Népszava, 2023. január (150. évfolyam, 1-26. szám)

2023-01-10 / 8. szám

I MTP P III MN I LIxJU NÉPSZAVA I r 2023. január 10., kedd I D Lassan rendeződik a kútpiac KÖZLEKEDÉS A hatósági üzemanyagárak tavaly félezermilliárdos kárt okozhattak a hazai olajiparnak - közölte lapunkkal Grád Ottó, a márkás hazai láncokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára. Az ellátás nem áll helyre egyik pillanatról a másikra. • •­­ MARNITZ ISTVÁN Mi lesz február 5-e után, amikortól­­ az EU többi tagállamához hasonlóan Magyarországra se kerülhet külföldről orosz kőolajból készülő üzemanyag? Nehéz kérdés, mert ilyenre még sose akadt példa. Ráadásul a hazai olajipar még csak épphogy belekezdett a hatósági ár után maradt romok eltakarításába, így eleve lassan épülnek újra a kis- és nagykereskedelmi ársapka meg­határozásával megszakadt üzem­anyag-behozatali csatornák. A Mol százhalombattai finomítója hagyományosan a hazai piac 70 százalékát látja el, döntően orosz nyersolajból. Eme behozatal to­vábbra sem esik uniós korlátozá­sok alá, hisz az orosz nyersanyag vásárlására december 5-e óta ér­vényes EU-tilalom a Barátság ve­zeték déli ágán ellátott államokra - így Magyarországra, Szlovákiára és Csehországra - nem vonatko­zik. Ám a fennmaradó 30 száza­léknyi, külföldről származó üzem­anyag legalább harmada érkezett olyan környékbeli finomítókból - legfőképp a Mol szlovákiai egysé­géből -, amely orosz nyersolajból készít üzemanyagot. Ezeket a vá­sárlásokat az EU február 5-e után már nem engedélyezi, így pótlá­suk szükséges. Meggyőződésem ugyanakkor, hogy a kiesést a piac - ha hagyják - megoldja. Látok például koperi vagy fekete-ten­geri beszerzési lehetőségeket. Ez a Molra is vonatkozik, amiként a cég az Adria-vezetéken tengeri kő­olajat is vásárolhat. Ugyanakkor a cég - bármely más vállalkozás­hoz hasonlóan - gazdaságosságra törekszik. A százhalombattai és a pozsonyi finomító leginkább orosz kőolaj feldolgozására alkalmas. Átalakításuk idő- és pénzigényes. Ráadásul a gyártás hatékonysága, a késztermék-kihozatal is romlik. Mindez növeli az üzemanyag-elő­állítás költségeit. És az árakat? A többi tényező változatlansá­gát feltételezve az uniós korlátozás nyilvánvalóan a hazai üzemanyag­­árakat is emeli. A hatósági áras időszak 13 hónapja után az iparág további veszteségeket már nem ké­pes elviselni. Térségi helyezésünk talán valamennyivel romolhat. Mivel azonban az oroszok elleni kereskedelmi lépések leginkább Közép-Kelet-Európát érintik hát­rányosan, meglehet, az egész tér­ség árai kerülnek kicsit közelebb a hagyományosan magasabb nyuga­tiakhoz, így keresletcsökkenésen se csodálkoznék. Pontos jóslatot ne várjon, hisz a hazai kútárakat még mindig alapvetően a nyersolaj és a forint árfolyama határozza meg. Miként lehetséges, hogy míg a nyers­olajárak a háború előtti szinten állnak, addig a hazai üzemanyagok akkori szintjüknél 150-200 forinttal drágáb­bak? Kegyetlenül hangzik, de az ukrán nép szenvedését - akár mondjuk anno az irakiét - a piac beárazta. A háborús helyzetet pedig egyelőre leginkább a válto­zatlanság jellemzi. Tagadhatat­lan: a tavalyi olajárcsúcsokhoz a Moszkva lépései keltette piaci bi­zonytalanságok vezettek. De mára GRÁD OTTÓ A Magyar Ásványolaj Szö­vetség (MÁSZ) főtitkára. Ve­gyészmérnöki diplomáját 1987- ben szerezte a Veszprémi Vegyipari Egye­temen. Olajipari tevékenységét 1989-ben kezdte a Mineralimpex nevű külkereske­delmi vállalatnál. 1993-tól húsz évet dolgozott a Magyar Szénhid­rogén Készletező Szövetségnél kereskedelmi, készletezési vezetőként, majd két évig az ÁME­ Ásványolajter­mék Minőség­­ellenőrzési Zrt. igazgatóhe­lyetteseként tevékenykedett. A MÁSZ-nál 2015 óta dol­gozik, 2016-tól főtitkárként, Európa-szerte - a gázpiachoz ha­sonlóan - megerősödhettek az orosz ellátást kiváltó csatornák. Közép-Kelet-Európa tekintetében ugyanakkor még kérdés, mit hoz február 5-e. A világpiaci árakat mindazonáltal jelenleg más hírek így a kínai gazdaság vagy épp az egyesült államokbeli időjárás - mozgatják. A hazai üzemanyagárak alapvetően most azért állhatnak az egy évvel korábbi szint felett, mert a forint azóta 20 százalékkal gyen­gült a dollárhoz képest. De a hazai árakra hatnak a rezsi és a munka­erő költségemelkedései, illetve más, adó jellegű többletelvonások is. Ezenfelül mivel a hatósági árak egy olajozott beszerzési rendszert döntöttek romba, a kapcsolatok új­jáépítése egyelőre magasabb kez­dőárakkal jár, egy későbbi árcsök­kenés reményével. A jövőre nézve a MÁSZ 70-90 dolláros Brent-árral számol. Ha a forint tartja magát, a hazai kútárak is a mostani szintek közelében maradhatnak. A Mol miért nem igyekszik jobban át­állni a tengeri olaj feldolgozására? Az olajcég 2022-ben alighanem kevéssé összpontosíthatott a Du­nai Finomító hosszú távú átala­kítására. Mozgásterüket a körül­mények lényegében folyamatos tűzoltásra korlátozták. Tekintve, hogy a 2021 novemberében meg­határozott hatósági üzemanyag­tarifákhoz képest a tavalyi év első felére a nyugati államok árszintjei igencsak elszálltak, mondhatni, fél Európa nálunk tankolt. Miután a kormány a nagykereskedelmi ára­kat is 480 forinton maximálta, a kereslet 30 százalékát addig ellátó importőrök egyszerűen levonultak a piacról, így márciusra az ország szinte teljes ellátása a Mol fino­mítójára szakadt. A cég, remélve a helyzet későbbi rendeződését, be­vezette tartalékait, és elhalasztotta a Dunai Finomító áprilisra üteme­zett karbantartását. A schwechati, a kralupyi és később a Dunai Fi­nomító váratlan műszaki gondjai szintén komoly kiesést hoztak. En­nek áthidalására a kormány a biz­tonsági tartalékokból is a láncok rendelkezésére bocsátott készter­mékeket, amiket most vissza kell pótolni. Emellett - akár február 5-ére készülve - kereskedelmi tar­talékokat is fel kell halmozni. Bár a szállítás a Barátság vezetéken kétségkívül bármikor megszakad­hat, remélem, ilyen helyzet sosem következik be. Ennek lehetséges kiváltására kétségkívül létezik az Adria-vezeték, amelynek teszte­lésére ugyanakkor szintén nem a tavalyi év kínálta a legkedvezőbb körülményeket. Emiatt az is kér­dés, miként lehetne a február 5-e utáni behozatali korlátozásokra tekintettel növelni a Dunai Fino­mító teljesítményét. Ön szerint az olajipart terheli-e bármi­féle felelősség a hazai üzemanyag-el­látás december eleji összeomlásáért? Nem. A hatósági árak - Alaptör­vény-sértő módon - eleve egyik pi­aci szereplőnek sem biztosítottak nyereséget, így az importőrök érte­lemszerűen elálltak a behozataltól. A kiesés pótlását önként magára vállaló Malnak is több százmilli­árdos vesztesége keletkezett. A kis kutak pedig bele is rokkantak a helyzetbe. A kormányintézkedések és a többi, kedvezőtlen piaci ha­tás - a környező finomítók és im­portőrök, majd a százhalombattai egység leállása, a természetellenes, vásárlási pánikhullámokkal sú­lyosbított igényugrások, a szállítási korlátok elérése és a tartalékok le­apadása - hólabdaszerűen vezettek az ellátás december eleji összeom­lásához. Ami nincs, azt nem lehet eladni. Az ellátási egyensúlyhoz mindenképp szükséges a behozatal visszaépítése. Egy vegyes tulajdo­ni szerkezetű piac a hatósági áras rendszert tartósan nem bírja el. A Molnak talán csak az róható fel hi­bájául, hogy nem minősítette már korábban a rendszert fenntart­­hatatlannak. Az állam az ellátási rendszer tiszteletben tartása mel­y kormány­intézkedések és a többi, kedvezőtlen piaci hatás hólabdasze­rűen vezet­tek az ellátás december eleji ös­­­szeomlásá­hoz. A nagy láncokhoz nem tartozó, tőkeerős háttér nél­küli, közel ezer hazai „kis” kutat az ársapkák kifejezett csődközelbe sodorták. §1 lett annyit tehet, hogy adó formá­jában elvonja a többletnyereséget amit meg is tett. A hatósági árakat nem tarthatta volna fenn a kormány, ha az így keletkezett hiányt az állam a piaci szereplők szá­mára az elvont adóból támogatásként visszaosztja? Időlegesen fenntartható, ha egy cég egy jogszabály elvonta bevéte­lét állami támogatásként vissza­kapja. De a hatósági árakat minden szempontból egészségtelennek tartom. Mindazonáltal most az ál­lam a szabályozott tarifák okozta veszteséget szinte teljes egészében az iparágra terhelte. Ennek mérté­ke gyors számításaim szerint a fél­­ezermilliárd forintot közelíti. Azért a Mol kétezermilliárdot köze­lítő tavalyi nyereségéből talán telik a veszteségekre meg az adókra. A Mol részvényesei biztosan rosszallanak egy-egy üzletág tar­tósan veszteséges működését. Lehet mondani, hogy az olajkiter­melésből a magas világpiaci árak miatt nagy profitok halmozódnak fel, de a feldolgozás-nagykereske­delemnek hasonlóképp önmagá­ban is nyereséget kell termelnie. Felhozható az is, hogy a kormány brüsszeli tárgyalásai nyomán a Mol változatlanul vásárolhat a vi­lágpiacinál - változó mértékben - olcsóbb nyersolajat. Ám ennek hasznát a kabinet adóként elvon­ja. A többi hazai láncot még inkább sújtja a helyzet. A - nagykereske­delmet is végző - OMV, Shell vagy az újonnan megjelenő Orlen mind önálló kiskereskedelmi leányvál­lalatot létesített Magyarországon, amelyek hatósági üzemanyagárak mellett aligha gazdaságosan. Az működhetnének anyacégeiktől sem várható el, hogy tartósan áll­ják leányvállalatuk hatósági árak okozta veszteségeit. A nagy láncok­hoz nem tartozó, tőkeerős háttér nélküli, közel ezer hazai „kis” kutat pedig az ársapkák kifejezett csőd­közelbe sodorták. A fogyasztóknak nem lenne kedve­zőbb, ha a Mol mellett a kormány még egy hasonló súlyú nagy- és kiskeres­kedőt a piacra segítene? Térségi szinten a Mol komoly szereplőkkel versenyez. Tavaly nem akadt semmilyen gond a ha­sonló ellátási szerkezetű horvát, szlovén, osztrák, szlovák és cseh pi­acon sem. Amúgy pedig kinek len­ne kedve itt egy ilyen nagyságrendű befektetéshez? Nyújtana-e olvasóinknak betekintést a MÁSZ hamarosan várható tavalyi üzemanyag-forgalmi felmérésébe? A szövetség tagvállalatainak mintegy ezer hazai kútján tavaly több mint 20 százalékkal ugrott a 2021-hez viszonyított értékesítés. Érdemes ugyanakkor egy kicsit az adat mögé nézni. A hatósági tarifák jelentősen torzították a keresletet, amennyiben a közlekedők komoly hányada a korábban általában ol­csóbb „kis” kutakról az immár azonos árszint miatt átszokott a könnyebben megközelíthető, ké­nyelmesebb, „márkás” kutakra, ami ez utóbbi körnek komoly több­letterhet okozott, így az országos forgalomemelkedés a MÁSZ-adat­­nál várhatóan alacsonyabb lesz. A hazai üzem­­anyagárak alapvetően most azért állhatnak az egy évvel korábbi szint felett, mert a forint azóta 20 százalék­kal gyengült a dollárhoz képest

Next