Népszava, 2023. szeptember (150. évfolyam, 204-229. szám)

2023-09-16 / 217. szám

9 I népszava ^ I 2023. szeptember 16., szombat peri ri/THP ixLr LLl­ I W Magas fordulaton tartják a kormányzati migránsszorzót KERITÉS Nem nő a nyomás a déli határvidéken a nemzetközi menekültügyi szervezetek szerint, az emberkereskedők viszont mind agresszívebben védik egymástól a „piacukat”. BATKA ZOLTÁN A kormányzati kommunikáció szerint egyre súlyosabb a mene­külthelyzet a déli határnál, s erre hivatkozva tartják fenn bő hét éve a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”, amit legutóbb szeptember elején hosszabbítottak meg újabb hat hónappal. A magyar állami adatok és helyzetjelentések azonban régóta nincsenek szink­ronban a nemzetközi menekül­tügyi és segélyszervezetek meg­állapításaival, statisztikáival, így nem könnyű megítélni, valójában mekkora a „nyomás” a déli határon futó kerítésnél. Az Eurostat összesítése szerint a menekültkrízis csúcsán 2015- 2016-ban 1,1-1,2 millióan kértek menedékjogot az EU területén. A szerb-magyar határon 2015 nya­rán változott a helyzet drámaian, ekkor a békeidők havi 500-1000 menedékkérőivel szemben hirte­len egy hónap alatt 35 ezren pró­báltak bejutni. A Nemzetközi Vö­röskereszt és a Nemzetközi Vörös Félhold adatai szerint 2015 őszéig 123 ezer menekült lépte át délről a határt. A krízis fő hulláma Szerbiá­ban 2016 februárjáig tartott. Akkor átlagosan heti 2500-3000 új mene­kült érkezését regisztrálták a szerb határszervek és a menekültsegítő karitatív szervezetek. A 2016 tavaszán megkötött Mer­­kel-Erdogan-paktum nyomán, Tö­rökország EU-s apanázsért elzárta a menekültek útját nyugat felé. Az­óta az EU-t érintő menekülthely­zetnek messze nem a fő frontja a magyar déli határsáv. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) adatai szerint a mene­külthelyzet a Földközi-tenger kö­zépső medencéjében „éles”, míg az Észak-Balkánon, a magyar határnál A Front­ex szerint a magyar határnál az idén január és augusz­tus között ötödével csökkent a menekül­tek száma 2022 azonos időszakához képest, az idén január és augusztus között ötödével csökkent a menekültek száma 2022 azonos időszakához képest. Hasonló kép bontakozik ki az ENSZ menekültügyi szervezete, az UNHCR szerint: január és július között a Nyugat-Balkánon összesen 14 700 menekült kelt át, azaz tized­­annyian, mint 2015 őszén. Idén jú­lius végére nagyjából egy időben, egyszerre átlagosan 6300 menekült volt Nyugat-Balkánon, ennek vala­mivel több mint fele, 56 százaléka Szerbiában, ami jelentős csökke­nés tavalyhoz képest, akkor július végén 10 ezer menekült volt jelen a térségben. Ehhez képest a rendőrségi sta­tisztikák növekvő esetszámokról szólnak. Az év első hét napján, 2522 esetről adtak hírt­­ ebben a statisz­tikában a megakadályozott tiltott határátlépések, az elfogott és előál­lítottak, továbbá a Szerbiába „átkí­sértek” száma szerepel. A múlt heti adatok 8696 esetről szólnak. A nö­vekedést árnyalja viszont az: inga­dozik az esetszám, a tavalyi csúcs például 11600 volt. Ennél fonto­sabb az, hogy a statisztikából nem derül ki az: sokan a kudarcos kísér­letek miatt hetente többször is ne­kifutnak a magyar határnak, vagy­is az esetszámok növekedése nem jelenti azt, hogy hasonló arányban emelkedik a menekültek száma is. A rendőrség honlapján lévő ös­­­szesítések szerint idén januártól júliusig cirka 67 ezer incidens tör­tént a magyar határtérségben. Eh­hez képest az UNHCR szerint a nyár közepéig 14 ezer menekült kelt át, a Nyugat-Balkánon, s en­nek nagyjából fele, 7 ezer ember folytathatta útját a magyar határ felé, azaz nagyjából tízszeres le­het a magyar hatóságok „migráns­­szorzója”. Míg a menekültek számában nincs jelentős változás, abban van, hogy az emberkereskedelem egyre nagyobb méreteket ölt, és az üzlet­re rárepülők a haszon reményében egyre durvább eszközöket vetnek be. „Lényegében itt az Orbán-kor­­mány termelte ki a maffiát” - fo­galmazott egy, a déli határvidéket jól ismerő civil jogvédő forrásunk. Mivel a kormány sokat bírált sza­bályrendszere miatt a Szerbia fe­lől érkezők számára szinte lehetet­len menekült státuszhoz jutniuk, sokan jobb híján illegálisan pró­bálnak átjutni Magyarországra, s onnan Nyugat-Európába. A mene­kültek pedig gyakorta a terepisme­rettel rendelkező emberkereske­dők szolgáltatását keresik. Mint forrásaink ecsetelték, az emberkereskedők előbb megmu­tatják a menekülteknek, hol „ugor­janak” - azaz próbáljanak átjutni a kerítésen -, és ha odaát nem buk­nak le, az ország belterületén au­tóval felszedik őket. Utána pedig, nem ritkán egy ideig egy közbeeső helyen parkoltatják őket, majd ha biztosak abban, hogy a hatóságok nem követték őket, akkor viszik át őket Nyugat-Európába. Az embercsempészeten nyer­hető haszon a drogkereskedele­méhez hasonló. Forrásaink szerint egyetlen személyautóban három menekült 5-6 órás átutaztatásá­val a csempész 6-15 ezer eurót ka­szálhat. A szerb területen, a mene­külteket toborzó, határhoz vezető csapatok főleg közel-keletiekből állnak, míg a szállítók már jellem­zően szerb és román állampolgá­rok. Forrásaink szerint az utób­bi időszakban fegyverhasználatig durvult konfliktusok mögött az áll: nemzetközi megállapodások és a szerb rendőrség hathatósabb fellé­pése miatt beszűkült a határsávban az emberkereskedő bandák moz­gástere, így a maradék piac - vagyis a határátlépési pontok - őrizetéért megy a harc. Menekültek a déli határnál. Egyedül nem tudnak átjutni a kerítésen, vissza nem mennek, így a legtöbben embercsem­pészeknél kötnek ki 6-15 ezer eurót is kaszálhat három menekült 5-6 órás átutaztatásával az embercsempész Mintegy rendelésre Szlovákiába érkezett a hullám SZLOVÁKIA Rendkívüli ülést tart a pozsonyi parlament kedden a szlovák-magyar határ ellenőrzé­séről. Az ülést a Robert Fico vezette Smer-SD kezdeményezte, azt köve­telve, hogy a kormány - kellő erőket biztosítva - vezessen be ideiglenes határellenőrzést a Magyarország felől érkező migránsok bejutásá­nak megakadályozására. Fico párt­ja szerint a kormány nem kezeli megfelelően ezt kérdést. Az Odor Lajos vezette ügyvezető kabinetet Fico egy bűnszervezetnek nevezte, amely maga szervezi az illegális be­vándorlást az országba, s Odorról, Zuzana Caputová elnökről, vala­mint a menekültügyi hivatal veze­tőjéről is azt állította, hogy „Soros migrációs politikáját” hajtják végre. Fico szerint a rendőrség a tör­vényeket megsértve regisztrálja az illegális bevándorlókat, ami le­hetőséget biztosít számukra, hogy Szlovákiában maradjanak vagy folytassák útjukat Nyugat-Euró­­pába, holott nincsenek is hivatalos irataik. Odor szerdán ismertette a kor­mány intézkedéseit a kialakult helyzet kezelésére. Töröltetnék a rendőrök kötelezettségét, hogy igazolásokat adjanak a menekül­teknek, illetve 500 katonával meg­erősítik a rendőrséget. Hamvan Ist­ván rendőrfőkapitány korábban arról beszélt, hogy az 517 kilomé­teres közös határ lezárása nem le­hetséges, mivel nincs elég rendőr, és valószínűleg nem is lenne elég hatékony megoldás, hiszen a mene­kültek a Szerbia felőli magyar ha­tárkerítésen is átjutnak. Egyes politikusok a magyar ha­tóságok tehetetlenségét és szán­dékosságát látják abban, hogy a nyáron, a választási kampány ki­bontakozásával párhuzamosan egyre több illegális menedékkérő jelent meg Szlovákia magyar ha­tár menti régióiban. Állítják, Orbán Viktor így próbálja választási győ­zelemhez segíteni Robert Ficót, és a jelenség összefügg az elmúlt hóna­pokban Magyarországon amnesz­tiával szabadon bocsátott mintegy 1400 embercsempésszel is. A Smer szeptember 7-re és 11-re is rendkívüli ülést kezdeményezett ebben a témában, de ezeket hatá­rozatképtelenség miatt nem sike­rült megnyitni. Megfigyelők szerint a demokratikus pártok képviselői szándékosan maradnak távol, mert nem akarják a populista háromszo­ros volt miniszterelnök, Fico kam­pánycéljait szolgálni, így valószínű, hogy harmadjára sem sikerül meg­tartani az ülést. Szlovákiában szeptember 30-án tartanak előrehozott parlamenti vá­lasztásokat, és eddig Fico Smerje tű­nik legesélyesebbnek a győzelemre. A nyár elején viszont erősödni kez­dett Zuzana Caputová korábbi for­mációja, a zöld-liberális Progres­­­szív Szlovákia (PS), s a szeptember eleji felmérések már fej fej mellett mutatták a Smerrel, egyaránt 17,8 százalékon. Elemzők szerint még a Smer győzelme esetén is előfordul­hat, hogy az új parlamentben nem lesz elegendő partnere a kormány­­alakításhoz. HARSÁNYI GYÖRGY ÍRNT-373 o Elhagyott embercsempészfurgon a szlovák határnál z­ '<o mO DO

Next