Népszava, 2023. szeptember (150. évfolyam, 204-229. szám)
2023-09-12 / 213. szám
pm rrSI n DurvJLU' népszava | o 2023. szeptember 12., kedd I O Fotó sebről, deformált lábról SZIGOR Büntetőeljárások és korrupcióellenes rendőrségi akciók miatt bizonytalanabbá vált a gyógyászati segédeszközök felírása. Már csökkent is a kifizetett támogatások összege. DANÓANA Több mint ötmilliárd forinttal csökkent a gyógyászati segédeszközökre - ortopéd cipőre, pelenkára, testtartást stabilizáló gerinctámaszokra - kifizetett támogatás ebben az évben Az eddig rendre pénzhiánnyal küszködő terület korrupciómentesítésére hivatkozva tavaly ősz óta akciózik a rendőrség, és a kormányzat is szigorította a vényírási szabályokat, így június elsejétől előírják, hogy eszköz rendelésekor a felíró orvos készítsen fotót kötszerek esetében a sebről, az ortopéd cipők esetén pedig a lábról, bemutatva annak deformitását. Mindkét intézkedés bizonytalanságot kelt a betegellátásban. Piaci szereplők szerint vannak olyan orvosok, akik már akkor sem mernek egy költségesebb eszközt felírni egy betegnek, ha az jogosult lenne rá. A tavaly ősz óta zajló büntetőeljárásokban eddig 20 orvost, 18 cégvezetőt, 9 alkalmazottat és 4 orvosi asszisztenst gyanúsítottak meg, közülük hetet le is tartóztattak. Lapunknak az egyik gyógycipőket gyártó cég vezetője is megerősítette: a rendőrségi nyomozás óta egyértelműen és jelentősen csökkentek a felírások. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) adatai szerint „az ortopéd cipők forgalma 39 százalékkal, az alsó végtagortézisek 32 százalékkal, míg a gerincortézisek forgalma 31 százalékkal esett vissza.” (Az ortézis egy gerinctámogató eszköz.) Szakemberek szerint sokan azért nem írnak receptet, mert nem tudják lefotózni a sebet, vagy deformált testrészt, vagy ha meg is történik, a képet nem tudják feltölteni az ETER-be. Arról ugyanis - szerintük - nem szól az új szabály, hogy ilyen esetben, mi a teendő. A fotók az egészségügyi dokumentáció részét képezik, azaz az ellenőrzésük utólag is megtörténhet az ezzel járó kényelmetlenséget, számonkérést pedig az orvosok nem vállalják. Például egy, a lapunkhoz eljutott orvosi lelet szerint egy 10 éves fiúnak a gyermekrehabilitációs az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Eddig hiába kértük a kormányzattól, hogy a sebek és a lábdeformitás fotózásával kapcsolatban pontosítsák a szabályokat szakrendelésen orvosa azért nem írt fel gyógycipőre jogosító receptet az orvosa, mert nem tudta elkészíteni a fotót. A szülés alatt a kisfiú oxigénhiányos állapotba került, emiatt csak részlegesen járóképes. Az ő esetében ez azt jelenti, hogy felállítható és néhány lépésre is képes önállóan. Orvosa a teste megtartását segítő artézisét felírta, ám a cipőket már nem, mint az a leleten szerepel: „nem volt lehetőség a fotó elkészítésére” - jelentsen ez bármit is. A szülők végül találtak egy felnőtt rehabilitációs rendelést, ahol az orvos vállalta a fotózást, és fel is írta a támogatott gyógycipőt receptre. Megkérdeztük: Van-e olyan adat, amiből kiderül, nem késztetik-e túlzott óvatosságra a felíró orvosokat? Jutott-e el ilyen panasz a felügyeleti szervekhez? A Belügyminisztérium sajtóosztálya azt válaszolta: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK) és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz (NNGYK) nem érkezett bejelentés, panasz, jelzés arról, hogy a kezelőorvosok óvatosságból, a szükséges és orvosszakmailag indokolt gyógyászati segédeszközöket ne írnák fel a betegek számára. - Az, hogy a biztosító nem tud ilyen panaszokról, az nem jelenti, hogy a jelenség nem létezik - mondta lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. - Adataink szerint a legnagyobb volumenben a gyógycipőknél csökkent, 2,5 milliárddal, az első hét hónapban a kifizetett támogatás. Továbbá a kötszerek felírásának visszaesése miatt 15 százaléknyi, a felfekvés elleni eszközök esetében 55 százaléknyi támogatást „spórolt” meg a biztosító. Ebben kétségkívül szerepe van a Nemzet Védelmi Szolgálat által elindított rendőrségi eljárásoknak, de nem vitatható, hogy az indokolt felírások is visszaestek. A szakorvosok elbizonytalanodtak mind az ellátás helyszíne, az ellátást igénylők köre, az ellátás formája, a rendelhetőségi, felírhatósági protokollok, rutinok, szakmai evidenciák tekintetében. Az OSZ két hete kérte, hogy az államtitkárság hívja össze az érdekelt szakmák orvosszakmai szervezetek vezetőit, és adjon tájékoztatást arról, hogy az indokolt felírások továbbra sem járhatnak negatív jogkövetkezményekkel. Eddig erre még nem került sor. Rásky László hozzátette azt is, hogy a tagjaikat is arra kérték, hogy jelezzék, amennyiben azt tapasztalják, hogy egy beteg az elbizonytalanodás miatt nem kapott receptet. Megjegyezte: szövetségük eddig hiába kérte a kormányzattól, hogy a sebek és a lábdeformitás fotózásával kapcsolatban pontosítsák a szabályokat. Az utóbbival kapcsolatos kérdéseinkre a Belügyminisztérium azt válaszolta: a szabályozás társadalmi vitájában a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara és az Ortopéd Cipőkészítők Szövetsége észrevételeit a jogszabály-előkészítő vizsgálta, és arra a következtetésre jutott, hogy azok ellentétesek a szabályozás céljával, ezért azokat nem fogadta be. Mint írták: az ortopéd cipő rendelésekor az indikáció igazolása képalkotó diagnosztikai vizsgálat leletével is lehetséges - ez esetben nem szükséges fotót is készíteni. (Rásky László szerint ez meghosszabbíthatja és költségesebbé teheti a beteg ellátását.) Az ortopéd cipő rendelését indokló olyan betegség esetén, melynél külső elváltozás nem látható - az esetek elenyésző aránya ilyen -, az elváltozás nélküli fotó, a rögzített, úgynevezett BNO-kód, valamint a beteg egészségügyi dokumentációjának összevetésével vizsgálható az eszköz rendelésének szükségessége. Egyébként meg elismerték, hogy az orvosok által használt mini Gyógyászati Segédeszköz Szoftver (GYSE) kép csatolását jelenleg nem teszi lehetővé. KÉRES RÁSKY LÁSZLÓ, Az Orvostechnikai Szövetség szerint a legnagyobb volumenben a gyógycipőknél csökkent, 2,5 milliárddal, az első hét hónapban a kifizetett támogatás 39 százalék Ennyivel csökkent az ortopéd cipők forgalma $ >'O '< mÖO INDÍTVÁNY A Magyar Önvédelmi Egyesület feloszlatását szeretné elérni Lakatos Oszkár, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) általános elnökhelyettese. Indítványában azt kéri az ügyészségtől, hogy indítson törvényességi felügyeleti vizsgálatot, és kezdeményezze az egyesület feloszlatását a bíróságon. A szóban forgó egyesület működteti a Magyar Önvédelmi Mozgalmat, amely a hajdani jobbikos (2009-ben jogerős bírósági döntéssel feloszlatott) Magyar Gárda egyik utódszervezetének tekinthető. Az egyesület és a mozgalom vezetője László Attila, aki előzőleg a (2014-ben szintén feloszlatott) Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület elnöke volt. Lakatos Oszkár indítványa szerint a Magyar Önvédelmi Egyesület a korábban feloszlatott Szebb Jövőért Egyesület „szellemiségét átvéve, annak fizikai megnyilvánulásait folytatva, erősítve olyan tevékenységet végez, illetve olyan magatartást tanúsít, amely sérti a roma nemzetiséghez tartozó személyek egyenlő emberi méltósághoz való jogát”. A Magyar Önvédelmi Egyesület úgynevezett „sétál” a bűnözés ellen, a Mi Hazánk által meghirdetett tüntetéseken való demonstratív részvétel, a tagjai által viselt formaruha (egyenruha) alkalmas arra, hogy a roma közös A Magyar Önvédelmi Mozgalom a „cigánybűnözés" ellen tüntetett ségek tagjaiban félelmet keltsenek, felerősítsék a romákkal szembeni indulatokat. A Magyar Önvédelmi Egyesület nyíltan romaellenes nézeteket vall, tevékenysége a szélsőséges nézetek terjesztésére, helyi roma közösségek provokálására és zaklatására is erőteljesen kiterjed - állapította meg Lakatos Oszkár. A szervezet sétának nevezett „provokációs célú, köznyugalom megzavarására alkalmas megjelenései” rendszeresen túllépik a gyülekezési jog, az egyesülési jog kereteit. Az ügyészséghez benyújtott indítvány hangsúlyozza: az egyesület működése sérti az Alaptörvényben biztosított alapvető emberi jogokat, szembemegy az ország nemzetközi emberi jogi kötelezettségvállalásaival. Témába vág, hogy - mint arról a közelmúltban lapunk is beszámolt - közösség elleni uszítás és közveszéllyel fenyegetés miatt feljelentést tett Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke és ismeretlen tettesek ellen Horváth Aladár, a Roma Parlament Polgárjogi Mozgalom vezetője. Toroczkaiék a „cigánybűnözés” elleni fellépés jegyében demonstrációt tartottak Budapesten, törvényi szigorításokat követeltek. Horváth Aladár szerint a „folytatólagosan elkövetett közösségsértő politikai kommunikáció” nemcsak hangulatkeltő vagy akár sokkoló véleményközlés, hanem feszültséget gerjesztő magatartás. CZENE GÁBOR • • Oszlatást szeretne az Országos Roma Önkormányzat ?<ooooo Lakatos Oszkár: A Magyar Önvédelmi Egyesület nyíltan romaellenes nézeteket vall