Népszava, 2022. október (149. évfolyam, 229-254. szám)
2022-10-10 / 236. szám
2 NÉPSZAVA 2022. október 10., hétfő' Putyin elnökségének egyik legnagyobb büszkesége „Ez nem csak a Krím hídja, ez Putyiné" - jegyezte meg a Twitteren Lucian Kim, a Wilson Központ elemzője. Emlékeztetett arra, hogy az orosz offenzíva katasztrófáitól függetlenül „Putyinnak sikerült a hidat több ezer civil élete árán megteremteni". A Krími híd egy kétszer két sávos közutat és kétvágányú sínpályát foglal magában, az oroszországi, krasznodari Kraj Taman-félszigetet köti össze Krím félszigettel, s a Kercsi-szoroson ível át. A hidat Oroszország azután építette, hogy 2014-ben, az orosz-ukrán háború kezdetén annektálta a Krímet. A híd építése 3,7 milliárd dollárba került, 19 km hosszú, ezzel a leghosszabb híd, amit Oroszország valaha épített, egyúttal a leghosszabb híd Európában. Ezért az orosz média „az évszázad építményének" nevezi. A híd építésére vonatkozó szerződést 2015 januárjában az Arkagyij Rotenberg vezette Sztrojgazmontázzsal kötötték meg. A társaság addig még egyetlen hidat sem emelt. A monstrum építése 2016 februárjában kezdődött. 2018. május 15-én Vlagyimir Putyin orosz elnök avatta fel, és május 16-án a személygépkocsik, október 1-jén pedig a teherautók számára is megnyitották. 2019. december 23-án avatták fel a vasúti hidat, a menetrend szerinti első személyvonat 2019. december 25-én haladt át rajta. A tehervonatok számára 2020. június 30-án nyitották meg a hidat. 2020. augusztus 15-án rekordmennyiségű, több mint 26 ezer gépkocsi haladt át a monstrumon. REFLEKTOR Jelképes támadás a híd ellen CSAPAS Kijev hivatalosan nem vállalta a felelősséget az Oroszországot és a Krímet összekötő betonkolosszuson történt robbantásért. Több verzió is van az akció hátteréről. az orosz hadsereg logisztikai képességeit. Az építmény révén zavartalanul haladhatnak át a vonatok és a katonai teherautók a Krímbe anélkül, hogy az ukrán partizánok állandó fenyegetést jelentenének. A híd gyors helyreállítása nyomán a megmaradt közúti pálya nem elég biztonságos ahhoz, hogy nehéz katonai járművek haladjanak át rajta. Vasárnap például hosszú dugó alakult ki a hídon az Oroszország felé vezető sávon. A vasúti forgalom is csak az egyik vágányon állt helyre, a másikon a felgyulladt tehervonat vesztegel. A teljes helyreállítás heteket vesz igénybe. Vlagyimir Putyin elrendelte a félszigetet Oroszországgal összekötő kommunikációs útvonalak és elektromos hálózatok védelmének megerősítését, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) felügyeli a megszállt félszigetre vezető kulcsfontosságú összeköttetéseket. A robbantás után hatalmas sorok keletkeztek a krími benzinkutak előtt. Szergej Akszjonov, a Krím Moszkva által kinevezett kormányzója szerint azonban semmi ok pánikra, bár egy rövid időre maximálta a vásárolható benzin mennyiségét. Hozzátette: a félszigeten még mindig van egy hónapra elegendő üzemanyag és több mint két hónapra elegendő élelmiszer. Az orosz erők megtorlásként máris az ukrán infrastruktúrát lőtték. A híd elleni szombati támadás után az ukrán közösségi médiában kitört az ünneplés. A állam második legnagyobb bankja új bankkártyadizájnt bocsátott ki, amelyen a károkat szenvedett híd látható. Az ukrán állami posta pedig órákkal a robbanás után bélyegsorozatot adott ki, amely a lángokban álló hidat örökíti meg. RÓNAY TAMÁS FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az orosz nemzeti terrorizmusellenes bizottság közlése szerint a hatalmas robbanás akkor következett be, amikor egy teherautó haladt át rajta. Ennek nyomán hét vasúti kocsi kigyulladt. A dél-oroszországi Krasznodar régióból származó férfi otthonában folyik a vizsgálat - tették hozzá. A detonáció következtében legalább három ember vesztette életét. Hogy valóban egy teherautóba rejtett pokolgép okozta-e a robbanást, vagy Moszkva így akarja mielőbb lezárni az ügyet, ez kérdés. Olyan vélekedések is akadnak, amelyek szerint aláaknázhatták a hidat, legalábbis erre utalhatnak azok a felvételek, amelyek a detonáció után készültek. A híd egyik kétsávos pillérje három elemmel is a vízbe zuhant, megrongálódott, s a jóval fölötte lévő sínpályán haladó tehervonat több vagonja gyulladt ki. Ugyanakkor a dróntámadás lehetőségét sem lehet kizárni. Ukrán részről felvetették, hogy ATACMS rakétával találhatták el a hidat, ez ugyanis akár 310 kilométeres hatótávolságú lehet, tehát ukrán területről is elérhetik vele a hidat a HIMARS rakétavető segítségével. Ez azonban inkább vágyálom az ukránok részéről; az elmélet ellen szól, hogy az amerikaiak hivatalos közlések szerint eddig nem szállítottak ilyen rakétákat Ukrajnának, és egyelőre nem is tervezik, mert Washington attól tart, hogy így még nagyobb lenne a nukleáris háború veszélye. Szakértők valószínűtlennek tartják, hogy a hidat a tenger felől robbantották volna fel egy hajó vagy egy tenger alatti drón segítségével, bár tegnap orosz búvárok kutatták át a környéket. Más elmélettel állt elő a robbanást illetően Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó. Mint mondta, a teherautó, amire állítólag a robbanóanyagot rögzítették, Oroszország felől érkezett a hídra. Ezért úgy véli, hogy a robbantást valójában Oroszország követte el, s az orosz hadsereg és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hatalmi harca állhat a háttérben. A teherautóknak különösen szigorú biztonsági ellenőrzésen kell átesniük, mire a hídra hajthatnak, s azt is vizsgálják, szállítanak-e a robbanószerkezetet. A kérdőjeleket csak gyarapítja, hogy előzőleg éppen maga Podoljak írta a Twitteren, „ez csak a kezdet”, s több ukrán bejegyzés is azt sugallta: Ukrajna állt a robbantás mögött. A visszafogottság mögött az állhat, hogy Kijev előzetesen nem egyeztette a támadást Washingtonnal, amely vélhetően nem is volt túl lelkes a történtek kapcsán. Joe Biden adminisztrációja előzőleg azt is rossz néven vette, hogy nemrégiben az ukránok Washington jóváhagyása nélkül szerveztek merényletet Darja Dugina, az ultranacionalista ideológus, Alekszandr Dugin lánya ellen. Kijev hivatalosan nem is vállalta a felelősséget híd elleni akcióért. Pedig ahogy közelednek az ukrán erők az oroszok által megszállt, dél-ukrajnai Herszon felé, úgy veszik egyre többször célba a Krímet is. A múlt hónapban Kijev vállalta a felelősséget a Krím elleni légicsapások sorozatáért, köztük az oroszországi Szakij katonai támaszpont elleni támadásért. Volodimir Zelenszkij elnök szombati esti beszédében annyit közölt: „A mai nap többnyire napos volt államunk területén. Sajnos a Krímet felhők lepték el. Bár meleg volt.” Olekszij Honcsarenko ukrán parlamenti képviselő így összegzett: „A híd nem semmisült meg, csak megsérült, ellenben Putyin imázsa megsemmisült, ez a legfontosabb.” A híd megrongálódása nehezíti Már most biztosra vehető, hogy ezek a képsorok bevonulnak a történelembe 15 ezer Az Európai Unió ennyi ukrán katona kiképzéséről határozott, erről azonban még az EU állam- és kormányfőinek is végső döntést kell hoznia Kétes parancsnok az ukrajnai orosz erők élén VÁLTAt Órákkal a híd felrobbanása után Oroszország új parancsnokot nevezett ki ukrajnai csapatai élére Szergej Szurovikin személyében. A veterán tábornok Szíriában vezette az orosz erőket, és azzal vádolták, hogy ő felügyelte Aleppo városának romba döntését. Szurovikin érkezése meglepetés volt, tekintve, hogy előzőleg az orosz egyesített légierő (Orosz Légi és Kozmikus Erők, VKSZ) parancsnoka volt. 2017-ig a szárazföldi erőknél szolgált, harcolt a szovjetek afganisztáni háborújában és a tádzsikisztáni polgárháborúban is, amelybe beavatkoztak az orosz erők. A második csecsen háborúban meg is sebesült. Rendkívüli keménységéről híres: 2004-ben az egyik beosztottja Szurovikin irodájában lőtte agyon magát. Szurovikin meglehetősen zűrös múltra tekint vissza. A Mihail Gorbacsov elleni 1991-es keményvonalas puccs után hét hónapot töltött őrizetben, mivel három tüntető meghalt, amikor alakulata utat tört magának közöttük. 1995-ben elítélték, mert ellopott és eladott egy szolgálati fegyvert, bár később felmentették a vád alól. Nemzedékének egyik legképzettebb tábornoka, aki jó problémamegoldó hírében áll. 2008-2010 között a vezérkar fő műveleti igazgatósága, a fő tervezési és koordinációs részleg vezetője volt. Aztán 2012-ben Szurovikin kapta a feladatot, hogy felállítsa az új katonai rendőrséget (addig Oroszországban nem létezett ilyen szolgálat). 2017-ben Oroszország szíriai erőinek vezetésével bízták meg, ott megkapta az Oroszország Hőse kitüntetést, majd hazájába visszatérve a VKSZ parancsnokává nevezték ki. Vélhetően azért rá esett a választás, mert Moszkva arra törekedett, hogy jobban összehangolják a légi és szárazföldi erőket. Úgy vélték, Szurovikin képes arra kényszeríteni a légierőt, hogy fantáziadúsabban gondolkodjon a légi hadviselés jövőjéről. Bár szombat este az orosz zsoldoscsoport, a Wagner egyik Telegram-csatornáján azt közölték, Putyin leváltotta Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimovot, a posztszovjet idők leghosszabb ideig hivatalban lévő vezérkari főnökét, a hír nem bizonyult igaznak. Másrészt már régóta olvasni híreszteléseket arról, hogy Geraszimov nyugdíjazás előtt áll, de a jelek szerint Putyin tart attól, hogy destabilizálná a rendszert, ha a csúcson hajtana végre személycseréket. Ugyanakkor a hadseregben történő mozgolódás hátterében az is állhat, hogy egyre kevésbé leplezhetők az ellentétek a Wagner zsoldosai, a hadsereg vezetése, valamint az FSZB között. A folyamatot csak felgyorsították az orosz erők kudarcai a keleti és a déli ukrán fronton. Szurovikin kinevezése akár taktikai változást is sejtethet, s valószínűleg nagyobb szerepet szán a légierőnek a fronton, bár ez nem egyszerű, mivel az ukrán légvédelem is fejlődött a nyugati katonai segítségnek köszönhetően. Putyin, Dmitrij Medvegyev és az új parancsnok, Szergej Szurovikin R.T. A háború újabb napja Ami a háború hétvégi történéseit illeti, vasárnap hajnalban ismét rakétatámadás érte Zaporizzsját, legalább 17 személy vesztette életét, amikor lakóházat ért találat. Volodimir Zelenszkij elnök súlyos harcokról számolt be a kelet-ukrajnai Bahmutnál. Itt az ukrán erők már több orosz támadást vertek vissza, de ahogy Zelenszkij mondta, rendkívül nehéz a helyzet.