Népszava, 2022. október (149. évfolyam, 229-254. szám)
2022-10-28 / 252. szám
BELFÖLD Félreugrott az Alkotmánybíróság BERUHÁZÁS Tárgyalás nélkül elutasította az AB azt a panaszt, amit a XIII. kerületi önkormányzat nyújtott be az orosz mágnás, Ruszlan Rahimkulov angyalföldi társasház építése miatt. SZALAI ANNA Angyalföld önkormányzata még tavaly novemberben nyújtott be alkotmányjogi panaszt a Népfürdő utca-Dagály utca-Jakab József utca-Bodor utca által határolt területre tervezett társasház építése miatt. Az ingatlan egyik felére sportcsarnokot építene az Érdért Sportegyesület, míg a Népfürdő utcai részre az APR Bodor Projekt Ingatlanhasznosító Kft. húzna fel egy brutális méretű lakóépületet. Ahogy arról elsőként beszámoltunk, a bemutatott koncepciótervet a kerületi tervtanács túlzónak, környezetéhez nem illeszkedőnek, „lélektelennek” találta és nem támogatta. A hatályos jogszabályok szerint így a terv nem valósulhatott volna meg. Csakhogy a kormány az elutasító döntés után meglehetősen nagy gyorsasággal nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősítette a beruházást, így a kerület elutasítása többé nem jelentett akadályt. Ráadásul a kormányrendelet még a korábbinál is eltúlzottabb beépítést tett lehetővé a kötelező zöldterület méretének csökkentésével. A kerület teljesen szakmaiatlannak tartotta a döntést, amely semmibe veszi a környéken élőket, és csak a befektetői érdekek kiszolgálására, a profit maximalizálására alkalmas. Az Alkotmánybíróság (AB) panasz befogadásáról döntő tanácsának október 25-én kelt végzése szerint a beruházás nem sérti az egészséges környezethez való jogot, mivel az Alaptörvény egyrészt csak „a visszalépést tiltja a környezetvédelem egyszer már elért védelmi színvonalától”, másrészt ez az alapjog természeténél fogva csak az embereket illeti meg, jogi személyt, jelen esetben az önkormányzatot nem. Ráadásul, mint írják, „hipotetikus, jövőbeli, még be nem következett, potenciális sérelmeket fogalmaznak meg az általánosság szintjén”. Majd meglehetősen cinikusan még hoz záteszik: „az Alkotmánybíróság kiemelt jelentőséget tulajdonít a megelőzés elsőbbségének”. A 12 ezer négyzetméteres telekre összesen 327 lakás épül nettó (tehát a falak alatti terület nélkül) több mint 16 ezer négyzetméteren. A beépítés mértéke ennél is nagyobb lesz, mivel külön beruházásként a telek másik részén egy másik cég egy sportcsarnokot is felhúz. A legmagasabb pontján 29 méteres társasház 4-6-8 emeletes lesz. A Bodor utcai, alacsonyabb épületrész tetején zöldtetőt alakítanak ki. A lakások átlag 50 négyzetméteres alapterületűek lesznek, de az otthonok csaknem fele nem lesz nagyobb 35, illetve 45 négyzetméteresnél. A földszinten 6 üzlethelyiséget is kialakítanak ezer négyzetméteren, és összesen 420 férőhelyes parkoló létesül. Az Alkotmánybíróság leszögezi, „Magyarország független, demokratikus jogállam”, így természetes személyek és szervezetek is fordulhatnak hozzá, de „a jogállamiság elve nem minősül Alaptörvényben elismert jognak, így nem alapozható rá alkotmányjogi panasz”. Angyalföld önkormányzata hiába érvelt azzal, hogy a kormány egy meghatározott ingatlanra a kerületi építési szabályzattól eltérő beépítési paramétereket állapíAz AB szerint „a jogállamiság elve nem minősül Alaptörvényben elismert jognak, így nem alapozható rá alkotmányjogi panasz” tett meg, a normatív szabályozásba beleavatkozva egyedi döntést hozott és megsértette rendeletalkotási hatáskörét. Az Alkotmánybíróság érvelésében többször is visszaköszön a megkérdezett Gulyás Gergely kancelláriaminiszter válaszában olvasható értelmezés. A Miniszterelnökség többek között azzal érvel, hogy a kiemelt kormányberuházássá nyilvánítás törvényi felhatalmazáson alapuló végrehajtási jogszabály, így nem sérti a jogállamiságot. Mint írják: Európában sem példa nélküli, egy vasútépítés kapcsán a német alkotmánybíróság is arra jutott, hogy az építésügyi szabályoktól való eltérés nem sérti a német alaptörvényt. De ne feledjük, ez egy társasház, amelyből a köznek - ellentétben egy új vasútvonal kiépítésével - semmiféle előnye nem származik. Gulyásék szerint a kerület „nem mutatta be, hogy milyen közvetlen jogsérelem érte egy olyan beruházás kapcsán, amely még meg sem valósult”. A Miniszterelnökség még azt is hozzáteszi, hogy a rendelet nem helyettesíti a hatósági engedélyezési eljárást. Valóban. De nem is kell. Erről már korábban gondoskodott a kabinet. A kormány által kinevezett és a választások után hivatalukban újra megerősített két fideszes - Sára Botond és Tarnai Richárd - főispán vezette kormányhivatalok ugyanis időközben meghozták a megfelelő döntést. A Pest Megyei Kormányhivatal március végén úgy határozott, hogy a 327 lakásos társasház létesítésének nincs jelentős környezeti hatása, ezért felmentést adott a környezeti hatásvizsgálat elkészítése alól. Ezzel megnyílt az út az építési engedély kiadása előtt. Az erre vonatkozó kérelem kiemelt beruházásként a NER számára megbízható Kosztyu Anikó osztályvezető asztalán kötött ki, aki az illő kivárás után megadta az építési engedélyt, így nincs már akadály, hatósági döntéssel nyílt meg az út Ruszlan Rahimkulov orosz milliárdos cégének angyalföldi projektje előtt. Szinte mindent beépítenek, hiába nem akarja ezt a kerület. A fideszes főispánok után most az Alkotmánybíróság egyengette az utat a projekt előtt Búcsú Forgács Imrétől GYÁSZ 2022. október 26-án, életének 74. évében elhunyt dr. Forgács Imre közigazgatási szakember, a Bajnai-kormány igazságügyi és rendészeti minisztere. Mindössze ebből az egy mondatból áll a család által megfogalmazott gyászhír. Ami emögött van, s talán nem vagyok indiszkrét, ha leírom: Imrét egy közelmúltban diagnosztizált betegség tragikus hirtelenséggel elragadta. Szeptember első napjaiban hívott fel, ekkor beszéltünk utoljára, elnézést kért, mondván, kórházi kezelésre szorul, így ne számítsak az októberi s esetleg a novemberi Szép Szóban az írására. Minden hónap első szombatján az ő cikkével indult ugyanis a Népszava hét végi melléklete, írásai a 2000-es évek közepétől jelentek meg lapunkban, havi rendszerességgel pedig 2016 óta publikált a Szép Szóban. Akkor is megtisztelt minket, amikor a lap nagyon nehéz helyzetben volt, honoráriumot viszont sohasem fogadott el. Ez a szerénység, visszafogottság jellemezte írásai hangnemét is, pedig igen lesújtó véleménye volt a jelenlegi hazai és európai közállapotokról, amit nem is rejtegetett. A (nemzetközi) jogi és politikatudományi kérdésekben rendkívül tájékozott, naprakész volt, ám az átlagolvasók számára is érthetően fogalmazott; talán nem véletlenül, hiszen közéleti szerepvállalásai mellett - nem csak miniszterként, közigazgatási hivatalvezetőként is dolgozott - évtizedekig tanított az ELTE-n, a Károli Egyetemen és több más felsőoktatási intézményben. Elkötelezett baloldaliként tagja lett annak a munkacsoportnak, amely a közös ellenzék megbízásából „leváltani” készült az egypárti Alaptörvényt, bár némi pesszimizmussal figyelte a hazai közéletet. Nem úgy az európai ügyeket, amelyek az utolsó évei írásainak állandó témáját adták. Meggyőződéses européerként érzékenyen érintette a populizmus és a szélsőségek térnyerése, úgy vélte, Magyarországnak csak egy prosperáló Európai Unióban lehet jövője. Bár a két őszi Szép Szó-anyagát NÉPSZAVA I C 2022. október 28., péntek I J lemondta, a decemberi cikkét már tervezgette. Ám ez az írás most már sosem készül el. SIMON ZOLTÁN ------------------------------------------ HIRDETÉS