Népszava, 2023. február (150. évfolyam, 27-50. szám)

2023-02-14 / 38. szám

pm rrSI n Du­rvJLU' Akkugyár, az új „kis gömböc” BERUHÁZÁS Csaknem negyvenszer annyi energiát vesz majd fel a debreceni akkumulátorgyár, mint amennyi összteljesítményű cellát évente megtermel, és a vízigénye is bővül még - mondta lapunknak a Debreceni Egyetem korábbi rektora. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Fábián Istvánt, aki a kezdetektől figyelemmel kíséri a vegyipari be­ruházás előkészítését, arra kértük, nézze át a több mint százoldalas en­gedélyezési dokumentumot, s köz­érthetően magyarázza el nekünk, melyek a „sérülékeny pontok” az okiratban. Szavai szerint az anyag el­lentmondásos és több sebből vérzik. A debrecenieket leginkább az ivóvizük sorsa aggasztja, a gyár víz­­fogyasztásával kapcsolatban pedig eltérő adatok láttak eddig napvilá­got. Az előzetes bejelentésnél még óránként 1000, vagyis napi 24 ezer köbméterről beszéltek, később egy, a megyei kormányhivatal ol­dalán megjelent, majd onnan viha­ros sebességgel eltávolított szak­értői anyagban már 40-60 ezer köbméteres napi vízigényről volt szó - mondta. A mostani engedélyben az olvas­ható, hogy a telephely átlagos vízigé­nye naponta 3378 köbméter, csúcs­vízigénye ennek majdnem a duplája, a felhasznált víz közel 85 százaléka pedig párolgási veszteségként a lég­körbe távozik. Fábián István szerint azonban az adatokból kiolvasható, hogy a jelenlegi engedély pusztán egy 40 gigawattórás (GWh) üzemre vonatkozik. Mindebből az látszik, hogy a gyárat később akarják majd bővíte­ni - és olyan, akárcsak a mesebeli kis gömböc - jegyezte meg a szakértő. Göd esetében épp ezt tette a kore­ai tulajdonos: szintén hétfőn derült ki, hogy nemcsak a debreceni gyár kapott környezetvédelmi engedélyt, de a katasztrófavédelem is közzétet­te határozatát, amelyben a lakossági tiltakozások ellenére hozzájárult a gödi Samsung-akkumulátorgyár bővítéséhez. A különleges gazdasági övezet szabályai szerint ezt a határo­zatot a helyi önkormányzat helyett csak a Pest Megyei Önkormányzat támadhatná meg, ezért a Jobbik közgyűlési képviselőcsoportja rend­kívüli ülés összehívását kezdemé­nyezte, s javaslatot tesz közigazgatá­si per elindítására. A debreceni engedély másik neuralgikus pontja az energia­felhasználás. Eddig főként a vil­lanyáramigényről esett szó - a Népszavának korábban nyilatkozó szakértő, Győrffy Dóra közgazdász szerint egyharmad-paksnyi energi­át használ majd fel a kínai gyár. Most viszont Fábián István szavaiból ki­derült, óránként 12 ezer 500 köb­méternyi, azaz (átváltva) összesen A lapunknak nyilatkozó vegyész sze­rint Deb­recenben nem létezik a klasszikus értelemben vett „szürke víz”, amivel a gyár szük­ségletének jó részét fedeznék: évente 1000 gigawattórányi földgázt és 640 gigawattórányi elektromos áramot használ majd fel a gyár. Ha e kettőt összeadjuk, világosan látszik: évente 1640 GWh energiát használ majd fel a CATL. Mindeközben a beruházók és a kormányoldal együttes erővel próbálja nyugtatgatni az akku­mulátorgyár ellenzőit és a közvé­leményt. A kínai gyár képviselői azt nyilatkozták, nem rombolják a környezetet és minden előírást betartanak. A kormányoldal pedig egy „környezetvédelmi nagyágyút” is bevetett az ügy érdekében. Áder János volt köztársasági elnök a Kék Bolygó podcast hétfőn közreadott műsorában beszélgetett Kaderják Péterrel, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjével. Szerin­tük a debreceniek megnyugodhat­nak, hiszen ugyanolyan minőségű és mennyiségű marad az ivóvizük, a víz 70-80 százalékát hűtéshez használják fel, amelyet teljes egé­szében „szürke vízből”, vagyis a kö­zeli telepen tisztított szennyvízből nyernek majd. Az általunk meg­kérdezett szakértő vegyész szerint azonban Debrecenben nem létezik klasszikus értelemben véve szürke víz, ahhoz ugyanis már a lakossági szennyvízben el kellene választani a mosogatás, a mosás és a tisztál­kodás során keletkezett használt vizet a fekáliát és vizeletet tartal­mazó egyéb szennyvíztől. Megkérdeztük Áder Jánost van-e bármilyen aggálya a beruhá­zás miatt, mit szól ahhoz, hogy a legjobb termőföldeket biztosítják ipari célokra, s szívesen élne-e egy kínai akkumulátorgyártól egy ki­lométerre? Helyette a Kék Bolygó Alapítvány sajtóosztálya válaszolt, eszerint a volt köztársasági elnök legutóbbi beszélgetése is igazolja, támogatja a szabályozást, amelyet Németországban is kidolgoztak a szóban forgó kínai vállalat ottani be­ruházásával összefüggésben, s ahol egyébként zöld- és szociáldemok­rata politikusok is az üzem mellé álltak. DOBOS JUDIT : AflljU I GHflR&ÄÄiJ mnGyflnons2AG STOP Múlt héten is tiltakoztak a beruházás ellen, a jelek szerint hiába .<oo>o oo Népszavazás helyben és országosan Az emberek hozzájárulása nélkül sehol se le­hessen akkumulátorgyárat építeni, Magyaror­szág ne váljon akkumulátorgyarmattá. Ezzel a címmel indított országos petíciót az LMP - je­lentette be Schmuck Erzsébet társelnök az alá­írásgyűjtés egyik helyszínén, a budapesti Nyu­gati téren tegnap. Emlékeztetett, hogy pártja országos népszavazást kezdeményezett e té­makörben, de addig sem akarnak tétlenkedni, amíg kérdésüket jóváhagyja a választási bizott­ság. Ugyanitt Kanász-Nagy Máté frakcióveze­tő-helyettes arról beszélt: kezdeményezésükre ma összeül az Országgyűlés fenntartható fej­lődés bizottsága is, hogy megvitassa a kérdést, s reményét fejezte ki, hogy az energiaügyi, va­lamint a külgazdasági és külügyminiszternek „lesz elég bátorsága" részt venni azon. Január végén Mándi László, a Momen­tum debreceni önkormányzati képviselője jelentette be, hogy helyi népszavazási kér­dést adott be azzal: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Debrecen közigazgatási területén tilos legyen olyan ipari létesítményt létrehozni, amelynek az óránkénti átlagos vízigénye meghaladja a 130 köbméter értéket?" A kezdeményezést az MSZP és az LMP is tá­mogatja. A Mi Hazánk pedig azt kérdezné meg a helyiektől: „Egyetért-e Ön azzal, hogy olyan veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem létesülhessen vagy üzemelhessen Debrecen közigazgatási területén belül, amelynek a szén-dioxid-kibocsátása meghaladja az évi 100 ezer tonna, vagy az ivóvízigénye eléri a napi 10 ezer köbméter értéket?" népszava­­ , 2023. február 14., kedd I O Folyik a verseny a háziorvosok aláírásaiért EGÉSZSÉGÜGY Pressziótól sem mentes az a toborzó kampány, amivel próbálják részvételre bírni a háziorvosokat az Országos Men­tőszolgálat (OMSZ) által irányított új ügyeleti rendszerben. A toborzás még Hajdú-Bihar megyében is zaj­lik, noha ott már február elsejétől az új rendszer működik, de még ko­rántsem sikerült annyi háziorvost bevonni, hogy a nekik szánt felada­tot elláthassák. Arról, hogy ponto­san hány háziorvos szerződött a fel­adatra, többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült pontos adatot kapni az elmúlt másfél hétben az OMSZ-tól. Háziorvosoktól viszont úgy tudjuk: a járási ügyeletközpontok környékén praktizálókat „tájékoz­tató” értekezletekre hívják, ame­lyen megpróbálják az odaérkező­ket „meggyőzni”, hogy írják alá az OMSZ ügyeleti szerződését. Eze­ken a fórumokon a tájékoztatás arra is kiterjed, hogy mi minden történhet azokkal, akik nem írnak alá. így például elhangzott, hogy a NEAK szerződést bonthat az ügye­leti munkát visszautasítókkal, de olyasmi is, hogy lista készülhet ró­luk a belügyminiszter számára. „Több jelzést kaptunk arról, hogy egyes kollegiális vezetők va­lótlanságot állítva szeretnék meg­félemlíteni a háziorvos kollégákat, így rábírva őket, hogy írják alá az új ügyeleti szerződést” - írta a ka­mara a honlapján. Ugyanitt etikai eljárással fenyegették meg azokat a kollegiális vezetőket, akik ily mó­don próbálják eltántorítani a jogos tiltakozástól a háziorvosokat. A közösségi portálon Kunetz Zsombor orvos hétfőn megosztot­ta a Győr-Moson-Sopron megyei kormányhivatal háziorvosoknak írt levelét, amelyben azt állítják: „a jogszabály szerint azok is kötelesek részt venni az ügyeleti ellátásban, akik nem írják alá a szerződést.” Lapunknak Szabad Zoltán, az Orvosszakszervezet elnöke azt mondta: a jelenleg hatályos jogsza­bályok alapján nincsen mód a házi­orvosok ügyeletbe kényszerítésére, és az államtitkár, valamint az OMSZ igazgatója szerint is az ügyeletben való részvétel önkéntes. „A házi­orvos kollégákat azonban sajnos helyileg egyre kreatívabban pró­bálják meg nyomás alá helyezni - a legutóbb már olyan is elhangzott, hogy ha nem szerződnek, a NEAK szerződést bont velük - ezért kérek mindenkit, hogy ne üljön fel ennek a fajta nyomásgyakorlásnak, ha két­sége van, vegye fel a kapcsolatot a szakszervezet, vagy a MOK jogászá­val. Ugyanakkor nagyban tisztítaná a jelenlegi helyzetet, ha a Belügy­minisztérium kiadna egy jogértel­mezést az ügyelettel kapcsolatban, erre vonatkozóan Takács Péter államtitkár úr már tett ígéretet” mondta a szakszervezeti vezető. A kormány tervei szerint a mentők által szervezett, házior­vosok bevonására épülő ügyeleti rendszert márciusban terjesz­tik ki Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megyére. Hajdú-Biharban hivatalosan már ez a rendszer működik februártól. S bár az OMSZ vezetői az elmúlt másfél hétben többször is arról számoltak be, hogy az új rendszer „zökkenőmentesen” elindult, egy a lapunk birtokába került levelezés szerint még február másodikán is arra kérték a háziorvosokat, hogy a balmazújvárosi ügyeleti pontra 17, a püspökladányira 15, a hajdú­hadházira 10 üres napra vállaljanak ügyeletet. Amikor erre az orvosi kamara tiltakozó akciójára reagáló belügyi sajtótájékoztatón rákérdez­tünk, Csató Gábor, az OMSZ főigaz­gatója azt mondta: az idézett levél nem azt jelenti, hogy most ezekben a városokban 16-22 óráig nincs orvos az ügyeletben, csupán azt, hogy a feladatot nem házi, hanem a mentőszolgálattal szerződött egyéb orvos látja el. Azaz most a gyakor­latban a háziorvosokat elvben 22 órától váltók vállalták, hogy koráb­ban, 16 órától kezdik a műszakju­kat. Hozzátette: ezt a helyzetet nem tartja szerencsésnek, mert - sze­rinte - a betegek szempontjából az lenne a legbiztonságosabb, ha a dél­után négytől tízig tartó időszakban a háziorvosok fogadnák a betegeket. Hajdú-Bihar megyében 345 körzet van, ebből 86 a gyermekor­vosi praxis. Ennyi háziorvosnak kellene havonta 341 felnőtt-, és 62 gyermekorvosi ügyletet vállalnia. Az OMSZ lapunkkal, február hato­­dikán közölt utolsó adata szerint 43 felnőtt- és 32 gyermekorvossal kötöttek szerződést. Ezt követően február kilencedikén, újabb kérdé­sünkre az OMSZ azt írta: az „orvosi kamara aláírásbojkott-felhívása” óta a háziorvosi szerződéskötések száma Hajdú-Bihar vármegyében másfélszeresére nőtt. Amikor ismét rákérdeztünk, hogy pontosan ak­kor most hány szerződése is van az OMSZ-nak az alapellátókkal, nem kaptunk választ. DANÓAN­A Szabad Zoltán: A háziorvosokat egyre kreatívabban próbálják meg nyo­más alá helyezni

Next