Népszava, 2023. február (150. évfolyam, 27-50. szám)

2023-02-10 / 35. szám

2 I ?piSc,Péntek____________________________________________________________REFLEKTOR Újra vonzó az állampapír PÉNZÜGYEK Nagy érdeklődés közepette rajtolt el az új, inflációkövető eszköz kereskedése. A lakosság még mindig jelentős összegeket tart olyan helyeken, ahol a pénzromlás felemészti a megtakarításokat. VARGA DÓRA Már az első három hétben 469 mil­liárd forintnyi fogyott az infláció­­követő, akár 16 százalékos kamatot fizető, új Prémium Magyar Állam­papírból (PMÁP). A hatalmas ér­deklődés oka, hogy a január 19-től kapható új „szuperállampapír” a jelenlegi gazdasági környezetben kiemelkedő hozamot biztosít, még­hozzá kockázat- és kamatadómen­tesen. A 2030-ban lejáró kötvény az előző évi infláció felett még 1,5, a 2027-ben lejáró pedig plusz 0,75 százalékos kamatot fizet. Ez pedig most 16, illetve 15,25 százalékos éves hozamokat jelent. A forgalom­ban lévő lakossági magyar állampa­pírok közül jelenleg a PMÁP a leg­népszerűbb: már a 4700 milliárd forintot is meghaladhatja a lakos­sági állampapír-állományon belül. Ennek az összegnek azonban a többszörösét tartja a lakosság olyan helyen - otthon készpénzben vagy lekötetlenül a bankban -, ahol a pénz a hatalmas infláció miatt egyre többet veszít értékéből. Ta­valy az első 9 hónapban több mint 550 milliárd forinttal nőtt a ház­tartások készpénzben tartott va­gyona, meghaladva a 6850 milliárd forintot. Ehhez hozzávéve a 7700 milliárd forintnyi, nem kamato­zó lakossági folyószámla- és látra szóló betéteket, azt mondhatjuk: a lakosság pénzügyi vagyonának harmadát olyan eszközökben tart­ja, amelyeket szép folyamatosan felemészt az infláció - fogalmazott Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Szerinte az emberek többségének nincs va­lódi befektetésre alkalmas pén­ze, legfeljebb pár százezer forint vésztartaléka. Ha havonta 10-20 ezer forintot képesek is lennének félretenni, sokan azt gondolják, ennyit nem érdemes lekötni vagy más módon befektetni. Az elmúlt évtizedben ráadásul felnőtt egy olyan generáció, amely lényegében nem találkozott érdemi betéti ka­matokkal, hiszen a bankok többsé­ge még most is 0,1-1 százalék körüli kamatot ad. Ez pedig nevetséges összegeket jelent. A BiztosDöntés. hu bankibetét-kalkulátora szerint 1 millió forint féléves lekötése 0,1 százalékos kamattal 425 forin­tot hoz a konyhára (miközben az infláció tovább száguld). Az ügyfe­lek azonban passzívak lettek, nem váltanak az alacsony betéti kama­tok miatt bankot, így a pénzinté­zeteket semmi nem is motiválja a kamatemelésre. A bankoknak az a legkényelmesebb, ha az emberek lekötés nélkül tartják náluk a pén­züket - magyarázza Gergely Péter. Aki viszont mégis befektetne, an­nak a bankok többsége maga is fel tudja kínálni egy értékpapírszámla megnyitásával a kedvező hozamú állampapírokat, így nem pártolnak el ezek az ügyfelek sem. A bank pe­dig még jutalékot is kap az ügylet után - tette hozzá. Van ugyanakkor néhány kisebb bank, amely az új ügyfelek meg­szerzése érdekében magasabb, 10 százalék körüli éves kamatot kínál. A 10,25 százalékos kamat egy év alatt például 87125 forintot tesz hozzá az 1 millió forinthoz. Az ilyen ajánlatoknak azonban feltételei vannak: például bizonyos összegű kártyás költést elvár a bank. Rá­adásul a hozam még mindig jócs­kán elmarad az infláció mértékétől, és lejön még belőle a 15 százalékos kamatadó is. Gergely Péter szerint mégis érdemes a kispénzűeknek akár a banki lekötésekben is gon­dolkozniuk, bár nem feltétlenül a hozamok miatt. A lekötött betét ugyanis nem válhat sem a tolvajok, sem az impulzusvásárlások pré­dájává. Érdemes akár havi 10-20 ezer forintot is félretenni, hiszen ez mentálisan is felkészít a pénz­ügyi tudatosságra, a későbbi be­fektetések megtervezésére - véli Gergely Péter. A szakértő tapasz­talatai szerint azonban inkább azok foglalkoznak csak pénzük fi­altatásával, akik már felhalmoztak pár millió forintot vagy korábban tudatosan tettek félre. Jellemző­en ők veszik az állampapírokat is, ami ma a legkockázatmentesebb, legjobb hozamú befektetési lehető­ség. A bankbetétekkel ellentétben nincs tranzakciós illeték és szám­lavezetési díj az államkincstári ér­tékpapírszámla esetén. Nem kell kamatadót sem fizetni, így még ha ugyanazt a kamatot is fizetné a bank a betétre, mint az állam, a ka­mat akkor is 17,6 százalékkal több lenne az államnál. Az állampapírok esetében eközben nincs feltétel például havi költési elvárás­­: már 5 ezer forintért is lehet papírt venni. Ráadásul nemcsak 100 ezer euróig, hanem korlátlan összegig garantál­ja az állam, hogy bármi történik, az ügyfél hozzájut a pénzéhez. Ha pe­dig az ügyfél a lejárat előtt „feltöri” a lekötést, azaz eladja az állampa­pírt, akkor - ellentétben a bankbe­téttel - az időarányos kamatot még megkapja, csak az eladásért kell 1 százalékos díjat fizetnie. Mind­emellett jelenleg nincs is más olyan kockázatmentes befektetési lehe­tőség, ami az elkövetkező két évre garantáltan 30 százalékos hoza­mot biztosít - tette hozzá Gergely Péter. Szerinte mindezek alapján nem igazán lehet csodálkozni azon, hogy a bankok e feltételekkel nem tudnak és nem is akarnak verse­nyezni. Az állam­papír ma a legkevésbé kockázatos, legnagyobb hozamú be­fektetés Elsősorban milyen célra takarít meg pénzt rendszeresen? Magyar válaszadók (százalék) Váratlan kiadásokra Arra az esetre, ha elveszíteném a munkámat Felkészülés a recesszióra Nyugdíjba vonulásra Gyermekeimre/unokáimra Utazásra Ház/lakás vásárlásra Tanulmányokra Egyéb7 10 15 40 Forrás: Intrum/ Európai Fogyasztói Fizetési Felmérése (ECPR) 2022/NÉPSZAVA-grafika 2021 HOZAM GERGELY PÉTER: Az elmúlt évtizedben felnőtt nemze­dék lényegében nem találkozott érdemi betéti kamatokka (O­­(2is) LJJ Öo Ráfizetnek az adózáson LEHETŐSÉGEK Az állampapírok lakossági népszerűsége az elmúlt évtized során igencsak megugrott: míg 2012-ben még csak 987 milliárd forintot tett ki a lakossági állampa­pír-állomány, addig tavaly év végén összességében már 8619 milliárdot. Egy évvel korábban ugyanakkor még a 10 ezer milliárd forintot is meghaladta az összeg. A tavalyi vis­­­szaesés oka, hogy a megugró infláció miatt a korábbi, alacsonyabb ho­zamú lakossági állampapírok már nem kínáltak olyan jó kilátásokat, így a befektetők más lehetőségeket kerestek. A piachoz jobban értők ugyan egy időben vásárolták az in­tézményi papírokat, de sokan hátat fordítottak az állampapírpiacnak. A háztartások állampapírokban lévő megtakarítása így összességében 10140 milliárd forint volt tavaly év végén, vagyis alig 40 milliárd forint­tal gyarapodott 12 hónap alatt. A hitelintézetek viszont sok la­kossági megtakarítást vonzottak, akár a kötvényeikről, akár a részvé­nyeikről volt szó. A jegybank adatai szerint a lakosság csaknem 400 mil­liárd forintnyi friss megtakarításból vásárolt banki részvényeket. Az év végén a háztartások mintegy 1200 milliárd forintot tartottak hazai részvényekben. Ennek több mint fele bankpapír volt. A kisbefekte­tőknél lévő banki kötvényállomány egy év alatt bő 100 milliárd forinttal 162,3 milliárd forintra nőtt. Vagyis a bankok tavaly sikeresebben adtak el a lakosságnak új hitelpapírokat, mint az állam - derül ki a Bank360. hu elemzéséből. A háztartások csaknem 1200 milliárd forintnyi friss pénzt helyeztek el befekteté­si jegyekben. A hazai befektetési alapokban lévő megtakarítás így év végére megközelítette a 6 ezer milliárd forintot. A háztartások az állampapírok helyett tehát a na­gyobb hozam reményében tavaly más értékpapírokat választottak. Mégsem mindenkinek jutott eszé­be, hogy míg a 2019 júniusától ki­bocsátott állampapírok kamata és hozama kamatadómentes, addig a részvények és befektetési alapok ár­folyamnyeresége, valamint a banki kötvények kamata után az állam 15 százalékos adót szed be - mutatott rá a Bank360.hu. Egy tbsz-en öt év alatt, 10 százalékos hozam mellett 1,2 millió forint takarítható meg. Ez az adó elkerülhető, ha a meg­takarítást tartós befektetési szám­lán (tbsz) vagy nyugdíj-előtakaré­­kossági számlán (nyesz) helyezi el befektető. Ezek népszerűsége viszont nem ugrott meg a részvé­nyekével és a befektetési alapo­kéval együtt. A lakosságnál több mint 7300 milliárd forintnyi olyan magyar értékpapír van, ami nem állampapír. Emellett külföldi rész­vényekben és befektetési jegyekben is lehet még nagyjából 1300 milliárd forintjuk. Olyan értékpapírszám­lán viszont, amelynél igénybe lehet venni kamatadó-mentességet, ke­vesebb mint 3900 milliárd forintot tartottak. Vagyis a részvények, be­fektetési jegyek és egyéb kötvények többségének hozamából adóznak. A tbsz-ek száma 257,5 ezer volt az év végén. Ezeken 3455 milliárd forintnyi értékpapír volt, ami szám­lánként átlagosan 13,4 millió forin­tot jelent. A Bank360.hu számítá­sai szerint, ha öt év alatt egy ilyen számlán évente 10 százalék hozam keletkezik, akkor a számla tulajdo­nosa több mint 1,2 millió forintnyi hozamot tarthat meg ahhoz képest, mint ha normál értékpapírszámlán lett volna a megtakarítása. V. A. D, Hónapról hónapra él a magyarok harmada Kelet-Közép-Európában messze a magyarok képesek a legkevés­bé megtakarítást gyűjteni - derül ki az Intrum 2022-es, 24 ország­ra kiterjedő, 24 ezer fogyasztót érintő Európai Fogyasztói Fizetési Felméréséből. Míg ugyanis a ma­gyarok majdnem harmadának a hónap végén nincs mit félreten­nie, addig Lengyelországban a megkérdezettek 27, Romániában 24, Szlovákiában 20, Csehország­ban pedig 14 százaléka mondta ezt. Ez azonban nem a 2022-es gazdasági nehézségek hatása, mivel tavaly is hasonlók voltak az arányok. Az európai országok többségében nem is romlottak je­lentősen a megtakarítási képes­ségek. A felmérés szerint európai átlagban az emberek jövedelmük kevesebb mint ötödét teszik félre. Ettől a magyarok sem maradnak le, csakhogy nálunk jóval alacso­nyabb a fizetés. Azok a honfi­társaink, akik félre tudnak tenni, nagyrészt ugyanarra gyűjtenek, mint egy évvel korábban: 42 százalékuk általános tartalékot képez váratlan kiadásokra. To­vábbi 12 százalék pedig munkája vagy jövedelme elvesztése ese­tére tesz félre. Csökkent viszont valamelyest azok aránya, akik lakásra vagy gyermekeik, unoká­ik számára gyűjtenek, miközben egyre többen vannak, akik kifeje­zetten egy recesszióra készülnek. A magyarok több mint harmada kevesebb mint egy hónapnyi jö­vedelmének megfelelő megtaka­rítással rendelkezik. 29 százalék­nak egy hónapra, 19 százaléknak pedig legfeljebb 3 hónapra lenne elegendő a félretett pénze.

Next