Népszava, 2023. augusztus (150. évfolyam, 177-203. szám)

2023-08-08 / 183. szám

12 I __________________________________________________________KULTÚRA LAPSZÉL Beázott a Magyar Nemzeti Galéria Technikai okokra hivatkozva nem nyitott ki az elmúlt hétvé­gén a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) a Várban, a 444 informá­torokra hivatkozva azt írta va­sárnap, hogy a múzeum beázott a heves esőzésekben, és a Gulá­­csy-kiállítás képei közül többet le kellett venni, mert víz folyt a falakon. A Nemzeti Galéria kom­munikációs osztálya most re­agált a hírekre, elismerve a be­ázást, de hangsúlyozta, hogy a műtárgyakban nem keletkezett kár. Az elmúlt napok rendkívül heves esőzései után a Magyar Nemzeti Galéria több kiállítóte­re is beázott, de az intézmény és az épület vagyonkezelését ellátó Várkapitányság illetékes szak­emberei intézkedéseinek kö­szönhetően a műtárgyállományt semmiféle károsodás nem érte - válaszolták a Telexnek, hozzá­téve, hogy az épület műszaki ál­lapota miatt időigényes feltárni a beázás okát, ezért a kiállításo­kat egyelőre zárva tartják, va­lószínűleg a hét második feléig. Szerintük a mostani eset meg­erősíti, hogy miért fontos, hogy elkészüljön a Városligetben az új, modern múzeumépület, amelyet amúgy Baán László, az MNG-t is magában foglaló Szép­­művészeti Múzeum főigazgatója régóta szorgalmaz a Liget-pro­jekt részeként. NÉPSZAVA Cigány Dal Napja Ma - a legendás észak-macedón énekes, Esma Redzepova szü­letésnapján - ismét megrende­zik a Cigány Dal Napját, mely a sokszínűséget ünnepli cigány és nem cigány művészek részvéte­lével. 2023-ban már tíz magyar­­országi városban, továbbá két külföldi helyszínen, közel negy­ven fellépő zenekarral valósul meg az esemény a Nemzetkö­zi Cigány és Világzenei Hálózat szervezésében. Az eseményen fellép többek között a Harcsa Veronika & Gyémánt Bálint Duó, a Romengo (képünkön), a Cimbaliband, a Canarro és Pál­­házi Bence Bandája. NÉPSZAVA Balázsovits Lajos búcsúztatása Balázsovits Lajostól, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Ba­lázs Béla-díjas színművésztől családja, barátai, pályatársai és tisztelői a Fiumei úti sírkert ra­vatalozójában augusztus 29-én 15 órakor vehetnek végső búcsút - közölte a Nemzeti Színház kö­zösségi oldalán. A művész július 19-én, 76 évesen távozott. Az el­hunytat a Kulturális és Innová­ciós Minisztérium és a Nemze­ti Színház saját halottjának te­kinti. NÉPSZAVA 2 n 3 Tradíció és nyitás az újítás felé NÉPTÁNC Mától harmincegyedik alkalommal ad otthont Jászberény a Csángó Fesztiválnak De miért érdemes rá ellátogatni? BUDAI LEVENTE ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK A Csángó Fesztivál alapítója, Papp Imre és néprajzkutató felesége, dr. Péterbencze Anikó az 1980-as évek elejétől járták a Kárpát-me­dencét, hogy a térség hagyományőr­ző együtteseit minél jobban meg­ismerjék. Sőt néhány évvel később megszervezték az első nemzetkö­zi tánctábort, 1991-ben pedig meg­alapították a Csángó Fesztivált. Ezt így idézte fel Papp Imre: „Az első alkalommal Antall József köszön­tötte az érdeklődőket. De jelen volt Göncz Árpád, Für Lajos honvédelmi miniszter és a térség országgyűlési képviselője, Kis Zoltán is. Ez is bizo­nyítja, hogy akkoriban a különböző politikai nézetek nem számítottak, hanem volt egy olyan elfogadott ér­ték, amit párthovatartozástól füg­getlenül nagyon sokan támogattak.” Ha már politika, Budai Lóránt, Jászberény polgármestere - és ko­rábbi néptáncos - így nyilatkozott arról, hogy a helyi önkormányzat alighanem minden eddiginél jelen­tősebb, 19 millió forintos támogatást nyújt a Csángó Fesztivál megrende­zésére: „Amúgy sem vagyunk egy­szerű gazdasági helyzetben, de az állami hozzájárulások csökkentése miatt döntenünk kellett: vagy nem lesz Csángó Fesztivál, vagy ráfordít­juk ezt az összeget. S a nehézségeink ellenére sem hagyhattuk, hogy el­maradjon ez az értékes sorozat.” De vajon mi az oka a töretlen nép­szerűségnek? Az egyik legfőbb ma­gyarázat a sokszínűség lehet. Ahogy Szűcs Gábor fesztiváligazgató fo­galmazott, „aki nagyon autentikus zenét szeretne hallgatni, erre lehe­tőséget biztosít a Szászcsávási Ze­nekar vagy épp a Magyarpalatkai Banda. Aki a feldolgozott muzsikára esküszik, eljöhet és meghallgathat­ja a Cimbalibandet. Aki eredeti tán­cot akar látni, megnézheti a gyimesi csángókat, a györgyfalviakat, vagy a vajdakamarásiakat. Aki táncfeldol­gozásokra kíváncsi, az megtekint-A fesztivál kitartó népszerű­ségének az egyik oka a programok sokszínűsége lehet. XXXI. Csángó Fesztivál Jászberény 2023.08.08-13. Jegyvásárlás: a lehelfilmszinhaz.hu weboldalon keresztül és a hely­színen hell a Magyar Állami Népi Együttes, vagy a Duna Művészegyüttes mű­sorát. Nekünk az a fontos, hogy ez a négy-öt nap feltöltődést eredmé­nyezzen mindenkinek.” A teljesség igénye nélkül vegyünk sorba néhány eseményt! Szerda éj­szaka például a Zagyva Banda tart jubileumi koncertet. A zenekar re­pertoárját a Kárpát-medence ma­gyarságának és más nemzetiségei­nek a népdalai és táncmuzsikái ké­pezik. S hogy a Csángó Fesztiválon ezúttal mire készül? Ezt Boda Gel­­lért zenekarvezetőtől tudtuk meg: „Hallható lesz a Gyimes- és Gyer­­gyó-vidék muzsikája, Maros- és Kü­­küllő-menti dallamok, de még a püs­pökhatvani szlovák zene is teret kap, és még lehetne sorolni.” Kihagyhatatlan élménynek ígér­kezik csütörtök estére a Magyar Állami Népi Együttes Kolozsvá­ri piactéren című műsora. Az ezzel kapcsolatos kulisszatitkokat a pro­dukció rendező-koreográfusa, Kossuth-díjas Mihályi Gábor árul­a­ta el: „A helyszín mellett az is fontos volt számomra, hogy túllépjek azon, hogy „csak” egy folklórbemutatót ál­lítsak színpadra. Mindaz a kiemelt momentum, ami a magyar törté­nelemben, Erdélyben megtör­tént az elmúlt 300-400 évben, az megjelenik ebben az előadás­ban, így Hunyadi Mátyás mel­lett visszaköszön az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, Tri­anon, a II. világháború, és a romá­niai forradalom is. Ráadásul az este végén eljutunk a katarzisig, mert bárhogy is alakult a történelem­­ben a sorsunk, még itt vagyunk és lesz utánunk következő gene­­­ráció, amelynek tagjai továbbviszik mindazt, amire azt mondjuk: ma­gyar.” Pénteken este ugyancsak re­mek műsort élvezhetünk a Szé­kely Mihály Szabadtéri Színpadon: a 2011-ben elhunyt Makovecz Imre emlékére összeállított, Héttorony című produkció előzményei egé­szen 1992-ig, a sevillai világkiállí­­­tásig nyúlnak vissza, amikor az egy­kori építész által megvalósított pa­vilon zenéjét Kiss Ferenc szerezte. A kettejük közötti hasonlóságról a Héttorony művészeti vezetője, Ju­hász Zsolt vallott: „Ahhoz a világhoz, amit Makovecz képviselt, Kiss Fe­renc nagyon közel állt - a hagyomá­nyos népzenéből táplálkozik ugyan, de a mai zenével társítja.” S hogy a színpadon mit láthatunk majd a mű­vészegyüttestől? „A darabban nem egy lineáris történetmesélés látha­tó, hanem Makovecz világát próbál­tuk benne létrehozni. Az előadásban szórakoztatva gondolkodtatunk.” Ferenczi György és az 1-ső Pes­ti Rockák koncertje idén különösen aktuális: „Petőfi Sándor népszerű­sége nagyon kétélű dolog. Senki sem meri rendesen tanítani - ez így volt a régi rendszerben és így van most is. Félelmetes ugyanis a könyörte­lenség, amivel megír egy verset, és ezért sokkal egyszerűbb feltenni egy szobortalapzatra, mint komolyan elgondolkodni rajta. Ha pedig on­nan lekerül, akkor abból balhé lesz. Ezt szeretem benne, ezért kezdtem el vele foglalkozni közel 20 éve” - vi­lágít rá Ferenczi György, miért kötő­dik olyannyira Petőfi költészetéhez. A fesztivál része a Kárpát-Haza Kulturális és Gazdasági Konferen­cia is, amelynek tizedik alkalommal lesz a házigazdája dr. Péterbencze Anikó és Papp Imre. A rendezvé­nyen számos témát érintenek majd az előadók, emellett egy kiállítás is megtekinthető lesz majd Csángó­magyar és Kárpát-medencei élet­képek címmel. Dr. Péterbencze Ani­kótól megtudtuk, ez mit is takar: „Csángókutató vagyok, ebből írtam a doktori disszertációmat is. A 30 éves gyűjtési anyag ennek a repre­zentációja. 1990-től videófelvéte­leket készítettünk. Ebből lesznek bejátszások, valamint tárgyi em­lékeket is meg lehet majd tekinte­ni. Ezek közé tartozik a Hodorog Luca néni által rám hagyomá­nyozott énekeskönyv is, ami azért szenzációs, mert sok ku­tató úgy véli, nem tudtak ma­gyarul írni Moldvában. Ez per­sze nem igaz.” S hogy ki volt Hodorog Luca? Egy moldvai csángó énekes, aki 1990-ben hunyt el Jászbe­rényben, de az utolsó kívánsá­gának megfelelően magyar földön, a városban nyug­szik - és a sírhelyét ezúttal is megkoszorúzzák. Mert történj­ék bármi, a régi érté­kekhez ragaszkodik a Csán­gó Fesztivál A Csángó Fesztivál minden évben népszerű és sok érdeklő­dőt vonz INFO A Csángó Fesztiválon a népzenészi utánpótlás is megjelenik a színpadon Ferenczi György a kon­certjén Petőfi Sándorral foglalkozik majd '<< O­O

Next