Népszava, 2023. január (150. évfolyam, 1-26. szám)

2023-01-14 / 12. szám

2 I 2tt2313 mjáM4„szombat______________________________________________________________________________________________________________________________REFLEKTOR „Bárhogy történik, én fizetek rá” • CUKOR PULT ALÓL Drágán veszik, de olcsón kell adniuk - sokat buknak a kisboltok az árstopos termékeken, amikből ráadásul már duplaannyit kellene készletezniük. Elkeseredettek a kereskedők, és azt panaszolják, az új állami támogatás is csak keveseknek lesz segítség. KRÁLIK EMESEj VAS ANDRÁS - Ellenőrzés esetén a raktárban van cukor, liszt, étolaj, már ha ép­pen tudtam venni a nagykerből. A polcra hülye lennék kitenni ket­tőnél többet, egyrészt nehéz pó­tolni, másrészt csak veszteséget hoz - mutatja a Nagyatád környéki kisbolt üzemeltetője üzlete hát­só traktusát. És közben sorolja az árakat: a cukor kilóját 669, a lisztét 439, a csirke far­hátét 559 forin­tért tudja beszerezni, és sorrend­ben 275, 169 és 251 forintért kell adnia. Az étolajat 1248-ért veszi s 629-ért kellene kitennie a polcra. Két-, két és félszeres bukás minden egyes eladott terméken, még úgy is több tízezer forintos veszteség havi szinten, ha a minimális mennyiség felett csak vásárlói kérésre hozza elő a raktárból, vagyis bevezetése óta sok százezer forintot vitt el tőle az árstop. Pedig a bő félezres faluban, ahol három bolt működik, ráadásul a mozgóbolt is jár, már régóta siral­mas a kereskedők helyzete, ami, ahogyan a családi vegyesüzlet ve­zetője megjegyzi, immáron tragi­kusra változott. A nagykereskedőket nem ér­dekli a hatósági ár, ők a piacról vásárolnak, a veszteséget nekünk kell benyelnünk - magyarázza. Amikor egyszer kétségbeesetten megkérdeztem, mégis, hogyan kompenzáljam a ráfizetéseket, an­­­nyit mondtak, emeljem meg a többi termék árát, ezt teszik a multik is. Csakhogy ott 10-15 ezer vagy még több árucikkre lehet elosztani a ne­gatívumot, nekem pedig bő százra, sőt igazából arra a néhány tucatra, amiből napi szinten fogy. Ezek után nem meglepő, hogy pályáznak a falusi kisboltok napok­ban bejelentett támogatására, hogy az 1-3 milliós, vissza nem térítendő összeghatárból mekkora tételre, még nem tudják, egyelőre csak a regisztrációig jutottak. - Megpróbáljuk, de meglepőd­nék, ha bármit is kapnánk, ilyen mélyre nem látnak le az illetékesek - mondja legyintve ugyanerről a pályázatról egy szűk 300 fős, Mar­cali és Kaposvár között megbújó, belső-somogyi település egyetlen, nem is mindennap nyitva tartó boltjának tulajdonosa. Pesszimizmusa indokaként a matematikát hozza fel: a 3 milliárd forintos keretösszegből a legjobb esetben is csak 3 ezer boltot lehet megsegíteni, noha igazából min­den, nem a multikhoz tartozó kis­­üzlet támogatásra szorulna, vagyis ötször ennyi pénz sem lenne elég. Túlélési, vagyis inkább életben ma­radási taktikájuk megegyezik más kollégáikéval: az árstopos termé­kek vevők előli elrejtésével mini­malizálni a veszteséget.­­ Az új szabály szerint mind­egyikből kétszer annyit kell tarta­nom, mint 2021-ben - avat be a ne­hézségekbe. - Csakhogy láthatóan a szabályalkotó okosoknak fogal­muk sincs, miként is működik egy falusi bolt! Indulatosan avat be feloldhatat­lannak tűnő dilemmáiba: - A kenyéren és a pékárun kí­vül nincs napi rendelés, mindent akkor pótlunk, amikor kifogy. Ugyanannyi cukor egyszer egy hét 1-3 ezer falusi kisboltnak jelenthet némi segítséget az állami támogatás, miközben az országban összesen több mint 35 ezer élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzlet működött tavaly az első fél évben alatt, máskor egy hónap alatt megy el, hiszen már azt is megérezzük, ha valaki otthon elkezd befőzni, és elvisz tíz kilót. Olyankor én is többet rendelek a nagykerből, s ha ezt nézem, most annyi cukornak kellene a raktárban sorakoznia, amit jelen körülmények között fél év alatt sem adnék el. És számlára meg sem tudnám venni a nagyker­ből, mert nekem nem adnak el en­­­nyit, vagyis csak feketén tudnám beszerezni. Azaz csalnom kellene, hogy megfeleljek az előírásnak, amiért érthetően megbüntetné­nek. Ha viszont úgy látják, nem tartok fenn elegendő mennyisé­get, azért büntetnek meg. Bárhogy is történik, biztosan én fizetek rá. Ahogyan az árstopos termékekkel is­ látja, kicsi ez a bolt, tényleg csak a legszükségesebbeket tartom, de így is havi 20-25 ezer, amit bukok a hatósági áron. Hogyan hozzam vissza? Adjam 1500 forintért a ke­nyér kilóját? Vagy téliszalámiáron a baromfipárizsit? Két faluval odébb hasonlókép­pen üres polcokat és elkeseredett kereskedőt találunk. Több tele­pülésen működtet kisebb vegye­süzleteket, gyors számolás után kiderül, napi szinten 15 ezer forin­tot bukik az árstopos termékeken, ami havonta alsó hangon is 300 ezres mínusz. - A hatósági ár bevezetése óta több millió ment a levesbe, vagyis nekem életmentő a beígért álla­mi támogatás - állítja. - Kérdés, mikor jutok hozzá, s egyáltalán kapok-e mindegyik boltra, vagy olyan lesz, mint a madár, amit a mesebeli lány vitt Mátyás király­nak, csak elrepült, adott is aján­dékot meg nem is. Két éve, amikor meghirdették a Magyar Falu Prog­ramban a boltnyitási vagy -felújí­tási támogatást, már pórul jártam: akkor is hitegettek mindenkit, hogy akár 50-70 milliót is adnak, sok pénzért meg is terveztettem két üzletem bővítését és felújítá­sát, aztán nem kaptam egy fillért sem, így most is óvatos vagyok. Vi­szont ha nem lesz támogatás, egy-egy keres­kedő több településen működtet kis vegyesüzle­teket, gyors számolás után kiderül, napi szinten 15 ezer fo­rintot bukik az árstopos termékeken, ami havonta alsó hangon 300 ezres mínusz. Két kisebb üzletet be kell zárnom, különben bedől az egész vállalko­zás, ami azt jelenti, újabb két kis falu marad bolt nélkül..­­ Le ne írja a nevem! Kivétele­sen pályázni akarok, mondta a pol­gármester is, hogy mindenképpen próbáljam meg! Nehogy véletlenül pont az én kérelmem vesszen el, ha meglátja valaki a véleményemet mondja egy Csongrád környéki falu egyik kisboltját üzemeltető férfi. Eddig azért nem próbált tá­mogatáshoz jutni, mert a pályázat pontrendszere szerint kevés az esélye, például túl közel van a vá­ros.­­ Ha tényleg segíteni akarna a kormány, támogatna minden ilyen kis üzletet mondjuk egymillióval. Most, ha kimerül a keret, a sor vé­gén állónak egy fillér se jut - mér­gelődik. A hatósági áras termékekről azt mondja, ha mindent szabályosan csinálna, napi 3-7 ezer forint vesz­tesége lenne. Ennyit képtelenség kitermelni, fizetni kell az alkalma­zottat, próbálnak túlélni, ahogy tudnak. Az ársapkás termékek ellenőrzésétől egyelőre nem tart, a faluban, de még a környéken se hal­lott ilyenről, úgy látja, a kormány a rendelkezést elsősorban a nagyobb üzletekre találta ki. De trükköznek mások is, tette hozzá, ma olyan üz­letekben is van cukor a pult alatt, például az ő falujában is, amelyik nem élelmiszert árul. A kötelezően polcon tartan­dó mennyiség hallatán a Csong­­rád-Csanád megyei kereskedő csak nevet: van olyan termék, ami­ből háromhetente rendel, tojásért egy-két hetente megy. Lehet, hogy azt fogja csinálni, amit a nagyobb boltoktól „tanult”: az ársapkás ter­méket a raktárban tartják kisko­csin, és ha ellenőrzést kapnak, azt mondják, hogy éppen akkor akar­ták kivinni az eladótérbe. A férfi azt mondja, a tárolási kapacitása véges, emiatt az sem megoldás, hogy a mínuszt újfajta termékek kínálatával próbálja behozni. Ha azonnal 5-6 százalékkal emelné mindennek az árát, egyenesbe hozná - viszont a vevők jó része el­pártolna tőle. NAPRAFORGÓ­­ÉTOLAJ Olajból sincs mindig elég. Pedig vinnék, mint a cukrot mO017'<0 ÖO Gyorsan kell lépniük a boltoknak HÁROMMILLIÁRD Alig több mint két hetet kaptak az árstopok miatt egyre nehezebb helyzetbe kerülő falusi kisboltok, hogy be­nyújtsák pályázatukat a Magyar Falu Program keretében kiírt tá­mogatásra. A 2 ezer fő alatti tele­pülésen működő élelmiszerüzle­tek tulajdonosai számára január 12-én nyílt meg és január 31-én már zárul is a 3 milliárd forint keretösszegű kiírás. Üzletenként 1-3 millió forint között, egyszeri, egyösszegű, vissza nem térítendő támogatást lehet elnyerni mű­ködési kiadásokra, például mun­kabérre, bérleti díjra, rezsi- vagy áruszállítási költségekre, de pél­dául árukészletre nem lehet fel­használni. Cserébe vállalni kell a bolt további, legalább egy évig tar­tó működtetését. Mindez 1-3 ezer falusi kisboltnak jelenthet némi segítséget, miközben az országban összesen­­ a nagy üzletláncokkal együtt - több mint 35 ezer élelmi­szer és élelmiszer jellegű vegyes üzlet működött a tavalyi első fél évben. Gyopáros Alpár modern tele­pülések fejlesztéséért felelős kor­mánybiztos még tavaly november közepén jelentette be, hogy „né­hány héten belül” indul egy 8 mil­liárd forint keretösszegű program a kisboltok megsegítésére. Az ös­­­szeget Varga Mihály pénzügymi­niszternek kellett átcsoportosíta­nia az idei költségvetésben január 15-ig. A kiírás végül a héten jelent meg­­ 3 milliárd forintról. Igaz, Nagy István agrárminiszter a hét elején bejelentette: a mikrovál­­lalkozásként működő hentesek is kapnak 4,5 milliárd forintot, üz­letenként akár 3 millió forintra is pályázhatnak „az év elején”. Pon­tos dátum vagy konkrét pályázat azonban még nem jelent meg. A kormány december végi ren­deleti költségvetési módosításá­ban a Magyar Falu Program mű­ködési kiadásainál egész évre 8 milliárd forintot terveztek, így ez elvileg fedezetet nyújt a kisboltok tervezett támogatására. VARGA DÓRA Oz'<oL2in DlÖo Ha azonnal 5-6 százalékkal emelné mindennek az árát, egyenesbe hoz­ná - mondta egy kereskedő

Next