Népszava, 2022. november (149. évfolyam, 255-279. szám)
2022-11-22 / 272. szám
2 NÉPSZAVA 2022. november 22., kedd REFLEKTOR Nyugdíjassorsok a blokkok között INFLÁCIÓ Évek óta elrakja bevásárlásairól a számlákat egy dombóvári idős asszony, gyűjteménye kíméletlenül mutatja meg: nyugdíja mind nagyobb arányát kénytelen állandó kiadásaira fordítani. VAS ANDRÁS Három év alatt 96,2 százalékkal nőttek a kiadásai egy dombóvári nyugdíjas asszonynak, legalábbis azon 28 terméket - főleg élelmiszert - nézve, amelyekből folyamatosan és nagyjából ugyanakkora mennyiségben vásárol minden hónapban. Mindez több száz, Erzsébet által akkurátusan gyűjtött, magának lekönyvelt, egyúttal lapunk rendelkezésére bocsátott számlából derül ki. Míg a bevásárlások egyre többe kerültek, bevételei korántsem nőttek ilyen arányban. A tolnai kisvárosban élő asszony nyugdíja - a férje után járó özvegyi kiegészítéssel együtt is - csak a legutóbbi, novemberi emeléssel lépte át a 200 ezer forintot. Három év alatt mindössze 15 százalékkal - a napokban megkapott emeléssel is csak 25 százalékkal - emelkedett a nyugdíja, vagyis a megkapott összeg mind nagyobb arányát kénytelen az állandó kiadásaira fordítani. (Erzsébet egyedül gondoskodik 45 éves, súlyosan fogyatékos lányáról, aki az állapota miatt ingyen, közgyógyellátás keretében kapja a gyógyszereit, így legalább ezek nem terhelik a szűkös büdzsét, amely a lány néhány tízezer forintos havi járandóságával egészül ki.) Nyugdíjemelésének mértéke minden évben messze alatta maradt az áremelkedéseknek. A 2020- ban kapott 3,5 százalékos emelést az elrakott blokkok szerint 14,7 százalékos infláció rontotta. A 2021- ben megítélt 4,2 százalékos pluszhoz 12,7 százalékos drágulás párosult. A 2022. év elejétől 6,9 százalékos emeléshez 22,1 százalékos drágulás társult. A további évközi emelésekkel a nyár óta összesen 16 százalékra hízó pluszt az alig fél év alatt 24 százalékosra növő drágulás nullázta le. Mindez azt is jelenti, hogy nyugdíjának reálértéke folyamatosan csökkent. A 28 állandóan vásárolt termék három évvel ezelőtt a nyugdíjának 21,3 százalékát vitte el, idén tavasszal 29,3, októberben pedig már 36,3 százalékát fordította a rendszeresen vett árukra. A számlák nem csak a drágulásról tanúskodnak: a blokkok szerint korábban a vásárlásoknál rendre belefért egyegy joghurt, csokoládé vagy keksz, esetleg valami ropogtatnivaló. Ezek a termékek lassan eltűntek a blokkokról. - A napi megélhetés mellett gyógyszerekre is kénytelen vagyok költeni - magyarázta. - Három éve nagyjából havi 9 ezer forintért tudtam kiváltani a receptjeimet, a legutóbb viszont már valamivel több mint 18 ezerbe kerültek ugyanazok a gyógyszerek. Emellett, ha lehet, vitaminokat is szedek időszakosan, az olyan hónapokban 32-33 ezer forintot hagyok a patikában. A számlák nem csak a drágulásról tanúskodnak: a blokkok szerint korábban a vásárlásoknál rendre belefért egy-egy joghurt, csokoládé vagy keksz, esetleg valami ropogtatnivaló. Ezek a termékek lassan eltűntek a blokkokról. - A legkevésbé a húsárak emelkedése zavar, ahogyan látják a számlákon, tényleg kevés húst eszünk - mondta Erzsébet. - Ami nagyon hiányzik, az a hal, az tényleg csak „sátoros ünnepeken” kerül az asztalra, pedig mindketten nagyon szeretjük. Ha vesznek is, akkor a legolcsóbbat, a cápaharcsafilét, s persze a lehető legkisebb kiszerelésben, tonhalra, rendes harcsára, fogasra gondolni sem mernek. Ahogyan a gyümölcs és a zöldség is egyre nagyobb luxus számukra. - Narancs és alma, néha banán, illetve szezonban sárgadinnye, ami belefér, persze azért mértékkel - folytatta Erzsébet. - De a zöldségekből is egyre inkább már csak a Egy nyugdíjas könyvelése: számlák és árak a múltból fagyasztottra futja, pedig nagyon szeretjük a frisset, de rendszeresen csak sárga- és fehérrépát veszek, a többi zöldségféle szép lassan kikerült a menüből. Nehezíti helyzetüket, hogy betegségei miatt Erzsébet nem tud akcióról akcióra járni a különféle multikhoz, kénytelen a lakáshoz közeli kisboltokban vásárolni, bár állítása szerint az ottani árak nem magasabbak, mint a diszkontok és hipermarketek normál, vagyis nem akciós árai. Az általa vásárolt termékekből arányaiban legjobban a tojás ára ment fel, közel három és félszer annyiba kerül ma darabja, mint 2019-ben, de több mint a dupláját hagyja ott minden alkalommal a tejtermékekért, a pékárukért és a zöldség-gyümölcsért is. Az állandóan vásárolt termékek között csak elvétve találni olyat, mely tényleg valamiféle „luxusnak” minősül, már ha a tepertőt vagy a Túró Rudit bárki annak ítéli. Ám mivel előbbi szűk 80, utóbbi pedig csaknem száz százalékkal drágult meg három év alatt, elképzelhető, hogy már nem sokáig kerülnek rendszeresen a kosárba. Mindez különösen annak tükrében megrázó: Erzsébet durván 200 ezres járandósága bőven meghaladja a KSH által a mediánbér alapján meghatározott, jelenleg valamivel több mint 125 ezer forintos nyugdíjas-szegénységi küszöböt, mely alatt a statisztikai hivatal szerint bő negyedmilliónyian, szakemberek véleménye alapján viszont legalább félmilliónyian élnek idehaza. 2019 2020 2021 2022, 2022. Drágulás Termék (Havi mennyiség) tavasz október 2019-2022. _______________________________________________________________október (%) Tej 2,8% (51)_______________1245 1245 1445 1495 1995 18 Tej 1,5% (51)___________________825 995 1045 1295 1695 105 Tejföl, 20%, 335 o (4 db) 1636 1676 1996 2116 2796 70 Tejföl, 12%, 4500 (3 db)___________855 1107 1107 1167 1719 101 Túró, 450 o (2 db)________________938 1056 1278 1598 1798 91 Trappista sajt (1 kg)______________1699 1789 2299 2699 4099 141 Rama margarin 250g_(21 db)_________658 678 698 918 1198 82 Túró Rudi, óriás (10 db)___________1090 1090 1490 1790 2100 92 Sertéskaraj (1 kg)_____________ 1299 1499 1549 1999 2439 87 Sertéscomb (2 kn)_____________ 2598 2798 2198 3192 3192 22 Csirkemelllilé (1 kg)______________1199 1299 1399 1699 1699 41 Csirkefelső comb (1 kg)_____________629 669 859 ____979 1239 96 Füstölt-főtt császárszalonna (0,5 kn) 745 850 1250 1450 1840 146 Füstölt kolbász (1 kg)_____________1699 1899 1999 2499 3799 123 Tepertő (0,5 kn) 1200 1350 1565 1750 2150 79 Kenyér (10 kg)__________________3300 3600 4300 5990 7390 123 Zsemle (100 db)________________2500 3200 3800 4900 5500 120 Étolaj (31)_____________________2097 2247 2487 3177 20373 Tojás (40 db)___________________1276 1356 1476 2396 4400 244 Cukor (3 kg)_________________ 630 720 825 804 804 27 Liszt (3 kg)___ 457__ 645 657 617 657 43 Buronya (5 kg) 1145 1325 1245 1595 2145 87 Sárgarépa (3 kg)_________________837 837 957 1074 1287 53 Paradicsom (2 kg) 738 UTI 991T 1398 1998 170 Paprika (3_kg)__________________1257 1467 1917 2247 2997 138 Narancs (3 kg)__________________1167 1587 1887 2217 2877 146 Alma (3 kg)______________720 1260 1497 1557 1857 157 Mosogatósz_eL(31)___________1107 1257 1497 1557 2037 84 Összesen 35 546 40 799 46 020 56 202 69 744 ____96 A 28 állandóan vásárolt termék három évvel ezelőtt az asszony nyugdíjának 21,3 százalékát vitte el, és idén tavasszal 29,3, októberben pedig már 36,3 százalékát fordította a rendszeresen vett árukra Szépségtapasznak is kevés a kompenzáció ELVESZTETT ÉVTIZEDEK A nyugdíjemelési szabályok 2012- es megváltozása miatt havi több tízezer forintos nyugdíjtól esik el minden idős korú polgár. Ez az a pénz, amely most nagyon hiányzik a nyugdíjasháztartások bevételeiből ahhoz, hogy át tudják vészelni a hivatalosan 35 százalékos élelmiszer- és a 60 százalékos energiaár-emeléseket. Megőrizzük a nyugdíjak reálérték - ezzel kampányolt még 2010-ben a Fidesz, be is húzta a nyugdíjasszavazatok jelentős részét, és megismétli a kormánypárt azóta is minden választáson. Szó szerint értelmezve az ígéretét még túl is teljesítette a kormány, hisz 2010 és 2021 között a nyugdíjak (Pénzügyminisztérium által az infláció és az éves nyugdíjemelések alapján számolt, hivatalos) reálértéke 11,9 százalékkal emelkedett, holott szigorúan véve a nyugdíjak értékének megőrzéshez nullaszázalékos reálemelés is elég lett volna. A Fidesz-kormány 2012-ben alakította át a nyugdíjemelések rendszerét a nyugdíjasok rovására. Ekkor szakított kormány az úgynevezett vegyes indexálással, vagyis 2011 óta kizárólag az inflációhoz igazítják a nyugdíjemelések mértékét, míg korábban felerészt a béremeléseket is figyelembe vették, így míg az elmúlt 12 évben a nyugdíjak vásárlóértéke 12 százalékkal nőtt, addig a reálbérek 53 százalékkal emelkedtek KSH adatai szerint. Vagyis a nyugdíjasok szinte semmit nem profitáltak abból a béremelkedési boomból, ami 2015-2022 között jellemezte a magyar gazdaságot. Ha a 2011 előtti szabályok szerint emelték volna a nyugdíjakat, azaz felerészben a bérek emelkedését is figyelembe vették volna, akkor ma a nyugdíjak várlóértéke akár 25 százalékkal is magasabb lehetne, vagyis az átlagnyugdíj mára bőven meghaladná a nem túl magas havi nettó 200 ezer forintot, a jelenlegi 170 ezer forint körüli értékkel szemben. A nyugdíjak inflációhoz való kötésével a magyar állam több száz milliárd forintos nyugdíjkiadástól menekült meg, ennek kompenzálására vezette be az állam a nyugdíjprémiumot, illetve a 13. havi nyugdíjat, ám ezek egyszeri juttatások, és nem épülnek be a járadékba, mint a rendes emelések. Az átlagnyugdíj 2010-ben havi 98 ezer forint volt, ami 2022 végére 170 ezer forint környékére emelkedik, vagyis az inflációval nem számolva ez 73 százalékos emelkedés. Eközben a nettó átlagkereset a 2010-es havi 132 ezer forintról 2022 augusztusára 335 ezer forintra emelkedett, vagyis több mint 250 százalékkal nőtt. A nyugdíjak erőteljesen leszakadtak a bérekhez képest, hisz míg 2010-ban az átlagnyugdíj az átlagbér 74 százalékát tette ki, ma már csak alig feléig ér, vagyis hatalmasra nyílt a nyugdíjak és a bérek közötti különbség, amely elkerülhető lett volna a 2010 előtti vegyes indexálású nyugdíjemelések megtartásával. P. ZS. A nyugdíjszámítás módja miatt is kevesebb jut az időseknek