Népszava, 2023. március (150. évfolyam, 51-76. szám)
2023-03-02 / 52. szám
KULTÚRA_________ Lírai burleszk a színpadon Kovács Dániel Ambrus Dehogy van jól című darabját mutatják be március 10-én a Jurányi Házban. A Neptun Brigád előadása lírai burleszk műfajú, napjaink Budapestjén játszódik, és négy ember küzdelmeibe enged bepillantást. NÉPSZAVA Hámori Ildikó mint Bors néni 28 év és a Kolibri színpadán játszott több mint 500 előadás után elbúcsúzott a Bors néni címszerepétől Molnár Piroska, s helyét Hámori Ildikó (képünkön) vette át. Nemes Nagy Ágnes kötetének első színházi változatát 1980-ban mutatták be, az Egyetemi Színpadon, Novák János rendezésében, Dajka Margit főszereplésével. NÉPSZAVA t* • : ,, Pauk György és Kurtág György is kurzust tart A Fesztivál Akadémia Budapest idei tíznapos eseményeit július 14-től 23-ig rendezik meg. A nyitónapon a Concerto Budapest a sorozat nyolc vendégszólistájával lép fel egy koncerten. Újdonság, hogy a főként kamarakoncertekből és mesterkurzusokból álló programban idén szimfonikus zenekari hangverseny is helyet kap; július 22-én, a Bartók-napon a Pannon Filharmonikusok adnak koncertet. Július 20- án a londoni Menuhin School kamarazenekara európai turnéjának utolsó állomása Budapest lesz, a koncerten Maxim Rysanov dirigál. A zárónapon a Parno Graszt és ifj. Sárközi Lajos először lép együtt színpadra. A mesterkurzusokra a világ minden tájáról érkeznek majd az idén is fiatalok. A kurzusokat tartó több világhírű művész között találjuk többek között Pauk György hegedűst, és a szervezők reményei szerint Kurtág György zeneszerző óráit is látogathatják majd a résztvevők. NÉPSZAVA I *1*1 2023. március 2., csütörtök I I I • • fmm f Ünnepel a Néprajzi Múzeum Március 5-én ünnepi programmal várja látogatóit 151. születésnapja alkalmából a Néprajzi Múzeum. Csaknem 30 programmal készülnek a múzeum Dózsa György úti új épületében és a Szabolcs utcai Néprajzi Múzeum Gyűjteményi Központban. NÉPSZAVA Aki az ördöggel cimborás KONCERT A Magyar Zene Házában a Fesztivál Akadémia Budapest Sztravinszkij A katona története című kamaraoperáját tűzte műsorra, Ascher Tamás rendezésében. A koncert második részében Vivaldi Négy évszak műve is tartogatott meglepetéseket BALOGH GYULA Bejön a katona a színpadra. Mindene mozog. Mintha egyszerre táncolna és gimnasztikázna. Ifj. Vidnyánszky Attila már eddig is bizonyította, hogy egyedülálló a mozgástechnikája, ám Sztravinszkij A katona története című kamaraoperájának a címszerepében erre a képességére újra rácsodálkozhatunk. De nemcsak erre, hanem a játékosságára, az ironikus, mégis komoly színpadi jelenlétére is. Egyszerre szomorú és vidám bohóc. A Fesztivál Akadémia Budapest produkcióját, amely most érkezett haza egy erdélyi turnéról, Ascher Tamás rendezte, és a Magyar Zene Házában tűzték műsorra kedd este. Erdélyben Marosvásárhelyen, Csíkszeredán és Székelyudvarhelyen vendégszerepelt. A Fesztivál Akadémia Budapestet a Kokas Katalin-Kelemen Barnabás hegedűművész házaspár nyolc évvel ezelőtt alapította, és a kamarazenei koncertek, mesterkurzusok mellett évek óta helyet adnak a társművészeteknek. Ennek nagyszerű példája Sztravinszkij 1918-ban írt műve. A témája igencsak aktuális, hiszen egy katonáról szól, aki üzletet köt az ördöggel. A játéktér alkalmas arra, hogy az előadást utaztassák, hiszen a színpad közepén mindössze egy nagy fehér szekrény alkotja a díszletet (tervező: Devich Botond, a jelmezeket Szakács Györgyi jegyzi). A szereplők a szekrényből vagy mellőle, mögüle bukkannak elő. A játékmód vállaltan a vásári komédiákat idézi, miközben tele van költőiséggel. A mesélő, Molnár Piroska a színpad szélén ül, s a tőle megszokott derűvel és bölcsességgel adja közre a történetet. Nem is látja a szereplőket, mégis érzi a ritmust, amit persze a zenészek szolgáltatnak. A Fesztivál Akadémia kamarazenekarát Kelemen Barnabás dirigálja. Az egész nagyon izgalmas összjáték. Az ördög Bezerédi Zoltán tényleg ördögi. Jó elkerülni az ilyen figurát, behízelgően kegyetlen. A királylány pedig a Fesztivál Akadémiát alapító házaspár legnagyobb lánya, a színészettel foglalkozó, tizenkilenc éves Kelemen Hanna, aki más fontosabb szerepek mellett a Pesti Magyar Színházban Júliát alakította az Eperjes Károly által rendezett Rómeó és Júliában. A zene mellett a produkció meghatározó eleme a tánc, a mozgás. Góbi Rita fantáziával teli, nagyon szerethető koreográfiát készített. Az előadás végén mesélőként Molnár Piroska vonja le a tanulságot, mely szerint egyáltalán nem okos dolog az ördöggel cimborálni. Hát ez így is van, A katona története című előadással viszont kifejezetten érdemes barátságban lenni. Áprilistól több vidéki városban látható. A koncert második részében Vivaldi Négy évszakját hallhattuk, elsőre meglepőnek tűnő gesztussal, hiszen a zeneszerzőnek eredetileg a partitúrába írt szonettrészleteit a muzsikusok között helyet foglalva, narrátorként Kelemen Hanna adta elő. Ezzel gyakorlatilag folytatódott a színházi élmény, hiszen a próza nagyon sokat hozzáadott az igencsak népszerű, az általános iskola énekóráin is gyakran játszott négytételes zenemű befogadásához. Hallhattuk, hogy mi történik tavasszal, nyáron, ősszel és télen. Utóbbin például beszakad a jég, de a nyári vihar vagy az őszi szüret momentumait is érzékelhettük nemcsak a zenében, hanem szóban is. Kelemen Hanna nemhiába muzsikuscsaládban nőtt fel, ő maga is zenélt, remek átéléssel és ritmusérzékkel oldotta meg a feladatot. Mindkét mű példája volt annak, hogy a Fesztivál Akadémia Budapest alapítói miként alkalmazzák az inspiráló kreativitást, illetve ettől a művész és a néző miként érezheti szabadnak magát legalább néhány órára. Ifj. Vidnyánszky Attila és Bezerédi Zoltán között kegyetlenül izgalmas volt az összjáték A Vivaldi Négy évszak című művét előadó különleges kvartettben Kelemen Hanna mesélt <o 20 <m<l< 1 '< a; o < Z<OCti Ö3> ö O Székely Csaba Mária országát díjazták ELISMERÉS Az idén a Radnóti Zsuzsa Kossuth-díjas dramaturg által alapított Kortárs Magyar Dráma díjat Székely Csaba Mária országa című történelmi drámája nyerte el, melyet Alföldi Róbert rendezésében a Szegedi Nemzeti Színházban mutattak be. A díjat minden évben a kuratórium, Radnóti Zsuzsa, Lőkös Ildikó dramaturg, Csizmadia Tibor rendező, Németh Gábor író, Nánay István színikritikus ítéli oda, és a díjátadó helyszíne a Rózsavölgyi Szalon. Székely Csabát stílusosan Alföldi Róbert méltatta, aki így fogalmazott: „Csaba olyan, mint egy jó pap, aki mélyen és igazul hisz, és éppen ezért a jósága, szeretete az nem szépelgő, hanem kemény, konok, megalkuvást nem ismerő, tisztán és becsülettel fogalmazó, sokszor bizony szembesítő és könyörtelen. De azt akarja, hogy menjünk együtt oda bele, ami az élet sűrűje vagy a világ sok igazságtalanságának sűrűje. Majd hozzátette: „Szóval a Mária országáról kellene beszélnem. Hát azt nem nagyon tudok, mert eléggé benne voltam ebben a projektben. Arról tudok beszélni, hogy pont egy olyan időszakban készült, amikor a társadalmi vagy politikai közeg erősen, hogy úgy mondjam, foglalkoztatott bennünket. Hogy mást ne mondjak, meghatározta a létezésünket, mert egyre inkább kétségbeestünk attól, hogy merre tart ez a mi kis szép hazánk. Napról napra szembesültünk és éltünk meg durvábbnál durvább, mondhatni abszurdabbnál abszurdabb eseményeket. Amik mint állampolgárt, mint magyar állampolgárt, mint gondolkodó lényt eléggé, hogy úgy mondjam, elkeserítették és földbe döngölték. De volt valami reménykedés, hogy hátha, mert ugye jönnek a választások. És jöttek... Akkor ilyen társadalmi közeg volt. És azóta is ez a közeg van, a reménykedés nélkül. A díjátadón egy különdíjat is kiosztottak. Ezt a Karaffa című kötetért a Kalligram Kiadó igazgatója, Mészáros Sándor és a Pannon Várszínház igazgatója, Vándorfi László vehette át. Petőfi Sándornak fennmaradt egy drámatöredéke, amelyet gróf Antonio Caraffáról kezdett el írni, de nem tudta befejezni, csupán két jelenettel készült el. A dráma befejezésére kortárs magyar írókat kértek fel. Közülük tízen el is készítették a drámájukat, és ezek kerültek be a kötetbe. B. GY. eiQ O O A fődíjat a megalkuvást nem ismerő Székely Csaba kapta