Népszava, 2023. augusztus (150. évfolyam, 177-203. szám)
2023-08-10 / 185. szám
19 I Népszava 1^ 1 2023. augusztus 10., csütörtök Osztják az extázist KONCERT Kevés radikálisabb zenekar fellépésén jártam, mint a Special Interesté, akik Budapesten is megmutatták, hogy mennyire zseniálisan kreatívak, kemények ám olykor megengedően nyitottak és kedvesek. De legfőképpen szigorúak. Nem mellékesen, a popzene több queer formációt felemelt az utóbbi időben, jó példa erre a Gossip, akik kellőképpen dallamos punkok voltak, innen egyenes út vezetett az elektronikus alapokra költött táncolható slágerekhez - 2012-ben a cannes-i filmfesztivál nyitógáláján is zenéltek egyet. A New Orleansban alapított Special Interest queer stílus sokkal karcosabb vonalát képviseli: Alii Logout énekesnő (aki olykor filmesként is tevékenykedik) és Maria Elena (gitár) duójaként indult temperamentumos tempójú dalokkal, majd Nathan Cassiani (basszusgitár) és Ruth Mascelli (billentyűs, dobgép) érkezésével immár kvartettként, egészen komoly hangzásvilágot alkotva működnek. Mindemellett büszkén vállalják, hogy egyikük sem heteroszexuális. Talán éppen ezért sem mennek el tisztán egyik műfaj irányába sem és a hangzásukat folyamatosan fejlesztik. Stílusuk folyamatosan változó elegy, melyben az alap pop mellett ott van a disco, a house, glam rock és a punk és a tavalyi albumuk, az Endure az év egyik legjobb korongja lett, így az ember minimum kíváncsi, hogy milyenek lehetnek élőben - kis meglepetés volt, hogy csak trióban jöttek, Cassiani valamiért nem volt jelen, de hát punkoknál az ilyesmi belefér. Aki Logout elképesztő energiákkal rendelkező frontember. Már az első taktusoknál intett, hogy tessék közelebb menni, és magam is meglepődtem, hogy engedelmeskedem. Lévén, hogy nem vagyok tánccsászár alkat, azért kerültem a direkt frontvonalat. Nem baj, voltak igazi bugizós mesterek, akiknek a kedvéért Ali még le is jött a színpadról. Oltári klassz stílusa van, mimikája fergeteges és mindent elkövet, hogy az extázist megossza. Ha kell, akkor a mikrofonját félig benyelve énekel, hogy a révületet terjessze. Nyilván ezért vissza is kér a transzból ám a Turbina közönsége kevés és túl puha volt ehhez - ebben pedig vállalom a rám jutó felelősséget, így pontosan negyven perc után a Special Interest abbahagyta a fellépést: Logout eltűnt, a másik kettő elkezdte árulni a saját relikviákat. A koncert a maga nemében remek volt és csak remélni tudjuk, hogy még visszatérnek legalább egy ötvenperces bulival. CSÁKVÁRI GÉZA Akii Logout, az együttes alapító frontembere INFÓ Infó: Akvárium Klub presents: Special Interest (US) - Turbina 2023. 08. 08. ;> ocg < „Ahogyan forog a kaleidoszkóp” ÉLETMŰ Jövőre negyvenéves a hazai népzenei-világzenei szcéna kultikus zenekara, a Makám. Krulik Zoltán alapító-zenekarvezető mégsem nosztalgiázik: új kvartettjével számos tervét szeretné megvalósítani. Írr RETKES ATTILA ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK A Makám alapítója és vezetője, Krulik Zoltán évtizedek óta viszi tovább az eredeti szellemiséget, miközben a zenésztársak többször változtak körülötte. Jelenleg Makám Kvartettként működnek, amelyben a gitáros-énekes Krulik mellett Okos Viola hegedül és énekel, Bata István basszusgitározik, Rostás Gergő ütőhangszereken játszik. „Az 1970-es évek közepén volt egy hangzásideálom: oboa, akusztikus gitár, nagybőgő és tabla. Ez lett első zenekarom, a C. S. Ö., és ebből nőtt ki a Makám, mely sok alakváltozáson ment át, de a lényeg maradt - mint ahogyan forog a kaleidoszkóp. A kvartett is így alakult idén tavasszal, váratlanul, szinte a semmiből" - mondja Krulik Zoltán, majd bemutatja társait. „A Covid alatt és után sok új dalt komponáltam, és amikor meghallottam Violát énekelni, evidens volt, hogy ezek a dalok rá várnak. Bata Pityuval az Ady-lemezünk alatt fonódott szorosra a kapcsolat -jó vele játszani, kiváló basszusgitáros és improvizatőr. Rostás Gergőt a Szimpla kertben hallottam pár éve, és kisebb nyomozásra volt szükség, hogy rátaláljak, mivel nem ismertük egymást. Amikor kevéske emléktöredékből összerakott személyleírás alapján a kiváló csellista, Pribay Vali kibökte: Te a férjemet keresed, Zoli’, nagyot nevettünk." A Makám életművében egyre markánsabban vannak jelen a megzenésített versek. „Anyakönyv című prózakötetem írása idején kiapadt bennem a dalszövegforrás, ezért olyan verseket kerestem, amelyek dallá formálhatók. Bújtam a köteteket, folyóiratokat, néhány a világhálón, a Facebookon köszönt rám. De ha az Anzix lemezünkre gondolok, amely a délszláv háborút idézi női szemmel és előhívta a Szalóki Ági-Palya Bea- Bognár Szilvi énektriót, vagy a karácsonyi lemezünkre (9 Colinda), amely Lovász Irénnel hozott össze, akkor ezek mind-mind egyedi hangzást és formációt követeltek maguknak a Makám műhelyében" - mondja Krulik Zoltán. Folyamatosan repertoáron vannak Petőfi Sándor és Nagy László versei, Petri György szonettjei, míg a Holdfényt vetettem című lemezt Weöres Sándor Rongyszőnyege inspirálta. Három évig tartó kutatómunka és elmélyedés előzte meg a Budapest éjszakája szól című Ady-lemezt, amelyen Magyar Bori énekel. „Tévedés, hogy minden verset meg kell zenésíteni. Van, ami szavalva jó, van, ami olvasva, s vannak, amikből dal születhet. Néhányat már gimnazista korom óta dédelgettem - pannonhalmi magyartanárom, Szabó Flóris jóvoltából. Ilyen a Jó Csönd-herceg előtt, a A föl-földobott kő vagy a Párisban járt az ősz. Van még egy verslemezünk: a Sík Sándor Kossuth-díjas költő, piarista szerzetes költeményeire született Encián, amelyen Bede Sári énekel. A költészet kezdettől kézen fogva járt a zenével, s ennek új hajtása a Makám Kvartett és a kortárs költők verseivel való foglalatosság. Falcsik Mari, László Noémi, Jász Attila, Jónás Tamás, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina - csak néhány név azok közül, akiknek a verseit énekeljük, de van egy szép ima is, Müller Péter Sziámi szövegére." A Makám (és közvetlen előzménye, a Makám-Kolinda) a világzenének nevezett stílusirányzat úttörője volt itthon. Aztán a world musicból lett egy nagy divathullám, sok-sok kevésbé értékes produkcióval. „A legtöbbje eltűnt, a kitartóbbak maradtak vagy beszivárogtak más együttesekbe. Jó érzés hallani, ahogy a mai generáció járja a maga útját, és fogalmazza tovább azt a fajta attitűdöt, amit mi harminc-negyven éve elindítottunk. A népzenészek és jazzmuzsikusok zeneakadémiai szintű képzése szintén rengeteg kiváló előadót hoz felszínre. Amit hiányolok, azok a kis klubok, intimebb terek, ahol az új zenekarok kisebb közönség előtt bemutatkozhatnának. Budapesten a Fonó, a Nyitott Műhely, az Opus Jazz Club mellett a kultúrkocsmák, kávézók ilyenek, bár engem mindig zavar, ha »elszállás« közben sisteregni kezd a kávégép. Vázsonyi Jancsi szaxofonos barátommal beszélgettünk a minap: elérkezni látszik a házi koncertek ideje, mint dédapáink idején." A Makám jövőre lesz negyvenéves, és Krulik Zoltán már tervezi az elmúlt évtizedek emlékezetes pillanatait felidéző koncerteket. Emellett jelenleg is húsz vers megzenésítésével foglalkozik, amelyeknek a fele már repertoáron van a kvartettel. Ezeknek az ősbemutatója Krulik gyerekkorának helyszínén, Tatabányán volt, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének vándorgyűlésén. A napokban Taliándörögdön léptek fel a Művészetek Völgye programjában, a budapesti közönség pedig szeptember 2-án találkozhat velük a Nyitott Műhelyben. Emellett színházi zenéken is dolgozik, és három lemezen tervezi megjelentetni a Makám hangszeres korszakának anyagait. „Az ember keresgél, kipróbál mindent, járatlan utakra téved fiatalon, és kell jó pár év, mire megtalálja a saját hangját. Nem mindenki készen pattan ki Zeusz fejéből, mint Pallasz Athéné. Mint az újabb formáció, a kvartett alapításából is kitetszik, nem nőtt még be teljesen a fejem lágya. Az a jó, ha befelé figyel az ember, és onnan hívja elő a legmélyebbről feltörő hangokat." A Makám Kvartett jelenlegi tagjai Krulik Zoltán jelenleg is húsz vers megzenésítésével foglalkozik, amelyeknek a fele már repertoáron van a kvartettel £>< z> Mérföldkövek A Makám előzménye, a C. S. Ö. (Creatív Stúdió Öt) 1975 és 1980 között működött, majd a négy éven át létezett Makám és Kolinda szétválása után a Makám nevet Krulik Zoltán, Bencze László, Juhász Endre, Szőke Szabolcs, Szalay Péter és Thurnay Balázs vitte tovább. A nyugat-európai hangszerek (gitár, nagybőgő és oboa) mellé balkáni (kaval, gadulka), észak-indiai (tablá) és afrikai (marimba, udu) instrumentumok kerültek. Az együttesről 1986-ban Zolnay Pál filmet forgatott, majd 1988-ban jelent meg első lemezük (Közelítések). Az 1990-es években a szaxofonos Grencsó István és a dobos Borlai Gergő is megfordult az együttesben. Divert Time Into című lemezükre (1994) az improvizáció és a bartóki hangrendszer kettőssége jellemző, míg a Skanzennel (1999) a magyar népdalok felé fordultak. Nagyon intenzív volt a 2000 és 2004 közötti periódus olyan lemezekkel, mint a 9 Colinda, a Szindbád, az Anzix és az Almanach. 2006 után gyereklemezeket is készítettek és mind több megzenésített vers került be a repertoárba. Krulik Zoltán és a Makám 2022-ben megkapta a Magyar Örökség Díjat. |/ 11 TM PA L I LJ IX/x 5E2< OO