Népszava, 2023. augusztus (150. évfolyam, 177-203. szám)
2023-08-02 / 178. szám
pm rrSI n DurvJLU' népszava o 2023. augusztus 2., szerda I O Megjött a válasz, de köszönet IDŐSEK Nem lesz rendkívüli nyugdíjemelés, az ellátások értékállóságának a megőrzése érdekében pedig nem indokolt egyeztetni az emelés módszeréről állítja Varga Mihály pénzügyminiszter. MUHARI JUDIT - A kormány joga eldönteni, hogy november előtt kiegészíti-e a nyugdíjakat, az emelés módszerének a pontosítására tett javaslat pedig nem indokolt - többek között ez a válasz érkezett a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (Nyuszet) elnökének nyílt levelére a kormánytól. Juhász László augusztusban a nyugdíjak 3 százalékos, januárig visszamenőleges emelését kérte, valamint az ellátások éves növelésének az átalakításáról szóló egyeztetést Orbán Viktor miniszterelnöktől. A hét nagy, országos idősügyi szervezetet tömörítő tanács vezetője azért fordult a kormányfőhöz - aki egyben az Idősek Tanácsának elnöke is -, mert a nagy infláció miatt gyorsuló ütemben szegényedik a nyugdíjas-társadalom. Juhász László a miniszterelnök helyett a pénzügyminisztertől kapott választ. Varga Mihály azt írta: a nyugdíjakat a korábbi évekkel összevetve nagyobb mértékben, tavaly 14, az idén pedig 15 százalékkal emelte a kormány a háború és a brüsszeli szankciók hatására megnövekedett infláció miatt. A tárcavezető a mostanában sokat hangoztatott mondattal is érvelt: a kormány azon dolgozik, hogy az infláció az év végére egy számjegyű legyen. Kitért arra is: amennyiben az évközi adatok alapján a becsültnél nagyobb lesz az éves pénzromlás értéke, januárig visszamenőleg - a törvényben előírtak szerint - novemberben lesz nyugdíjkorrekció. Juhász László úgy fogalmazott: szép és hosszú a válasz, csak éppen a lényegre nem tér ki, konkrétumok helyett mellébeszélés áll benne. Éppen az a baj, hogy a törvény csak novemberi korrekciót ír elő, becsült adatok alapján. Ám nincs semmilyen következménye annak, ha ez a becslés nem jó. Emellett probléma az is, hogy a novemberi korrekció nem képes megóvni az infláció év közbeni hatásától a nyugdíjasokat. Az év végi kiegészítéssel májusban nem lehet kiflit, tejet venni - fogalmazott. Az pedig nem igaz - mondta - hogy az év végi kiegészítéssel meg lehet őrizi az ellátások értékét. Tavaly 14 százalékos volt az emelés, az éves infláció végül 15,2 százalékos lett. Tavalyelőtt 0,3 százalékkal maradt el az emelés a valós pénzromlástól. Ezeket a különbségeket végül nem kapják meg az idősek. Juhász László szerint garancia kellene arra, hogy a következő évben lehetőség legyen az alábecsült adat miatt kisebb mértékben emelt nyugdíjak korrigálására. Ezért is kérte az Orbán Viktornak írt levélben azt, hogy a Nyuszet ismertethesse az Idősek Tanácsa előtt azokat a módszereket, amelyekkel a kormány biztosíthatná, hogy a nyugdíjemelés valós mértéke ne lehessen kevesebb, mint az adott évi átlagos infláció. Kijelentette: a jelenlegi formájában a törvény már nem képes biztosítani sem rövid, sem hosszú távon az értékállóságot. Ám az egyeztetés felvetésére nem érkezett válasz. Farkas András nyugdíjszakértő szerint még akár az is esélyes lehet, hogy elmarad a novemberi emelés, bár úgy véli, a kormány ezt nem meri meglépni. Lapunk kérdésére úgy fogalmazott: a novemberi kiegészítő nyugdíjemelés akkor nem marad el, ha a KSH szeptember 8-án várható inflációs gyorstájékoztatójának január-augusztus hónapokra vonatkozó adatai alapján az év egészére várható infláció mértéke meghaladja a 15 százalékot. A Magyar Nemzeti Bank 16,5-18,5 százalékot prognosztizál, az elemzői várakozások 18 százalék körül ingadoznak. A kormányzati kommunikáció viszont erőteljesen hangsúlyozza, hogy az infláció csökkenése gyorsul, akár már októberben vagy legkésőbb novemberben egy számjegyű lehet. Ez akár arra is utalhat - mondta -, hogy a kormányzat szeptemberben legfeljebb 15 százalékos éves inflációt mutatna ki, így ebben az esetben a novemberi kiegészítő nyugdíjemelésre sem kerülne sor. Ennek azonban szerinte súlyos politikai kommunikációs kockázata lenne. Ezért látja úgy, hogy novemberben legalább 1,5, de legfeljebb 3 százalékos kiegészítő nyugdíjemelésről dönthetnek majd. Jelenleg 208 ezer forint az átlagnyugdíj, ezért egy 1,5 százalékos emelés átlagosan plusz 3120 forintot jelentene, s ezzel 211120 forintra javulna novemberben az átlagos ellátás. A novemberi nyugdíjjal együtt az 1-10. hónapra egyben 31 200 forintot kapnának az idősek. Ha 3 százalékos emelésről dönt a kormány, akkor a plusz 6240 forinttal 214 240 forintra nőne az átlagnyugdíj; ebben az esetben a novemberi nyugdíjjal együtt az 1-10. hónapra járó, átlagosan 62 400 forint pluszellátás érkezne egy összegben. Kitért arra is, hogy jövő januárban a 2024-re szóló költségvetési törvényben rögzített 6 százalékos infláció mértékében nőnek majd az ellátások, hacsak ez a szám addig nem módosul. A legújabb elemzések ugyanis nem zárják ki, hogy a 2024-es infláció csak 5 százalékos vagy még kisebb lesz, az MNB szerint 3,5 és 5,5 százalék között alakulhat. Ebben az esetben a nyugdíjasok számára akár kedvező is lehetne a 6 százalékos januári emelés, ha azt valóban megkapják. Megjegyezte azt is: a nyugdíjasok helyzete könnyebb lesz, ha csökken az infláció, és különösen az lehet kedvező számukra, ha az élelmiszerárak mérséklődése gyorsul. Amennyiben ezt valóban képes lesz elősegíteni a kötelező akciózás, akkor az mindenképpen segítség az idős vásárlóknak. nincs benne JC [UNK] ’ R vill 4 A nyugdíjasok csak abban bízhatnak, hogy csökken az infláció 208 ezer forint jelenleg az átlagnyugdíj FÉLELEM FARKAS ANDRÁS úgy vélte, még akár az is esélyes lehet, hogy elmarad a novemberi emelés, bár szerinte a kormány ezt nem meri meglépni '. Valódi életpálya nélkül a pedagógusok FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) az ügyvivője, Nagy Erzsébet a Népszavának azt mondta, a végrehajtási rendelet tervezete ahelyett, hogy megválaszolná a korábbi kérdéseket, újabbakat vet fel. A bérezéssel kapcsolatban Nagy Erzsébet úgy látja, minden a munkáltatókra - állami intézmények esetében a tankerületi központokra - lesz bízva, akik gyakorlatilag azt tehetnek majd, amit csak akarnak, az illetmények megállapítása teljesen szubjektív lesz. Az érdekvédő szerint ez azt is jelenti, hogy az életpályatörvénynek nevezett státusztörvény valójában semmilyen tanári életpályát nem vázol fel. A rendelettervezetből az is látszik még, hogy a kormány további pedagógushiányra készül. A legnagyobb hiány természettudományos tanárokból van, ezért a rendelet lehetővé tenné, hogy az iskolai oktatás hetedik és nyolcadik évfolyamán az integrált természettudomány tantárgyat biológia, fizika vagy kémia szakos tanárok is taníthassák. Ez azt jelenti, ha például a tantárgy oktatásához csak egy biológiatanár áll rendelkezésre, neki fizikát és kémiát is kell majd tanítania. A tervezet arra is lehetőséget ad, hogy ha nincs megfelelő végzettségű pedagógus egy munkakör betöltésére, legfeljebb öt évig tanárként foglalkoztatható az is, akinek van valamilyen természettudományos felsőfokú képzettsége (például biológus, kémikus, matematikus). Emellett a honvédelmi nevelés-oktatáshoz sem kell pedagógusvégzettség, elég a katonai szakképzettség. A szaktanárok mellett hiány van pedagógiai asszisztensekből is. Ezt a tervezet úgy orvosolná, hogy a jelmez- és viselettáros, a hangszerkarbantartó és a pedagógiai felügyelő munkakörök megnevezését átírják pedagógiai asszisztensre, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkakört pedig gyógypedagógiai asszisztensbe. A pedagógiai asszisztensek rengeteg feladatot elláthatnának (tanórák előkészítése, reggeli, délutáni ügyelet, intézményi dokumentumok vezetése, iskolai szertár fejlesztése stb.), ám Nagy Erzsébet szerint ez számos intézményben semmit sem jelent, ahol nincs pedagógiai asszisztens (általánosban 250 gyermekenként kell egy fő, gimnáziumban egy sem), vagyis a reggeli és a délutáni ügyelet is marad jobbára a pedagógusokra. Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendelettervezet hatásvizsgálati lapja szerint az új pedagógustörvény érdemben nem járul hozzá az ország versenyképességének a javulásához. Szerinte a kormány részéről ez nyílt beismerése annak, hogy a státusztörvényt teljesen felesleges bevezetni. A PSZ alelnöke is úgy látja: a törvény egyik legfőbb célja, hogy álmegoldásokkal, adminisztratív intézkedésekkel takarja el az egyre súlyosabb pedagógushiányt. JUHÁSZ DÁNIEL MERSTES <>z z Egy tüntető véleménye a bosszútörvénynek is nevezett jogszabályról Nagy Erzsébet: A tervezet ahelyett hogy megválaszolná a korábbi kérdéseket, újabbakat vet fel zO öo