyanis kitűzték az ukrán zászlót Kozacsa Lopanban, a település Harkivtól északra, néhány kilométerre az ukrán határtól talál­ható. A régió más részein az ukrá­nok 30-50 km-re közelítették meg az orosz határt. FOLYTATÁS A 8. OLDALON A A 28 éves Szvetlána, az ukrán hadse­reg századosa a donyecki fronton FOTÓ: AFP/METIN ARTAS Hivatalosan is király lett Károly herceg WINDSOR Megérkezett vasárnap kora este a brit uralkodó, II. Erzsé­bet királynő koporsóját szállító és kísérő járműkonvoj Edinburghba, Skócia fővárosába. A menet a ki­rályi család nyári rezidenciájáról, a skóciai Balmoral kastélyából indult. Ezzel elkezdődött a több mint egyheti szertartássorozat. A királynőt szeptember 19-én bú­csúztatják a westminsteri apátság­ban és helyezik végső nyugalomra a windsori VI. György-emlékkápol­­nában. Szombaton formálisan is az Egyesült Királyság uralkodójává nyilvánították III. Károly királyt. Az uralkodó rövid beszédben mél­tatta édesanyja „odaadását”, és megfogadta, hogy „követi a szere­tetteljes és önzetlen szolgálatot”, továbbá a „szigeten, a Nemzetkö­zösség országaiban és a tengeren­túli tartományokban is elősegíti a béke, a harmónia és a jólét ügyét”. RÉSZLETEK A 13. OLDALON III. Károly megfogadta, hogy követi édesanyja szeretettel­jes és önzet­len szolgá­latát. Szombaton Londonban és országszer­te kihirdették az új ural­kodót Túltolták az e-busz-ígéreteket BESZERZÉS A kabinet 2019-es állításai alapján mára háromezer elektromos busznak kellene utaso­kat szállítania, de csak alig száz fut a hazai utakon - derül ki a Népszava összesítéséből. Három éve a kabinet azt állította, hogy háromezer e-busz beszerzését támogatja az akkori cik­lus végéig, aminek költsége 240 mil­liárd forint lett volna. Nem így történt. Időközben a kormány is belátta, hogy irreális ígéretet tett, és újraszabta - ponto­sabban afféle beismerésként dur­ván megvágta - terveit. Míg 2019- ben még három évre ígértek 240 milliárd forintot e-buszokra, addig 2020-tól már kilenc évre szántak 36 milliárdot. Pedig kormánypár­ti politikusok ma, az energiakrízis idején nem győzik hangsúlyozni az elektromos buszok fontosságát, takarékosságát. Arra azért ügyel­tek, hogy az ellenzéki vezetésű Budapestnek egy fillér se jusson az e-busz-beszerzést is támogató álla­mi Zöld Busz Programból. REFLEKTOR A 2. OLDALON Budapestnek egy jármű sem jut az amúgy is visszafogott programból Sztrájkkal válaszolnak a megfélemlítésre OKTATÁS Meghatározott idősza­kokban tartott gördülő sztrájkot hirdetett az oktatási-nevelési in­tézményekben a Pedagógusok De­mokratikus Szakszervezete és a Pe­dagógusok Szakszervezete, miután a múlt héten az állami apparátus kirúgással fenyegette meg a lehe­tetlen körülmények, az alacsony bé­rek ellen polgári engedetlenséggel tiltakozó tanárokat. Az ütemezett munkabeszüntetés leghamarabb szeptember 19-én kezdődhet. A til­takozás ezen a héten is folytatódik, de a kormány sem enged: újra meg­üzenték, hogy „munkajogi kérdés­nek” tartják az engedetlenséget. CIKKÜNK A 3. OLDALON Nem követik a bérek a drágulást INFLÁCIÓ Nagy a zavar a régen látott gyorsasággal növekvő árak miatt a cégek bérpolitikájában. Míg tavasszal, nyár elején sorra kötötték az évközi bérmegállapo­dásokat a szakszervezetek, most már csak visszafogottan, egyszeri bónuszokat, „bérkompenzációs” pótlékokat adnak a munkáltatók, és azt sem mindenütt. A Publicus Intézet lapunk számára végzett felmérése szerint az alkalmazottak 70 százaléka nem részesült év köz­beni béremelésben, 41 százalékuk pedig nem is számít rá. A jövő évi minimálbér-tárgyalások előkészí­tése is vontatottan halad, éppen a figyelembe veendő makroadatok bizonytalansága miatt. Várhatóan ugyanezen ok miatt az idén lejáró hatéves megállapodás után csak egyéves hatályút kötnek, és a szak­­szervezetek várakozása szerint a legkisebb béreknél inflációkövető emelés történik. ÍRÁSUNK A 6. OLDALON A dolgozók többségének nem emel­ték a bérét év közben, és várhatóan nem is fogják. A reálbércsökkenést az életszínvonal is megsínyli FOTÓ: HUSZÁR DÁVID

Next