Népszava, 2022. december (149. évfolyam, 280-305. szám)

2022-12-03 / 282. szám

pm rrSI n DurvJLU' népszava o 2022. december 3., szombat I O Indulatok nem középiskolás fokon DIÁKTÜNTETÉSEK Iskolapadból emelt blokád, kereplős menet a belvárosban és raklapszínpadról intézett kérdés a kiürített tankerülethez: „Hogy lehet az év tanárát kirúgni?” FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A Szülői Hang szerint a belügy kérdése azért is hamis, mert sokkal többről van szó, mint fizetésről. A szervezet hangsúlyozta: a pedagógusok - a szülőkkel és a diákokkal közösen - nem csupán a bérezésük miatt demonstrálnak, hanem a közoktatás súlyos, rendszerszintű problémái miatt is, a tanulók pedig saját elhatározásból vesznek részt a megmozdulásokon, önálló véleményüket képviselik. Ez utóbbi jogukat az ENSZ Magyarország által is aláírt gyermekjogi egyezménye is rögzíti - emlékeztetett a Szülői Hang. A vitatott kérdés kapcsán Barkóczi Balázs, a DK szóvivője úgy vélekedett: ezzel a kérdéssel a kormány a szülőket a saját gyermekeik érdekeivel szemben akarja felhasználni. Arra, hogy a diákokat mennyire nem kell senkinek sem buzdítani, jó példa az, ami a budapesti Eötvös József Gimnáziumnál történt péntek reggel. Az iskola tanulói szimbolikus blokáddal válaszoltak a pedagógusok kirúgására, egyik tanáruk elbocsátására. Egymásra pakolt padokkal torlaszolták el az iskola bejáratát, az első tanóra alatti rendezvényen nagyjából 150-en vettek részt, több szülő is megjelent, hogy együtt skandáljon a gyerekével. „Ez így nem mehet tovább” - indokolta részvételét egy egyetemi oktató édesapa, aki bizakodik, talán most sikerül változást elérni. Hogy mikor és milyen lehet a siker, azt nem tudja, csak abban biztos: „Én mesélni akarom az unokámnak, hogy ott voltam.” Semmi konkrét eredményre nem számítok, de muszáj itt lenni, muszáj megmutatni magunkat - vélekedett egy tüntető édesanya, annak ellenére is, hogy gyereke májusban fog érettségizni, felvételizni, és a kiesett órákat nehéz lesz pótolni. Két tizedikes eötvösös diák arról beszélt: a kirúgott tanárokat „vissza kell szerezni”, de ugyanilyen fontos, hogy az egész oktatási rendszert átstrukturálják, mert jelenleg ők is és a tanárok is száztíz százalékra vannak terhelve. Ha nem viszik el a kukát a ház elől, az feltűnik, de ha a gyerekek rossz oktatást kapnak, az nem. Lehet, hogy az én unokámat már robotok fogják tanítani, mert ennyi pénzért senki nem fog tanárnak menni vélekedett egy a végzős gyerekéért aggódó édesanya. A tüntetésen ötperces csenddel hívták fel a figyelmet a helyzet tarthatatlanságára: a résztvevők többsége szájára ragasztott fekete szigszalaggal tiltakozott. Forrnak az indulatok a Karinthy Frigyes Gimnáziumban is, amelyből hat tanárt bocsátott el a tankerület. Diákok, tanárok és szülők gyűltek össze, hogy a Külső-pesti Tankerületi Központ elé vonulva megmutassák, kik azok a tanulók, akik oktatók nélkül maradtak. A tankerületi hivatal azonban nem nyitott ki aznap. A raklapokból eszkábált színpadon egymás után szólaltak fel tanárok és diákok, az elbocsátott oktatók közül többen is könnyes szemmel hallgatták a róluk szóló beszámolókat. A szónokok méltatták mások mellett Rábai János magyar és média szakos tanárt és osztályfőnököt is, aki 2021- ben az év tanára volt a gimnáziumban. - Hogy lehet az év tanárát kirúgni? - tette fel a kérdést Bálint Gábor, aki angolt tanít az iskolában. Rábai János végzős osztályfőnök volt, diákjainak nélküle kell végigcsinálniuk az érettségit. Rábai János lapunknak elmondta, egyelőre nem tudják, hogyan tovább: Barátoktól, önkormányzatoktól kaptunk munkaajánlatot, de a mi feladatunk most, hogy itt legyünk, egyelőre az a cél, hogy itt is maradhassunk. Az biztos, hogy jogi útra szeretnénk terelni az ügyet, a Társaság a Szabadságjogokért már megkeresett minket. Itt érdemes felidézni: az „első körben” a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból rendkívüli felmondással elbocsátott pedagógusok pertársaságot alakítva terveztek munkaügyi pert indítani, a pedagógoknak az indulatok a Karinthy Gimnáziumban is, ahonnan hat tanárt rúgtak ki. A diákok a tankerület elé vonulva mutatták meg, kik maradtak oktatók nélkül. Másokat a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei képviselik. A civil jogvédő szervezet álláspontja szerint a tanárok rendkívüli felmentése aránytalan és igazságtalan lépés volt a tankerület részéről, ráadásul a diákok érdekével is szembemegy. A tegnapi tüntetésen Berta Beáta, a Karinthy Frigyes Gimnázium egyik tanára azt mondta, még nem tudják, hogyan fogják pótolni a kirúgott tanárokat: - Ezzel szerintem nem is foglalkozott a tankerület. Nem nézték meg, milyen következménye van annak, ha kirúgják mások mellett az iskola egyetlen médiatanárát is. Az iskola egy másik tanára, Bálint Gábor azt mondta, hogy ő furcsa helyzetben van, elvileg neki is küldtek októberben figyelmeztető levelet, de azt sosem kapta kézhez. Én aznap, amikor ezeket a leveleket kiküldték, nem voltam bent, a többiek látták, viszont azóta sem küldték ki postán. Sőt pénteken még heten kaptak, de én kimaradtam. Nem értjük a logikát, teljesen ad hoc, ami történik. De egy dolgot elértek vele: még jobban összerántották az egyébként eddig is jónak minősülő tantestületet. A demonstráció végén a diákok visszaindultak az iskolába, és közben azt skandálták: „Folytatjuk!” A tüntetési stafétát az egy tanárt „vesztő” Vörösmarty Gimnázium diákjai és tanárai vették át: péntek délután kereplőkkel, dobokkal vonultak a nyolcadik kerületben. „Szabad ország, szabad oktatás” skandálták a tüntetők, akik iskolájuk nevével ellátott jókora molinót tartottak maguk előtt. A tiltakozássorozat szombaton folytatódik: a Tanárok a Tanárokért csoport, a Pedagógus Egység és a Tanítanék Mozgalom közös demonstrációt hirdetett a kirúgások ellen tiltakozva délután öt órára a Klebelsberg Központ elé, a Bajcsy-Zsilinszky útra. Tegnap este már mintegy 9 ezren érdeklődtek a Facebookon meghirdetett esemény iránt. NÉPSZAVA A CSEND N’ NEM REND!” TKm imKuum( mlÖVÖG) A budapesti Eötvös József Gimnáziumnál az iskola tanulói jelképes blokáddal válaszoltak a pedagógusok kirúgására péntek reggel. Több szülő is velük tüntetett oQoz Öo Várni kell a döntésre az uniós támogatásról PÉNZ A tervekkel ellentétben az európai uniós tagállamok pénzügyminiszterei jövő keddi brüsszeli ülésükön várhatóan nem fognak szavazni a Magyarországnak járó felzárkóztatási támogatások egyharmadának — mintegy 3000 milliárd forintnak — a felfüggesztésére vonatkozó javaslatról. A tárcavezetők egyelőre csak véleménycserére készülnek az Európai Bizottság (EB) szerdai előterjesztéséről, és a döntést későbbre halasztják. Ennek fő oka, hogy több tagállam - köztük Franciaország, Németország és Olaszország azt szeretné, ha az EB felfrissítené az Orbán-kormány vállalásairól készült értékelését, amely a megszabott határidőre, november 19-ére kialakult helyzetet tükrözi. Mint beszámoltunk róla, az uniós grémium ebben megállapította, hogy Magyarország a rendszerszintű korrupció felszámolását célzó 17 vállalásból sokat teljesített, de vannak még hiányosságok, és ezért fenntartotta a pénzügyi szankcióra vonatkozó javaslatát. November közepe óta azonban történtek változások, néhány jogszabály megszavazása a közeljövőben várható az Országgyűlésben, összhangban a brüsszeli elvárásokkal. Ezért a halasztók tábora azt várja a biztosi kollégiumtól, hogy ezek figyelembevételével készítse el az EU pénzügyminiszteri tanácsa elé kerülő értékelését. Egy a jelenleginél kedvezőbb bizottsági elemzés azzal a következménnyel járhat, hogy jelentősen csökken vagy akár meg is szűnik a felfüggesztésre ítélt pénzügyi kötelezettségvállalás összege. Lapunk információi szerint az Európai Bizottság még nem kapott hivatalos felkérést az értékelése kiegészítésére, de a tagállamok megbízták az Unió soros elnöki tisztét december végéig betöltő Csehországot, hogy továbbítsa az igényt, és készítsen ütemtervet az eljárás befejezésére. A döntés végső határideje december 19-e, addig kell az uniós kormányoknak határozniuk, hogy fennállnak-e még az EU költségvetését fenyegető veszélyek, és emiatt pénzbefagyasztással kell-e sújtani Magyarországot. A magyar helyreállítási terv sorsa is az EU27-ek tárcavezetőinek a kezében van. Információink szerint van olyan forgatókönyv, amely szerint a pénzügyminiszterek jövő kedden esetleg hajlandók lennének rábólintani a 2300 milliárd forintos támogatási programra, ha Biró Ferenc, az IH elnöke átvette megbízólevelét, majd eltűnt a magyar kabinet elállna a Ukrajna megsegítését szolgáló 18 milliárd eurós közös hitelfelvétel és a globális társasági minimumadóra vonatkozó megállapodás bojkottjától. Mindkét döntéshez a tagállamok egyhangú jóváhagyása kell, és mindkét dosszié szerepel a jövő keddi tanácskozás napirendjén. Ha az Orbán-kormány nem tágítana, és ragaszkodna a vétókhoz, akkor nem valószínű, hogy december 6-án döntés lesz a helyreállítási terv szuperfeltételek teljesítéséhez kötött jóváhagyását kezdeményező bizottsági előterjesztésről. De egyelőre semmi sincs kőbe vésve, a miniszteri ülést megelőző tárgyalások az utolsó pillanatig folytatódnak, a soros elnök hétfőre rendkívüli nagyköveti tanácsülést hívott össze. A fejleményeket közelről követő források nem zárják ki azt sem, hogy a 3000 milliárdos támogatás felfüggesztéséről és a helyreállítási terv elfogadásáról a december közepén összeülő állam- és kormányfőknek kell majd ítélkezniük. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) 7<Corte2 20o Továbbra sem bújik elő az Integritás Hatóság elnöke Lemondta a nemrég létrehozott Integritás Hatóság (IH) elnöke, Biró Ferenc a részvételét az Áttörés a korrupcióellenes küzdelemben, vagy szemfényvesztés? A jogállamisági mechanizmus hatása Magyarországon című kerekasztal-beszélgetésen - tudta meg a Népszava. Mint arról beszámoltunk, korábban úgy volt, hogy Biró Ferenc is részt vesz december 9-én a Transparency Internationalnek a korrupcióellenes világnap alkalmából szervezett vitáján, ahol Balázs Péter volt külügyminiszterrel, Hack Péter jogászprofesszorral és Király Júliával, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnökével beszélgetett volna. Biró Ferenc részvételének az lett volna az érdekessége, hogy az IH újdonsült elnöke itt debütált volna a korrupcióellenes civil szakma előtt.