Népszava, 2023. augusztus (150. évfolyam, 177-203. szám)
2023-08-16 / 190. szám
VÉLEMÉNY______________________________________________2q23.„81,^S I9 Elszigetelés Miközben az elmúlt hat nap során ismét több százezer külföldi és magyar látogató élvezhette végig a ma hajnalban záruló Sziget Fesztivál közel ezer műsorszámát, a kormánymédia még mindig a rendezvény közel fél éve kiadott, 18 éven felüli külföldieknek szóló, online reklámfilmjében két nő között elcsattanó csókszerűségen csámcsog. (Ráadásul változatlanul közlik lelkes koncertbeszámolóikat is.) A rendezvény elején Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár és KDNP-alelnök még csak nyakatekert facebookos eszmefuttatásban vette védelmébe a „Sziget-marketing” ellen úgy a konzervatívokat, mint a homoszexuálisokat. A rendezvény léte amúgy szerinte azt bizonyítja, hogy Magyarországon autokrácia helyett szólásszabadság dívik. Majd megérkezett a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, amely szerint a félszeg puszi látványa akár a 18 évnél fiatalabb, internetező magyarok retináján is áthatolhat, így az sérti a „gyermekvédelmi” és az alaptörvényt. (Az alapítvány ügyvezetője Gaudi-Nagy Tamás, a terrorizmus miatt elítélt, de Novák Katalin által kegyelemben részesített Budaházy György lelkes támogatója, aki korábban arra kérte a „zsidóságot”, mondjon le a világháborús kártérítésről.) Majd a stafétát lendületvesztés nélkül veszi is át a fideszes Sára Botond vezette budapesti kormányhivatal, ahol „fogyasztóvédelmi” vizsgálat indul. De Bencsik András sem akar lemaradni: a Párt Ökle attól tart, hogy lassan már csak egy azonos neműnek adott puszival léphetünk be a Szigetre. A szombati - amúgy valóban ciki - tolongás kapcsán a Hajógyári-sziget másik felét a NER-nek (az év 365 napjára) lefoglaló Demeter Szilárd is kisebb sajtóvitába bonyolódik a területén keresztüli vészkiengedésről. A Fidesz és a szélsőjobb kart karba öltve ezekkel az önmagukban nem feltűnő, mégis egyértelmű, kellemetlenkedő, szaporodó csípésekkel igyekszik még inkább elszigetelni az EU-szerte egyre inkább elszigetelt Magyarország többi részéről a fülkeforradalom előtti világból - évi hat napra - valahogy itt ragadt nemzetközi fesztivált, pardon, liberális fertőt. (Pedig a VIP-páholy máig kedvenc NER-találkahely.) A szervezők igyekeznek az egész felett elsiklani. Amerikai tulajdonosuk ragaszkodik hozzájuk, valamilyen szinten még piacgazdaság lenne, tehát vállalkoznak, építkeznek, reklámoznak, kockáztatnak, nyernek-veszítenek, adóznak. Kicsit tankönyvszagúan: nem hiába Orbán Ráhel is a Szigetet választotta corvinusos szakdolgozatának témájául. És hopp, máris a Sziget Magyarország legnépszerűbb idegenforgalmi eseménye. Budapestről a világ nagy részének ma már nem a (felújított) Lánc-, hanem a (viseltes) K-híd ugrik be. Bár a szervezők politikamentességet hirdetnek, azért változó erővel és érezhető visszafogottsággal, de kétségkívül rendszeresen kiállnak az elfogadás és a sokszínűség mellett, a kirekesztés és a rasszizmus ellen. Voltam kinn a Szigeten. Láttam négy homoszexuális és több ezer heteroszexuális párt. Senkit sem zavart senki. Mindenki önfeledten szórakozott. Elszigetelten. Amíg lehet. MARNITZ ISTVÁN Páros, mérkőzés Bencsik Gábor, a legendás Bencsik testvérpár egyik fele - a másik Bencsik András - ezt tudta írni arról, hogy Szoboszlai Dominik a Liverpool többi labdarúgójával együtt letérdelt a Chelsea-vel vívott bajnoki szezonnyitó előtt. „Nem tehetnek róla, ahogyan azok sem tehettek róla, akiknek itt, Magyarországon negyven éven át kellett énekelniük az Internacionálét, be kellett lépniük a KISZ-be, és csöndben kellett maradniuk, amikor a szónok azt mondta, hogy éljen a szovjet-magyar barátság.” E kommentárhoz a Bencsik famíliában vastag arcbőrre volt szük-Bencsik András ugyanis a Népszabadság 1986. november 22-én megjelent számában - mondom, a Népszabadságban, amelynek párt- és társadalompolitikai rovatában belülről próbálta bomlasztani a rendszert - a következőket tette közzé mindjárt a harmadik oldalon: „A Magyar-Szovjet Baráti Társaságnak jól körülhatárolható, fontos szerep jut a magyar közéletben. A társaság az MSZMP céljainak szellemében tevékenykedő, a párt politikájának megvalósulását segítő, széles tömegbázisra épülő olyan politikai tömegmozgalom, amelynek munkájában áldozatkész, a magyar-szovjet barátságot felelősségteljes elkötelezettséggel, önzetlenül szolgáló tisztségviselők, társadalmi munkások népes tábora vesz részt.” B. A. (Buzgó Aláfúró) csak annyiban nem tagadja meg önmagát, hogy ma is lelkes híve a magyar-orosz barátságnak. Függetlenül attól, hogy a háborús bűnös Putyin gyilkos hadjáratot folytat Ukrajna ellen, Gábor testvér meg arról papol: „A futballisták tudják, hogy ez az egész hazugság, a térdelés nem bátor kiállás, hanem ellenkezőleg, megalkuvás.” Ahogyan Szijjártó Péter megkapta Szergej Lavrov kollégától a Barátság Érdemrendet, úgy Bencsik Gábor is számíthat a térdszalagrendre. „Szegény fiúk” - zárta sorait. Jobb nekem sem jut eszembe. JEGYZET Hegyi Iván De akkor KI MARAD? i4frolta>sz/lk PÁPAI GÁBOR RAJZA ELLENSÉGKÉP BONTA MIKLÓS Uniós pénzek nélkül a gazdaság növekedésének pénzügyi alapjai csak drága külföldi hitelekkel és különadók kivetésével biztosíthatók. Hol az a pénz? A szakképzett munkaerő hiánya miatt a kis és közepes méretű vállalkozások negyede komolyan fontolgatja, hogy megszűnik. Ennek pedig két fő oka van: nem áll rendelkezésre megfelelő számú szakképzett munkaerő, és a cégek tulajdonosai folyamatosan elérik a nyugdíjkorhatárt, a generációváltásra pedig nincsenek felkészülve. Ez a felmérés készülhetett volna akár Magyarországon is, de ezúttal Németország problémáit tükrözi, s ott az egész gazdasági rendszer stabilitását veszélyezteti. Mivel a helyzet nálunk sem rózsás, a gazdaságfejlesztési tárca felismerte, hogy lépni kell. Augusztus első napjaiban nem kevesebbre szánta el magát, mint hogy szembemegy Orbán Viktor emlékezetes kijelentésével: „Az uniós pénz nem ajándék az országnak, és nélküle is lehet működtetni a magyar gazdaságot, mert nem az a növekedés motorja.” Ezt 2017-ben hallhattuk először, majd még számtalanszor, a miniszterelnök pénteki rádiószózatainak egyikében. A pökhendi kijelentéskor éppen arra volt büszke, hogy évről évre az elsők között hívtuk le a támogatások teljes összegét. A 2021-ben kezdődött uniós gazdasági ciklusban azonban a Magyarországnak juttatott pénzek már nem áramlanak szinte gond nélkül. Csak az agrártámogatások érkeznek meg, és azok, amelyek még az előző időszakból járnak. A többit blokkolja az Európai Unió, mert a magyar kormány képtelen hitelesnek bemutatni az elvárt jogállami követelmények megvalósításának esélyét. Márpedig, szemben az orbáni kijelentéssel, uniós pénzek nélkül a gazdaság növekedésének pénzügyi alapjai csak drága külföldi hitelekkel és különadók kivetésével biztosíthatók. Nem beszélve arról, hogy az ország kockázati megítélése is folyamatosan romlik. Mindennek tudatában a gazdaságfejlesztési tárca nemes célokat tűzött ki. A kormány határozatát végrehajtva nyolcmilliárd forintot szánnak a kkv-k megerősítésére és versenyképességük növelésére. Nem nehéz kitalálni, hogy miből: az uniós források felhasználásával. De hol van ez az elvitathatatlanul szükséges pénz? Az utolsó aranytól ORWELL VILÁGA etörve az ablak, felfeszítve a rács, rémülten rohant a kincstárba az igazgató. Balsejtelme igazolódott. Éjszaka betörtek a Hohenzollern-kastélyba, a volt porosz-német uralkodóház ősi fészkébe a svájci határnál. Roppant érték tűnt el: ékszerek, érdemrendek, keresztek és szelencék, egy marsallbot, csupa drágakővel kirakott arany-ezüst holmi. Csak két történelmi ereklye maradt meg: az utolsó császár, II. Vilmos koronája és egy puskagolyó roncsolta dohánytartó, amely a hagyomány szerint megmentette II. (Nagy) Frigyes életét. A nyugatnémet nyomozók sötétben tapogatóztak 1953 nyarán, mígnem a közeli általános iskola tanára bejelentette, hogy csapszegvágót foglalt le egyik diákjától. A tízéves Heinz Seidenbergert a tanításról vitték be kihallgatni. A fiú és két bátyja bizonygatta, hogy két héttel a betörés előtt találták az erdőben, kötéllel és egy kalapáccsal együtt. Okosan azt hangsúlyozta, hogy a császári koronát hazafias megfontolásból hagyta békén, senkit sem akart megbántani ez sokakban rokonszenvet keltett, direkt a bűncselekmény hírére szedték elő, hátha a betörőé. Ám a rendőrök őket gyanúsították, mert a rácson olyan kicsi volt a rés (25 x 37 cm), hogy szerintük csak gyerek bújhatott át rajta. Csakhogy a fiúk következetesen kitartottak a maguk verziója mellett. Sehogyan sem sikerült őket kifárasztani, keresztkérdésekkel megzavarni, hazugságon kapni. Az sem volt életszerű, hogy éjjel csak úgy kisurrantak a szülői házból, kirámolták a hegyi várkastélyt, elrejtették a zsákmányt, majd észrevétlenül hazaértek hajnalig, azután meg elmentek iskolába, mintha mi sem történt volna. Ekkor jött a fordulat; krimibe, sőt inkább ifjúsági kalandregénybe illő. A gyerekek tippje buktatta le az igazi tettest. Jobb ötlet híján a nyomozók utánajártak a csapszegvágó eredetének. Megtalálták a gyártót, ellenőriztek egy sor kereskedőt, míg végül szívós aprómunkával meg jó adag szerencsével - elkapták a betörőt. Paul Falk börtönviselt, profi bűnöző volt, féltucatnyi álnéven bujkált a törvény elől. Vallomásából kiderült, hogy elsőre el kellett halasztania az akciót, mert eltűnt az erdőben elrejtett célszerszám. Ugyanabban a szaküzletben vásárolt újat, az lett a veszte. Fáik romantikus betyárönérzettel, részletesen kitálalt, mondván, „ért valamicskét a szakmához”. A helyszíni szemlén átfűzte magát a rácsok között. Apró termetű férfi volt, 46 évesen is hajlékony, korábban cirkuszi akrobata; meg sem kottyant neki ez a mutatvány. Okosan azt hangsúlyozta, hogy a császári koronát hazafias megfontolásból hagyta békén, senkit sem akart megbántani - ez sokakban rokonszenvet keltett. Hat évet ült le, utána szabadult. Ám a lopott holmi végleg odaveszett, az ékköveket ugyanis nyomban a betörés után kifeszegette, a nemesfémet beolvasztotta, így végezte a régi királyi étkészlet mutatóba megmaradt egyetlen darabja is. A sors fintora, hogy tudtán kívül a tolvaj porosz fejedelmi példát követett. A többi aranytálat maga Nagy Frigyes áldozta be katonai kiadásaira a hétéves háborúban (1756-63), amikor mindenfelől ellenség szorongatta, üresen kongott az államkincstár, és a briliáns magyar hadvezér, Hadik András huszáraival megsarcolta Berlint. BÁRTFAI GERGELYB