Népszava, 2023. július (150. évfolyam, 151-176. szám)

2023-07-05 / 154. szám

KULTÚRA Petőfi és a balett Lánglelkű címmel mutatja be ősszel Petőfi-táncszvitjét a Szegedi Kortárs Balett. Az öt rész zenéjét Brandenburg Ádám, Dobri Dániel, Lázár Dániel, Molnár Viktor és Szászi Petra szerezte, a rendező Juro­­nics Tamás. NÉPSZAVA ^ NÉPSZAVA I IQ | 2023. július 5., szerda I IO Luxemburg grófja interaktívan A Margitszigeti Színház és a Kecske­méti Katona József Nemzeti Színház közösen mutatja be július 8-án Lehár Ferenc Luxembrug grófja című ope­rettjét a Margitszigeti Szabadtéri Szín­padon. A darab interaktívvá válik, a főszereplő a közönséget is bevonja az előadásba. NÉPSZAVA Tóth Krisztina és Szabó Magda díjesélye RENOMÉ Idén összesen 153 angol­ra fordított kötetet jelöltek a War­wick-díjra, amelyek 32 nyelvet képvi­selnek, a nomináltak között szerepel két magyar mű is: Tóth Krisztina Vo­nalkód (Barcode) című novellásköte­­te és Szabó Magda Az őz (The fawn) kisregénye. A két szerző már volt versenyben 2020-ban, akkor Szabó Magda Abigélje és Tóth Krisztina Pi­xel című kötete volt esélyes. A Warwick-díjat - melynek hiva­talos neve: The Warwick Prize for Women in Translation - minden év­ben a legjobb, angol nyelvű fordítás­ban megjelent és női szerző által jegy- Szabó Magda az egyik legismertebb magyar női író világszerte tett mű kaphatja meg. Az ezer fonttal járó elismerést 2017-ben hozta létre a warwicki egyetem, ellensúlyozandó a műfordítások terén is megmutatkozó egyenlőtlenségeket, nagyobb figyel­met adva a külföldi női szerzőknek Nagy-Britanniában és Írországban. A Vonalkódot a magyarországi születésű Peter Sherwood fordítot­ta le, ennek apropóján tavaly készí­tett interjút a fordítóval a Népszava. Ebben úgy fogalmazott - Évek óta kiemelt figyelemmel kísérem Tóth Krisztina pályáját, több versét is le­fordítottam, noha nem vagyok vérbe­li költő, és már régen foglalkoztat az a gondolat, hogy ezt az első, a költészet és próza határát izgalmasan átívelő kötetét lefordítom - mondta. A fordítónak fontos szerepe van abban, hogy az anglofón világgal meg­ismertesse hazánk irodalmát: Keith Bosley költő segítségével ültették át angolra Balassit és Pilinszkyt, de Sherwood fordított Hamvas Béla- és Szerb Antal-esszéket, valamint Bo­dor Ádám Verhovina madarai című könyvét. Szabó Magda Az őz című művét Len Rix fordította, akinek nem ez az első fordítása a szerzőtől, ő ültette át angolra az Abigélt (amely 2020-ban szintén versenyben volt), Az ajtót, mely a The New York Times 10-es listájára került 2005-ben. Az őz talán nem tartozik Szabó Magda slá­gerkönyvei közé, ám sokan az egyik legfontosabb korai regényének tart­ják. R. E. O ■(2 is) ÖLJJ o Tóth Krisztina pályáját régóta figye­lemmel kísérte a fordítója £< öz Homoksellő Június 29. óta egy sellőt formáló homok­szobor fogadja a salföldi Bánya­kert Kulthá­­ló bázis látogatóit, amely egy balatoni le­genda karakterét jeleníti meg. A szobor sal­földi homokból készült a Raffay család há­rom szobrászgenerációja és Szalay Dávid közös alkotásában. PAPAGENO Útkeresés Párizsban VIGYÁZÓ FRANCIA SZEMEK Krasznahorkai László rangos elismerése egyfajta remény is arra, hogy Franciaországban a jövőben nagyobb figyelmet szentelnek a magyar irodalomnak. RÓNAY TAMÁS jelentős francia elismerésben része­sült a napokban a Kossuth- és Man Booker-díjas Krasznahorkai László. Az itthon 2016-ban megjelent Báró Wenckheim hazatér című művéért megkapta a Laure Bataillon-díjat. Az elismerést 1986-ban alapította Lau­re Guille-Bataillon spanyol fordító és irodalomkritikus kezdeménye­zésére két francia város, Nantes és Saint-Nazaire, hogy az előző évben lefordított, legjobbnak tartott szép­­irodalmi művet díjazzák. A díjat a külföldi író és francia nyelvű fordító­ja közösen kapta, így az elismerésben a Krasznahorkai munkáját franciára átültető Joëlle Dufeuilly is részesült. Az irodalmi díj odaítélését 1993 óta a Maison des Ecrivains Etrangers et des Traducteurs de Saint-Nazaire (Saint-Nazaire Külföldi írók és For­dítók Háza) szervezi. Az elismerést a magyar szerzők közül eddig csak Es­terházy Péter kapta meg 2012-ben, Semmi művészet című művéért. Si­ker, hogy már két magyar szerző is részesült a Prix Laure Bataillonban, hiszen a térségünkből, Csehország­ból eddig Bohumil Hrabalt díjazták, Lengyelországból Bruno Schulzot és Olga Tokarczukot. Franciaországban valójában csak az utóbbi évtizedekben kezdik megis­merni a magyar irodalmat. Hallották már bizonyos magyar szerzők nevét - Kosztolányiét, Máraiét, a franciául is publikáló és 20008-ban Párizsban elhunyt Fejtő Ferencét, Esterházy Péterét, vagy Nemes Nagy Ágnesét, Hubay Miklósét, illetve a számos francia művet magyarra átültető Ró­nay Györgyöt ám magyar irodalom évtizedeken át csak elvétve volt elér­hető a francia könyvesboltokban. Az első nagy francia-magyar szótár szerzője és számos magyar mű fordí­tója, Aurélien Sauvageot a Nagyvilág című folyóiratban, 1960-ban kereste is annak az okát, miért nem ismerik a franciák a magyar irodalmat. Arra ju­tott, hogy hazájában sokszor rosszul sikerülnek a fordítások, és időnként a francia kiadók és lektorok részéről is ellenállás tapasztalható, ha felmerül egy magyar szerző műve kiadása. A Sauvageot által felvetett prob­lémák komoly vitát indítottak el Magyarországon. Köpeczi Béla iro­dalomtörténész, a francia irodalom jó ismerője, későbbi művelődési mi­niszter, szintén a Nagyvilágban meg­jelent írásában azt firtatta, hogy a helyzet nem is annyira sötét. Hiszen franciául megjelent már Petőfi több verse, Jókai néhány regénye, továbbá Mikszáth Kálmán, Hercegh Ferenc művei, Madách Az ember tragédiája. Az első világháború után Ady több versét is lefordították, továbbá Babits Mihály Timár Virgil fia című regé­nyét, Kosztolányi néhány művét, Ka­rinthy Utazás a koponyám körül című népszerű regényét is. Már 1900-ban francia nyelven megjelent a magyar irodalom története és ekkoriban Kont Ignác irodalomtörténész magyar iro­dalmat adott elő a Sorbonne Egyete­men, bár óráinak színvonaláról nem jelentek meg kedvező kritikák. Az első világháború után a magyar irodalom - a különféle fordítások el­lenére - alulreprezentált volt Fran­ciaországban a többi közép-európai országéhoz képest. A kedvező fordu­latot az 1968-as év jelentette, ami­kor az általános nyelvész Jean Per­rot-nak köszönhetően megalakult a Sorbonne-on a finnugor központ, s több neves magyar irodalomtörté­nész taníthatott magyar irodalmat a francia fővárosban, köztük Klaniczay Tibor, Baróti Dezső, vagy Szávai Já­nos. 1985 decemberében pedig létre­jött az Egyetemközi Hungarológiai Központ, amely a rég óhajtott magyar tanszék és a franciaországi magyar­kutatás koordinációjának szerepét látta el. Ekkoriban kezdett megis­merkedni a francia közvélemény Pi­linszky János műveivel, érdekes mó­don - amint Szávai János A magyar irodalom tanítása Franciaországban című, 1987-ben megjelent érteke­zésében írta - ezek nagyobb hatást gyakoroltak a franciákra, mint pél­dául Ady vagy József Attila versei. Ez persze nem a költemények, hanem általában a fordítás minőségén múlt. Hiába került be egyre több magyar szerző neve a francia köztudatba, az igazán nagy áttörés a rendszerválto­zás után is elmaradt. Klaniczay Tibor A kitünte­tés annál is inkább ér­tékes, mert Franciaor­szágban va­lójában csak az utóbbi évtizedek­ben kezdik megismerni a magyar irodalmat, egy ízben „elszigeteltnek” nevezte a magyar irodalmat, elsősorban az egyedi nyelvezet miatt. Ezt a nehézsé­get jól mutatja, hogy 1991-ig a magyar nyelvű műveket sokszor német vagy orosz közvetítéssel ültették át fran­ciára. Az Index translationum sze­rint 2013-ig mindössze 346 magyar könyvet fordítottak francia nyelvre. A külföldi művek ismertetésére szako­sodott Portail international du livre français honlap által bemutatott 28 külföldi irodalom között Magyaror­szágé nem szerepel. Ezt az is magya­rázza, hogy a franciák elsősorban an­gol nyelvű irodalmat fogyasztanak. A francia kiadók által 2017-ben „impor­tált” irodalom 62 százaléka volt angol nyelvű, a japán, a német, az olasz és a spanyol művek 27 százalékot tettek ki. A fennmaradó 11 százalékon osz­toztak a többiek. 2009 és 2018 között 145 magyar művet ültettek át franciá­ra, évente úgy 10-15-öt. Ezért is annyira jelentős a Cam­­bourakis kiadó tevékenysége, itt jelent meg Krasznahorkai díjnyertes műve is. A kiadó egyfajta missziót is folytat azzal, hogy az átlagosnál jóval több magyar művet jelentet meg. 2006-os alapítása óta összesen 23 magyar mű­vet tett elérhetővé francia nyelven. A francia kiadók 2009 és 2018 között egy magyar szerzőnek legfeljebb egy művét fordította le. Ezzel szemben a Cambourakis szerzőnként legtöbb­ször három könyvet kínál. A Cambourakis-katalógusban nemcsak a kortárs irodalom jelentős szerzői szerepelnek, hanem a magyar irodalomtörténet és irodalom külön­böző korszakaiból származó szerzők is, köztük Kosztolányi Dezső és Szép Ernő. Krasznahorkai László az itthon 2016- ban megjelent Báró Wenck­heim hazatér című művéért kapta a Laure Bataillon-díjat z­oo Doct­ O LE BARON WENCKHEIF EST DE RETOUF LÁSZLÓ KRASZNAHORI ZÁM DUUK ! A díjat az író és a fordí­tó­ Joëlle Dufeuilly­­ is kapta o LOUIS GARREI RICCARDO SCAMARCIO MICHELE PLACIDO FILMJE mozinei HOLNAPTÓL ISABELLE HUPPERT 3D A MOZIKBAN8

Next