Népszava, 2023. május (150. évfolyam, 100-124. szám)
2023-05-26 / 121. szám
2 I Sr.pen,_______________________________________________________________________________________________________________________________________________REFLEKTOR Aggasztó a magyar gazdaság állapota JELENTÉS Észszerűtlen döntések, szakpolitikai következetlenségek is hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország gazdasága rendkívül sebezhetővé vált - véli az Európai Bizottság. HALMAI KATALIN BRÜSSZEL Komor képet fest a magyar gazdaság állapotáról az Európai Bizottság (EB) friss éves jelentése, amely egyúttal konkrét ajánlásokat is tesz a kormánynak az államháztartási hiány lefaragására, az infláció leszorítására, a szociális támogatási rendszer módosítására, az önkényes adminisztratív beavatkozásokat kizáró, kiszámítható szabályozási környezet kialakítására az üzleti életben. A biztosi testület javasolja továbbá az energiatámogatási intézkedések (vagyis a rezsicsökkentés) leépítését, a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség megszüntetését és importjuk diverzifikálását. A jelentés leszögezi: sürgősen teljesíteni kell az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítéséhez és az Unió pénzügyi érdekeinek a védelméhez kapcsolódó feltételeket, hogy lehetővé váljon az EU-s források lehívása. Az EB egyik legfontosabb megállapítása, hogy Magyarországon makrogazdasági egyensúlyhiányok alakultak ki, ezért hazánkat -16 másik tagállammal együtt - fokozott megfigyelés alá helyezte. A brüsszeli testület ezt azzal indokolja, hogy nőtt az ország sebezhetősége, elsősorban az államháztartás és a folyó fizetési mérleg kettős hiánya, valamint a magas infláció miatt, amit csak súlyosbítottak bizonyos szakpolitikai következetlenségek s a fiskális és a monetáris politika közötti koordináció hiánya. Ha Magyarország időben és teljeskörűen végrehajtja a helyreállítási tervében vállalt strukturális reformokat, akkor várhatóan sikerül csökkentenie az egyensúlyhiányt előidéző sebezhetőségeket - áll a jelentésben. Az Európai Bizottság friss értékelésében arra is rámutat, hogy 2022-ben az államháztartási hiány meghaladta a GDP 3 százalékában meghatározott és az uniós szerződésben rögzített referenciaértéket. Az Eurostat által hitelesített adatok alapján a deficit tavaly a GDP 6,2 százaléka volt. Emiatt Magyarország - és másik 11 állam - ellen elindítható lenne a túlzottdeficit-eljárás, amit a biztosi testület most azért nem javasol, mert a szabályok számonkérését a járvány következményei miatt 2023 végéig felfüggesztették. Ugyanakkor világossá 32 százalék A magyarországi munkatermelékenység ennyire marad el az uniós átlagtól teszi, hogy amennyiben a 2023. évi adatok ezt indokolni fogják, jövőre kezdeményezi a túlzott hiány esetén követendő eljárás megindítását. Ez nem járna azonnali szankciókkal, de mindenképpen bélyeget sütne az országra. Az egyensúlyhiányok kiküszöböléséhez és a deficiteljárás elkerüléséhez rendkívül fontos, hogy Magyarország hozzáférjen a mostanáig zárolt uniós forrásokhoz, amelyek összege 28 milliárd euró. Ehhez maradéktalanul végre kell hajtania a befagyasztás feloldásához kötött számos feltételt - teszi világossá az EB. A szerdán közzétett országjelentés általánosságban megállapítja, hogy hazánk felzárkózása az EU-s átlaghoz 2017 óta felgyorsult. Az egy főre jutó GDP-je a 2017-es uniós átlag mintegy 69 százalékáról 2022-re a 74,7 százalékára emelkedett. A foglalkoztatási ráta (80,2 százalék) jóval az EU átlaga fölé nőtt, a munkanélküliségi ráta (3,6 százalék) pedig 2022-ben is jóval az alatt maradt. A magyar gazdaság beruházási rátája 2017 óta az egyik legmagasabb volt az EU-ban. Az invesztíciók azonban nem segítették a termelékenység növekedését, mivel főként az építőiparra koncentrálódtak. Magyarország számára előnyös lenne, ha a munkaerő- és erőforrás-igényes összeszerelésről áttérne a globális értékláncokon belüli fejlettebb és termelékenyebb tevékenységekre. A magyarországi munkatermelékenység 2022-ben 32 százalékkal elmaradt az uniós átlagtól. Miközben az elmúlt évtizedben javultak az általános szegénységi mutatók, egyes hátrányos helyzetű csoportok, például az alacsony jövedelmű háztartások, a gyermekek, a fogyatékkal élők, a romák és a távoli vidéki településeken élők relatív helyzete romlott. A súlyos anyagi és szociális körülmények között élők aránya az egyik legmagasabb az EU-ban. Ők nehezen férnek hozzá a megfelelő szociális segélyhez, oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és álláskeresési szolgáltatásokhoz. Az adórendszer aránytalanul nagy terhet ró az alacsonyabb keresetű munkavállalókra, akiknek a fő jövedelemforrásai nem tartottak lépést a megélhetési költségekkel. A foglalkoztatási ráta viszonylag magas, de bizonyos hátrányos helyzetű csoportok nehezen tudnak belépni a munkaerőpiacra. Tíz regisztrált munkanélküliből négy nem részesül ellátásban. A szociális párbeszéd továbbra is a leggyengébbek közé tartozik az EU-ban, és a közelmúltban tovább romlott. Miközben a tanárhiány egyre nagyobb probléma, az új jogi rendelkezések korlátozták a tanárok kollektív fellépéshez való jogát, és kiszélesítették a munkáltatók lehetőségét arra, hogy visszamenőlegesen elbocsássák a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusokat. Az Európai Bizottság megítélése szerint az állam piaci beavatkozásai gyengítik a jogbiztonságot. Ezek a beavatkozások elriasztották a külföldi befektetéseket bizonyos ágazatokban, és lehetővé tették, hogy állami tulajdonú társaságok vagy a kormányhoz szorosan kötődő magánvállalatok vásárolhassanak fel cégeket. A jelentés a megkülönböztető bánásmód közé sorolja a személyre szabott adókat, árplafonokat és a rövid időn belül, előzetes konzultáció nélkül bevezetett szabályozásokat. A kormány 2020 óta a „veszélyhelyzet” keretében biztosított rendkívüli hatáskörét is felhasználta ilyen intézkedések bevezetésére. Szelektív és önkényes adminisztratív ellenőrzésekkel, bírságokkal és az engedélyek visszatartásával indokolatlan nyomást gyakorolt egyes vállalatokra, különösen a kiskereskedelemben és a közlekedésben. A Magyarország számára előnyös lenne, ha a munkaerő-és erőforrás-igényes összeszerelésről áttérne a globális értékláncokon belüli fejlettebb és termelékenyebb tevékenységekre. külföldi tőke és know-how csökkenő jelenléte, különösen a nagy hozzáadott értékű iparágakban - például a banki és a távközlési szektorban azzal a kockázattal jár, hogy visszafogja Magyarország termelékenységének növekedését és innovációs lehetőségeit. Hosszan foglalkozik az országjelentés Magyarország energiahelyzetével is, megállapítva, hogy továbbra is nagymértékben függ Oroszországtól a fosszilis tüzelőanyagok, valamint az atomenergia tekintetében, és lassan haladnak a függőség megszüntetését célzó erőfeszítések. Annak ellenére, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a napenergia-kapacitás, a megújulók aránya még mindig az egyik legalacsonyabb az EU-ban. A zöldátálláshoz hiányzik a megfelelő számú szakképzett munkaerő. Az energiára vonatkozó adminisztratív árrendszer, vagyis a rezsicsökkentés nem ösztönöz megfelelően az energiatakarékosságra. Az alacsony jövedelmű háztartásokat célzó támogatási rendszer hatékonyabb lenne - véli a brüsszeli testület. A megújuló energiaforrásokból származó energia aránya (százalék) OJ rsj ír Magyarország ír ELI 27 Forrás: Európai Bizottság/NÉPSZAVA-grafika 22 20 18 14 12 10 A súlyos anyagi és szociális körülmények között élők aránya itthon az egyik legmagasabb az EU-ban g OQ<z'< o Bizottsági ajánlások 2023 végéig ki kell vezetni a hatályos energiatámogatási intézkedéseket (rezsicsökkentést) az államháztartási hiány mérséklésére. Ha az emelkedő energiaárak miatt ismét támogatásra lenne szükség, a rászorulókat kell segíteni. 4,4 százalékra kell csökkenteni a nemzeti finanszírozású, a kamatterheket és az uniós forrásokat nem tartalmazó kiadásokat. Fenntartható középtávú költségvetési stratégiát szükséges folytatni. Jobban össze kell hangolni a fiskális és a monetáris politikát. Meg kell szüntetni az ár- és kamatplafonokat. A lakásszektorban az alacsony jövedelműeket kell támogatni. Az éves költségvetést előrelátóan kell előkészíteni, elkerülve gyakori módosítgatását. Sürgősen meg kell erősíteni az igazságszolgáltatás függetlenségét. Sürgősen végre kell hajtani az EU pénzügyi érdekeit is szolgáló korrupcióellenes intézkedéseket javítani szükséges a munkanélküli-ellátást. A hátrányos helyzetű csoportok számára biztosítani kell a szakképzéshez való jobb hozzáférést. Biztosítani kell a hatékony szociális párbeszédet. El kell kerülni az egyes vállalatokat indokolatlanul előnyös vagy hátrányos helyzetbe hozó önkényes adminisztratív beavatkozásokat. A sürgősségi intézkedéseket a feltétlenül szükséges mértékűre kell csökkenteni. Fel kell gyorsítani a megújuló energiaforrások elterjedését. Fokozatosan meg kell szüntetni a fosszilis tüzelőanyagok támogatását. Jelentősen csökkenteni kell az Oroszországtól való függőséget a fosszilis tüzelőanyagok importjában. Csökkenteni szükséges az általános gázfogyasztást, Javítani kell az épületek energiahatékonyságát. Módosítani kell a szabályozott energiaárak jelenlegi rendszerét az energiatakarékosság ösztönzése érdekében.