Népszava, 2023. július (150. évfolyam, 151-176. szám)
2023-07-27 / 173. szám
101 2023. július 27., csütörtök _________________________________VÉLEMÉNY Az emberi méltóság védelme oseph Raymond McCarthy (1908-1957) wisconsini szenátor nagyon utálta a „vörösöket”. Meggyőződése volt, hogy nemcsak az amerikai politikában, hanem Hollywoodban és a Broadwayn is a kommunisták uralkodnak, „Moszkva ötödik hadosztálya”. A rádión keresztül pedig ők „mérgezik” az amerikai otthonokban a gyerekek lelkét. A republikánus politikus azzal az 1950-ben elhangzott szenátusi beszédével tört be az amerikai köztudatba, hogy listája van az államigazgatásban és a külügyminisztériumban dolgozó kommunistákról és szovjet kémekről. Ezt ugyan hitelt érdemlően sosem bizonyította, de a félelem és a rettegés légkörét sikerült vele kiváltania Az általa felállított Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság elé idéztetett számos amerikai értelmiségit és művészt. A gyanúhoz elég volt a kelet-európai származás, még az Osztrák-Magyar Monarchiában születettek sem menekülhettek a szenátor és a bizottság ébersége elől. McCarthy nem kímélte a második világháborúban hősiesen harcoló magas rangú katonatiszteket, legkevésbé pedig a Demokrata Párt vezetőit. Azt állította róluk, hogy Moszkvából irányítják őket, aki pedig rájuk szavaz, az maga is hazaárulást követ el. Nyilvános, televízióban is közvetített őrjöngései még republikánus párttársai számára is egyre vállalhatatlanabbá lettek. Politikai karrierje akkor tört meg, amikor 1954-ben a Mostanában felgyorsult az ellenzék kormánypárti lejáratása. Annak érdekében, hogy a politikai rágalmazókat ne lehessen bíróság elé citálni, egyszerűen megváltoztatták a törvény szövegét. szenátus tagjai 67:22 arányban megfeddték. Viszonylag fiatalon halt meg, súlyos alkoholizmusának szövődményeiben. A McCarthyt megfeddő szenátorok tisztában voltak azzal, mennyire veszélyes fegyver a politikai ellenfél nyílt megrágalmazása. Az pedig, aki a rájuk szavazókat is hazaárulókként bélyegzi meg, kaput nyit a demokratikus választások eredményeinek megkérdőjelezése előtt. Ez az egész országot veszélyeztető káosz, anarchia irányába mutat - ezt vették észre a szenátor republikánus párttársai, ezért fordultak ellene. Az emberek, így a politikusok is ritkán tanulnak a történelmi tapasztalatokból. Ezt mutatta Donald Trump elnökválasztási hadjárata, amelynek során gátlástalanul élt kihívója ellen a rágalmazás fegyverével. Amikor pedig másodszor nem nyert, kétségbe vonta a választások tisztaságát. A beszédei által felbátorított hívek 2021. január 6-án a Capitolium ellen vonultak. Az ostromnak öt halálos áldozata volt, a rendőri beavatkozás szerencsére megakadályozta a még nagyobb bajt. Trump ellen jogi eljárás indult felbujtás vádjával, s bár ez még nem fejeződött be, nagy valószínűséggel indulhat a következő elnökválasztásokon. A magyar miniszterelnök nagy híve Trumpnak, „korszakos jelentőségű államférfinak” tartja, s abban is biztos, ha ő lenne ma az elnök, „holnap reggelre” megoldaná az oroszukrán konfliktust. A politikai ellenfél megrágalmazásának eszközét mindenesetre átvette példaképétől. 2002-es választási veresége után Orbán azt mondta Dísz téri beszédében: „A haza nem lehet ellenzékben.” Ez nyelvi megformáltságában még finom üzenet volt, jelentése: csak ők, a fideszesek képviselik hitelesen a hazát. A választásokon akkor győztes pártok pedig nem, aki rájuk szavazott, tévedett, vagy maga is a haza vesztét akarja. Ezt az üzenetet később Kövér László így egyértelműsítette: „A mi kudarcunk nem tud politikai ellenfeleink sikere lenni. A mi kudarcunk az egész nemzet kudarca is egyben.” A fideszes hangnem durvulásának elemzése több - politikatudományi, nyelvészeti, társadalom-lélektani - disszertáció témája lehetne. A legtöbb idézet ezekben valószínűleg Kövér Lászlótól, az Országház elnökétől származna. 2012- ben, a bizonyított plágiumvád következtében lemondott Schmitt Pál parlamenti beszéde után például ezt mondta: „Az önmagában méltatlan, hogy a tőlem balra helyet foglaló hölgyek és urak egyáltalán itt ülhetnek.” Ezzel minden ellenzéki képviselőt méltatlanná nyilvánított országgyűlési munkájára. De kik is szavaznak a nem fideszesekre? Kövér Lászlótól erre is megkapjuk a választ. Amikor 2021- ben Pápa díszpolgáraként szülővárosában aláírta a „Stop Gyurcsány, stop Karácsony” petíciót, azt mondta az újságíróknak: „Minden jó érzésű magyar embernek elege van az ellenzék agresszív, erőszakos hőbörgéséből. Ilyen minőségtelen ellenzéke ennek az országnak még soha nem volt, mint a mostani.” Kövér állítása szerint tehát csak a „nem jó érzésű”, tehát az aljas és ostoba emberek szavaznak az ellenzéki pártokra, ők is olyan „minőségtelenek”, mint képviselőik. Mostanában felgyorsult az ellenzék kormánypárti lejáratása. A közpénzből fizetett óriásplakátok „háborúpártiként” bélyegeznek meg ellenzéki politikusokat, a félreérthetőség elkerülése végett rögtön az arcképük alatt. A Gyurcsány-show mozgóképpel rágalmazza őket, a közpénzek milliárdjait felemésztő kurzusfilmekről nem is beszélve. A rágalmazást, becsületsértést tiltják a magyar törvények. Annak érdekében, hogy a politikai rágalmazókat ne lehessen bíróság elé citálni, egyszerűen megváltoztatták a törvény szövegét. A fideszes-KDNP-s bátrak 2023 májusában megszavazták azt az előterjesztést, amelynek értelmében nem lesz büntethető a rágalmazás vagy becsületsértés elkövetője, ha „a közügyek szabad megvitatása közben, sajtó vagy médiaszolgáltatás útján követi el, feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására”. Tapasztalt jogászok szerint a bírók mérlegelésén múlik, mely eset minősül majd a gyakorlat során „a közügyek szabad megvitatásának”, és milyen megfogalmazás „a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadásának”. Csak elméleti síkon érdekelne, amikor a magyar miniszterelnök a parlament épületében egy nem kormánypárti képviselőt - annak konkrét kérdésére adott válasz helyett - „szőrét hullató rossz vidéki rókának”, azaz állatnak nevezett, nem tagadta nyilvánvalóan és súlyosan becsmérlő módon az illető „emberi méltóságát”? HUSZÁR ÁGNES nyelvész Mwm 2'<o'< o2ouoo Miért is kell rosszabbul élni? A válasz egyszerű, hiszen az utóbbi évek alatt már mindenki megtanulta, hogy „Brüsszel”, a Soros, meg a Gyurcsány által rángatott „dollárbaloldal”, ezek tehetnek minden rosszról. Ha hatalomba kerülnének, akkor elképzelhetetlen szörnyűségek történnének a magyarral - talán mindenkit más neművé operálnának át, Sorost választanák királynak, vagy azonnal megtámadnák Oroszországot és Amerikát is. Csakhogy ugyanezen hírforrások szerint az ellenzéki árulók ellenére ideáramló pénzekből még egykét éve is Európa egyik legerősebb gazdasága voltunk, 2030-ra már abszolút jólétet ígértek. Hogy lehet az, hogy most még a Bokros-csomag okozta életromlásnál is rosszabb Azért kell nélkülözni, hogy egy szűk réteg megőrizhesse a hatalmát és tovább növelhesse a vagyonát?! világ jön? (1 Orbán : 2 Bokros-csomag.) Valaki valamikor hazudott - vagy talán mindig hazudott mindenki? Nem tehetünk mást, viselni kell a sorsunkat - mondják ilyenkor a magyarok, nemzeti erénnyé emelve a beletörődést, a semmittevést. Természetesen elfogadjuk, hogy a háború valamilyen szinten mégiscsak érint bennünket. Igaz, hogy pár hónapja éppen azzal kábítottak milliókat, hogy megvédik az országot és persze annak legfőbb értékét, a rezsicsökkentést, ami aztán úgy marad meg, hogy lassan megszűnik, és mindent tönkretesz a sosem látott áremelés. De vajon igaz és elkerülhetetlen, hogy csak ez lehet a sorsunk? Mi lenne, ha a Brüsszelből érkező több ezer milliárd forintért cserébe vállalnánk, hogy ellenőrizhetik, kihez kerül a pénz? A mindennapi emberekhez eddig sem sok jutott, mások gazdagodtak belőle - most nekik kellene lemondani az olcsón szerezhető pénzekről. Ennyi pénzből még a háborúhoz való kapcsolódás átláthatatlanná tett többletkiadásai ellenére is enyhíteni lehetne a mindennapok gondjain, „előre mehetne az ország, nem hátra”, de legalább a szegényeket megvédhetnék kitől is? Józan paraszti ésszel végiggondolva: azért kell nélkülözni, hogy egy szűk réteg megőrizhesse a hatalmát és tovább növelhesse a vagyonát?! Tudják-e ezt a máról holnapra élő emberek? Kérdések, amelyek a politika hazug látszatvilága helyett a valóságból származnak, és mindenkinek magának kell választ adnia rájuk. Egyszer egy nagy magyar vezér azt mondta, hogy ne azt nézzük, mit mond, hanem hogy mit csinál a hatalmával. Látjuk?! DR. KÖTELES LAJOS társadalomkutató, ny. főiskolai tanár Az oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére rövidítésére. SZERINTEM Vigyázó szemetek Egy bizonyos koron túl szinte mindenkinek az ötvenes évekbeli békekölcsön jegyzés ugrik be, amikor a tudomására jut, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára érdemesnek tartja a lakossági folyószámlákon tartott megtakarításokat úgymond „megmozgatni”. Talán ott még nem tartunk, mint anno, de hát a magánnyugdíj-pénztárakat is lenyúlták egy pillanat alatt Momentán a kockázatmentes állampapírokban rejlő lehetőségekre hívják föl kötelezően a bankok az ügyfeleik figyelmét A brüsszeli szankciók, a világháborús veszély, a haza megmentése mint érvek még nincsenek bedobva, de ne legyen kétségünk, hogy ha minden kötél szakad, ezt is bevetik, amikor majd a lakossági megtakarításokat elsinkófálják. Nem ártana, ha a fiatalabb nemzedék elolvasná a Szabad Nép 1950. szeptember 28-i számában megjelent, „Magyarország dolgozó népéhez!” című, békekölcsön jegyzésre buzdító cikket. Érdemes látniuk mivel etették akkoriban a jó népet. Féligazságokkal, csakúgy, mint most. Például: a békekölcsön a béke ügye, a barbár fasiszta hordák pusztítása nyomán romokban hevert országunk újjáépítésének munkája, az országátalakító ötéves terv, a nép ellenségei ellen folytatott harc, és a többi. Tehát, nem bedőlni, nem bedőlni, mint a „szelíd motorosok” a kanyarban! MÉHES JÁNOS Három-null A Ferencváros labdarúgócsapata a Feröer szigeti 0:0-t követően, hazai pályán a Groupama stadionban 3:0 arányú történelmi vereséget szenvedett a KÍ Klaksvík jórészt amatőrökből álló csapatától. Olvashattuk, hogy milyen súlyos gazdasági következményekkel járhat, hogy az FTC már a második selejtezőkörben elbúcsúzott a Bajnokok Ligájától. A kiesés akár 4-5 milliárd forintos hiánnyal is járhat a klub költségvetésében, tekintettel arra, hogy az FTC Zrt. tavalyi árbevétele 17,5 milliárd forint volt. A vereség okaira rengeteg magyarázat született: rossz edzőválasztás, hibás játékosigazolási politika, kevés hazai fiatal beépítése, nem hozzáértő vezetőség... Ugyanakkor micsoda szerencséje van az Orbán-kormánynak, hogy a folyamatosan meghosszabbított szükségállapotban hozott hibás döntéseinek eredményességét nem gólokban fejezik ki. A GKI 2023- ra 19 százalékos inflációt és 0,5 százalékos gazdasági visszaesést jósol, és további forintgyengülést prognosztizál. És akkor ott van még a háziorvosok elleni szankciós rendelet, a tanárok ellen hozott státusztörvény, a kulturális intézmények élére rendszeresen kinevezett NER-közeli vezetők, az egyes irodalmi alkotások fóliázása, az Erasmus- és Horizont Európa ösztöndíjak veszélybe kerülése. Mindezek várható eredményének gólokkal való megjelenítésére hatalmas eredményjelző táblára lenne szükség. Igaz, legalább a kijelzőtábla elkészítésében bizonyosan valamelyik NER-közeli cég lenne érdekelt LADÁNYI ANDRÁS Olvasóink leveleit a következő címre várjuk olvasoi levelnepszava.hu