Népszava, 2023. március (150. évfolyam, 51-76. szám)

2023-03-25 / 71. szám

KULTÚRA________________________________________262B..fe,glS 111 Operatőri életműdíjak Az idén három operatőr - Balog Gábor (Szökés, Jadviga párnája), Buglya Sándor (Sváb passió, Bánya utca), Lugossy István (Amerikai anzix, Októberi vasárnap) - kap­ja meg a Kovács László-Zsigmond Vilmos-életműdíjat. NÉPSZAVA Tizenegyszeres szorzó Grafikai aukciós rekord született a BÁV árverésén: a március 22-i eseményen egy XVIII. századi, Claude Lorrain nevével jelzett, ám néhány évtizeddel ké­sőbb készült akvarell 120 000 forintról indult, vé­gül 1 400 000-ért kelt el, ezzel kivívva magának a BÁV történetének legnagyobb grafikai aukciós szorzója címet. NÉPSZAVA Hiteles építészet Demas Nwoko kapja az Arany Orosz­lán-életműdíjat a velencei építészeti bi­­ennálé május 20-án megnyíló, A jö­vő laboratóriuma című kiállításán. A nigériai művész által tervezett épüle­tek előfutárai a fenntartható, kulturá­lisan hiteles építészetnek. MTI Vétesz az eszperantó nyelvben LA JUGO A bicentenárium alkalmával elkészült Petőfi Sándor Az ítélet című versének friss, formahű eszperantó fordítása Szabolcs István jóvoltából. ROSZNÁKY VARGA EMMA Nem irodalmár, a bankszakmából érkezett, és néhány éve fontos köve­te az eszperantó nyelvnek. Szabolcs Istvánnal Petőfi Sándor Az ítélet (La jugo) című költeményének esz­perantóra való átültetése kapcsán a versfordítás nehézségeiről, valamint a költőnek és Madách Imrének a nyelv művelésében betöltött fontos szerepéről beszélgettünk.­­ A fel­adatot tulajdonképpen magamnak találtam - meséli nevetve Szabolcs István. - Szerettem volna, ha mi, esz­­perantisták világszerte méltóképp ünnepelnénk meg Petőfi Sándort és Madách Imrét, hiszen mindkettejük bicentenáriuma erre az évre esik, s az eszperantisták által olvasott mű­vek közt Petőfi versei és Az ember tragédiája kétségkívül elegáns helyet foglalnak el. Kicsit több mint ötven éve Kalo­­csay Kálmán, Eszperantó ország egyik legfontosabb alakja százharminc Petőfi-műfordítást jelentetett meg, köztük a János vitézt. (Az elbeszélő költeményt ebből a verzióból ültették át kínai nyelvre.) A kötet címe Libero kaj Amo, azaz Szabadság és szerelem volt, s tartalmazta a szóban forgó Az ítélet című költeményt, azonban az eszperantisták gigásza más módon követte a metrikai szabályokat: a Pe­­tőfi-vers ugyanis időmértékes, hexa­meterekben íródott. - Egy-két pon­ton természetesen nem boldogultam volna a Kalocsay-fordítás nélkül, a Petőfire oly jellemző „szilaj” jelzőt tőle vettem át, de ő heptameterben, azaz hét verslábban oldotta meg a verset, én viszont ügyet csináltam a hexameterből - mondja Szabolcs István. A hexameter daktilus és spon­­deus verslábak szabályos váltakozá­sán alapuló verselés, a daktilusban egy hosszú szótagot két rövid követ, míg a spondeus két hosszú szótagból áll; a prozódia tudománya a szótagok „megmértékelése”.­­ Az eszperantó tökéletesen képes művészi összhang­ba hozni az időmértékes verselést a hangsúlyossal, lévén az eszperantó „hangsúlyos nyelv” - szemlélteti a nyelvet az eszperantista.­­ A hangsúly mindig az utolsó előtti szótagon van, a magyar nyelvvel ellentétben ezt a hexameterben sem veszíti el, ahol a hangsúlyos szótagból mindig egy hosszú szótag lesz, és mondhatnánk, ennyi az egész. Saját fordításomnál az antik hellén szabályokat teljes mértékben, kivételmentesen alkal­maztam. A kivételmentesség pedig az eszperantó egyik emblematikus tu­lajdonsága, engedményt is csak sza­bályosat tettem. Alapvetően ugyanis a feltétlen gondolati hűség határozta meg a munkámat - mondja Szabolcs István. Egyetlen versfordításhoz több könyvet használt föl, melyek vers­tani és líraelméleti szempontból se­gítették a munkáját. A költeményt több mint húsz változatban írta meg Szabolcs István, míg eljutott a vég­leges verzióig, ebben Antono Samak debreceni eszperantista is segítet­te. - Fontosnak tartottam hang-Az ember tragédiáján keresztül ismerte meg a magyar kultúrát a skót költő, William Auld, akit háromszor jelöltek No­­bel-díjra. zás szintjén is megjeleníteni a Pe­­tőfi-vers egyes mozzanatait. Például amikor a magyar szöveg tizenhato­dik sorában arról ír Petőfi, hogy a há­ború istene lóra ül és végigszáguld a világon, azt én így ültettem át: „tra Tmond’ fora galopas for, sur dors’ de cevalo, / al la popoloj volas por la decida batalo”. A sok o hangzó miatt szinte megelevenedik a lovaglás. Öt szó híján pedig - folytatja Szabolcs István - minden kifejezés megtalál­ható volt az 1887. július 26-án kiadott „Első könyvben” (Unua Libro), mely így elegendő volt a Petőfi-vers fordí­tásához, a nyelvtani anyagát tekintve teljes mértékben. A fent említett öt szó később, de még az alkotó élete­ Petőfi költe­ményét, Az ítéletet több mint húsz változatban írta meg Sza­bolcs István eszperantóul, míg eljutott a végleges verzióig zo '< öo Új művek terítéken A magyar irodalom eszperantóra fordítása folya­matos. Nemrég készült el Horváth József egy Karin­thy- és egy Gárdonyi-írással, a Tanár úr kéremet és A láthatatlan embert fordította le. Vizi László tolmá­csolásában pedig pár év óta olvasható a neten Jókai Mór elbeszélése. A nagyenyedi két fűzfa - amelyet egy kínai portál is hirdet. Sándor Petőfi: La jugo Historilibrojn nun mi legadis, finon atingis. Fine la vera Rakont’ de Homaro, nu, kio gi estas? Sango­ rivero ja, kiu elírás sur nebulegaj rokoj iamaj, flue libere la nunon atingas. Oni ne fidu, ke jam malaperis, jam gi ripozas, cesos flu’ ekirinta, ja sole je sin’ de la maró. Longa rivero de sang’ enfalos sango-maregon. Vidas tagojn mi teruregajn, proksimigantajn, kiajn vidis Mondo neniam. Pác’ de la nuno estas sole la tómba silent’, okazanta kutime antaű tondra mugeg’, post fűim’, skuegonta la teron. Ho! Sekret-saturita futuro, Vi, forvualita! Fean fajron de 1’ konjekt’ekigante, mi jen tra­­ vidas nun ci vualon, tuj, pro la suba kasajo kaptas min terurig’, abomen’, samtempe humoro goje penetras min, sovagarda. La Di’ de Milit’ sur­­ metas ree kirason, el ingo tirante la glavon, tra l’mond’ fora galopas for, sur dors’ de cevalo, al la popoloj vokas por la decida batalo. Bon’ kontraü Maibon’ - la nacioj tere disigos. Malvenkinto eterna, ci tie, la Bono superos, séd venk’ gia unua ja kostos sang-oferegojn. Estos tarnen egale, jen estos tio la Jugo, kiun Dió anoncis per profetaro iama. Estos tio la Jugo, ci poste komenco de vivo: savó eterna; ni por gi ne devos flugi Cielen, car la Cielo desupros jam surteren eterne. Petőfi Sándor: Az ítélet A történeteket lapozám s végére jutottam, És mi az emberiség története? vérfolyam, amely ködbevesző szikláibul a hajdannak ered ki. És egy hosszában szakadatlan foly le korunkig. Azt ne higyétek, hogy megszűnt már. Nincs pihenése A megeredt árnak, nincsen, csak a tenger ölében. Vértengerbe szakad majd a vér hosszú folyója. Rettenetes napokat látok közeledni, minőket Eddig nem látott a világ, s a mostani béke Ez csak ama sírcsend, amely villámnak utána A földrendítő mennydörgést szokta előzni. Látom fátyolodat, te sötét mélytitku jövendő, És meggyujtván a sejtés tündéri tüzét, e Fátyolon átlátok, s attól, ami ott van alatta, Borzadok, iszonyodom, s egyszersmind kedvre derűlök És örülök sziláján. A háború istene újra Fölveszi páncélját s kardját markába szorítván Lóra ül és végigszáguld a messze világon, És a népeket, eldöntő viadalra, kihíja. Két nemzet lesz a föld ekkor, s ez szembe fog állni: A jók s a gonoszak. Mely eddig veszte örökké, Győzni fog itt a jó. De legelső nagy diadalma Vértengerbe kerül. Mindegy. Ez lesz az ítélet, Melyet ígért isten, próféták ajkai által. Ez lesz az ítélet, s ez után kezdődik az élet. Az örök üdvösség, s érette a mennybe röpülnünk Nem lesz szükség, mert a menny fog a földre leszállni. ben született meg és épült be az esz­perantó nyelvbe.­­ Az eszperantónál három elv határozza meg a szóképzést: az első a szükségesség és elégségesség elve, a második a tudomány esetében a precizitás és a tömörség, s a harma­dik a költészet esetében a bőség és a redundánsság. Előfordulhat, hogy egy adott eszperantó szó hangzói egyszerűen nem azt a képzetet hív­ják elő az olvasóból, mint amit erede­tileg a szerző kívánt. Ez fakadhat ab­ból, hogy a „mai” ellentétképző nem tudja esetleg a gyökszó ellentétét felidézni. (A „mola” jelentése puha, a „malmola” jelentése durva, de hang­zásra nem idézi föl bennünk a durva­ságot.) Ilyenkor a költő új szót alkot, de ez csak a legjobbak kiváltsága. - Szerencsére én nem ütköztem ilyen akadályba a munkám során - állítja, továbbá kiemeli: az eszperantó for­dításban kvázi „egymásra talál” Pe­tőfi és Madách. - A sokszor idézett „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!” szállóigében szerepel a „bíz­ni” értelmű ige, mellyel Petőfinél helyettesítenem kellett a „hinni” igét, így az egész fordítás szinte a két szerző misztikus közös üzeneteként is értelmezhető. Az eszperantó irodalomtörté­netében és a nyelvben is elegáns helyet foglal el Petőfi Sándor, általa került az eszperantóba a „kurta” és a „csárda” szó is. - Nem művelhet valaki eszperantó irodalmat anél­kül, hogy ne ismerné minden mély­ségében a János vitézt és Madách Tragédiáját - hangsúlyozza Szabolcs István.­­ Az emberiségkölteményen keresztül ismerte meg a skót költő, William Auld a magyar kultúrát, és ez inspirálta eszperantóul megírt lírai eposzát, A gyermeki fajt, ami nagy szerepet játszhatott abban is, hogy háromszor jelölték Nobel-díj­­ra. - Madách művét Kalocsay fordí­tásának köszönhetően a máltaiak is megismerték, ugyanis ebből ültette át Carmel Mallia azt máltai nyelvre, aki március 15-e tiszteletére elkészí­tette a Nemzeti dal fordítását is. Az eszperantó tökéletes közvetítő nyelv a fordításoknál is. Petőfi-fordításának a jövőjéről Szabolcs István úgy fogalmaz: - Idén a szokásos nagy nyári találkozón, a világkongresszuson Torinóban elő­adást tartok majd a fordításról. - Be­szélgetésünk során Szabolcs István kérésre elszavalja az eszperantóra fordított Petőfi-verset is. A nyelv maga hangzásában déli, mintha a görögre emlékeztetne, a szöveg lük­tetésében pedig tökéletesen hozza a benne rejlő időmértéket. Petőfi köl­teménye és eszperantó fordítása. Szabolcs István fordí­tása hangzás szintjén is megjeleníti a Petőfi-vers egyes mozza­natait

Next