Népszava, 2023. február (150. évfolyam, 27-50. szám)
2023-02-14 / 38. szám
pm rrSI n DurvJLU' Akkugyár, az új „kis gömböc” BERUHÁZÁS Csaknem negyvenszer annyi energiát vesz majd fel a debreceni akkumulátorgyár, mint amennyi összteljesítményű cellát évente megtermel, és a vízigénye is bővül még - mondta lapunknak a Debreceni Egyetem korábbi rektora. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Fábián Istvánt, aki a kezdetektől figyelemmel kíséri a vegyipari beruházás előkészítését, arra kértük, nézze át a több mint százoldalas engedélyezési dokumentumot, s közérthetően magyarázza el nekünk, melyek a „sérülékeny pontok” az okiratban. Szavai szerint az anyag ellentmondásos és több sebből vérzik. A debrecenieket leginkább az ivóvizük sorsa aggasztja, a gyár vízfogyasztásával kapcsolatban pedig eltérő adatok láttak eddig napvilágot. Az előzetes bejelentésnél még óránként 1000, vagyis napi 24 ezer köbméterről beszéltek, később egy, a megyei kormányhivatal oldalán megjelent, majd onnan viharos sebességgel eltávolított szakértői anyagban már 40-60 ezer köbméteres napi vízigényről volt szó - mondta. A mostani engedélyben az olvasható, hogy a telephely átlagos vízigénye naponta 3378 köbméter, csúcsvízigénye ennek majdnem a duplája, a felhasznált víz közel 85 százaléka pedig párolgási veszteségként a légkörbe távozik. Fábián István szerint azonban az adatokból kiolvasható, hogy a jelenlegi engedély pusztán egy 40 gigawattórás (GWh) üzemre vonatkozik. Mindebből az látszik, hogy a gyárat később akarják majd bővíteni - és olyan, akárcsak a mesebeli kis gömböc - jegyezte meg a szakértő. Göd esetében épp ezt tette a koreai tulajdonos: szintén hétfőn derült ki, hogy nemcsak a debreceni gyár kapott környezetvédelmi engedélyt, de a katasztrófavédelem is közzétette határozatát, amelyben a lakossági tiltakozások ellenére hozzájárult a gödi Samsung-akkumulátorgyár bővítéséhez. A különleges gazdasági övezet szabályai szerint ezt a határozatot a helyi önkormányzat helyett csak a Pest Megyei Önkormányzat támadhatná meg, ezért a Jobbik közgyűlési képviselőcsoportja rendkívüli ülés összehívását kezdeményezte, s javaslatot tesz közigazgatási per elindítására. A debreceni engedély másik neuralgikus pontja az energiafelhasználás. Eddig főként a villanyáramigényről esett szó - a Népszavának korábban nyilatkozó szakértő, Győrffy Dóra közgazdász szerint egyharmad-paksnyi energiát használ majd fel a kínai gyár. Most viszont Fábián István szavaiból kiderült, óránként 12 ezer 500 köbméternyi, azaz (átváltva) összesen A lapunknak nyilatkozó vegyész szerint Debrecenben nem létezik a klasszikus értelemben vett „szürke víz”, amivel a gyár szükségletének jó részét fedeznék: évente 1000 gigawattórányi földgázt és 640 gigawattórányi elektromos áramot használ majd fel a gyár. Ha e kettőt összeadjuk, világosan látszik: évente 1640 GWh energiát használ majd fel a CATL. Mindeközben a beruházók és a kormányoldal együttes erővel próbálja nyugtatgatni az akkumulátorgyár ellenzőit és a közvéleményt. A kínai gyár képviselői azt nyilatkozták, nem rombolják a környezetet és minden előírást betartanak. A kormányoldal pedig egy „környezetvédelmi nagyágyút” is bevetett az ügy érdekében. Áder János volt köztársasági elnök a Kék Bolygó podcast hétfőn közreadott műsorában beszélgetett Kaderják Péterrel, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjével. Szerintük a debreceniek megnyugodhatnak, hiszen ugyanolyan minőségű és mennyiségű marad az ivóvizük, a víz 70-80 százalékát hűtéshez használják fel, amelyet teljes egészében „szürke vízből”, vagyis a közeli telepen tisztított szennyvízből nyernek majd. Az általunk megkérdezett szakértő vegyész szerint azonban Debrecenben nem létezik klasszikus értelemben véve szürke víz, ahhoz ugyanis már a lakossági szennyvízben el kellene választani a mosogatás, a mosás és a tisztálkodás során keletkezett használt vizet a fekáliát és vizeletet tartalmazó egyéb szennyvíztől. Megkérdeztük Áder Jánost van-e bármilyen aggálya a beruházás miatt, mit szól ahhoz, hogy a legjobb termőföldeket biztosítják ipari célokra, s szívesen élne-e egy kínai akkumulátorgyártól egy kilométerre? Helyette a Kék Bolygó Alapítvány sajtóosztálya válaszolt, eszerint a volt köztársasági elnök legutóbbi beszélgetése is igazolja, támogatja a szabályozást, amelyet Németországban is kidolgoztak a szóban forgó kínai vállalat ottani beruházásával összefüggésben, s ahol egyébként zöld- és szociáldemokrata politikusok is az üzem mellé álltak. DOBOS JUDIT : AflljU I GHflR&ÄÄiJ mnGyflnons2AG STOP Múlt héten is tiltakoztak a beruházás ellen, a jelek szerint hiába .<oo>o oo Népszavazás helyben és országosan Az emberek hozzájárulása nélkül sehol se lehessen akkumulátorgyárat építeni, Magyarország ne váljon akkumulátorgyarmattá. Ezzel a címmel indított országos petíciót az LMP - jelentette be Schmuck Erzsébet társelnök az aláírásgyűjtés egyik helyszínén, a budapesti Nyugati téren tegnap. Emlékeztetett, hogy pártja országos népszavazást kezdeményezett e témakörben, de addig sem akarnak tétlenkedni, amíg kérdésüket jóváhagyja a választási bizottság. Ugyanitt Kanász-Nagy Máté frakcióvezető-helyettes arról beszélt: kezdeményezésükre ma összeül az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága is, hogy megvitassa a kérdést, s reményét fejezte ki, hogy az energiaügyi, valamint a külgazdasági és külügyminiszternek „lesz elég bátorsága" részt venni azon. Január végén Mándi László, a Momentum debreceni önkormányzati képviselője jelentette be, hogy helyi népszavazási kérdést adott be azzal: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Debrecen közigazgatási területén tilos legyen olyan ipari létesítményt létrehozni, amelynek az óránkénti átlagos vízigénye meghaladja a 130 köbméter értéket?" A kezdeményezést az MSZP és az LMP is támogatja. A Mi Hazánk pedig azt kérdezné meg a helyiektől: „Egyetért-e Ön azzal, hogy olyan veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem létesülhessen vagy üzemelhessen Debrecen közigazgatási területén belül, amelynek a szén-dioxid-kibocsátása meghaladja az évi 100 ezer tonna, vagy az ivóvízigénye eléri a napi 10 ezer köbméter értéket?" népszava , 2023. február 14., kedd I O Folyik a verseny a háziorvosok aláírásaiért EGÉSZSÉGÜGY Pressziótól sem mentes az a toborzó kampány, amivel próbálják részvételre bírni a háziorvosokat az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) által irányított új ügyeleti rendszerben. A toborzás még Hajdú-Bihar megyében is zajlik, noha ott már február elsejétől az új rendszer működik, de még korántsem sikerült annyi háziorvost bevonni, hogy a nekik szánt feladatot elláthassák. Arról, hogy pontosan hány háziorvos szerződött a feladatra, többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült pontos adatot kapni az elmúlt másfél hétben az OMSZ-tól. Háziorvosoktól viszont úgy tudjuk: a járási ügyeletközpontok környékén praktizálókat „tájékoztató” értekezletekre hívják, amelyen megpróbálják az odaérkezőket „meggyőzni”, hogy írják alá az OMSZ ügyeleti szerződését. Ezeken a fórumokon a tájékoztatás arra is kiterjed, hogy mi minden történhet azokkal, akik nem írnak alá. így például elhangzott, hogy a NEAK szerződést bonthat az ügyeleti munkát visszautasítókkal, de olyasmi is, hogy lista készülhet róluk a belügyminiszter számára. „Több jelzést kaptunk arról, hogy egyes kollegiális vezetők valótlanságot állítva szeretnék megfélemlíteni a háziorvos kollégákat, így rábírva őket, hogy írják alá az új ügyeleti szerződést” - írta a kamara a honlapján. Ugyanitt etikai eljárással fenyegették meg azokat a kollegiális vezetőket, akik ily módon próbálják eltántorítani a jogos tiltakozástól a háziorvosokat. A közösségi portálon Kunetz Zsombor orvos hétfőn megosztotta a Győr-Moson-Sopron megyei kormányhivatal háziorvosoknak írt levelét, amelyben azt állítják: „a jogszabály szerint azok is kötelesek részt venni az ügyeleti ellátásban, akik nem írják alá a szerződést.” Lapunknak Szabad Zoltán, az Orvosszakszervezet elnöke azt mondta: a jelenleg hatályos jogszabályok alapján nincsen mód a háziorvosok ügyeletbe kényszerítésére, és az államtitkár, valamint az OMSZ igazgatója szerint is az ügyeletben való részvétel önkéntes. „A háziorvos kollégákat azonban sajnos helyileg egyre kreatívabban próbálják meg nyomás alá helyezni - a legutóbb már olyan is elhangzott, hogy ha nem szerződnek, a NEAK szerződést bont velük - ezért kérek mindenkit, hogy ne üljön fel ennek a fajta nyomásgyakorlásnak, ha kétsége van, vegye fel a kapcsolatot a szakszervezet, vagy a MOK jogászával. Ugyanakkor nagyban tisztítaná a jelenlegi helyzetet, ha a Belügyminisztérium kiadna egy jogértelmezést az ügyelettel kapcsolatban, erre vonatkozóan Takács Péter államtitkár úr már tett ígéretet” mondta a szakszervezeti vezető. A kormány tervei szerint a mentők által szervezett, háziorvosok bevonására épülő ügyeleti rendszert márciusban terjesztik ki Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megyére. Hajdú-Biharban hivatalosan már ez a rendszer működik februártól. S bár az OMSZ vezetői az elmúlt másfél hétben többször is arról számoltak be, hogy az új rendszer „zökkenőmentesen” elindult, egy a lapunk birtokába került levelezés szerint még február másodikán is arra kérték a háziorvosokat, hogy a balmazújvárosi ügyeleti pontra 17, a püspökladányira 15, a hajdúhadházira 10 üres napra vállaljanak ügyeletet. Amikor erre az orvosi kamara tiltakozó akciójára reagáló belügyi sajtótájékoztatón rákérdeztünk, Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója azt mondta: az idézett levél nem azt jelenti, hogy most ezekben a városokban 16-22 óráig nincs orvos az ügyeletben, csupán azt, hogy a feladatot nem házi, hanem a mentőszolgálattal szerződött egyéb orvos látja el. Azaz most a gyakorlatban a háziorvosokat elvben 22 órától váltók vállalták, hogy korábban, 16 órától kezdik a műszakjukat. Hozzátette: ezt a helyzetet nem tartja szerencsésnek, mert - szerinte - a betegek szempontjából az lenne a legbiztonságosabb, ha a délután négytől tízig tartó időszakban a háziorvosok fogadnák a betegeket. Hajdú-Bihar megyében 345 körzet van, ebből 86 a gyermekorvosi praxis. Ennyi háziorvosnak kellene havonta 341 felnőtt-, és 62 gyermekorvosi ügyletet vállalnia. Az OMSZ lapunkkal, február hatodikán közölt utolsó adata szerint 43 felnőtt- és 32 gyermekorvossal kötöttek szerződést. Ezt követően február kilencedikén, újabb kérdésünkre az OMSZ azt írta: az „orvosi kamara aláírásbojkott-felhívása” óta a háziorvosi szerződéskötések száma Hajdú-Bihar vármegyében másfélszeresére nőtt. Amikor ismét rákérdeztünk, hogy pontosan akkor most hány szerződése is van az OMSZ-nak az alapellátókkal, nem kaptunk választ. DANÓANA Szabad Zoltán: A háziorvosokat egyre kreatívabban próbálják meg nyomás alá helyezni