Népszava, 2023. július (150. évfolyam, 151-176. szám)
2023-07-05 / 154. szám
KULTÚRA Petőfi és a balett Lánglelkű címmel mutatja be ősszel Petőfi-táncszvitjét a Szegedi Kortárs Balett. Az öt rész zenéjét Brandenburg Ádám, Dobri Dániel, Lázár Dániel, Molnár Viktor és Szászi Petra szerezte, a rendező Juronics Tamás. NÉPSZAVA ^ NÉPSZAVA I IQ | 2023. július 5., szerda I IO Luxemburg grófja interaktívan A Margitszigeti Színház és a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház közösen mutatja be július 8-án Lehár Ferenc Luxembrug grófja című operettjét a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A darab interaktívvá válik, a főszereplő a közönséget is bevonja az előadásba. NÉPSZAVA Tóth Krisztina és Szabó Magda díjesélye RENOMÉ Idén összesen 153 angolra fordított kötetet jelöltek a Warwick-díjra, amelyek 32 nyelvet képviselnek, a nomináltak között szerepel két magyar mű is: Tóth Krisztina Vonalkód (Barcode) című novelláskötete és Szabó Magda Az őz (The fawn) kisregénye. A két szerző már volt versenyben 2020-ban, akkor Szabó Magda Abigélje és Tóth Krisztina Pixel című kötete volt esélyes. A Warwick-díjat - melynek hivatalos neve: The Warwick Prize for Women in Translation - minden évben a legjobb, angol nyelvű fordításban megjelent és női szerző által jegy- Szabó Magda az egyik legismertebb magyar női író világszerte tett mű kaphatja meg. Az ezer fonttal járó elismerést 2017-ben hozta létre a warwicki egyetem, ellensúlyozandó a műfordítások terén is megmutatkozó egyenlőtlenségeket, nagyobb figyelmet adva a külföldi női szerzőknek Nagy-Britanniában és Írországban. A Vonalkódot a magyarországi születésű Peter Sherwood fordította le, ennek apropóján tavaly készített interjút a fordítóval a Népszava. Ebben úgy fogalmazott - Évek óta kiemelt figyelemmel kísérem Tóth Krisztina pályáját, több versét is lefordítottam, noha nem vagyok vérbeli költő, és már régen foglalkoztat az a gondolat, hogy ezt az első, a költészet és próza határát izgalmasan átívelő kötetét lefordítom - mondta. A fordítónak fontos szerepe van abban, hogy az anglofón világgal megismertesse hazánk irodalmát: Keith Bosley költő segítségével ültették át angolra Balassit és Pilinszkyt, de Sherwood fordított Hamvas Béla- és Szerb Antal-esszéket, valamint Bodor Ádám Verhovina madarai című könyvét. Szabó Magda Az őz című művét Len Rix fordította, akinek nem ez az első fordítása a szerzőtől, ő ültette át angolra az Abigélt (amely 2020-ban szintén versenyben volt), Az ajtót, mely a The New York Times 10-es listájára került 2005-ben. Az őz talán nem tartozik Szabó Magda slágerkönyvei közé, ám sokan az egyik legfontosabb korai regényének tartják. R. E. O ■(2 is) ÖLJJ o Tóth Krisztina pályáját régóta figyelemmel kísérte a fordítója £< öz Homoksellő Június 29. óta egy sellőt formáló homokszobor fogadja a salföldi Bányakert Kultháló bázis látogatóit, amely egy balatoni legenda karakterét jeleníti meg. A szobor salföldi homokból készült a Raffay család három szobrászgenerációja és Szalay Dávid közös alkotásában. PAPAGENO Útkeresés Párizsban VIGYÁZÓ FRANCIA SZEMEK Krasznahorkai László rangos elismerése egyfajta remény is arra, hogy Franciaországban a jövőben nagyobb figyelmet szentelnek a magyar irodalomnak. RÓNAY TAMÁS jelentős francia elismerésben részesült a napokban a Kossuth- és Man Booker-díjas Krasznahorkai László. Az itthon 2016-ban megjelent Báró Wenckheim hazatér című művéért megkapta a Laure Bataillon-díjat. Az elismerést 1986-ban alapította Laure Guille-Bataillon spanyol fordító és irodalomkritikus kezdeményezésére két francia város, Nantes és Saint-Nazaire, hogy az előző évben lefordított, legjobbnak tartott szépirodalmi művet díjazzák. A díjat a külföldi író és francia nyelvű fordítója közösen kapta, így az elismerésben a Krasznahorkai munkáját franciára átültető Joëlle Dufeuilly is részesült. Az irodalmi díj odaítélését 1993 óta a Maison des Ecrivains Etrangers et des Traducteurs de Saint-Nazaire (Saint-Nazaire Külföldi írók és Fordítók Háza) szervezi. Az elismerést a magyar szerzők közül eddig csak Esterházy Péter kapta meg 2012-ben, Semmi művészet című művéért. Siker, hogy már két magyar szerző is részesült a Prix Laure Bataillonban, hiszen a térségünkből, Csehországból eddig Bohumil Hrabalt díjazták, Lengyelországból Bruno Schulzot és Olga Tokarczukot. Franciaországban valójában csak az utóbbi évtizedekben kezdik megismerni a magyar irodalmat. Hallották már bizonyos magyar szerzők nevét - Kosztolányiét, Máraiét, a franciául is publikáló és 20008-ban Párizsban elhunyt Fejtő Ferencét, Esterházy Péterét, vagy Nemes Nagy Ágnesét, Hubay Miklósét, illetve a számos francia művet magyarra átültető Rónay Györgyöt ám magyar irodalom évtizedeken át csak elvétve volt elérhető a francia könyvesboltokban. Az első nagy francia-magyar szótár szerzője és számos magyar mű fordítója, Aurélien Sauvageot a Nagyvilág című folyóiratban, 1960-ban kereste is annak az okát, miért nem ismerik a franciák a magyar irodalmat. Arra jutott, hogy hazájában sokszor rosszul sikerülnek a fordítások, és időnként a francia kiadók és lektorok részéről is ellenállás tapasztalható, ha felmerül egy magyar szerző műve kiadása. A Sauvageot által felvetett problémák komoly vitát indítottak el Magyarországon. Köpeczi Béla irodalomtörténész, a francia irodalom jó ismerője, későbbi művelődési miniszter, szintén a Nagyvilágban megjelent írásában azt firtatta, hogy a helyzet nem is annyira sötét. Hiszen franciául megjelent már Petőfi több verse, Jókai néhány regénye, továbbá Mikszáth Kálmán, Hercegh Ferenc művei, Madách Az ember tragédiája. Az első világháború után Ady több versét is lefordították, továbbá Babits Mihály Timár Virgil fia című regényét, Kosztolányi néhány művét, Karinthy Utazás a koponyám körül című népszerű regényét is. Már 1900-ban francia nyelven megjelent a magyar irodalom története és ekkoriban Kont Ignác irodalomtörténész magyar irodalmat adott elő a Sorbonne Egyetemen, bár óráinak színvonaláról nem jelentek meg kedvező kritikák. Az első világháború után a magyar irodalom - a különféle fordítások ellenére - alulreprezentált volt Franciaországban a többi közép-európai országéhoz képest. A kedvező fordulatot az 1968-as év jelentette, amikor az általános nyelvész Jean Perrot-nak köszönhetően megalakult a Sorbonne-on a finnugor központ, s több neves magyar irodalomtörténész taníthatott magyar irodalmat a francia fővárosban, köztük Klaniczay Tibor, Baróti Dezső, vagy Szávai János. 1985 decemberében pedig létrejött az Egyetemközi Hungarológiai Központ, amely a rég óhajtott magyar tanszék és a franciaországi magyarkutatás koordinációjának szerepét látta el. Ekkoriban kezdett megismerkedni a francia közvélemény Pilinszky János műveivel, érdekes módon - amint Szávai János A magyar irodalom tanítása Franciaországban című, 1987-ben megjelent értekezésében írta - ezek nagyobb hatást gyakoroltak a franciákra, mint például Ady vagy József Attila versei. Ez persze nem a költemények, hanem általában a fordítás minőségén múlt. Hiába került be egyre több magyar szerző neve a francia köztudatba, az igazán nagy áttörés a rendszerváltozás után is elmaradt. Klaniczay Tibor A kitüntetés annál is inkább értékes, mert Franciaországban valójában csak az utóbbi évtizedekben kezdik megismerni a magyar irodalmat, egy ízben „elszigeteltnek” nevezte a magyar irodalmat, elsősorban az egyedi nyelvezet miatt. Ezt a nehézséget jól mutatja, hogy 1991-ig a magyar nyelvű műveket sokszor német vagy orosz közvetítéssel ültették át franciára. Az Index translationum szerint 2013-ig mindössze 346 magyar könyvet fordítottak francia nyelvre. A külföldi művek ismertetésére szakosodott Portail international du livre français honlap által bemutatott 28 külföldi irodalom között Magyarországé nem szerepel. Ezt az is magyarázza, hogy a franciák elsősorban angol nyelvű irodalmat fogyasztanak. A francia kiadók által 2017-ben „importált” irodalom 62 százaléka volt angol nyelvű, a japán, a német, az olasz és a spanyol művek 27 százalékot tettek ki. A fennmaradó 11 százalékon osztoztak a többiek. 2009 és 2018 között 145 magyar művet ültettek át franciára, évente úgy 10-15-öt. Ezért is annyira jelentős a Cambourakis kiadó tevékenysége, itt jelent meg Krasznahorkai díjnyertes műve is. A kiadó egyfajta missziót is folytat azzal, hogy az átlagosnál jóval több magyar művet jelentet meg. 2006-os alapítása óta összesen 23 magyar művet tett elérhetővé francia nyelven. A francia kiadók 2009 és 2018 között egy magyar szerzőnek legfeljebb egy művét fordította le. Ezzel szemben a Cambourakis szerzőnként legtöbbször három könyvet kínál. A Cambourakis-katalógusban nemcsak a kortárs irodalom jelentős szerzői szerepelnek, hanem a magyar irodalomtörténet és irodalom különböző korszakaiból származó szerzők is, köztük Kosztolányi Dezső és Szép Ernő. Krasznahorkai László az itthon 2016- ban megjelent Báró Wenckheim hazatér című művéért kapta a Laure Bataillon-díjat zoo Doct O LE BARON WENCKHEIF EST DE RETOUF LÁSZLÓ KRASZNAHORI ZÁM DUUK ! A díjat az író és a fordító Joëlle Dufeuilly is kapta o LOUIS GARREI RICCARDO SCAMARCIO MICHELE PLACIDO FILMJE mozinei HOLNAPTÓL ISABELLE HUPPERT 3D A MOZIKBAN8